Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-05 / 260. szám

1982. november 5., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Keresik az újat, a jobbat Kislakások MEZOPßKELeEemekbsl Ritka dolog, ha egy üze­met azért bírálnak, mert nem propagálja kellőképpen tevékenységét, termékeit. Ezt a „hibát” a nyéki MEZÖPA- NEL Vállalat követte el, jól­lehet, az utóbbi időkben szá­mos olyan feladatot oldottak meg, sikerrel, amely minden­képpen megérdemli a nyilvá­nosságot. A mulasztás joggal terheli az e területtel foglalkozó új­ságírót, hiszen a vállalat szakemberei nem szeretnek dicsekedni, többre tartják a szerénységet, a munkás hét­köznapokat. Kérésünkre azonban mindig szívesen in­formálnak minket, legutóbbi találkozásunkkor is készség­gel álltak rendelkezésünkre a vállalat vezetői: Tirpák Endre igazgató, Zupkó Lajos főmérnök' és Katona József főkönyvelő. A vállalat most november­ben lesz tizenkét esztendős. .Az alapítás éve óta sok minden megváltozott. Tizen­két esztendővel ezelőtt azért létesítették az üzemet, hogy megoldja fejlődő mezőgazda­ságunk építési igényeit. A fő profil akkor kilencven száza­lékban a mezőgazdasági épü­letelemgyártás volt. Később az igényeket visszavetették a beruházási korlátozások. Ak­kor, lényegében szabad ke­zet kaptak a MÉM-től. Az el­sődleges továbbra is a me­zőgazdaság építészeti igényé­nek kielégítése maradt, a szabad kapacitással azonban tetszés szerint gazdálkodhat­nak. Ez nem kis feladatot je­lent egy olyan vállalat eseté­ben, amely változatlanul nyereséges akar maradni, s szem előtt tartja a népgaz­daság igényét is. — A kezdetben alkalmazott olasz építési szerkezeteket azóta már módosítottuk — jegyzi meg az igazgató. — Ál­lattartási épületeket ma már nemcsak magas, hanem la­pos tetővel is tudunk készí­teni. Az új szerkezetek al­kalmazása vetette fel az öt­letet: mi lenne, ha kommu­nális létesítmények kialakí­tásával is próbálkoznánk? Az ötletet hamarosan tet­tek követték: szerte az or­szágban számos kereskedel­mi egység, iskola, tornacsar­nok és uszoda készült el mezőpanelek ■ alkalmazá­sával. Megyei példák: nem­régiben készült el Encsen a tornacsarnok, ezzel a techno­lógiával, s most tervezik Miskolcon a BIK-áruházat, és egy másik kétszintes nagy­áruházai, szintén ezeknek az elemeknek a felhasználásá­val. — A közelmúltban sike­rült olyan elemeket kialakí­tanunk, amelyek a kislakás­építkezéseknél is alkalmaz­hatók — mondja a főmér­nök. — Elemeinkből az idén százötven lakást építettek. Sorházak és tömbházak ké­szültek több községben, illet­ve városban ezzel a techno­lógiával. Jövőre 390 ilyen tí­pusi lakáshoz kell elemeket szállítanunk. Már foglalkoz­tat bennünket az újabb té­ma: szeretnénk olyan eleme­ket készíteni, amelyeket jól használhatnak a különálló családi házak építésénél is. — Mivel magyarázható a vállalat sikere? — A vásárlók elsősorban a kedvező árfekvés miatt kere­sik a MEZŰPANEL-eleme- ket — veszi át a szót a fő­könyvelő. — A másik ok: a házak, amelyek a szerkeze­teinkből megépíthetők, való­ban szépek, tetszetőseit. Bí­zunk munkánkban, s az BMI-t egy olyan kísérletso­rozat elvégzésére kértük fel, amelyre eddig az országban még nem volt példa. Mi nem az egyes elemek minőség- vizsgálatát kértük, vállaljuk a már elkészült lakóházak komplett minőségelemzését. Ha nem csalódunk számítá­sainkban, többet tehetünk majd a kislakásépítési prog­ram sikeréért. Ügy ítéljük meg: vállalatunk képes lesz évente mintegy négyszáz la­káshoz biztosítani a szüksé­ges építési elemeket. A vállalat vezetőitől meg­tudtuk, kezdeményezőkészsé­gük miatt nem ritkán kerül­tek az építőanyagipari válla­latok élcelődésének közép- , pontjába. A vád: csak nem tehénistállóból akartok la­kásokat