Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
1982. december 14., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1! szakmunkásképzés gondjai és feladatai Beszélgetés Bujdos Lászlóval, a 100-as számú Szakmunkásképző Intézet igazgatójával „Az általános iskolát befejezők 93 százaléka folytatja tanulmányait középfokon. A továbbtanulók 44 százaléka szakmunkásképző iskolába jár". tAz MSZMP KB 1982. április 7-i állásfoglalásából.) A segédmunkásokról folytatott kerékasztal-beszélgetős resztvevői többször említették a szakmunkásképzés gyakorlatában fellelhető gondoltat. Olyan kérdéseket tettek fel, amelyre ők — munkájuknál, beosztásuknál fogva — nem tudták a megoldást. Ezért egy illetékest, Bujdos Lászlót, a 100-as számú Szakmunkásképző Intézet igazgatóját kértük meg a válaszadásra. — Egyes vélemények szerint fölösen sok szakmunkást képeznek ki, mások viszont keveslik, főleg a kvalifikált szakmunkások arányát. — A tanáccsal és a vállalatokkal gondosan koordinált beiskolázási tervek készülnek. A vállalati igények nagyobbak. mint a felvett gyerekek száma, a beiskolázási terv évről évre 70—80 százalékban valósul csak meg. Változatlanul vannak divatszakmák, borravalós szakmák, ahol jók a kereseti lehetőségek. Ahol a teljesítmény a bérezés alapja (forgácsolók, esztergályosok stb.), kevesebb az érdeklődés. Vannak olyan alapszakmák (lakatos, ontó. kovács, kohász, hegesztő), amelyekben a vállalatok anyagi áldozatai (különböző ösztöndíjak) ellenére sincs megfelelő létszám. Gyakran a szülő választ pályát gyermekének, s nem a képesség, az alkalmasság dönt, hanem a kereseti lehetőségek felmérése, a munka- körülmények milyensége. Talán a közeljövőben a kohászat gyors technikai fejlődése (1. KAC) magával hozza az érdeklődés fokozódását. A szakma társadalmi presztízsének növekedése mellett az anyagi érdekeltség fejlődése is hozhat változást. „Fontos feladat, hogy megelőzzük a képzés és a munkaerő-szükséglet közötti feszültségeket okozó strukturális aránytalanságokat." (A KB állásfoglalásából.) — Szó volt arról, hogy az öt—tíz éven belül várható demográfiai csúcs idején lesz-e elég munkahely a szakképzettségeknek megfelelően. Tudnak-e mindenkit foglalkoztatni, aki elvégzi az iskolát? — Egyes divatos szakmákban esetleg lehet túlképzés. A mi területünkön azonban nem kell ettől tartani. Nincs túlképzés, jól koordináltak a/ igenyelt és a lehetősegek. Köztudott, hogy egyes vattaiatoknál egy időben munkaerőhiány és munkaerő-fe- lesleg van. Ezek belső gondok, amelyek megoldása bennünket annyiban érint, hogy előtérbe kerül az úgynevezett szakmacsoportos oktatás. Mindenesetre olyan gyors, újabb ipari forradalom nem várható, a gépesítés mértéke nem nő annyira, hogy az emberekre ne lenne szükség. A természetes fluktuáció és a szükségletek felmérése igazolja, hogy hosszú távon a létszámtöbbletre szükség lesz. Most az a helyzet, hogy egyes kulcsszakmákban a képzett szakmunkások hiánya termelési problémákat okoz. ....... arra kell törekedni, h ogy a jelenleg még mindig túlspecializált szakmai képzés helyett az iskola szélesen megalapozott, szilárd, tovább építhető tudást adjon . . .” (A KB állásfoglalásából.) — Ahogy az előbb említettem, az új. szakmai, nevelési tervek szerint áttérünk a szakmacsoportos képzésre. Tehát egy gyerek egy ágazatra készül kezdetben, s csak később szakosodik. így szakmunkás korában nem okoz majd gondot, hogy átváltson egy rokonszakmára. A felnőtteknél egyébként is megnőtt a jelentősége a