Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

fTLAG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI AZ MSZMP BORSOD-ABAÜ.I-ZEMPLGN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 2fi5. szám Ara: 1.4« Et Csütörtök. 1982. november II. I MSZMP iziftsáp A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülései november 11-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozó tájékoztató és a választási rendszer továbbfejlesz­téséről szóló jelentés megvitatását javasolja a Központi Bi­zottságnak. A miikaszervezési tevékenységril tárgyalt a Minisztertanács / A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács szerdai ülésén Lázár György tájékoztatást adott Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látoga­tásáról. A kormány a tájé­koztatót tudomásul vei te. A Minisztertanács megtár­gyalta az ipari vállalatok üzem- és munkaszervezési te­vékenységéről készített je­lentést. Megállapította, hogy az előrehaladás mellett igen jelentősek a magasabb, szín­vonalú szervező munkával feltárható tartalékok. A kor­mány kötelezte az Ipari Mi­nisztériumot, hogy nyújtson fokozott segítséget a gazdál­kodás hatékonyságát javító szervezési módszerek és megoldások széles körű el­terjesztéséhez, a 1 vállalatok közötti rendszeres tapaszta­latcseréhez, és az új. korsze­rű eljárások gyorsabb beve­zetéséhez. A Minisztertanács' szükségesnek tartja, hogy a vezetők minősítésénél az tizem- és munkaszervezésben elért eredményeket Is ve­gyék tekintetbe. A kormány határozatot ho­zott az Országos Ösztöndíj Tanács feladatainak, szerve­zetének és működési sza­bályainak, valamint felügye­letének módosításáról. A Minisztertanács áttekin­tette a melléktermék- és hulladékhasznosítási prog­ram eddigi végrehajtásának tapasztalatait. Elismerve a kezdeti eredményeket, szük­ségesnek ítélte a gyorsabb előrehaladás feltételeinek megteremtését. E célból, töb­bek között, növelni kell a szerződéses formában üze­melő MÉH-átvevőhelyek szá­mát, fokozni kell a lakóte­rületi hulladékok begyűjté­sét.. a hulladékok: fokozott hasznosítására pedig szorgal­mazni kell közös vállalatok és új vállalkozási formák létrehozását. Felhívta a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek további haté­kony intézkedéseket a prog­ram végrehajtását szolgáló szervező munka javítására. Méhes Lajos az KSZK-ba utazott Méhes Lajos ipari miniszter szerdán a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. Vendéglátójával, Otto Lambsdorff szövetségi gazdasági miniszterrel tárgyalást folytat Bonnban, • a két ország ipari kapcsolatainak időszerű kérdéseiről és az együttműködés elmélyítésének további lehetőségeiről. Tárgyszerű légkörben Zárt ülés a madridi találkozón Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találko­zón. szerdán a küldöttségek vezetői — zárt ajtók mögött — nem hivatalos ülést tar­tottak. A kiszivárgott értesülések szerint a felszólalók, tárgy­szerű légkörben, a találkozó mukájával összefüggő tartal­mi és szervezeti kérdésekkel foglalkoztak. Délután a szerkesztői cso­port megtartotta a szünet utáni első ülését. Tibhmiils árbevétel A telkibányai Béke Termelőszövetkezet jövedelmének egy részét a fafeldolgozó üzem biztosítja. Ez évben az árbevé­tel várhatóan meghaladja a 4 és fél millió forintot. A fa­üzemben. hordódongákat, alátétfákat, seprünyeleket (a ké­pen az utóbbit) készítenek. a ffle.pa (3. oiűol) (4. oidaf) Ilii (5. oidot* I» var (5 oldal) íl (8. oldal) Nem hiúsul meg az exportszállítás A Rába és a DIGÉP összefogott Á közelmúltban veszélybe került a Rába Vagon- és Gépgyár