építeni? A válasz: kész lakóházak, mégpedig olyan kivitelben, amelyet joggal megirigyelhetnek a panelházak lakói. Szinte hi­hetetlen: egy mintalakótelep éDÍtésénél azért akarták részvételüket megakadályoz­ni a többi építőanyagipari vállalatok, mert a nyékiek lakásainak négyzetmétere jó­val olcsóbb a többiekétől. A nyékiek ma már csak le­gyintenek az ilyen beszédre, tudják, nincsenek híján a megrendeléseknek. Alapel­vük a rugalmasság. A főmér­nök, a főkönyvelő évtizedek óta hálós hallgatója például a Falurádiónak. Nem késnek a levélírással, ha olyan prob­lémáról értesülnek, amelyet ők megoldhatónak tartanak. Elsősorban ezért böngészik a szaklapokat is. Legutóbb pél­dául egy szaklapból infor­málódtak az erdészeti dolgo­zók lakásgondjairól. Ügy vé­lik : problémáikon képesek gyorsan segíteni. A vállalat vezetősége a kollektívától is hasonló rugalmasságot re­mél, sőt mi több, jogosan el­vár. Jóllehet, létszámgon­dokkal -küszködnek, a dolgo­zók mindenáron való meg­tartása ‘ azonban nem céljuk. Vallják: aki menni akar, el­mehet. A bérek miatt nincs lelkiismeretíurdalásuk, az iparban nem tartoznak a rosszul fizető vállalatok kö­zé. Sok itt az alapító tag, akikre mindenkor számíthat­nak. Elsősorban rájuk gon­dolnak a beiskolázási prog­ramok kialakításakor is. Rangot is szeretnének adni ennek a szakmának, ne érez­zék az itt dolgozók, hogy ke­vesebbet tudnak, mint másutt. Jelenleg is sokan tanulnak az üzemben — betonelem- gyártók, betonacélszerelők lesznek. Az elmúlt hónapokban so­kat könnyítettek a munkán az üzemben: az újat, jobbat akarást bizonyítja, hogy az országban elsőként vásárol­ták meg — az energiatakaré­kosság jegyében — az auto­mata elektromos mérleget, amelynek gazdasági haszná­ról nem sokat tudhattak. A berendezés 600 000 forintba került, s a vállalkozás sike­rét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a gép ára még ebben az esztendőben teljes egészében megtérül. Hasonló jó eredménnyel járt a nemrégiben vásárolt beton­szivattyú működtetése is. A tettrekészséget, a rugalmas­ságot itt mindentől többre tartják. Bátran vallják: egy jó ötletből náluk két hónap­pal később már kész panel lesz. Déváid Hedvig Folyékony csokoládé A Szerencsi Édesipari Vállalat Csolíoládégyárában a 29 Celsius- fokos, folyékony massza következő állomása o présgép, ahol a közkedvelt tejcsokoládé elnyeri végleges formáját. A csokoládé- tizein táblázó gépsorán Komjáthy Károlyné temperálást végez. Fojtán László felvétele Telelésre készülnek az állaltelepekei Az őszi-téli állattartás idő­szaka a szokottnál valami­vel később jött el az idén. Október végén és november elején is sokfelé az ország­ban folytatták a legeltetést, az időjárás nem készletre meghátrálásra az állattartó­kat. A MÉM szakemberei fel­mérték a várhatóan rendel­kezésre álló őszi-téli takar­mánykészletet. A mezőgaz­dasági nagyüzemek és a kis­termelők jó takarmánvellá- tásra számítanak: saját kész­leteik. illetve központi ara- pókból rendelkezésre álló mennyiség fedezi a szükség­leteket. Az állattartók főleg az erjesztett takarmányokat használják. Annak ellenére, hogy az idén csökkent a si­lókukorica termőterülete és a termésátlag sem maga­sabb az elmúlt évinél még­is várhatóan nagyobbak lesz­nek a készletek, mivel or­szágszerte kitűnően sikerül­tek a másodvetések. A pótló­lag termelt silókukorica mindenütt időben beérett, és jó terméssel fizet. A szak­emberek mintegy 6 millió tonnára becsülik a következő hónapokra tárolt silókukori­cát, ez a mennyiség nagyobb az elmúlt évinél. Jói ÉRfSép ibkiutttamk Az idén javult az ellátás személy- és tehergépkocsi­akkumulátorból: október vé­géig mintegy 110 ezerrel többet adott át a kereskede­lemnek az Akkumulátor- és Szárazelemgyár, mint 