Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

VtLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! fi leszerelést sürgette Siti Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pénteken hazaérkezett Moszk­vából a magyar párt- és ál­lami küldöttség, amely részt vett a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségeken. A küldöttség tagja volt Losonczi Pál, az ülnö­ki Tanács elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság ^titkára és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjet unióbeli nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség fogadására a Ke leli-pályaudvaron megje­lent Lázár György, a Minisz- te"tanács elnöke. Ácséi György, Havasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bi- Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának ve­zetője, Horváth István bel- ügy-, Púja Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára, aki részt vett a moszkvai ünnepségeken, pén­teken ugyancsak visszaérke­zett Budapestre. Dr. Robert Runcie ca»­terburyi érsek karácsonyi prédikációjával kihívta ma­ga ellen a konzervatív párt haragját. Az érsek — az anglikán egyház tényleges vezetője — zsúfolásig telt canterburyi székesegyház szószékéről haszontalannak bélyegezte mindazt az időt és pénzt amit a kormány Nagy-Britannia nukleáris erejének kiépítésére fordít. Az atomháború — jelen­tette ki a főpap — meg- nyerhetetlen, „véget kell vet­ni minden olyan beszédnek, amely (ezt a háborút) más­nak próbálja lefesteni, mint őrültségnek”. Dr. Runcie mél­tatta a cirkáló szárnyasraké­ták nagy-britanniai telepíté­se ellen kibontakozott til­takozó mozgalmat a két hét­tel korábbi Greenham Com- monbán lezajlott tömegtün­tetést. XXXVIII. évfolyam, 303. szám Ara: 1,40 Ft Kedd. 1982. december 28. A Szovjetunió a jelenlegi helyzetben is fáradhatatlanul küzd azért, hogy megakadá­lyozza a nemzetközi légkör további romlását, megőrizze a világ békéjét egész politi­kai és erkölcsi potenciálját ennek érdekében használja fel — állapítja meg Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter a Kommunyiszt leg­újabb számában megjelent cikkében. A külügyminiszter a szovjet állam létrejötte óta eltelt hat évtized külpoliti­káját elemzi és kitér néhány időszerű kérdésre, így a szovjet—amerikai és a szov­jet—kínai kapcsolatokra is. Gromiko egyértelműen az Egyesült Államok vezetését teszi felelőssé a nemzetközi helyzet megromlásáért és részletesen ecseteli a legag- resszívabb imperialista kö­rök, mindenekelőtt az Egye­sült Államok ilyen köreinek magatartását: az enyhülés politikájával, a szocializmus megerősödésével és térhódí­tásával, a nemzeti felszaba­dító mozgalmak sikereivel megpróbálják szembeszegez­ni a háborús' előkészületek, a más országok belügyeibe tör­ténő beavatkozás, a nemzet­közi feszültség megnövelése politikáját. A szovjet külügyminiszter aláhúzza, hogy ezekkel a kí­sérletekkel szemben világ­szerte széles körű küzdelem folyik, s e harcban a szo­cialista országok, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzeti fel­szabadító erők és a háborúel­lenes erők állásfoglalása olyan fontos tényező, amely komoly mértékben befolyá­solja a nemzetközi helyzetet. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai­ról a külügyminiszter azt ír­ja, hogy azok megjavulása „elősegíthetné az ázsiai, sőt az egyetemes béke megszi­lárdulását”. „A Szovjetunió kész arra, hogy mindent megtegyen és minden tőle telhetőt meg is tesz, hogy a két ország kapcsolatai ked­vező irányban fejlődjenek, normálissá váljanak. Figye­lembe vesszük azt a pozitív visszhangot, amely az ilyen megközelítési mód iránt az utóbbi időben a KNK részé­ről megnyilvánul” — han­goztatja a szovjet külügymi­niszter. Gromiko azt is leszögezi, hogy a Szovjetunió vélemé­nye szerint a döntésre érett nemzetközi kérdéseket, ame­lyek közé sorolja a többi kö­zött a hadászati fegyverzet csökkentését és a fegyveres erők és a fegyverzet közép­európai csökkentését is, bé­kés úton kell és lehet is megoldani. A szovjet állam kész konstruktívan együtt­működni minden olyan or­szággal, amely hasonló kész­séget tanúsít. AZ MSZMP BORSOD-ABA0J-7EMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Borsodi Szénbányák Vállalat Szuhavölgyi Bányaüzemének Feketevölgy I. sz. aknájában két frontiejtésen naponta 435 vagon szenet termelnek. A három méter vastag széntelep­ben a képünkön látható N—9-es számú front­fejtés 140 méter hosszú. Korszerű biztosító- ' berendezések, jövesztő- és szállítógépek köny. nyitik meg a Péch Antal nevét viselő szocia­lista brigád munkáját. Vasárnap — miután az egyiptomi főügyész szomba­ton halálos ítéletet kért a Kairóban bíróság elé állított vallási fanatikusok mintegy 300 tagjának túlnyomó több­ségére — csoportosan a bí­róság elé vezették a vádlot­takul, hogy nyilatkozzanak bűnösségükről. Eddig a 300 vádlottból csak 90 vallotta magát bűnösnek. Az A1 Dzsihad (Szent há­ború) nevű, vallási fanatiku­sokat tömörítő szervezet tag­jait azzal vádolják, hogy