egyik igen fontos termékének, a MAN-moto- roknak az exportja. Az tör­tént ugyanis, hogy a Diós­győri Gépgyár F-gyárogysé- gében üzemelő 9 tonnás sa- bottos kalapács, amellyel a Győrben gyártott MAN-moto- rofc főtengelyét munkálják meg — váratlanul elromlott, a másik ellenütős kalapács pedig éppen javítás alatt állt. Ebben a kritikus helyzetben szinte megoldhatatlannak lát­szott a DTGÉP-től megren­delt főtengelyek legyártása. Horváth Ede, a Rába Va­gon- és Gépgyár vezérigaz­gatója, miután értesült az esetről, azonnal kapcsolatba lépett dr. Énekes Sándorral, a Diósgyőri Gépgyár vezér­igazgatójával, akinek elmond­ta, ha nem sikerül időben gondoskodni a főtengelyek­ről, meghiúsulhat mintegy 5 ezer MAN-motor exportszál­lítása. A két nagy gyár ve­zetője egyetlen kivezető utat látott célravezetőnek: közös erővel meggyorsítani a javí­tás alatt levő 40-es ellenütős kalapács helyreállítását. A megállapodást gyors intézke­dés követte: Győrből, egy csoportvezetővel az élen rö­videsen Diósgyőrbe érkezett 12 lakatos, akik a DIGÉP szakembereivel együtt éjjel­nappal dolgoztak a mielőbbi üzembe helyezésért. — Milyen eredménnyel járt a két vállalat együttmű­ködése? — kérdeztük Szabó Miklóstól, a DIGÉP F-gyár- egységének vezetőjétől. (Folytatás a 3. oldalon) III. Borsodi energiagazdálkodási napok Ésszerűit ioivaiztói szokások Űj fogalom jelent meg né­hány évvel ezelőtt az újsá­gok hasábjain, az energia­takarékosság, s szinte nincs hét, hogy azóta ne találkoz­nánk vele. A közgazdászok, gazdasági térvezök állan­dóan intenek — nagyüze­met és magánfogyasztót egyaránt — az energiával való takarékosságra. Valóban, az energiataka­rékosság ma mór nemcsak kívánatos, hanem elenged­hetetlen követelmény. Ez az egész világra érvényes, és nem kivételek a KGST- országok sem. Nem minden ICGST-ország tudja ugyanis saját forrásokból kielégíteni növekvő energiaigényeit. Csehszlovákiában és az NDK-ban például a barna­szén- és lignitkészletek a kitermelés jelenlegi üteme mellett 50—70 évre elegen­dőek. Elméletileg persze le­hetséges a kiaknázás folya­matos növelése ezekben az országokban, de ez a kész­letek gyorsabb kimerülésé­hez vezetne. Á -saját energiabázis bő­vítése a legtöbb országban a fajlagos beruházási költ­ségek növekedésével jár. A KGST-országok a szocialis­ta gazdasági integráció ré­vén a közös ki termelői be­ruházásokkal. a kölcsönös energiaszállításokkal meg­oldhatják az energiaforrá­sok szűkösségéből eredő ne­hézségeket. s ebben a vezető szerep a Szovjetunióé, de természetesen a kitermelési és szállítási költségek ott is folyamatosan emelkednek. Képünkön: az épülő új hőerőmű A beruházási tartalékok hiánya előnyt ad az ener­giatakarékosság terén azok­nak az intézkedéseknek, amelyek nem igényelnek komoly kiadásokat, így el­sősorban a szervezési jelle­gű intézkedések kerülhet­lek előtérbe. Az NDK-ban például az utóbbi években teljesítik az energia-megta- ' karítási . előirányzatokat, éves átlagban a fajlagos energiafogyasztás 3—4 szá­zalékkal csökken. Igaz, a ta­karékossági intézkedéseket megsértő vállalatoknál a túlfogyasztást tízszeres bír­sággal sújtják. Ilyen szem­pontból nagy jelentőségük van az árképzés terén foga­natosított intézkedéseknek. Fontos irány az energia­takarékossági törekvések­ben a lakossági takarékos­kodás, hiszen lényeges, hogy a társadalom minden egyes tagja felismerje az ésszerű energiafogyasztás szüksé­gességét, ami többek között a fogyasztói szokások meg­változtatását is jelenti. Ez összefügg az energiaforrá­sok szerkezeti megváltozta­tásával : a legdrágább és legszűkösebb kőolaj kivál­tása az olcsóbb széntüzelés­sel vagy elektromos ener­giával. A III. Borsodi energiagaz­dálkodási napok megnyitó rendezvényére tegnap dél­után Miskolcon az ÉMÁSZ- székházban került, sor. Az MTESZ Borsod megyei Szer­vezete Elnöksége, az Ener­giagazdálkodási és Takaré­kossági Bizottsága nevében dr. Szaladnya Sándor, az MTESZ Borsod megyei Szer­vezetének elnöke köszöntöt­te a résztvevőket, közöttük a megyei és a városi pártbi­zottság, a Szakszervezetek megyei Tanácsa képviselőit, valamint az MTESZ Heves és Nógrád megyei Szerveze­tének küldötteit. Ezt követően dr. Pusztai Béla, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Tanács általános elnökhelyettese „Az energia­gazdálkodás helyzete és fel­adatai Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében” címmel tar­tott megnyitó előadást. Egye­bek között elmondta, hogy hazai energiahordozó készle­tünk viszonylag szegényes, energiaszükségletünk több mint telét ma is importál­juk. Az energiaimport hatal­mas terhet ró a gazdaságra. Ilyen körülmények között alapvető népgazdasági céllá vált; részben az energiaim­port csökkentése, részben a gazdasági életünk minden te­rületén megnyilvánuló ener­giatakarékosság és a haza! energiahordozók fokozottabb felhasználása. Az energiagazdálkodási munka színvonalának javu­lását érzékelteti, hogy amíg 1979-ben még 19 százalékkal nőtt az energiát elhasználás, addig 1980-ban már csak 0.7 százalékkal haladta meg a felhasználás növekedése az előző évit; 1981-ben már több mint 5 százalékkal csök­kent a felhasználás mérté­ke. s eközben a termeles szinten maradt. Kedvezően alakult az energiafelhasználás struktúrája is. hiszen nőtt a barnaszén-felhasználás és csökkent az olaj- és gázfel­használás. Az energiagazdálkodási kormányprogram célkitűzé­seinek megvalósítása nagy feladatok elé állítja a me­gye párt-, állami és gazda­sági vezetését. Ez a felis­merés késztette a megyei (Folytatás a 3. oldalon) Pedagógiai előadások A^Magyar Pedagógiai Társa­ság Borsod megyei Tagozata, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, valamint a Mis- koici Akadémiai Bizottság ne- velésiudományi és közműve­lődési munkabizottságának megyei csoportja szervezésé­ben felolvasó ülést tartottak tegnap, november 10-én Sá­rospatakon, a Comenius Ta­nítóképző Főiskolán. Amint azt dr. Földy Ferenc, a tago­zat elnöke, a munkabizottság társelnöke megnyitójában el­mondotta, napjainkban egyre sürgetőbbé válik az iskola és a társadalom tudatos nevelői tevékenységének fokozása hatékonyságának növelése, az elmélet és a gyakorlat köze­lítése. A felolvasó ülés célja is az volt. hogy a megye köz­nevelésében, közoktatásában elért eredményeket, bevált módszereket közkinccsé te­gyék, tudatosítsák a pedagó­gus társadalomban. A tegnapi felolvasó ülésen > öt előadás hangzott el; egy kivételével a pedagógia, a ne­velés területéről. Bevezető­ként dr. Miklós Imre, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese szólt ideológi­ai életünk néhány időszerű kérdéséről. Kerekes László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je, Az innováció kérdései me­gyénk közoktatásában címmel tartott előadást. Olyan kér­déseket elemzett, mint a te­hetséggondozás. a felügyelet vagy a szociális és művelt­ségbeli hátrányos helyzetben levő gyermekekkel való fog­lalkozás szükségessége. Nem új feladatok ezek a közokta­tásban. Az előbbrelépés alap­vetően attól függ. hogy sike­rül-e pedagógiánkban, a pe­dagógus társadalomban túl­lépni a „középszer” állapotán, (Folytatás a i. oldalon) emasmrsmm

Next

/
Thumbnails
Contents