Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG TO T982. november 6.. siombat Ele fanén fő eídők Földünk erdőségeinek © nagyon fontos szere­pük van életünkben, gazdálkodásunkban és kör­nyezetünkben. A tudósok ki­mutatták, hogy egy» felnőtt tölgyfa, amelyen körülbelül félmillió levél van, s ezek összfelülete meghaladja az 1000 négyzetmétert, egyetlen napsütéses óra alatt 2 kg széndioxidot köt le. Az em­beriség jelenleg több, mint egymilliárd tonna oxigént használ fel légzése során, s 2000-ben már évi kétmilli­árd tonnát. A szárazföldi növényzet évi növekményét 42 milliárd tonnára becsülik, s ennyi idő alatt ez a nö­vényzet 54—55 milliárd ton­na oxigént termel, vagyis minden tonna fatömeg-növe­kedésre több, mint egy ton­na oxigéntermelés jut. Ki­számították. hogy a száraz­földi és a vízi növényzet termelte évi oxigénmennyi­ség együttesen megközelíti a 460 milliárd tonnát. Egy hektárnyi tűlevelű erdő évente 50 tonna oxigént ter­mel, ugyanannyi lombos er­dő pedig 24 tonnát. Egy hektár fenyőerdő évi 36 tonna, ugyanennyi tölgyfa­erdő pedig 56 tonna port és más szennyeződést fog fel a levegőből. Kopár területek­ről a lehullott csapadék 60— 80 százaléka elfolyik, az er­dőkkel 20 százalékukban be­borított területekről már csak 25 százaléka, míg a 60 •—80 százalékukban erdős te­rületekről mindössze 7 szá­zaléka. Tartós megfigyelések bizonyítják, hogy az erdők­kel borított területeken a szél sebessége 35—40 száza-- lékkai kisebb, mint a pusz­tákon, a talajnedvesség pá­rolgása mintegy 40—45 szá­zalékkal gyengébb, a légkör nedvességtartalma ellenben 3—5 százalékkal nagyobb. Egy jól fejlett nyírfa ugyan­is 70, egy bükk 90, és efgy harmincéves almafa 180 hek­toliter vizet juttat a levegő­be évente. A világ , egyik legnagyobb erdőhatalma, a Szovjetunió nagy figyelmet fordít erdő- állományának alakulására, s rendszeres kutatómunkával segíti a gyarapodást. Ké­pünkön a fiatal kutatók ép­pen a növények gázcseréjé­nek tanulmányozására szol­gáló kísérletet végeznek az egyik tudomány« intézet számára. Szovjet geológusok, régé­szek és ornitológusok (a ma­dártan művelői) szerint az Ohotszki-tenger déli része 12—14 000 évvel ezelőtt még Szahalin Szigetét, az ázsiai földrésszel összekapcsoló, se­kély tavakkal borított szá­razulat volt. Erről tanúsko­dik szerintük a vonuló ma­darak repülése, mert azok ma is, a már őseiktől is használt útvonalakon repül­nek. Az Ohotszki-tengernek viszonylag fiatal voltáról ta­núskodik' a tengerfenék fel­építése is, és az a 150 régé­szeti lelet, amelyet Szahalin szigetén találtak. A szigeten talált, épületmaradványok és munkaeszközök megegyeznek a szárazföldön talált, hasonló régészeti leletekkel. Ismert szovjet régész, antropológus szerint régészetileg különö­sen értékesek a Szahalin északi partjain talált neolit­kori leletek. Injekciózott fák A brémai kertészeti hiva­tal szakemberei kísérletkép­pen injekcióval kezelnek hiányos táplálkozás miatt kárt szenvedő tölgyeket. Az injekciós tűvel tápoldatot juttatnak közvetlenül a fa nedváramába. Az oldat a legfőbb tápanyagokon kivül a növekedéshez szükséges összes nyomelemet is magá­ban foglalja. Először