a kormány és a rendszer meg­döntésére törekedtek, az irá­ni rendszerhez hasonló ala­pokon álló, vallási berendez­kedésű állam létrehozásáért tevékenykedtek és többen közülük részt vettek Anvar Szadat elnök meggyilkolásá­ban is. Képű nkön: vádlottak - vasrács mögött - a kairói tárgyalóteremben II közületi autóim! üzemeltetésének körülményeiről Január 1-töl a végrehajtáson a sor Mint arról korábban be­számoltunk, a Miniszterta­nács 1982. június 24-i ülésén jóváhagyta a Gazdasági Bi­zottság határozatát a közüle­ti autóbuszok hatékonyabb felhasználását elősegítő ha­tósági, szervezési és pénzügyi intézkedésekről. A vállalatok, szövetkezetek, közületek autóbuszai között (számuk országosan eléri a 13 ezret) a belső üzemi szállításokat lebonyolító kisebb befogadó- képességű autóbuszok van­nak többségben, s ezek ki­használása többnyire gazda­ságos. A közületi autóbuszok egy részét, főként a nagyobb befogadóképességű autóbu­szokat azonban nem eléggé hatékonyan, s nem a taka­rékossági követelményeknek megfelelően használják. Az indokolatlan párhuza­mosságok megszüntetését célzó korábbi intézkedések nem jártak megfelelő ered­ménnyel, ezért a kormány egyetértett azzal, hogy a helyzet javítására alapvető­en gazdasági, és szervezési intézkedésekre van szükség. A fentiekre való tekintettel napvilágot látott tehát az 59/1982. (XI. IC.) miniszter- tanácsi rendelet, amely 1983. január 1-től a közületi autóbuszok üzemeltetését üzemben tartási engedélyhez köti. E szerint a 21—35 fő befogadóképességű közületi autóbuszok részére tanácsi határozat nélkül adják ki az üzemben tartási engedélyt. A 35 fő befogadóképességei meghaladó közületi autóbu­szok esetében a fő tevékeny­ség szerint illetékes városi és megyei tanácsok szakigazga­tási szerveinek javaslat;: alapján az üzemeltető szék­helye szerint illetékes me­gyei. megyei jogú városi ta­nács, illetve városi tanács szakigazgatási szerve bocsát ki határozatot. Ez azt tartal­mazza, hogy a közületi autó­buszt indokolt-e bevonni a közforgalmú, illetve közcélú feladatok ellátásába. Jó tud­ni, hogy az autófelügyelet csak a tanácsi határozat bir­tokában adja ki a 35 szemé­lyen felüli közületi autóbu­szokra az üzemben tartási engedélyt. Új vonása az üzemeltetés­nek, hogy a 85/1982. (XII. 4.) pénzügyminisztériumi rende­let értelmében, a melléklet­ben meghatározott autóbu­szok után járulékot kell fi­zetni, melynek összege 20— 35 személyes autóbuszok után 30 ezer, a harmincöt­nél nagyobb befogadóképes­ségű buszok után pedig 60 ezer forint évente. A befi­zetés havi egyenlő részletek­ben történik, amit az üze­meltető termelési adó címén a különféle ráfordítások kö-N zött számol el. Járulékfize­tési kötelezettség alól men­tességet csalt az biztosít, ha a közület a rendeletben megszabott feltételek mellett közforgalmú, illetve közcélú feladatot végez. Mindössze négy nap van hátra az esztendőből. Idősze­rű tehát szót ejteni arról, megyénkben hol tartunk a kormányrendelet végrehajtá­sában. Gácsi Lajos, a Borsod me­gyei szállítási bizottság tit­kára : — A kormányrendelet meg­jelenését követően az üze­meltetőket és a tanácsi szer­veket megkeresve felmérési végeztünk abból a célból hogy hol, mikor és milyet szabad autóbusz-kapacitás áll rendelkezésre. Az össze­sítésből az derült ki, hogy a közületi autóbuszok esetében szabad kapacitásról általá­ban akkor beszélhetünk, ami­kor a nagv szállítási válla­latok — Volán, MKV — ha­sonlóképpen felesleggel ren­delkeznek. A tanácsok pedig megyeszerte úgy nyilatkoz­tak, hogy elégedettek a Vo­lán személyszállítási tevé­kenységével, alapvető szol­gáltatási problémát nem ész-. lelnek munkájában. Véle­ményt nyilvánított a két nagy szállító fél, a Volán, vala­mint a Miskolci Közlekedési Vállalat is. Válaszuk lényege, hogy esetenként be tudnak vonni meghatározott számú közületi autóbuszt bizonyos szállítási feladatok (gondo­lunk itt például gyermek-, illetve diákszállításra — szerk.) ellátásába. A megyei szállítási bizottság személy­szállítási albizottsága úgy foglalt állár' ebben a kérdés­ben, hogy nem tartja indo­koltnak a közületi autóbuszok Levonását a közforgalmú személyszállításba. A KPM Autófelügyelet me­gyei igazgatóságának képvi­selője a következőket mond­ta: — Az Autófelügyelet szük­ségesnek tartja felhívni a figyelmet, hogy a közületek- nek a rendelet szerint, ter­mészetesen a megkövetelt tanácsi határozat birtokában, 1983. január 10-ig kell az üzemben tartási engedélyt beszerezniük. Ezzel kapcso­latban nem árt emlékeztet­ni, hogy az üzemben tartási, engedély fontos menetok­mány melynek hiánya sza­bálysértési eljárást von ma-, ga után. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy az üzemben’ tartási engedély kiadása szempontjából, befogadóké­pesség 'alatt, a PM-rendeiet 1. számú mellékletében fog­laltak az irányadók. Küblik Ferenc, a Volán személyforgalmi főosztályve­zetője: — A közületi autóbuszok­nak a közforgalmú feladató!* (Folytatás a 2, oldalon) i Frontfejtés

Next

/
Thumbnails
Contents