Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. december 15., szerda A foglalkoztatottság gondjai a Szovjetunióban T Mind élesebben jelentke­zik a munkaerőhiány a szov­jet gazdaság több ágazatá­ban. A munkaerő-tartalékok szűkössége lassítja a keleti területek — elsősorban Szi­béria — teljes birtokba vé­telét, s mind több üzemben érezteti hatását. Ez a nem csekély gondo­kat okozó helyzet nem hir- telenül alakult ki. A szak­emberek már régen jelez­ték, hogy a második világ­háború következményeként — amelyben a szovjet nép húszmilliós emberveszteséget szenvedett el, s így a há­ború utáni években igen ala­csony volt a születések szá­ma — a nyolcvanas évek­ben ismét romlani fog a de­mográfiai helyzet. Ezt figye­lembe véve, a Szovjetunió­ban úgy tervezték, . hogy a munkatermelékenység foko­zásával kompenzálják a munkáskezek hiányát. Eze­ket a számításokat azonban nem sikerült teljes egészük­ben valóra váltani, s ez élez­te lei a problémát. , Bár a 11. ötéves tervidő­szakban (1981—1985) a szov­jet népgazdaság továbbra is lendületesen fejlődik, egé­szében véve eddig keveseb­bet sikerült elérni a terve­zettnél. Különösen nyugtala­nító, hogy több gazdasági mutató tekintetében az első két évben nem sikerült tel­jesíteni a tervl’eladatokat. Mint Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Köz­ponti Bizottság novemberi plenáris ülésén is íigyelmez­f (Folytatás az 1. oldalról) r Az év végén nemcsak a lakosság, hanem a közületek is több munkát adnak a postának, mint egyébként. Gondoljunk csak a kereske­delmi válfalatokra, a nagy­áruházakra, ahol ilyentájt bonyolódik le a legnagyobb forgalom, és most folyik be a legtöbb pénz. A Miskolci Postaigazgatóság illetékesei a megyei tanács kereskedel­mi osztályával egyeztetett program szerint határozták meg a pénzátvevőhelyek rendkívüli nyitvatartását. Ugyancsak megfelelő intéz­kedéseket tettek a pénz ekkor már társadalmi tulaj­don — védelmére a kezelés és a szállítás közben. Már említettük, az ünnepek előtt jóformán a posta ösz- szes dolgozója készenlétben áll. Közéjük tartoznak a'mő- szaki üzemek, építési rész­tetett: „A gazdasági haté' konyság fő mutatója, a munkatermelékenység növe­kedési üteme korántsem ki­elégítő”. Az 1983-as tervelőirányza­tok a munkatermelékenység másfélszeres növekedését ír­ják elő. Ennek révén a nemzeti jövedelem 95 száza­lékos növekedését, az ipari termelés 91 százalékos nö­vekedését, a mezőgazdasági termelés, az építőipar és a közlekedés teljesítményének 100 százalékos növekedését akarják elérni. Ilyen feszí­tett feladatra a szovjet öt­éves tervek történetében ed­dig nem volt példa. A munkaerőhiánynak azonban a Szovjetunióban nem csupán objektív, ha­nem szubjektív, okai is van­nak, s egyik fő oka az, hogy a népgazdaságban, különö­sen a segédmunkákban még mindig túl magas a kétkezi munka aránya. Viszonylag gyorsan ugyan, de a korsze­rű követelményeket koránt­sem kielégítő ütemben fo­lyik a dolgozók kiemelése a nehéz, szakképzettséget nem, vagy csak minimálisan igény­lő munkakörökből. Itt meg kell jegyezni, hogy a Szov­jetunióban az átállás kérdé­sét — más problémákhoz ha­sonlóan — minden esetben úgy oldják meg, hogy az semmiképpen se sértse a dolgozók érdekeit. Mind­azok, akiket kiemelnek a kézi erővel végzett rutinmunká­ból, átképezik magukat, s más, érdekesebb, igényesebb szakmát szereznek. . Magától értetődik, hogy a természetszerűleg