Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-31 / 306. szám
ESZÄK-MAGYARORSZAG tO 1982. december 31., péntek Csakhamar a cseppkőbarlangok termeihez hasonló tágas pincékben járunk, üvegekből rakott hatalmas máglyák között. A palackokat nemes penész borítja, alattuk szunnyad a felséges ital. Boros László üzemvezető elárulja a pezs- gőtecept lényegét: — A borhoz finomított cukrot és speciális borélesztőt adagolunk, majd palackba vagy tartályba töltjük. A bor ezután pincehőmérsékleten másodszor is erjedni kezd, széndioxid képződik. A vastag falú üvegek 20 atmoszféra nyomást tűrnek. A pezsgő hosz- szú ideig érik a palackokban, ez alatt kialakul sajátos, különleges finom illata, zamata. Majd az italt elválasztjuk a seprőtől, vagyis az élesztőüledéktől, úgy, hogy kristálytiszta maradjon, de szénsavtartalmából ne veszítsen. A tankpezsgőből egyszerűen - kiszűrök a seprőt, a palackokkal bonyolultabb a munka. Kázó állványokra rakják az üvegeket, szájjal lefelé. Majd egy hónap múltán az üveg nyakát 3—5 centis részben befagyasztják, megbontják a kupakot, s az üledéket is tartalmazó jégdugót a belső nyomás kilövi. A megüresedett részt borból készült likőrrel pótolják, aszerint, hogy milyen édességi fokot kívánnak • elérni. Ezután automata gépsorokon díszes palackokba áttöltik, a műanyagdugót leszorítják drótkosárral, nehogy Bacchus szelleme kiszökjék a palackból. Felkerül a fényes sztanioí sapka is, a vállszalag és a hasclmke. Ez utóbbi a pezsgő névjegykártyája, melyből mindent megtudhatunk. Garamvári Vencel segíti megfejteni áz ajánlást: — A brut 0,5 százalék cukortartalmú száraz, nyers pezsgő, a szakértők kedvence; a dry 0,5—2,5 százalékos száraz, a demi sec 2,5—3,5 százalékos félszáraz, a demi doux 3,5—4,5 százalékos félédes és a doux 4,5 százalék fölötti édes ital. A magyarok a harsogóbb ízeket, a Charmant doux-t, a Törley Extra Rubint, a muskotályos Fortunát kedvelik, a külföldiek inkább a szárazabb, a természetes, ízesítés nélküli fajtákat. Például a Hungária Brut az ínyencek itala, az Extra Dry a száraz italokat kedvelők pezsgője. Mintegy 20 fajta pezsgőnket a legigényesebb étrenddel is össze lehet hangolni. Hideg, meleg előételekhez, sültekhez, halakhoz is való a pezsgő, nemcsak desszerthez, süteményhez. Legelőnyösebb nem kehely, hanem fuvola formájú poharakban, 2/3 részig tölteni a pezsgőt, igy jobban érvényesül a színe, a szénsav füzérek játéka. Csak hűtve fogyasszuk! A fehér és rosé pezsgő ideális hőmérséklete 4—6 C fok, a vörösé 7—9 C fok. S végül egy jó tanács a Hungarovin igazgatóhelyettesétől : — Nem jó összekeverni az italokat. Általában a nagy vigasságokat követő görcsös fejfájások vádlottjaként emlegetik a pezsgőt, de jogtalanul. Mire éjfélkor asztalra kerül a pezsgő, már előzőleg jó pár pohárnyi konyakot, vodkát, likőrt, sört, bort, bólét fogyasztottak. A pezsgő legfeljebb a száraz fehér és vörös bort tűri. Tehát ne házasítsunk, mindenki maradjon hű kedvenc italához és akkor nem kezdi „macskajajjal” az új esztendőt H. A. j Egész évben szilveszter! (Pezsgő-kalauz) Friss, üde és elegáns — az italok szépségkirálynőjét, a pezsgőt illetik e szavakkal a borászati szakemberek, s aszerint díjazzák, hogy milyen a színe, íze, zamata, illata. Manapság egyre többen nemcsak az óévet búcsúztatják a gyöngyöző, könnyed itallal, hanem mintha egész évben szilveszter lenne, családi és baráti összejöveteleken, hivatali ünnepségeken is pezsgőt bontanak. Az üzletekben akkora a választék a díszes palackokból, hogy tanácstalanul