Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. december 18., szombat 83. évi (Folytatás az 1. oldalról) A konvex-tibilis valutákban elszámolt áru- forgalomban a kivitel a tervezettnél lassabban nő, a behozatal a tervezett növekedéssel szemben számottevően csökken. így a számított kismértékű passzívum helyett jelentős aktívum keletkezik. Az 1983. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai r A gazdasági munka £ő célja 1983-ban a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása. A termelés és a belföldi felhasználás színvonalát és szerkezetét ennek a célnak kell alárendelni. A termelés növekvő mértékben járuljon hozzá a külkereskedelmi mérleg javulásához, ezért erőteljesen javítani kell a termelés exportképességét, növelni — főként a ráfordítások mérséklésével — hatékonyságát. A termelés növekedése — elsősorban a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezetnek a kereslethez való rugalmasabb hozzáigazítása, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának fokozása . révén — főleg a gazdaságos kivitel bővülését és a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. Fontos követelmény, hogy az energia- és anyagtakarékosság, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása hatékony akciókkal fokozód jon, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások gyorsabban csökkenjenek, mint a korábbi években, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjék. A készlet- gazdálkodás javításával el Icefl érni, hogy a készletnövekedés minimális mértékű legyen, a készletek összetétele és elhelyezkedése javuljon. A külgazdasági egyensúly javítását a belföldi végső felhasználás további mérséklése ie segíti. AZ 1983. Evr nEpgazdasAgi terv LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI: 1982:100 Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési és szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése 100,5—101.0 96.0— 97,0 101,0—102,0 97.0— 98,0 101,0—102,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98,0— 98,5 Lakossági fogyasztás 99,0— 99,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 170—172 milliárd forint fordítható. Á termelőágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedésének feltételei az ez évihez hasonlóak lesznek. Az ipari termékek fogyasztása kismértékben, beruházási célú felhasználása jelentősen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghaladóan növekedjék, a termelés nagyobb hányada szolgálja a külkereskedelmi egyenleg javulását. Ez — a nehéz külpiaci feltételek között — megkívánja, hogy a gazdálkodás minőségi jellemzői javuljanak. A tei'v számításba veszi, hogy a vállalatok — az eddig ki nem használt kapacitások hasznosításával is — növelik a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termelést, fokozzák az importot gazdaságosan helyettesítő, ezen belül a háttéripari termékek előállítását; az anyagfelhasználási és technológiakoi’szerűsítésij valamint az energiagazdálkodási programban foglalt feladatok megvalósításával is csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energiaigényét; visszaszorul a gazdaságtalan termelés, és gyorsabban javul az alacsony hatékonyságú vállalatok' tevékenységének gazdaságossága; fejlődik a vállalatok közötti együttműködés és a vállalatok belső irányítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma vár* hatóan tovább csökken, a termelés- növelését a termelékexiység javításával, kell megalapozni. A teljes energiafelhasználás nem. vagy csak kismértékben' emelkedhet. A szükségletek növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni, a szénhidrogének részesedése az 1932. évihez hasonló lehet. A terv szerint a széntermelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgázter- meíés 6,8 milliárd köbméter, a kőolaj-feldolgozás 8,5 millió tonna lesz. A villamos- energia-iparban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzembe kell állítani a Paksi Atomerőmű 1. számú egységét. A külpiaci helyzethez igazodva az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhető, a > vaskohászaté valószínűleg csökken. Ez utóbbin belül a magasabb feldolgozotlságú termékek^ termelése növekedhet. A gépipari termelés — a kivitelre alapozva — az ipari átlagnál gyorsabban növekedhet. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmiszeripari gépek, a mikrohullámú berendezések, a távbeszélő, központok, a félvezető eszközök, a számítástechnikai berendezések kivitele bővülhet. A konvertibilis,valutában elszámolt kivitel növekedését főleg a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti járművek, az ox*vosi műszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések. valamint a komplett ipari technológiák és komplex rendszerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és a műszeriparban, valamint a szerszámgépiparban a korszerű gyártmányokkal bővíthető a kivitel. Ehhez a gépiparban ki kell tei’jeszteni a külföldi vállalatokkal való együttműködést, jobban kell megszervezni a piacfeltáró munkát és a szervizszolgáltatást. A vegyipari termékek termelése is az , ipaxá átlagot meghaladóan növekedhet. A petrolkémiai központi fejlesztési program keretében a vegyipari alapanyagok feldolgozásával nagyobb értékű termékeket kell előállítani. A gyógyszeripar termelése, ezen belül a növényvédőszer-gyártás dinamikusan nő. A gyógyszer-, növényvédőszer- és iritei> j-nedier-gyártás központi fejlesztési pi’og- ramjának megvalósítása keretében jövőre eredeti, új termékek gyártásának és értékesítésének a megkezdése várható, és további korszerű termékeket dolgoznak ki. A belföldi kereslet várható mérséklődése mellett a könnyűiparban — ha a választék és-a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növelésére, valamint a hazai kereslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termeléssel és az értékesítés lehetőségeivel összhangban az élel- miszeripari termelés növekszik. Az exportcélokat figyelembe véve az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a növényolaj- ipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez igazodóan az építőipar termelése összességében csökken.