Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
1982. december 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAq S HiSd-érmes Kazincbarcika A fiatal »áros egyik legfiatalabb állampolgárai Tanítás után a Ságvári Endre Gimnázium tanulói A város egyik jellegzetes épülete a kórház Kazincbarcika nem- csak Borsodban, de 'w az országban is az egyik legfiatalabb város. Nincsenek még nagy hagyományai, de vannak hagyományokat őrző tervei, tettei. Alig negyedszázada, hogy alapították e települést. amely az elmúlt három évtizedben igazi várossá fejlődött. Nemcsak külsőségeiben. de a város életét, munkáját jelentő tettekben, tennivalókban is. Aki csak egyszer is járt Barcikán, máskor is mindig szívesen tér ide vissza, hiszen e településnek nemcsak különleges hangulata van, de szervesen kapcsolódik a festői tájhoz és környezethez is. Változatos a városkép. A lakóházak nem szürkék és egyhangúak, hanem olyanok, amelyek otthonossá és otthonokká varázsolják e lakóhelyet. Különösen akkor igaz ez, ha a tágas tereket, a szépen gondozott parkokat, a parkokban és köztereken elhelyezett szobrokat és mindazt számításba vesszük, ami csak Kazincbarcikára jellemző. E várost megyeszerte ipari településként ismerik. Iparát döntően a vegyipar és a bányászat határozza meg. De megtalálható a városban és közvetlen környékén a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar, s nem utolsósorban az ellátás és szolgáltatás körébe tartozó eavéb ágazat is. Kazincbarcika elsősorban iparának köszönheti dinamikus fejlődését. A város az itt levő ipari létesítményekkel szoros kölcsönhatásban fejlődött az elmúlt több mint negyedszázad során. Amióta — 1954. február 1-én — megkapta a városi rangot, mindig korszerű elveken nyugvó tervekkel rendelkezett és rendelkezik ma is. Az ötvenes évek elején még jelentéktelen iparral rendelkező. falusias jellegű települések helvén szüntelenül fejlődő, jól ellátott. 40 ezer lakosú város épült fel. A város építésében — több más fiatal városhoz hasonlóan — a korszerű építési törekvések érvényesültek. Ez kifejezésre jut az ésszerű területfelhasználásban, a jól átgondolt úthálózat-rendszerben, a magas szintű közintézmény-ellátottságban, a nagyfokú közművesítésben, s végül, de nem utolsósorban, a zöldterület szüntelen növelésében. Nemcsak a lokálpatróták, de a szakemberek szerint is megfelelően tükröződnek Kazincbarcika építésében a modern urbanisztikai tudományos elvek. Más szóval: a fejlesztést tervszerűen, komplex módon végzik, az épületek magas komfortfokozattal, nagy zöldterületekkel épülnek. Mindez nem csupán az eszétikai hatást fokozza, a kellemes környezet egyben felüdülést, felfrissülést is nyújt az itt lakók számára. A lakóterületet a város belső részén összefüggő pihenőpark választja el, amelyet a városközponton ke- , resztül áthaladva, a keleti dombvonulattal ugyancsak pihenő- és sportolásra alkalmas park kapcsol össze. Innen a Tardona-patak mentén a dombok aljában a szép fekvésű strandfürdő, majd a patak túloldalán a csónakázótó és egy újabb pihenőpark jelenti a kapcsolatot a természetes környezettel. A város nyugati oldalán parkerdő, s a völgybe mélyen behúzódó zártkertek, s a mögöttük elterülő erdőségek alkotják az átmenetet a város és a természetes táj között. Kazincbarcika lakóinak a száma a múlt év végén meghaladta a 40 ezret. A keresőképes lakosok csaknem 70 százaléka fizikai dolgozó, akiknek a város üzemei, mindenekelőtt a Borsodi Vegyi Kombinát, a szénbányászat, a központi szénosztályozó, a Borsodi Hőerőmű, a könnyűbetongyár és a városban működő könnyűipari üzemek biztosítanak munkalehetőséget. A 40 év alatti lakosok száma mintegy 29 ezerre tehető, ami az összlakosságnak több mint a 70 százaléka. Kazincbarcika várossá nyilvánítása óta, de különösen a hetvenes évek elejétől igen sokat fejlődött az oktatási és közművelődési intézmények hálózata. Jelenleg 14 óvoda, 10 általános iskola van a városban, 5 középiskola pedig (gimnázium, egészségügyi és óvónőképző szakközépiskola, vegyipari szakközépiskola, ipari szakmunkásképző intézet) csaknem 3000 fiatal képzését szolgálja. A Nehézipari Műszaki Egyetem automatizálási főiskolai kara pedig számos végzős középiskolás számára nyújt továbbtanulási lehetőséget. Az oktatási intézményekben mintegy 10 ezer fiatal tanul. A város fejlődésével, az Urbanizáció folytatásaként tovább bővült Kazincbarcika egészségügyi hálózata is. Ma már egy 450 ágyas kórház, 12 általános orvosi körzet vigyázza a lakosság egészségét. Az iskolaorvosi ellátás 22, az üzemi ellátás 78, a szakorvosi rendelőintézet pedig 204 szakorvosi óraszámmal működik. Kiegyensúlyozottnak és állandóan fejlődőnek tekinthető Kazincbarcikán a kereskedelmi ellátás is. Jelenleg 25 vállalat és szövetkezet vesz részt a mindenkori igények kielégítésében, amelyeknek egyre magasabb színvonalon tesznek eleget Ebben szerepe van — többek között — annak is. hogy a vendéglátó egységekkel együtt a kiskereskedelmi hálózat alapterülete megközelíti a 20 ezer négyzetmétert. A kulturált életmód egyik fokmérője az is, hogy a közművelődési feltételek évről évre javulnak, s már a hetvenes évek elején is kitűnőnek bizonyultak. A város főterén modern művelődési központ és könyvtár, továbbá egy filmszínház, a peremkerületekben pedig négy művelődési ház teszi lehetővé a lakosság művelődési és szórakozási igényeinek a kielégítését. Kazincbarcikát nemcsak az idetelepült üzemek révén ismerik országszerte és határainkon túl is, hanem azáltal is, hogy ez a város évről évre — a lakók közreműködésével — sokat tett azért, hogy ne csak lakóhely, hanem igazi otthon legyen. Aki itt él és dolgozik, minden tekintetben magáénak Kazincbarcika sok szobrainak egyike Fiatal város fiatal házai, s fiatal lakál érzi és szereti a várost. Ezt a várost — s ez így igaz — csak egyféleképpen lehet szeretni: tiszta szívből, igazán. S ami ehhez tartozik: megbecsülni, óvni, őrizni és gyarapítani eredményeit, értékeit. E tekintetben a b«r- cikaiak országosan is kiemelkedő példát mutattak és mutatnak. A legfiatalabb lakótól a legidősebbekig, a frissen ideköltözőktól az „őslakókig” mindenki így érez, eszerint cselekszik. Amikor egy-egy év végén, vagy különleges alkalmakkor — mint most, a megtisztelő kitüntetés. a Hild-érem átvételekor — számvetést készítenek, ezt soha nem hivalkodóan, de jogos büszkeséggel teszik. Mert amit tesznek, annak értékét, a város iránti tisztelet és szeretet, a várossal együttérző, örömeiben és gondjaiban is egyaránt osztozó aktivitás és tenni akarás adja. Kazincbarcikára ráillik a jelző: dinamikusan fejlődő város. S ebben a fejlődésben benne van az is, hogy az állami, anyagi erőforrásokon túl a lakoság is jelentős szerepet vállalt és vállal a fejlesztési feladatok végrehajtásából. S teszi ezt társadalmi munkában, amelynek itt rangja van. S nem is akármilyen. Ezt olyan tények igazolják, mint a jubileumi park építése, az általnáos iskolai sportudvarok, sípálya és felvonó építése, a főtéri park kialakítása, a balatonsze- pezdi úttörőtábor létrehozásában való közreműködés, és még egy sor olyan — társadalmi munkában — valóra vált terv fémjelzi, ami országosan is példamutató. Sok szép eredmény, elismerés, kitüntetés tanúsítja, hogy Kazincbarcikát nemcsak a jelen érdekli, de terveiben, elképzeléseiben és tetteiben a jövőt formálja. Ehhez ad ösztönzést az a kitüntetés is, amelyet a mai napon ünnepélyes külsőségek között vehetnek át: a Hild János-emlékérem. (tóth—lovas) Fotó: La ezó József