ingyenes tanulás ideje alatt senkinek sem csökken a munkabére. A közgazdászok szerint a dolgozók átirányítása a ler­legek dolgozói is, akik — fő­ként gépkocsijaikkal — azon­nal munkába állnak, ha a szükség úgy hozza. Kézbesí­tés, csomagszállítás pedig 24-én, pénteken, munkaszü­neti napon még lesz, tehát akkor is várható, hogy csön­get a postás. — Melyik az a legutolsó időpont, amikor a levelet, csomagot feladva, még biz­tosak lehetünk az időbeni érkezésben? — kérdeztük be­fejezésül. — Az ünnep előtt három­négy nappal feladott kül­demény biztosan megérke­zik a címzetthez — hallot­tuk a postai osztályvezető válaszát. — Bízunk benne, hogy az év végi forgalomra megfelelően felkészültünk és karácsony vagy újév táján nem lesz egyetlen bosszan­kodó ügyfelünk sem. (udvardy) melés magasabb — s ma­gasabb képzettséget is köve­telő — szintjeire a munka­termelékenység fokozásának fontos tényezője, s nem utolsósorban a szociális gon­dok megoldásának egyik esz­köze is. Manapság a kezdő mun­kásfiatalok általában közép­fokú végzettséggel rendel­keznek. Ezért nem szívesen vállalnak (néha egyszerűen nem is hajlandóak elvállal­ni) olyan munkát, amely — véleményük szerint — nem felel meg a mai nemzedék általános és szakmai művelt­ségi szintjének. A kérdés rendkívül bonyolult. Hiszen mindig és mindenütt szük­ség van takarítókra, a szol­gáltatóiparban dolgozó em­berekre, házmesterekre és így tovább. E szakmákra je­lentkezőkből (holott ezek is megbecsült és tiszteletben tartott foglalkozások a szo­cialista társadalomban) óriási a hiány. Most még az idő­sebb nemzedékhez tartozók, többnyire nyugdíjasok húz­nak ki a bajból. A probléma megoldásának útja tehát az, hogy mielőbb gépesíteni kell azokat a mun­katerületeket, ahol jelenleg még kézi munkát alkalmaz­nak. E tekintetben nagy re­ményeket fűz az ország az intenzív korszerűsítéshez, az üzemek gyors műszaki át­alakításához, valamint az ipari robotok gyártásának fejlesztéséhez. A robotgvár- tás — a szovjet ipar új ága­zata — dinamikusan fejlő­dik. 1982-ben a Szovjetunió­ban mintegy 4300 ipari ro­botot állítottak elő, s ez a szám 1983-ra a tervek sze­rint eléri- a 7700-at. Ez ter­mészetesen csak a kezdet, hiszen az országnak több tíz- és százezer robotra van szük­sége. Végezetül még valami: a szovjet gazdaság problémái az esetek többségében kü­lönböznek azoktól a gon­doktól, amelyekkel a nyu­gati országok gazdasága küzd. Az olyan problémá­kat, mint a munkanélküli­ség, a népgazdaság válság nélküli fejlődése, a termelés visszaesése, a Szovjetunió már régen megoldotta. Je­lentkeztek azonban olyan gondok, amelyeket helyen­ként lassabban tudunk meg­oldani, mint szeretnénk. Egészében véve azonban ren­delkezünk tartalékokkal, szakképzett káderekkel, ta­pasztalattal, tudományos-mű­szaki potenciállal — min­dennel, ami szükséges ah­hoz, hogy az ország népgaz­dasága lendületesen, stabilan és dinamikusan fejlődjön to­vább. G. P. APN A DÉL-BORSODI ÁFÉSZ, MEZÖCSÁT 1983. FEBRUÁR 1-TÖL 1986. JANUÁR 31-IG TERJEDŐ IDŐRE szerződéses üzemeltetésre átadja A KÖVETKEZŐ EGYSEGEKET: 56. sz. vegyesbolt 214. sz. IV. o. eszpresszó 226. sz. IV. o. italbolt 237. sz. IV. o. presszó 244. sz. III. e. bisztró-falatozó Nemesbikk, Béke tér 5. Hejöpapi, Kossuth u. 89. Mezöcsát, Szoták M. u. 1. Tiszabábolna, Fő út 70. Tiszapalkonyo, Bem J. u. 9. A versenytárgyalás 1983. január 15-én 9 órakor Mez.