- A beruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntartási és felújítási építés és a lakosság részére, végzett lakásépítés nő. A külföldön végzett építés — jó előkészítő és szervezőmunkával, s versenyképes árakkal — erőteljesen növekedhet. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma tovább mérséklődik, 1 az egy dolgozóra jutó termelés emelkedik. Á gazdasági szabályozók módosítása és az elhatározott szei-vezeti változások lehetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasz. nálása javuljon, átképzéssel, a munkaerő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány. Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz, az építőiparban 75— 77 ezer lakás építésére kell felkészülni. Az állami építőiparnak nagvüzemi módszerekkel 35—36 ezer lakást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassabban emelkedik. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is erőteljesen nő. A terv a gabonafélék vetésterületének kisebb emelkedésével számol. Az idei terméseredményeket is figyelembe véve .a gabonakivitel nagyobb lehet az 1982. évinél. Az olaios növények termelésének növelése elsősorban az export bővítését szolgálja. A kedvezőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetésterülete csökken, de a hazai igények kielégíthetők. A szántóföldi zöldség- termelés a feldolgozóipar igényeihez igazodó összetételben növelhető. Az ideinél valamivel kisebb gyümölcstermés várható. A növénytermelés megalapozását segíti a műtrágya-felhasználás. és áz. hogy a meliorációs beruházások növekednek. Az ez évihez közelálló szarvasmarha- «hx tehénállományon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma. A termelés a hozamok javításával növelhető. A nagy sertés. és konq-állománv lehetővé teszi, hogv a vágósertés-termelés -emelkedjen. Jövőre is jó le«z a tekarmánvellátás. A termelés hatékonyságának javítása, az erőforrások jobb kihasználása, az- anvag- és energiai aha rákossáa a mezőgazdaságban is alapvető feladat. Többek között ki kel1 terjeszteni a szemes termények nedves tárolását. a melléktermékek sokirányú hasznosítását. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi kereslet megfelelő színvonalú kielégítése mellett a kivitel tovább bővül; e termékek külkereskedelmi forgalmának az ez évinél jobb egyenlege érhető el. Az áruszállítási igények várhatóan nem növekednek. A vasúti és a -közúti iárrpű- kanacitás némile-» mérséklődik, ezért fokozódik a korszerű szállítási módoknak, a szállítások ésszerűsítésének jelentősége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken, a helyi közieke. dés forgalma a fővárosban az ez évihez hasonló lesz. a vidéki városokban jelentősen nő. A személyi tulajdonú gépkocsik használata a génkoesiállomány bővüléséhez képest kevésbé emelkedik. A terv számol azzal, hogy a fajlagos energiafelhasználás a közlekedésben is csökken. Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az Ml-es, az. M3-as és az MS-ös autópálya. A villamosított vasútvonalak hossza tovább nő. Űjabb telefonközpontok építésével és a meglevők bővítésével mintegy 15 ezerrel növekszik a telefonnal ellátott lakások száma. Foglalkoztatottság. Á lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes lakosság és az aktív dolgozók száma kismértékben tovább csökken. Intézkedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony hatékonyságú, vagy a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez ái'amoljék, ahol a gazdaságos foglalkoztatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább nő. A szolgáltatások színvonalának javítása az egész- /ségügyi-szociális és a kulturális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A középfokú végzettségű nem szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várhatóan tovább mérséklődnek, ezért egy részük fizikai munkakörben helyezkedhet el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükségessé válik a lakosság fogyasztásának 0,5—1 százalékos mérséklése. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal csökken. Ezen belül a pénzbeli ps természetbeni társadalmi juttatások reálértéke 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az 1980. évi színvonalhoz képest a lakosság fogyasztása 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 1—2 százalékkal nagyobb lesz. A jövő év január elsejével új keresetsza- bályozási rendszer lép életbe. Ez a munkások, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetékben dolgozók átlagkeresetének egyaránt 3,5—3,8 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A költségvetési intézményeknél » bél-növekedés 3,5 százalék lehet. A havi 7000 Ft feletti keresetek- nyugdíjjáruléka emelkedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több. mint 9 százalékkal nagyobb ösz- szeget irányoz elő. A gyermekes családok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótléka, az intézkedés körülbelül 1,4 millió gyermeket érint. Az egygyermekesek jelenlegi 130 forintos jövedelempótléka a g3rer- mek 6 éves koráig megemelt összeggel családi pótlékká • alakul át, az intézkedés körülbelül 140 ezer gyermeki-e terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított, legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló időskorúak fokozottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális segélyezési kerete. A mérsékelt belföldi kereslet hatására a kiskei-eskedelmi forgalom nagysága várhatóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áruellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből a jó árukínálat fenntartása. A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Ennek nagyobb része az idén bevezetett, illetve meghirdetett központi ár- és egyéb — az árszínvonalat . érintő — intézkedésekből, kisebb része a jövő évi árváltozásokból adódik. A terv nem tartalmaz az alapvető fo-' gyasztási javakat és szolgáltatásokat érintő jelentősebb, a már közzétetteken túlmenő központi árintézkedéseket. A terv előirányozza, hogy a lakosság élet- körülményei, infrastrukturális ellátottsága tovább javuljanak. Számít arra, hogy ebben — a tanácsok szervező munkájának eredményeként is — fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi programokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, valamint az egészségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint összesen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58—60 ezer személyi .tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formában, többszintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak 'a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei, elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásgazdálkodás javításával, a szervezett lakáscserékkel is bővül. A terv 19—20 ezer tanácsi lakás felújítására és 13—14 ezer lakás korszerűsítésére biztosít fedezetet. Folytatódik a gyógyintézeti hálózat korszerűsítése. a betegellátás feltételeinek javítása. Az év folyamán az egri és a veszprémi kórházak fejlesztésén kívül befejeződik a Jahn Ferenc (dél-pesti) Kórház .'bővítése. A bölcsődei ellátás fejlesztésével a bölcsődéskorúak 18—19 százaléka helyezhető el. Az óvodai ellátottság aránya'az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 százalékra nő, miközben a zsúfoltság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú új osztályterem ellenére az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátásban több általános iskolai tanuló részesíthető. Nő a kö/épiskolai tantermek és a szakmunkásképző osztálytermek száma is. A művelődési és a kulturális létesítmények közül folytatódik az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budavári Palota, a Magyar Állami Operaház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciója. Beruházások * A szocialista szektor beruházásaira az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volumene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vállalati beruházások csökkenése majdnem azonos mértékű. Elsősorban a kezdődő beruházok száma mérséklődik, de néhány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Üj nagyberuházás Í983-ban nem kezdődik. A folyamatban levő 17 nagyberuházás közül az év során befejeződik a Dunai Vasmű konverleres acélműve, a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakasza, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének I. üteme, valamint a Székesfehérvári Könnyűfémmű — ez évről áthúzódó — fejlesztése. A későbbi években befejeződő nagyberuházások általában a műszaki lehetőségeknek megfelelő ütemben folytathatók. A többi állami beruházás előirányzata differenciáltan mérséklődik. Az ez évinél nagyobb a szénhidrogénipari célok, az oi-szá- gos távbeszélő-[iá 1 ózat, valamint a kiemelt társadalompolitikai célok (kórházak és klinikák fejlesztése, lakásépítés kapcsolódó létesítményei, oktatási, egészségügyi alapellátás) előirányzata. Nagyobb arányú építéssel járó új beruházások más területéken csali kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak mérséklése érdekében a szabályozórendszer egyes elemeit módosító intézkedések történtek. Az állami támogatás kisebb az ez évinél. A vállalatoknak nyújtott támogatás és hitel növekvő hányada szolgálja az exportárualapokat növelő, az energiafelhasználást ésszerűsítő, a hulladékokat és a-másodlagos nyei’sanyagolcat hasznosító, az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok « Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése révén javuljon a ’ külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél számottevően nagyobb, mintegy 7 százalékos növekedésére alapozza. A behozatal növeléséi'» összességében nincs lehetőség. Ez mind a termeléssel, mind a felhasználással szemben fokozza a hatékonysági követelményeket. A terv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével és jobb ármunkával a kivitel gazdaságosabbá, a termékek versenyképesebbé válnak, a behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzfei'ábilis rubelben elszámolt áruforgalom behozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növelted jen. A terv végrehajtását szolgáló intézkedések Az 1983. évi népgazdasági tex-v megalapozása érdekében a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, illetve mértékei — az alapelvek és fő irányok megtartása mellett — módosulnak. A már éleibe lépett és az 1983. elejétől érvényesülő .változtatások a külgazdasági' egyensúly javítását, a haté- konysági követelmények növelését, a nép- gazdasági, a vállalati és a személyi jövedelmek közötti tervszerű összhang megteremtését. a felhalmozási vásárlóerő mérséklését szolgálják. A bér- és keresetszabályozási rendszerben a' gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési lehetősége szorosabban kapcsolódik tevékenységük hatékonyságához. Emelkedik a vállalatokat terhelő bérjárulék, a saját fejlesztési források egv részét elvonják, módosulnak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vállalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erősítése érdekében fokozatosan szigorodó nénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vállalatirányítás és a vállalati ^szervezeti rendszer korszerűsítése. Az intézkedések szelektívek, az egyensúlyi célok eléréséhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedvezőbb helyzetbe hozzák. A kormány az 1983. évi gazdaságpolitikai célok és, gazdasági feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás és az érvényben levő intézkedések" kiegészítéséül meghatározta az állami gazdaságirányító szerveknek a kivitel növelésével, a behozatal helyettesítésével, az energia- és az anyaggazdálkodás javításával kapcsolatos teendőit és feladatait is. A Minisztertanács felkéri a vállalatok a szövetkezetek és az intézmények vezetőit te dolgozóit, hogy tevékenységüket az 1983. évi népgazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban végezzék, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósításához.