másodszakmák megszerzésének. Egy gép javításához ma általában kell egy lakatos és egy villanyszerelő. Ha egy ember járatos e két szakmában, egyedül is elvégezheti a javítást. Nem beszélve arról, hogy a mostanában, néha kényszerből, néha érdekből gyakori termékszerkezet-váltásnál sem lehet gond, ha például a lakatos tud esztergálni is. — Szó volt a kerekasztal- beszélgetésen árról is, hogy érdemes-e a gyengébb képességű, a tanulmányi idejét elegseges átlaggal eltöltő gyerekek képzését erőltetni. — Valóban, a gyengébb képességűek jönnek szakmunkástanulónak. Helytelen beskatulyázás alakult ki, az ötös tanuló középiskolába megy, a gyengébb szakmát tanul. A hozzánk felvettek tanulmányi átlaga 2,3. Ezek között van egy vékony réteg. akikre a tanulásban és minden más tevékenységben mindig számítani lehet, a többi közömbös, csak arra ügyel, hogy valahogy elvégezze az iskolát. Alacsony ismeretszinttel érkeznek hozzánk legtöbben, de mégis belőlük kell kinevelni a jövő szakmunkását. Az elején felmérjük tudásszintjüket (írás, olvasás. számolás), aztán megoróbáljuk a tanórán, korrepetálásokon felzárkóztatni őket a jobbakhoz. A harmadik év végére általában feloldódnak a problémák. Ez persze kompromisszumos megoldással jár. Van egy úgynevezett törzsanyag, amelvnek elsajátítását biztosítani kell, s van választható, kiegészítő anyag. A tanár látja, hogy egy adott osztály mit bír el, mennyire terhelhető. — Milyen problémák nehezítik nevelési feladataik ellátását? — A tárgyi és személyi feltételek a mi intézetünkben jók. Gond a kétműszakos oktatás. Sok bejáró gyerekünk van, akik már fáradtan kezdik a délutáni munkát. Magatartási problémák akadnak ugyan, de nálunk szerencsére kevés az italozó, ragasztózó gyerek. A baj, ismétlem, az alacsony tndásszinttel van. Nincs szelektálás» lehetőségünk, az a gyakorlat, hogy aki jelentkezik, azt felvesz- szük, de még így sem tudjuk a vállalati igényeket kielégíteni. Súlyt fektetünk a tanulók kulturális igénye fejlesztésére, arra, hogy intelligencia-szintjükben fejlettebben kerüljenek ki az iskolából. A lemorzsolódás aránya alacsony. Türelmesek vagyunk, néha túlságosan is, de sok gyereket „megmentettünk” már, szakmunkást, jó szakembert neveltünk belőlük. Szatmári Lajos ból visszajelzett, s futott haza. A portán lelassította futását, s nyelvét lógatva, kicsinyt szégyenkezve oldal- gott hozzám. Mint aki azt mondja: „Ne haragudj, de nekem is jólesik a csavargás ... olykor”. Ám este hűségesen őrizte a házat, kertet. Jelezte, ha valaki közeledett a falu vagy az erdő felől. Soha senkit meg nem harapott, senkire nem vicsorgott, az egy rókafajt kivéve. Szerette az embereket, erre született, meg a szolgálatára. ... Most, hogy visszarém- lik kedves köpés feje, már tudom, mért mondták rá; a röhögő kutya. Valóban, olyan vidám grimasz ült képére, mintha nevetne. Hatéves volt. javakorabeli állat a kutyák fajtájában, de futni, ugrani bármikor kész kölök- kutya. Meghat tacskó! Aprócska állat! A verandára futó lépcső legalján feküdt! Merev, hideg testéből a szem — úgy tűnt — mintha engem kutatna, hozzám panaszkodna; Nézd, mit tettek velem! Éles metszőfoga szederjes szájaszélébe harapott utoisó kínjában, mókás po- íája elérte még a vizet, de aligha ihatott belőle, kimúlt. Ki tehette? Néztem a tetemet. Kinek árthatott? A merev test kínbarándulását láttam. Panaszkodni kellett, szomszédokat keresni; a tettest aligha találja meg az ember. Azok alattomban, egy falat ételbe rejtik a mérget... S