egy csövecskét üt­nek be a fába derékszögben. A csőbe azután behelyezik a folyékony tápoldattal teli kapszulát. Az injekciós egy­ségeket 12—15 centiméteres közökben egyenletesen szét­osztva juttatják a fatörzsbe. A szakemberek meglepetés­sel tapasztalták, hogy a fák a kezelés hatására új gyö­kereket is eresztettek. A ke­zelést hosszabb ideig kell folytatni, s bőséges öntözés­sel összekapcsolni. il négyes fogat története Világító rovarraj Az utóbbi húsz év legna­gyobb mozisikere a fjen Húr című amerikai film, amit annak idején, nem sokkal bemutatása után tizenegy Oscar-díjjal tüntettek ki. Hozzánk ugyan több mint húsz év késéssel érkezett, de az izgalmasan álmos áltörté­nelmi cselekmény, s főként a látványosság így sem ma­radt hatástalan. S aki csak látta a filmet — még az esetleges fanyalgók is —, a legjobb jelenetnek a kocsi- verseny néhány rövid percét tartják. A jegyes vagy kettes fo­gatú kétkerekű kocsik, ame­lyeket állva hajtanak, is­mertek voltak a hettitáknál, egyiptomiaknál, majd a per­zsáknál is, mint harci esz­közök. Az ókori görögöknél viszont elsősorban sportcél­ra használták ezeket a foga­tokat. A kocsiversenyek a 25. . ókori olimpián, időszámítás előtt 680-ban szerepeitek elő­ször versenyszámként. Oly­annyira népszerűek lettek, hogy az i. e. 4. századra már háttérbe szorították az atlétikát is. A sport kez­dett cirkusszá fajulni, hiszen a kocsifogatok és néha a versenyzők is az előkelő gazdagok tulajdonában vol­tak, s a győztesnek járó ba­bérkoszorú a politikai pro­paganda eszköze volt. Amikor a rómaiak meg­hódították a görög földeket, a hellének sportkultuszából elsősorban a kocsiversenye­ket vették át, s náluk is cir­kuszi látványosság volt in­kább, mint sport. Igen elő­kelő támogatói, sőt verseny­zői is akadtak a cirkuszi sportversenyeknek. A leg- hírhedtebb közöttük Néró császár, aki különösen ked­velte a kocsiversenyeket, s nagyon jó fogathajtónak és lovasnak képzelte magát. A 211. olimpiát az ő "parancsá­ra tolták el két évvel, hogy • cirkusszá fajuló verse­nyekre alaposan felkészül­hessen. Az olimpián vala­mennyi kocsiversenyszámban győztesnek hirdettette ki ma­gát, pedig a tizes fogatú ko­csijából kiesett a verseny során, de a megfélemlített versenybíróság előzékenyen visszasegítette a császárt a kocsiba, noha ezt a verseny- szabályok tiltották. Volt egy különös politi­kai vetülete is a római ko­csiversenyeknek: a gyorsan megalakuló szurkolótáborok valóságos politikai pártokká váltak. Egy-egy versenyen egyszerre négy kocsi vágott neki a távnak: kettő kék és kettő zöld színben.' Egy-egy szín nagyon sokszor politi­kai irányzatot vagy hatal­mi csoportosulást jelképe­zett S ha köztudott volt, hogy például a császár a zöldeket kedveli, akkor a kékeknek szurkolni ellenzé­ki magatartásnak számított, vagy legalábbis könnyelmű­ségnek. Hogy milyen politikai je­lentősége volt a kocsiverse­nyeknek, az Bizáncban mu­tatkozott meg leginkább, amikor a kereszténység ál­lamvallás volt A vallási irányzatok is gyakran a ko­csiversenyek színében jelent­keztek, s a kékek és a zöl­dek pártjával komolyan szá­molnia kellett a mindenko­ri uralkodónak