Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXVTT1 évfolyam. 28fi. szám Ara: 1.40 Ft Vasárnap. 1982. december 5. *2 MS'/MI* BORSOD /UiAOl-miPtPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere pénteken Moszkvában találkozott Szaud al-Fejszallal, Szaúd- Arábia miniszterelnökének első helyettesével, az ország külügyminiszterével, aki a i’ezi csúcstalálkozón megalakított „Hetek bizottságának” küldöttségével tartózkodik Moszkvában. Andrej Gromiko ugyanaznap fogadta Ahmed Taleb Ib- rahimit, Algéria külügyminiszterét. aki ugyancsak az Arab Liga küldöttségének tagjaként van a szovjet fővárosban. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen mindkét fél elégedetten nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatokról és állást foglalt e kapcsolatok további fejlesztése mellett. Gromiko és Ibrahimi szót ejtett néhány időszerű nemzetközi kérdésről is. Moszkvából szombaton Pe- kingbe utazott a „Hetek bizottságának” küldöttsége, amely Husszein jordániai király vezetésével azért tartózkodott az utóbbi két napban Moszkvában, hogy a szovjet vezetőket — mint az ENSZ BT állandó tagállamának vezetőit — tájékoztassa az arab országok fezi csúcsértekezletén született döntésekről és az ott jóváhagyott közel-keleti rendezési terv részleteiről. A küldöttséget Husszein jordániai király vezette, tagjai voltak Abdel Halim Khad- dam szíriai miniszterelnökhelyettes, leül ügyminiszter, Szaud al-Fejszal szaúd-ará- biai külügyminiszter, Mohamed Bucetta marokkói külügyi államminiszter. Marvan al-Kasszem jordániai külügyminiszter. Bedzsi Kaid esz- Szebszi tunéziai külügyminiszter. Ahmed Taleb Ibrahimi algériai külügyminiszter, valamint Mahmud Abbasz, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja. A küldöttséget elkísérte útjára Sedli Kli- bi, az Arab Liga főtitkára. A küldöttség — úton Peking felé — a délutáni órákban megérkezett a pakisztáni Islamabadba. Putnok, o 800Q^lelket számláló nagyköz- © ség 10 esztendeje ismét a környező települések, falvak centruma, vonzáskörzete lett. Új lakótelep, iskolai tantermek, óvoda építése, 40 fős, központi fütéses öregek napközi otthona, a házi gondozás, a szociális étkeztetés megszervezése jelzi a fejlődést. Putno- f kon kívül még hét másik település gondja, bajé | tartozik a tanács hatáskörébe. Ezekről a gondokról, a fejlődés szép példáiról adunk számot | Plánokról szóló írásunkban, lapunk 5. oldalán. ; I Jaruzelski a sziksépllapet A lengyelországi helyzet kifejezett javulására való tekintettel a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa indítványozza az Államtanácsnak, hogy a szejm tekintse át a szükség- állapottal kapcsolatos kérdések összességét. Wojeiech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök. egy bányásznapi ünnepségen pénteken közölte, hogy nagy, de egyidejűleg kiegyensúlyozott lépés készül a teljes normalizáláshoz vezető úton. A tervezett intézkedések között szerepel, hogy meg akarják szüntetni az üzemek katonai irányítását, de átmeneti időre fenn kívánnak tartani bizonyos jogszabályokat, amelyek továbbra is szükségesek. Egy év túl rövid idő, a válság pedig túl mély volt ahhoz. hogy nagy eredményeket lehetett volna elérni, de az erőfeszítések nem vesztekésnem vesznek kárba — mondotta. — Mindezt ma már majdnem mindenki megérti Lengyel- országban, kivéve azokat, akik számára 1981. december 13-án, vagy — más oldalról — 1980 augusztus végén megállt az élet. Beszédének külpolitikai részében Jaruzelski bírálta a jelenlegi amerikai kormányzat politikáját. Mint mondotta, Washington előbb arra törekedett, hogy