mondják a panaszomra: egy hét alatt az én kutyám a huszadik. Mind megmérgezték! Az egyik a hambárban tárolt kukoricadarába fúrta bele magát, a másik a régi kerekeskútnál végezte be, a harmadik az árok víztócsájában ker&sett enyhülést szörnyű kínjára ... De mind, mind eltorzult arccal múlott ki. A kert végében, ahol e nyáron fiaim szalmakunyhót építettek kuckónak — s „a Fickónak is jó kis búvókát” —, mély gödröt, ástam, sírnak. Ott feküdt a tetem mellettem, míg a munkám végeztem, s nézett. A barnás szeme egy nagy lilás pupillának tűnt, s kérdezett: — Hát ide kellett jutnom? Rövid kutyaéletemben soha senkit meg nem haraptam. Ugatni is csupán azért ugattam, mivel a kutyának az a dolga. Az egykor rugékony, csupa izom test, mereven várta a végső aktust. Majd felbomlik, tudtam, s ez a természet rendje. A tetem fölé egy szelídgesztenyefát ültettem. Fickó teste majd oly szelíden trágyázza e facsemetét, mint ahogyan szolgálta élete során a portát, a családomat. De valami szúró érzés még sokáig sérti majd tudatomat: — Ki tehette? Kik tehették? A porta olyan Fickó nélkül, mint egy temető. Talán tavasszal nyugszunk meg, ha kihajt a szelídgesztenye hű ebem teste fölött, a testéből. S valahol érdeklődni kell űj házőrző után. Árpád fiam csendben megjegyezte: — És ha azt is ennyire megszeretjük, és azt is valaki megmérgezi? — és bánatosan nézi a sírt, a csemetefát. — Kik lehetnek ilyen emberek, apa? — A vandálok, fiam! — Akkor azok talán nem is emberek! Megjegyzésére nem válaszolok. Csak gondolkodom a szavak valóságos és átvitt értelmén. Lehet, hogy a gyereknek igaza lenne? Lehetséges? Oithonok Korszerű lakásokkal gyarapodik megyénk északi városa, Sátoraljaújhely. Lakói modern, kényelmes otthonokba térnek haza napi munkájuk után. Fojtán László felvétele kenyérféleségek A Szovjetunióban naponta több, mint 600-fajta kenyeret és péksüteményt sütnek. Ebben benne foglaltatik a sok helyi specialitás. Például a sóstúróval töltött grúz hacsapuri, az ugyancsak grúz lavas, amely a magyarok által ismert kemencében sül, papírvékonyságú lángosra emlékeztet. A közép-ázsiai köztársaságokban megtalálható a lepényszerű csurekje, a belorusz poljanyica, vagy az ukrán kalács, amely tulajdonképpen fehér kenyér. A Szovjetunióban kenyeret kizárólag szakboltokban árulnak, rendszeresen mintegy 50—450-fajta kenyér és péksütemény kapható, hófehér, fehér, félbarna, barna, tisztarozs, köménymagos barna, sezán magos barna, sósíehér, édes fehér, kerek, szögletes, lapos, magas és persze olyan is, amely nagyon hasonlít a magyar fehér kenyérre. Ezekben a napokban a sajtóban is kampány indult, hogy a kenyérrel is illik takarékoskodni. A Pravda a napokban összeállítást közölt olvasói levelekből kenyérügyben. , Pártoktatás a DIGEP-ben A Diósgyőri Gépgyár párt- bizottsága, pártvezetöségei és pártalapszervezeíei időben és jól felkészültek az új oktatási év beindítására. Mint azt a pártbizottságon elmondták, az elmúlt évhez viszonyítva a számszerűséget illetően lényegesebb változásra nem került sor. Arra törekedtek, hogy minden párttag részt vegyen a pártoktatás valamelyik formájában. Ezt a célkitűzést sikerült is elérniük. A tagság közel 98 százaléka vesz majd részt az oktatásban. A vállalatnál a tömegtanfolyamok mind a hat formáját beindítják közel ezer fő részvételével. Ezen kívül a két megyei tematikájú tanfolyamon 30 körben, mintegy négyszázan tanulnak. A tömegtanfolyamok mellett nyolcvan dolgozó a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme, harmincötén