töprengünk: melyiket emeljük le a polcról? Ibivel nincs még olyan kifinomult, több évszázados érzékünk, ízlésünk a kiválasztáshoz, mint a franciáknak, érdemes betekintenünk a pezsgőgyártás titkaiba. * A fővárosban, Budafokon találjuk a Hungarovin birodalmát, csakneni 30 kilométer hosszúságú pince- rendszerét. Itt születik a ma már messze földön híres magyar pezsgő is. Ez év augusztusában volt éppen 100 éve, hogy a Rózsavölgy szomszédságában'' Törley József által alapított gyár első palackos pezsgői „beértek”. A tulajdonos — aki a pezsgő hazájában, Reimsben tanulmányozta a bonyolult, kényes technológiát és elsa- játitotta a szakma fortélyait — csakhamar felvirá-" goztatta gyárát. Közép-Eu- rópa egyik legkorszerűbb üzeme lett, amely még ma •is az ugyancsak Budafokon lévő Hungária Pezsgőgyárral együtt az ország pezsgőtermelésének nagy részét adja. Garamvári Vencelhez, a Hungarovin Borgazdaságok Export Vállalatának igazgatóhelyetteséhez nehéz bejutni, a külföldi partnerels, üzletkötők szinte egymásnak adják a kilincset nála. Szobája valóságos pezsgőmúzeum, ahol már láthatók a jubileumi évben forgalomba kerülő szép palackok. — A gyárainkban előállított pezsgő hatvan százalékát külföldön értékesítjük. Vevőink: a Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, a tőkés piacon az NSZK és az Egyesült Államok. Idén 18 millió palack pezsgőt gyártottunk. Az ország többi gyárai (a mecseki, az izsáki, a hosszűhegyi, a kiskunhalasi, a szikrai állami gazdaságok) együttesen csaknem 30 millió' palacknyit termelnek évente — tájékoztat az igazgatóhelyettes. — Az utóbbi évtizedben hazánkban is divatba jött a pezsgő. Elterjedt viszont az a vélemény is, hogy gyenge minőségű borból készül. Igaz? — A vád alaptalan. A gyártásra alkalmas alapborokat a hazai híres borvidékekről válogatjuk össze. Nem különleges tájjellegű szőlőfajtákat, hanem olyanokat, amelyeknek íze és zamata megfelelő, a sav- tartalmuk magas, színük világoszöld, fehér, vagyis vékony, elegáns bor lesz belőlük. Nem cél a magas alkoholtartalom, mert gátolná a másodgerjesztés folyamatát. Fontos a szüretelés időpontja, továbbá, hogy a feldolgozáskor a mustnak csak a legértékesebb részét használjuk fel. — Azt tartják, hogy a palackban érlelt ital sokkal jobb a tankpezsgőnél. — így igaz. Az előbbi klasszikus eljárással készül: vannak fajták, amelyeknél 2—3 évet igéivel az érlelési folyamat. A tankpezsgő két hónap alatt készül. Érdemes közelebbről megismerkedni a gyártással — indítványozza, Korszerű gépekkel öltöztetik a palackokat Bacchus szelleme — palackba zárva Az erjesztőüzemben ellenőrzik a pezsgő minőségét I »V • a » 4 * í 5 í ü 8 l f e * 1 Oj jfl1 IAmTS Móra Ferenc A k é # fáié törölte le az öreg inge ujA király fájának egy öreg almafát neveznek a mi falunk határában. Idegen meg sem fordulhat anélkül, hogy azt meg ne mutatnánk neki. — Jól nézze meg, mert ilyent vagy látott életében, vagy se — így szoktuk neki bemutatni a király fáját. — Szép fa ez nagyon — ezt feleli a vendég rendesen, s azt gondolja magában, hogy nincs ‘biz azon semmi különös szépség se. Olyan, mint a többi öreg fa. Mohos a dereka, rit- kás a koronája, aprós a gyümölcse. Azért mégis nevezetes fa ez nagyon. Mégpedig arról nevezetes, hogy már egynapos korában aranyalmát termett. 