megbénítsa és kiéheztesse az országot. A szükségállapot bevezetése után pedig azért akarja „megbüntetni” a lengyeleket, mert maguk, saját erejükből kezdtek hozzá súlyos problémáik rendezéséhez. A résztvevők nagy tapsa közepette határoBefgieziiü a kills piaci csícsfalálozó A „Tízek” egyre veszélyesebbé váló gazdasági válságának enyhítésére hozott gazdasági intézkedések és politikai nyilatkozat elfogadásával ért véget szombaton délután a dán fővárosban az Európai Közösségek Tanácsának ülésszaka — a közös piaci országok állam- és kormányfőinek kétnapos értekezlete. Nyomatékosan hangsúlyozva. hogy ..mélységesen aggasztják” őket a gazdasági válság méretei és elhúzódása (az EGK országaiban a munkanélküliek száma elérte all és fél milliót), az állam- és kormányfők sürgősséggel egész sor intézkedést határoztak el a gazdasági stabilitás helyreállítására, a gazdasági tevékenység ösztönzésére a kamatláb leszállítása révén, munkaalkalmak létesítésére, a fiatalok szakmai továbbképzésére, az európai pénzügyi rendszer megerősítésére stb. Az állam- és kormányfők megbízták az illetékes szak- minisztereket, hogy legkésőbb 1983 április végéig hozzanak megfelelő döntéseket a belső piac megerősítésére. Sürgették a tagállamok szorosabb együttműködését a kutatás, az új ipari technológia bevezetése és az energiafejlesztés területén. Nagy teret szenteltek az állam- és kormányfők a Közös Piachoz való spanyol és portugál csatlakozás kérdésének. Kohl bonni kancellár hangsúlyozta, hogy e két ország csatlakozása nélkül az EGK „politikai torzó” marad. Mitterrand francia elnök ugyanakkor — elvben helyeselve csatlakozásukat — rámutatott (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi ülést tartaná Moszkvában Moszkvában 1982. december 21-én. a Szovjetunió megalakulásának G0. évfordulója alkalmából közös ünnepi ülést tart a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, valamint az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa — jelentették be szombaton a szovjet fővárosban. A tanácstagi csoportok felelőssége zottan, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a lengyel vezetés nem hajlik meg a durva nyomás alatt, mert ha ezt tenné, nem tarthatna igényt a lengyel kormány elnevezésre. Lengyelország tovább kívánja erősíteni gazdasági. po-( litikai és védelmi kapcsolatait igaz szövetségeseiv&1: az1 egész szocialista közösséggel, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Az együttműködés bővítésére törekszik minden olyan, más társadalmi rendszerű állammal is, amely a Lengyel- ország számára nehéz években, hónapokban igyekezett' mérsékletet, józan megfontoltságot tanúsítani. Végezetül.. belpolitikai kérdésekre visszatérve hangsúlyozta, hogy a szocialista állam, a párt legfőbb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása. A jövő kulcsa a munkások kezében, a munkásparaszt szövetségben van — mondotta a LEMP KB első titkára. Közös községi tanács. Meglehet, ez a kifejezés sokak számára kicsit mén idegenül hangzik, de tény, hogy országszerte egyre több helyen már a mindennapok gyakorlatában ismerkednek ezzel a viszonylag új közigazgatási formával az emberek. A kisebb falvak igazgatási szövetségét kezdetben az érintettek döntő többsége helyes, szükséges lépésnek tartotta. Azok a kisközségek, amelyek korábban már évek óta nem tudtak ötről hatra jutni a fejlesztésben, az útépítésben. a vezetékes vízhálózat bővítésében — a falvak társulásától a tanács anyagi alapjainak növekedését, a legégetőbb gondok mihamarabbi megoldását várták. Mivel a várakozásokat az új igazgatási szervezeti