őcsáton, o Tiszavirág étteremben lesz megtartva. Pályázatok leadásának határideje: 1983. jan. 6. (3450 Mezöcsát, Hősök tere 19.) A pályázók részére bővebb információt a vállalat központjában Tóth Miklósné üzemgazdász ad. Marjai József moszkvai tárgyalásai December 12—14. között Moszkvában tartózkodott Marjai József miniszterelnök­helyettes. Találkozott Gejdar Alijev- vel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesével, Alekszej Antonov, Ivan Bo- gyul, Zija Nurijev és Nyiko- laj Talizin miniszterelnök­helyettesekkel, valamint Nyi- kolaj Konarjov közlekedési miniszterrel és más szovjet személyiségekkel. Tárgyalá­sokat folytatott velük a két­oldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről és az országaink közötti együttműködés to­vábbfejlesztésével összefüg­gő feladatokról. ÜODECker fogadta Ifuíitovot Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államfő ked­den megbeszélésen fogadta Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs­nokát. A baráti találkozón Kulikov tolmácsolta Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának elvtársi üdvözle­tét. A megbeszélésen a felek aggodalommal nyilatkoztak az Egyesült Államok és a NATO fegyverkezési politiká­járól, és egyetértettek ab­ban, hogy további erőfeszí­téseket kell tenni a béke és a biztonság megszilárdításá­ra. reodelet Ä pénzügyminiszter ren­deleté értelmében 1983. ja­nuár 1-től az üzemanyag- árak változákávál összhang­ban, a jelenleg is adóköte­les, 1500 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú benzinüze­mű személygépkocsik adója 30—60%-kal, valamennyi dí­zelüzemű személygépkocsié pedig átlagosan 70%-kal emelkedik. Más gépjárművek adója nem változik. Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag-! ját, a Központi Bizottság tit­kárát több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelke­dő érdemeinek elismerése­ként — 00. születésnapja al­kalmából — az Elnöki Ta­nács a Magyar Népköztársa­ság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést kedden a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizott­sága Németh Károly tiszle­Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe kedden átadta Láng Istvánnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkár- helyettesének azt a díszokle­velet, amely tanúsítja, hogy a magyar tudóst a Szovjet­unió Mezőgazdasági Tudo­mányos Akadémiája külföldi tagjává választották. leiére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bi­zottság tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság nevében Kádár János kö­szöntötte Németh Károlyt. * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Né­meth Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a KB titkárát, G0. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barátsá­gának és együttműködésének erősítésében végzett kiemel­kedő szolgálataiért az Októ­beri Forradalom Érdemrend­del tüntette ki. A Szovjetunió nagykövet-' ségen rendezett ünnepségen — amelyen olt volt Szent- ágothai János és Pál Lénárd, az MTA elnöke," illetve főtit­kára is — Vlagyimir Ba­zovszkij meleg szavakkal ■méltatta Láng István mun­kásságát, a magyar—szovjet mezőgazdasági .tudományos együttműködésben szerzett érdemeit. Magyar tudós szovjet elismerése Gyorsítják a kárrendezést ■■ Illést tarlóit a megyei biztosítási tanács Bár a gépjárműbiztosítós, a gépjárműpark növekedé­sével együttjáró gondok, mint: a szervizhálózat, a ja­vítókapacitás