is. Justinia- nus császár alábecsülte sze­repüket, ezért a két párt összefogott ellene, és meg­ostromolták palotáját Ez volt az 532-ben lezajló Ni- ka-felkelés, amely a kocsi­versenyzők győzelmi buzdí­tásáról kapta a nevét: s csak hatnapos véres harc után tudta leverni a hadse­reg Belizár tábornok veze­tésével. S a szurkolókat nemcsak kékre-zöldre ver­ték, de valóságos tömegmé­szárlást rendeztek közöttük. a l KÄ egyesült államokbeli kutató szerint a rovarok a légkör villamosságával fel- töltött tereken átrepülve ma­guk is „feltöltődnek”, s ké­kes fényt bocsátanak ki a testükből. Például Utah ál­lamban Epicea-lepkék óriási rajainak villamos feltöltő- dése zivatarfrontok átrepü­lésekor következett be. A ra­jok 100 kilométer hosszúak és 25 kilométer szélesek is lehetnek. A kutatók szerint nem le­hetetlen, hogy amit eddig Ufónak (repülő csészealj 1 hit­tek, az némely esetben fényt kisugárzó rovarraj volt. Divat STÓLA A téli divat egyik jel- A legzetes és házilag is könnyen elkészíthető kiegészítője a nagyméretű sál, a vállon, nyakon átte­kert, hajtogatott kendőféle­ség. A képen látható csipke- mintás, bosszú, széles sál úgy tekeredTk viselőjére, mint egy igazi, titokzatos in­diai szári, s ez a mai folk­lórcentrikus divatban nem is véletlen. Praktikus, nőies és akár vékonyabb kabát felett vagy otthon, a pihenés órái­ban, igen célszerű a ziman- kós téli napokon. Hozzávalók: 50 dkg Ra- venna-fonal (20 százalék mo­her, 80 százalék crumeronj, 5-ös kötőtű. Munkamenet: 192 szemre kezdjük, lustakötéssel (mind­két oldalon sima szemeket kötünk), 3 sort kötünk. Ez­után: í. sor: l szélszem, 1 sima, a 2 fordított, 2 szem si­mán összekötve, 1 ráhajtás. 3 sima, 1 ráhajtás, 2 szem sima összekötve, A-tól ismé­telni, a sor végén I sima, 1 szélszem. 2. sor: 1 szélszem. 1 sima, A 7 fordított, 2 si­ma, A-tól ismételni, a sor végén 1 sima, 1 szélszem. 3. sor: 1. szélszem, 1 sima, A 2 fordított, 2 sima, 1 ráhaj­tás, 3 szemet fordítottan ösz- szekötünk, 1 ráhajtás, 2 si­ma, A-tól ismételni, a sor végén 1 sima, 1 szélszem. 4. sor: 2. sorral. Az 1—4. sor ismétlődik. A sál teljes hossza 180 cm. A munka be­fejező végződésére 3 lusta- kötéses sort kötünk, majd a szemeket lazán, egyenként lefogyasztjuk. Néhány szó a barátságról Karcsinak Pista a barát­ja, mert erősebb: Zolinak Péter, mert jó tanuló; Évá­nak Zsuzsi, mert ő is jár gitárra; Klárinak Panni, mert megosztja vele a tíz­óraiját, hazafelé viszi a táskáját. Hány és hány ilyen meg­fogalmazást lehet hallani kisebbek és nagyobbak szá­jából, ha arról érdeklő­dünk, kinek ki a barátja, s miért éppen ő. HOGYAN IS VÁLASZTUNK 1 BARÁTOT? Amikor az ember elő­ször kerül be egy közös­ségbe, egyedül érzi magát. Sokszor félrehúzódik, ma­gába zárkózik, irigykedve nézi a már kialakult ba­ráti köröket. Ez nem he­lyes, s ha jó a közösség, ezt nem is hagyja. Mégis hogyan kötünk barátságot ? Megismerjük egymást. Nem véletlen, hogy az előbb felsoroltam néhány mondatot, ki miért válasz­totta barátjának éppen a másikat. A barátok vagy hasonló tulajdonságúak, ér­deklődési körűek, vagy el­lentétek. Lényeges, hogy társunk tulajdonságainak ismeretében kössünk