forma nem tudta-— tegyük hozzá: reálisan nem is tudhatta — maradéktalanul kielégíteni, sok helyen az ellentétes végletbe csapott át a hangulat. Az összevonások remélt előnyeit alig-alig tapasztaló helyi lakosság egyre inkább annak hátrányairól kezdett beszélni. Mire volt jó — hangoztatták sokan —, hogy elköltözött a faluból a tanács, hiszen így az embereknek mindeféle csip-csup üggyel a székhelyközségbe kell utazniuk. A körzetesítések következtében ott összpontosul az egészségügy, kereskedelmi ellátás. az oktatás, előbb-utóbb oda köllözik a falusi éríelmL ség. oda koncentrálódnak a fejlesztéseit, az úgynevezett társult községek tehát teljesen elsorvadnak, magukra maradnak. Valóban reálisnak látszott ez a veszély, a gyakorlati tapasztalatok azonban egyre több helyen mégis mást mutatnak. Azt. igazolják, hogy igenis lehet, van jövője a falvak társulásának mindenki kölcsönös megelégedésére. Senki sem vitatja: bizonyos szakosodásra, differenciált fejlesztésre minden településcsoportnak szüksége van. Nem lehet minden egyes kisközségben színvonalas ügyintézést.. szakorvosi ellátást, kereskedelmi hálózatot és oktatási feltételeket biztosítani — ez egyszerűen képtelenség lenne. De meg lehet találni a módját annak, hogy a megfelelő szintű alapellátás mellett egy bizonyos körzeten belül az emberek többsége valamennyi fontosabb igényéi kielégíthesse. Éppen ezt a célt tűzték maguk elé a községtársulások, a közös tanácsok. Hogy a fejlesztéseknél tovább lássanak! a faluhatároknál, hogy együttes erővel próbáljanak gondoskodni a lakossági szükségletek minél jobb kielégítéséről. Sok múlik persze az egyes társközségek tanácstagi csoportjain is. Azon, hogy ezek mennyire tudiák ténylegeseit képviselni választóik érdekeit a közös tanács döntéseinek meghozatalában, illetve a határozatok végrehajtásában. Helyesnek tűnik például az a gyakorlat, hogy a társközség tanácstagi csoportjának vezetője egyben a közös tanács elnökhelyettese is, aki így tisztségénél fogva eleve megkülönböztetett helyzetben van. Az önálló tanács nélkül maradt községekben a tanácstagi csoportok a falusi közélet kulcstényezői. Vagy ha még nem azok. azzá kell lenniük. Tevékenységük nem szűkülhet le arra, hogy a közös tanácsban saját településük érdekeit megfelelően képviseljék. Szükség van egy olyan munkamegosztás,kialakítására is. amelynek keretében bizonyos . önállósággal rendelkeznek. Ehhez a közös tanács költségvetésén belül akár még elkülönített anyagi alapot is kaphatnak. Ennek igen nagy szerepe lehet tekintélyük növelésében, a társadalmi munkák szervezésében, és egy sor más területen is. Rendkívül fontos hangsúlyozni a tanácstagi' csoportok felelősségét a helyi lakosság megfelelő ellátásáért, jó közérzetéért. Ez. sokszor csak apróságokon múlik. Ha jól megszervezik például a faluban a tanácsi kirendeltség munkáját. az sok felesleges bosszúságot előzhet meg. Nem kell az állampolgároknak a székhelyközségbe. a városba utazniuk. ha itt helyben összegyűjtik kérelmeiket, beadványaikat, s azokat együtt viszik a felettes hatóságokhoz. Oda, ahol a gyors és szakszerű ügyintézés minden feltétele biztosítva van. (Folytatás a 2. oldalon) Építsünk varat! Építsünk várat - mondták o gyerekek, s rövidesen már készült is a tornyos „palota”. Előbb hárman, aztán egyre többen szorgoskodtak körülötte. Teherautó szállította az építőkockákat, akarom mondani az építőköveket, szorgos kezek illesztették nagy gonddal össze az elemeket. A girincsi óvodásoknak is - ott készült a felvételünk - az építöjátékok tartoznak a kedvenceik közé. m*S B—IMWMIillll . J MHSKKS