bővítése, az alkatrészellátás nehézségei, az utak állapota, nem utolsó sorban a baleseti károk rendezése nem érintenek minden magyar lakost, az Állami Biztosító ez irányú munkája — mint szolgálta­tás: fontos közhangulat- és közérzetbefolyásoló tényező. Hogy ez mennyire így .van. bizonyítja a megyei biztosí­tási tanács tegnapi ülésének vitája; az ott elhangzott sok kérdés és a határozat, amely az intézet munkájának to­vábbi korszerűsítését céloz­za. Az ülésre a megyei igaz­gatóság új, korszerű gép­jármű-kárrendezési fiókjá­nál került sor. .amelyet Mis­kolcon, az Egri úton adtait át az idén. Dr. Fövenyessy József me­gyei igazgató elmondotta; a szükség kényszerítette a biz­tosítót a beruházással járó áldozathozatalra, hiszen a gépjármű-kárrendezési fiók a korábbi helvén már nem tudta megnövekedett fel­adatát hatékonyan ellátni Miként az országban, me­gyénkben is folyamatosan növekszik a eéniárműrmrk növekszik a Casco-biztosítás- sal rendelkezők száma, sza­porodnak a különféle kocca­násos és egyéb országúti bal­esetek, melyek az intézet fiókjánál i, káreseményként” jelentkeznek. A cél: a gyors, pontos, udvarias ügyintézés, ehhez az új telephelyen adottak a feltételek. Az igazgatóság gépjármű-kár­rendezési fiókjának tevé­kenysége ma mór átfogja az egész megyét; a kárügyek gyors bonyolítása érdekében megkezdték e munka de­centralizálását. Ma már az ózdi fiókon kívül Edelén.y- ben, Leninvárosban, Mező­kövesden . és Sátoraljaújhe­lyen helyben bonyolítják a kárfelvételt, illetve a kifize­tést. és ebbe a lövőben újabb vidéki települések be- kanc3t>lását tervezik. Ami a káresemények szá­mát illeti, az megyénkben az 1980-as években tetőzött, megközelítve a 15 ezret. Az idén némi csökkenés mutat­kozik. ugyanakkor az al­katrészárak emelkedésével, a totálkárok gyakoriságával együtt jár a kártérítési ösz- szegek emelkedése is. Fon­tos tényező az időjárás. Er re jellemző, hogy az első •decemberi csúszós nap utár mintegy 130 káreseményt je lentettek a fióknál. Ma má’ szómós egyszerűsített, gyorsí tott ügyintézési mód van rá hogy az ügyfelek kárát készpénzben, azonnal meg térítsék; megállapodásuk van ktsz-javítókkal, kisipa­rosokkal a balesetet szenve­dett gépkocsik soron kívüli javítására. Az ötnapos mun­kahét általánossá válásakor szombatonként ügyeletét tar­tanak, de a tapasztalat az, hogy az autósok (egy része) szombatonként, hét végeken inkább „csinálja” a kárese­ményeket. a „szánom-bá- nom” hétfőn következik ... Nem véletlen tehát, hogy a biztosítási tanács vitájá­ban is fontos helven szere­pelt a közlekedési morál erősítése, az országúti és ál­talában minden tekintetben a közlekedési fegyelem. Eb­ben is az ittas vezetés, a jogosítvány nélküli iármű- használat visszaszorítása a v legfontosabb feladat, amely nemcsak biztosítós, hanem közös érdekI , Az ülés munkájában részt vevő Gerebenics Imre., az Állami Biztosító vezérigaz­gatója elmondotta: a hatodik ötéves terv időszaka alatt autós. motoros biztosítási díjemelést nem terveznek, a biztosítási munkában viszont arra törekszenek, hogy az ügyfelek érdekét szem előtt tartva, a káresemények ren­dezését az úgynevezett „kár. fordulót” a lehető legrövi­debb időre csökVen+séh Eb­ben országosan élen jár a Borsod megvei igazgatóság, amelynek elmúlt évi tevé­kenységét a biztosítási ta­nács is nagyra értékelte. (Önöd vari)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents