Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
1982. november 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nyugdíjasoknak Az élet temészetes Tv-kép - műholdtól „Jaj, csak terhetekre vagyok én nektek, jobb is lenne. ha már nem lennék”. „Nem élet ez már így, öregnek temetőben a helye” — mondogatják sokan. Valóban így van ez? Az évek számának szaporodása tényleg feleslegessé tenné az embert? Társadalmunk elöregedett — halljuk sokszor. Igaz. De máris a kérdés: ugyan hány aktív dolgozó kényszerülne otthoni munkára, ha nem lennének dolgos, türelmes nagymamák. akik lehetővé teszik, hogy a kismamák visszatérjenek munkahelyükre? Menynyi. társadalmileg jot ban hasznosítható erő terelődne kényszerpályákra, ha nem lennének segítőkész nagyszülők. akik támogatják gyermekeik családalapítását, otthonteremtését? Mi történne, ha nem lenne ennyi aktív idős ember a fiatal családok hátterében? Igaz, az öregség jelenthet hátrányt. Gyengül a látás, hallás, romlik kicsit a „motor”, lassul a mozgás. Sokszor mondják, hogy az idős ember kuporgató. spórolós, merev, nehéz bánni vele. Azt is halliuk, hogy fél a betegségektől, állandóan orvoshoz jár. Az idős ember kétségtelenül több idővel rendelkezik, többet tud -foglalkozni magával, fokozódnak bizonyos betegségek előfordulási arányai. De az „ép testben ép lélek” szólás nagyon igaz ebben a korban is. A rendszeres mozgás (nem túlfeszített!, az elhízás elleni védekezés. az orvos által rendelt és csak szükséges meny- nviségű gyógyszerek pontos szedése elősegíti az aktív állapotban maradást. De a mondás megfordítva is igaz, s ez ’ a legfontosabb: ép lélek mellett tovább marad ép a test. A mindennapos munka, az ésszerű tevékenység, a kedvvel végzett alkotás — legyen az az élet bármely területén — a legfontosabb tényezője, lelki irányítója életünknek. Érthető, hogy a nyugdíjazás után ez az éltető elem megszűnik, s jön a természetes (?) reakció: a feleslegesség- érzés. Ez ellen kell megküzdeni. s ez minden idős ember egyéni gondja, de társadalmi gond is. Társadalmunknak szüksége van a már nyugdíjasok aktív munkájára. Ezt mindenképpen ragadjuk meg, éljünk a lehetőséggel. Csökkentett tempóban. kisebb felelősségű területen, de maradjunk az élet vérkeringésében. Ne bánjuk, ha nem tudunk aludni csak négy-öt ólát. Az idősebb szervezetnek kevesebb alvásra van szüksége, ez nem betegség, tudományos tény. Ne szedjünk marokszámra altatókat, hanem az álmatlan órákat próbáljuk értelmes tevékenységre fordítani. Olvassuk ki az oly régen betervezett, de időhiány miatt soha el nem olvasott könyveket, merjünk utazni: üdülni menni, és szellemünket tartsuk frissen, mert ez a test frisseségét is megadja. A tudomány már bebizonyította. hogy az ép lelkű és testű idős emberben semminemű olyan komoly elváltozás nem észlelhető, mely alapvetően az öregkori hanyatlásból származna. Ha emberek életsorát figyeljük, s idős kori lelki állapotát vizsgáljuk, igen szépen kirajzolódik az a tudományos tény. hogy nem az öregség hoz magával rossz személyiségjegyeket. vonásokat. A rosszkedvre, bizonytalanságra hajló öreg mindig ilyen lelki alkatú volt, a betegségektől félő idős ember egész életében félt a betegségektől, és a fukar, spórolós nagymama mindig kuporga- tott. Erre egy élő példa: két, egymás melletti lakásban él egy nyolcvanéves és egy hatvannyolc éves idős, magányos hölgy. A nyolcvanéves aktív, egész nap tesz-vesz, utazik, idős barátnőivel rendszereÉletbe lépett özdon az az új, a városi tanács által alkotott jogszabály, amely a tanácsi rendelkezés alatt álló lakások elosztásáról, a la- ' kásigények társadalmi elbírálásáról, a lakáshasználatba- I vételi díj mértékéről, a laáliapeia sen programokat szervez, tervei vannak, eszébe sem jutnak Arany János szavai: .,... az öreg csak tövis az ágon. látja, hogy ő nem kell ezen a világon”. Pedig, ha többet „hajtja magát”, ő is fullad kicsit, ugyanúgy, mint a 12 évvel fiatalabb szomszédja. Ö viszont egész nap benn ül a szobában, aggályos. bárhova képtelen elmenni. mindennek a borús oldalát látja, percenként ellenőrzi pulzusát, napi fő programja gyógyszereinek pontos beszedése, beszűkült, néha tehernek érzi az életet. S ha megvizsgáljuk, hogy miért van ez így. kiderül, hogy nem az öregségtől. Ez a két ember negyven évvel ezelőtt is ilyen különbségeket mutatott lényegében, csak fiatalabbak lévén, a mindennapok perjésében ezek a személyiségjegyek nem jöttek annyira a felszínre. Elmondhatjuk tehát, hogíy az idős korban jelentkező személyiségjegyek, fiatalkori sajátosságok — az évek múlásával legfeljebb lassan kiéleződnek. Az öregség tehát nem betegség. Természetes állapota az életnek, ha bizonyos betegségek előfordulása valamivel gyakoribb is. Testi erőnlétünket rendszeres mozgással, okos étrenddel, és minél kevesebb gyógyszerrel igyekezzünk minél tovább megőrizni. És maradjunk aktívak munkában, életben és a családban, de úgy, hogy bölcsen teret engedünk a fiatalok ambícióinak, így nem válunk konkurrenciává, de csendben pótolhatatlanná. Dr. Z. T. kásépítési hozzájárulásokról, a lakbérekről, valamint az állami lakások elidegenítéséről rendelkezik. Eszerint a városi tanács végrehajtó bizottsága az ú jonnan épült lakások elosztására évenként lakáselosztási tervet köteles készíteni. A lakásügyi hatóság mellett 11 főből álló lakásügyi társadalmi bizottságot hoznak létre a városban, melynek — — többek között — feladata lesz, hogy véleményt mondjon a további lakásügyi rendelettervezetekről, közreműködjön a lakás- igénylők vagyoni és szociális viszonyainak vizsgálatában. Az új rendelet megszabja a lakásigénylési letétek mértékét. Ennek az összege Özdon, az igénylők szociális helyzetétől, valamint az igényelt lakás minőségétől függően, 5000—15 000 forintig terjedhet. Szabályozza a jogszabály azt is, hogy az igénylők, szociális helyzetüknek megfelelően, a már korábban megállapított használatbavételi díj hányszorosát kötelesek fizetni, illetve azt milyen esetekben, s milyen mértékben lehet csökkenteni. Mód nyílik arra is, hogy egyes igénylők részletfizetési kedvezményt vagy halasztást kapjanak a fizetés megkezdésére. ' Az új tanácsi rendelet intézkedik a nyugdíjasok házába való kerülés módjairól, s javaslatot tesz fiatalok garzonháza létrehozására, valamint ezeknek a lakásoknak az elosztási rendjére és működésére i». Napjaink nélkülözhetetlen eszköze lett a televízió: informál, szórakoztat, tanít, hirdet — és még nagyon sok funkciót lehetne felsorolni. Felfedezése óta a technika számos új megoldása segíti tökéletesítését. Adóhálózatra van szükség ahhoz, hogy akár egy közepes méretű ország területét tel eví zi óműsorral besu gároz- zák. Vannak viszont a földön olyan hatalmas területek, ahol adóhálózatot csak óriási költséggel építhetnének. Gondoljunk csak Brazíliára, Indiára, Kanadára vagy a Szovjetunió ázsiai területeire. Hasonló nehézséget okozna Indonézia vagy Japán több ezer szigetének ellátása tv-programmal a hagyományos módon. Ezt a nehézséget küszöbölte ki az űrhírközlés. Az alap- gondolat, hogy a televízió- adót olyan műholdra kell helyezni, amely úgy kering a föld körül, hogy mindig X mezőgazdasági nagyüzemek biztosításának legfőbb célja: a lehető legnagyobb mértékben mentesíteni az üzemeket az el nem hárítható, véletlenszerű veszteségek anyagi hatásaitól. Az Állami Biztosító a korábbi, veszélynem szerinti növény- biztosítás helyébe már évekkel ezelőtt a több kockázatót magába foglaló, összetett vagyonbiztosítást léptette. Ennek jelentőségét különösen azok, a megyénkben működő szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságok — Tárcái, Szikszó, Fancsal — érezték, ahol az elmúlt évek során jelentős veszteségeket okozott a tavaszi fagy. Tekintettel az eltérő adottságokra. a más-más viszonyok között gazdálkodó üzemekre, lényeges szempont volt, hogy azok kellő választékból köthessék meg azt a biztosítást, amely a gazdálkodásukhoz a legmegfelelőbb anyagi garanciát nyújtja. Az ilyen igények figyelembevételével a három alap-növénybiztosítás mellé még hat kiegészítő módozat, továbbá az állat- biztosítások ötféle lehetősége, valamint az álló- és forgóeszközök vagyonbiztosítása alakult ki. Természetesen a növény- biztosításban nemcsak • a kockázatok hoztak jelentős fejlődést, hanem alapvetően megváltozott a kárfedezeti rendszer is. Ennek lényege, hogy a növénykártalanítás alapja — a korábbi becslés helyett — az üzemi szintű elszámoláshoz kötött biztosítási átlaghozam lett, amely kedvezőbben érinti a biztosítást kötő mezőgazdasági üzemeket Az új biztosítási rendszer bevezetése óta eltelt idő tapasztalatai is igazolják, hogy a kockázatok bővítése, a vaugyanazon pontja felett van. tehát a földről nézve áll. Az ilyen műholdról kontinensnyi területre lehet egyszerre sugározni. Bár egyszerű az alapötlet, a megvalósítása nem volt egyszerű. Már több éve működnek olyan műholdak, amelyek a földi mikrohullámú hálózathoz kapcsolódva nagy távolságra juttatják el a televíziók jeleit. Ezek a műholdak általában kontinensek között teremtenek kapcsolatot Az előfizető vevőkészülékébe földi adóhálózat juttatja el a jeleket. Ezzel a módszerrel az előzőekben említett nagy területek besugárzási nehézségein azonban nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot kell kiépíteni, ez pedig nagyon drága. A fél-közvetlen tv-elosztó rendszer a fejlődés következő állomása, amikor is a műhold jeleit egy kb. 5 méter átmérőjű vevőantenna lós Igényeknek megfelelően került a biztosításokba. Ezt egyébként két mutató is bizonyítja. Egyrészt az, a biztosító számára negatív mérleg, amely szerint az V. ötéves tervben a növénybiztosításnál 2,5 milliárd forint ráfizetés jelentkezett. Másrészt pedig az üzemek részéről mutatkozó biztosítási kedv is jelzi, hogy szükséges volt a mezőgazdasági biztosítási konstrukció említett megújítása. A mezőgazdasági nagyüzemek biztosítási igényét jelzik a következő adatok is: országosan a növénybiztosítást az üzemek 92—94, az állatbiztosítást 75—87, az álló- és forgóeszköz-biztosítást pedig az üzemek 98—99 százaléka kötötte meg. Ugyanezeket tekintve megyénkben még ennél is kedvezőbb a kép. Itt ugyanis: növénybiztosítást az üzemek 98.3 százaléka, állatbiztosítást 94,7, álló- és forgóeszköz-biztosítást: pedig az üzemek 100 százaléka kötött. Az elmúlt esztendőkben az Állami Biztosító által kifizetett összegek segítették a gazdaságokat abban, hogy anyagi egyensúlyuk súlya? károk esetén se rendüljön meg. sőt nem egyszer az esetleges alaphiánytól mentesítették a károsult üzemeket. Gondoljunk csak arra, hogy az 1978—1980 közötti három évben, a megismétlődő vízkárokért, átlagosan évi egymilliúrd forintot közelítő térítést fizetett ki országosan az Állami Biztosító a kárt szenvedőknek. E kedvező tények mellett nem lehet elhallgatni azt sem. hogy a biztosító erre az üzletágra az elmúlt időszakban ráfizetett. Mindez nem utolsósorban azért is történhetett meg, mert az új fogja, és vezetékes hálózat juttatja el az előfizető készülékébe. Ilyen rendszerek már működnek az Egyesült Államokban, Kanadában, a Szovjetunióban, és 1985-ig egy közös európai műsorsugár- zó műholdat' is terveznek várhatóan 10—20 ország részvételével. Japánban már szintén működik egy nagyobb, tv-műsorok sugárzására alkalmas műhold. Egyes helyeken közvetlenül fogható az adás. más, helyeken vezetéken keresztül közös nagy antennáról. A jövőt nyilvánvalóan az jelenti, hogy ha nem is lakásonként, de háztömbönként alkalmas antenna fogja a műholdról érkező jeleket. Nemsokára megszokott látvány lesz a házak tetején a tölcsér formájú antenna. amellyél a világűrből jövő tv-műsor vehető. Képünkön: műhold tv-adásának fogására alkalmas kísérleti berendezés Francia- országban. biztosítási rendszer garantálta az átlaghozamot, ugyanakkor nem ösztönzött kellően az elhárítható veszteségek elkerülésére. A kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat elemezve, ezért a jövőben arra törekszenek, hogy az üzemek is érdekeltek legyenek a kármegelőzésben és kárelhárításban. Szükségessé válnak tehát tizonyos változtatások 1983- tól a mezőgazdasági biztosításban, amelyek összefüggnek az üzemek gazdálkodásával és a biztosítási feladatokkal is. A jövő évtől a tenyészállatok biztosításánál például már a káralakulástól függő, differenciált díjtételeket alkalmaznak. Az állatfajonkénti differenciá'ás önmagában nem elég: szükséges a minden állatfajt figyelembe vevő kárhányadokhoz is hozzáigazítani az új díjosztályokat. És természetes velejárója a biztosítási eszközökkel történő ösztön-’ zésnek, hogy az alacsony —• a jelen módozatnál 50 százalék alatti — kárhányadú gazdaságok 20 százalékos díjengedményt kapnak. A népgazdaság valámeny- nyi területén egyre inkább előtérbe kerülő takarékosság kétségkívül azzal jár. hogy a mezőgazdasági üzemeknél is gondosan és fokozottan felülvizsgálják a költségeket. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a biztosítási díj bár költség, de nem felesleges kiadás. Igaz, nem hoz létre közvetlen termelési értéket, de védi a már megtermelt anyagi javakat. Mindezen túl az sem hagyható figyel men kívül, hogy a mai koncentrált gazdálkodás mellett, a kockázatvállalás nem csupán a vezetés hanem a közösséggel szemben • vállalt felelősség kérdése is. AZ EDELÉNY ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1983. január 1 -töl 1985. december 31-ig terjedő időszakra az alábbi boltegységek szerződéses üzemeltetésére pályázatot hirdet: 26. sz. élelmiszerbolt, Edelény IV., Kölcsey F. út 4. 32. sz. zöldségbolt, Edelény, Borsodi u. 1. 50 sz. iparcikkbolt, Felsőnyárád, Petőfi S. u. 34. 55. sz. zöldségbolt, Felsőnyárád, Kossuth L u. 3. 69. sz. zöldségbolt, Szendrölád, Fő út 43. 70. sz. élelmiszerbolt, Izsófalva, Máriatáró 19. sz. italbolt, Múcsony, Kossuth L. út 91. 26. sz. italbolt, Edelény, Arany János u. Í4. 34. sz. presszó, Felsőnyárád, Petőfi S. út 11. 38. sz. italbolt, Ragály, Kossuth L. út 72. Az üzletek szerződéses üzemeltetésre történő átadására, közjegyző jelenlétében lefolytatandó versenytárgyalás alapján kerül sor. A versenytárgyalás helye: a szövetkezet tanácskozóterme, Edelény, Antal György út 26-28. sz. A versenytárgyalás ideje: 1982. december 7. A pályázat benyújtásának határideje: 1982. november 30. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet közgazdasági osztályán Stark Sándorné osztály- vezető nyújt 1982. november hó 19-töl. r Uj lakásrendelet r Ozdon Változások a mezőgazdasági biztosításban