szakosító, százan pedig marxista középiskola előadásait hallgatják. Speciális kollégiumot is szerveztek 25 fő részvételével. Mindezeken túl a vállalat pártszervezeteinek irányításával 31 politikai vitakör működik, mintegy 500— 600 állandó résztvevővel. A tanfolyamokat a helyi szükségleteket figyelembe véve szervezték. Érvényesült a tervszerűség, a fokozatosság. A pártszervezetek vigyáztak arra is, hogy egy- egy párttag ne ugyanabban az oktatási formában vegyen részt, mint az elmúlt években. Ennek érdekében minden párttaggal elbeszélgettek a vezetőségek. Több éven keresztül bizonyított, a körök vezetésére alkalmas és jól felkészült propagandistákkal kezdték az új pártoktatási évet Aj oktatás vállalati szintű irányításába, ellenőrzésébe, segítésébe a pártbizottság mellett működő agitációs és propaganda munkabizottság tagjait is rendszeresen bevonják. Ez évben is elsősorban a tartalmi munka színvonalának javítását tűzték ki célul. Fontos feladatnak tartJ ják a XII. pártkongresszus határozatainak további, de az eddiginél elmélyültebb feldolgozását, annak érdekében, hogy a végrehajtás-: hoz szükséges eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység tovább erősödjön a párttagok körében. Frisovszki Tibor Einteáüap a iepe Isítiaiiian (Folytatás az 1. oldalról) vásárlókat, vagy más célra használt létesítményben kínálják portékájukat, A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat természetesen karácsonyig nyitva tartja a miskolci, Széchenyi utcai űj üzletházban ideiglenesen kialakított játékboltját, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ugyancsak itt rendezte be az ünnepekig TEXPÖ-ját, ahol ruházati cikkeket, lakástextilt és alsóruházat.! cikkeket kínálnak szintén csak ideiglenes jellegű boltjukban. A szövetkezeti kereskedelem is él ezzel az eszközzel. A kövesdi áfész az idén újra megrendezi miniexpóját a helyi művelődési ház nagytermében, s hasonló akciót szervez az Encs és Vidéke Áfész. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem él a többcsatornás árubeszerzés lehetőségével, s ennek köszönhetően — a megyei tanácson kapott tájékoztatás szerint is — a boltok megfelelően feltöltött készletekkel és bő választékkal várják a vevőket. Az árucikkek döntő többsége a hazai váH»3, latokból kerül az üzletekbe, mellettük a szocialista országokban készült termékek: láthatók, míg a tőkés országokból érkezett importcikkek csak kismértékben színesítik a választékot Ruházati cikkekből alapvetően jó az ellátás. Bőven van vászon- és kordfarmer, és több boltban engedménynyel árusítják a női és lánykakabátok egy részét, a téliesített, sertésvelúr kabátokat Ugyancsak engedménynyel kaphatók bizonyos bútorszövetek. A fehérnemű- osztályokon bő a választék. A Borsod megyed boltokba sok áru érkezett a sátoraljaújhelyi fehérnemű gyárból, egységcsomagjaik alighanem nagt' tetszést aratnak majd a vásárlók körében. A műszaki, híradástechnikai cikkek kínálata jónak: nevezhető. A megye boltjaiban találunk tőkés importból érkezett híradástechnikai eszközöket de a kereslet várhatóan meghaladja majd a kínálatot. Az OTP a Belkereskedelmi Minisztérium-; mai egyetértésben a múltban vezette be a színes televíziók hitelre történő vásárlását — s már most látszik, hogy sok elkel belőlük: az idei karácsonyi vásáron. (min—uj) ] „Ugye, er a maci már ar enyém lehet?” - A kislányok a miskolci Széchenyi utcai játékvásáron kapták meg ar ajándékot. ....... Laczó József felvétele