'Mégpedig nem is egyet, hanem kettőt. Mégpedig olyan nagy úr szeme láttára, mint amilyen a király. v Persze régen volt ez nagyon, a régi jó időben, mikor még a só is sósabb volt, a méz is mézesebb volt. Alikor történt egyszer, hogy a királynak dolga volt mifelénk. Az öreg harangozó azt mondja, hogy csak a mi templomunk harangjának a szavát akarta meghallgatni. Elég az hozzá, hogy ott lovagolt el egyszer a király a falu végén. Nagyon el volt merülve az ország gondjaiban, s tán föl se emelte volna a fejét, ha egyszerre el nem nyeríti magát a lova. — Mi bajod, Pejkó? — riadt fel gondolataiból a király, megsimogatva a ló sörényét Nem volt a Pejkónak semmi baja, csak az öröme volt nagy. Mégpedig annak örült nagyon, hogy odaállt elejbe egy kis ember, ásó volt a kezében, és azzal tisztelgett katonásan. De olyan katonásan ám, Jiogy nég a királynak is öröme telt benne. — Fogadjisten, szolgám — adta vissza a köszöntést emberségesen. — Kinek tiszteljelek? — Támad! Balázs a becsületes nevem. Vitézhez illő név — mosolygott a király. — Huszár voltam — húzta ki magát kevélyen a fehér hajú kis ember. — Hát most mi vagy^ — kérdezte a király. —- Most csak afféle szegény vincellérember vagyok — szúrta az ásóját a földbe Támadj Balázs, és vágta vele a hantot, mint huszár korában az ellenséget. Meg is tudakolta tőle a király, hogy mi lesz abból. — Gödör biz ebből, tiszt úr. — Hát aztán minek lesz a «gödör, Támadj Balázs? — Ennek e, tiszt úr, ennek el — emelte föl az öreg a földről a vastag facsemetét — Nem terem már az teneked, Támadi Balázs — mosolyodott el a király —, minek vesződsz vele? — Nono, tiszt úr, teremhet az még énnekem is! — jával homloka verej leket. — De ha nekem nem, a maradékaimnak bizonyosan. Nem tudom, kiféle lehet a tiszt úr, de bizonyosan tudom, hogy csak arról a fáról szedi a legjobb ízű almát, amit az apja ültetett. Egyik szeme elmosolyodott a királynak, a másik könnybe borult. El is érzékenyedéit, meg is indult. s egy vadonatúj aranyat hajított le a gödörbe. — No, isten megáldjon, Támadi Balázs — emelte a kezét a sapkájához. Az öreg vincellér azonban akkorát rikkantott, hogy megint csak vissza kellett fordítani a Pejkót. MESTER ATTILA: — ITohó, tiszt úr — kap- * ta fel ujjongva az aranyat { —, nem megmondtam. Hogy teremhet még ez az almafa énnekem magamnak is?! A király elnevette magát, és még egy aranyat hajított le az öreg huszárnak, aki hálálkodva csapta üsz> sze a kezét. — Ö, bárcsak egész er- ! dóm volna ebből a csudafából, amelyik már egyna- 5 pos korában párjával ler- * mi az aranyat 1 Eddig van a mese a ki- | rály • fájáról. Az igazság I pedig az, hogy minden fa | aranyat terem, amelyiknek gondját viselik. i éli mese' Ághegyen csöppnyi csillag ül (ma egész nap fagyott) meg-megrebben kapaszkodik és fázósan ragyog el kellett volna mennem akár a madarak de egy csillagnak erre gondolni sem szabad meg-megrebben kapaszkodik (ma egész nap fagyott) ül a törékeny ághegyen és mégszebben ragyog. Rejtvény Vidám szilveszter A képen vidám szilveszteri bál résztvevői mulatnak. Csak az a bökkenő, hogy minden bálozó elszakadt a partnerétől, mással szórakozik, * A jelmezek alapján próbáljátok meg összepárosítani a mulatság résztvevőit. Az elmúlt héten megjeleni rejtvényünk helyes megfejtése a következő: De jó volna mindent, mindent / elfeledni, / de jó volna játszadozó / gyermek lenni. A helyes megfejtést beküldőnek közül a következők nyertek könyvjutalmat: Nagy Erzsébet, He'őkeresztúr, Mezőcsáti út 1. 3597; Szabó Géza, Miskolc, Szabadság u. 23. 3532; Válint Zsuzsa, Yadna. Rákóczi u. 2. 3636: Szo- boszlai Márton, Kesznyéten, Móricz Zs. 1. 3597: Szabó Andika, Miskolc, Szemere u. 20. T1/1. 3530; Bakondi János, Mezőcsát, Mátyás u. 3/a. 3450.