ba­rátságot. Az én barátom például ugyanolyan ko­moly, mint. én. S azért vá­lasztottam őt sok-sok évvel ezelőtt, mert megértett, ha­sonlóan gondolkodott; nem tanult ugyanolyan jól, mint én, de ez nem baj. segí­tett, ha szükségem volt rá. Hosszú évek óta a bará­tom, s ritkán látom, de tu­dom, ha tőlem távol él is mindig számíthatok rá, s ő is énrám. BARÁTOT NEM SZEREZNI, HANEM MEGTARTANI NEHEZ Sokan azt gondolják, hogy találtak egy barátot, s ettől erős, tartós lesz a barátság. Ez így nem igaz. A barátság akkor tartós, ha ezt a kapcsolatot ápol­játok; óvjátok, tesztek is érte. Nem elég társaitokról azt mpndani, 6 a barátom, nőért... erősebb, ... oko­Rejtvény * • sabb .. . komolyabb ... Ar­ra kell gondolni, hogy él- • jen a barátság, azért ten­ni keli — a barátotoknak, s nektek is. Ha egy-egy barátságot az első csaló­dás, az első harag, össze- veszés megszüntet, az nem is volt igazi barátság. MILYEN AZ IGAZI BARÁT? A barátotok, s ti egyen- lőek vagytok. Ez a barát­ság első és legfontosabb szabálya, Ha ő erősebb, te gyengébb — ezt hangoztat­ja is, fölényeskedik, már nem igazi barátod. Ha ö többel tud, segítsen neked. Ha gyengébb vagy testne­velésből, segítsen. hogy utolérd! Ha jobban tudod a matematikát, szorgalma­sabb vagy — tanítsd őt, s ne úgy segíts, hogy lemá­solhatja a matek házi fel­adatot. .Ha neki otthon beteg testvérét, vagy idős nagy­szüleit kell ellátni, ne menj játszani, diszkóba, tudj lemondani érte. Vé­gezzétek el együtt a köte­lességet, s aztán együtt menjetek szórakozni. Nem attól leszel igaz jó barát, ha nekiadod a tíz­óraid vagy befizeted a mo­ziba, hanem attól, ha meg­felezed vele, amid van, s megtanítod beosztani a zsebpénzét.- S sorolhatnám a sok-sok példát.', De gondolkozzatok! Vizsgáljátok felül baráti kapcsolataitokat, elemezzé­tek önmagatokat, s társa­tok, barátotok viselkedé­sét — mindjárt megvan a válasz; igazi-e a barátság. Ismertem olyan gyere­keket, akik örömben, bá­natban. jóban-rosszban mindig együtt voltak, de az első szerelem szétvá­lasztotta őket. Olyanokat is, akik néha püfölték is egymást, veszekedtek, de évek múlva is számíthat­tak egymásra — tartós voit a barátságuk. Az igaz barátságra nincs recept, keresni kell, s so­kat tenni érte', hogy meg­őrizzük. S a barátod érez­ze a kézfogásodból, tekin­tetedből. leveledből, sza­vadból, hangodból, visel­kedésedből, hogy mindig, minden körülmények közt. a társa vagy. . .A-'" H. E. Ravasz négyzet A képen látható • négyzetet vágjátok fel négy darabra és azután a részeket rakjátok össze úgy újabb négyzetté, hogy minden vízszintes és függőleges sorban, vala­mint a két átlóban is a számok összege 34 legyen! Az elmúlt heti rejtvé­nyünk helyes megfejtése a következő: Vilmos, Rózsa, Tibor, Ilona. A helyes megfejtést be­küldőitek közül sorsolással a következők nyertek: Pásti Zita, 3545 Tiszake- szi, Posta u. 10/a. Teszá- rovics Natália, 3530 Mis­kolc, Vörömarty u. 35. V/2. Galba Natasa, 3900 Sze­rencs, Rákóczi u. 111. 3/2. Buha Enikő, 956 Viss, Ko­lozsvári u. 9. Veis Marian­na, 3508. Miskolc, Ií„ Templom u. 49. 3/1. Sivák Krisztina, 3530 Miskolc, Lá- di-telep 17. / I

Next

/
Thumbnails
Contents