1981- ben összesen. Ugyanakkor a gyár új típusú, a hagyomá­nyosnál jobb minőségű ak­kumulátorait az eddiginél átlagosan 10 százalékkal ol­csóbban vásárolhatják mega fogyasztók. December végéig még további 50 ezer akku­mulátor készül a gyárban, azonban a tavalyinál e jó­val nagyobb mennyiséggel is csak az igények négyötödét tudják kielégíteni hazai ter­mékkel. Háromszázmillió forint fö­lötti árbevételt tervezett er­re az évre a sátoraljaújhe­lyi Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet és ennek az ösz- szegnek tekintélyes hánya­dát az exportárbevétel al­kotja. Az év első kilenc ha­vában rendben mentek a dolgok, igaz, nem kis erőfe­szítések árán, de sikerült teljesíteni a tervek időará­nyos részét. — Ez az év számunkra na­gyon fontos — mondja Sza­bó István, a párt vezetőség megbízott titkára. — Tavaly adtuk át az új üzemcsarno­kot a berendezésekkel együtt. Az új üzemet exportbővitő' hitelből építettük, a vissza­fizetés már az idén esedé­kes. Lényegesen, 32 száza­lékkal több a tőkés expor­tunk, mint a tavalyi. Az eredetileg megkötött szerző­déseken felül, a tavasszal a KISZÖV kérésére újabb 6,5 millió forint értékű tőkés exportot vállaltunk. Szövet­kezetünk létszáma 1600 fő, közel ötszázan gyermekgon­dozási szabadságon vannak, de a tervezettől is mintegy ötven fővel alacsonyabb a létszám. — Mindeddig nincsenek késésben az exportszállít­mányok? — Egész évben sok túl­órázás volt — mondja a pártvezetőség megbízott tit­kára. — A mi dolgozóinktól ez nagy áldozat, hiszen a nagy többség édesanya. Tud­ni'kell viszont a szövetkezet tagságáról, hogy összeková­Nehéz év vége a Hegyalja Ruházati SzüvetkezefheEi csolódott kollektíva. Sok szép eredményt, sok sikert átél­tünk együtt, nemcsak a kör­nyéken, hanem az egész megyében ismerik a tevé­kenységünket. És ez az ezer- hatszáz ember most, a sű­rűsödő gondok idején is bi­zonyít. A túlóra mellett még három kommunista műsza­kot is tartottunk, ezek be­vételét Sátoraljaújhely, Ille­tőleg azoknak a községek­nek a közös céljaira fordí­tottuk, ahol üzemünk mű­ködik. — Miként segíti a párt- szervezet a gazdasági mun­kát? — Mostanában egyre gya­koribbak a két testület — a pártvezetőség és a szövetke­zeti vezetőség — együttes ülései. Ilyenkor azonosak a napirendi pontok. Időt és energiát takarítunk meg ily módon, gyorsabb az in­formációáramoltatás. Gondok elé nézünk az év hátralevő részében, így természetes, hogy a munka megszervezé­se mostanában a fő naoi- rendi témát El kell még mondanom, hogy a párt- alapszervezetek önálló tag­gyűlésein is akkor alakul­nak ki izgalmas viták, ak­kor a legnagyobb az aktivi­tás, amikor a gazdasági ten­nivalókról van szó. Pártszer­vezetünknek százhetven tag­ja van, zömmel nők és öt­ven százalékban 30 éven aluliak. A szövetkezet veze­tősége és a pártveze'tőség fontosnak tartja, hogy a pái-ttagság és rajtuk keresz­tül a szövetkezet egész tag­sága időben értesüljön min­den sikerről, minden ku­darcról, egyszóval minden­ről, ami itt történik. Elvég­re az örömök nemcsak a ve­zetőknek kell, hogy szárnya­kat adjanak, hanem minden­kinek. És a gondokon is csak együttesen tudunk úrrá lenni. Külső okok miatt válik nagyon nehézzé az év vége a Hegyalja Ruházati Szövetke­zetben. Túlságosan sokat kés­nek a külföldről érkező anyagszállítmányok. Igencsak ősz volt már, amikor meg­érkeztek az első olyan anyag­küldemények, amelyekből a második félévi kollekciót kell elkészíteni. És ehhez még súlyos szállítási hibák is társulnak. Jelezték pél­dául legutóbb, hogy egy igen fontos szövetszállítmány meg­érkezett a soproni pályaud­varra. Azonnal megszervez­ték a szombati műszakot, hi­szen az idő sürgetett. A kö­vetkező szombatot is meg­szervezték, de az anyag csak nem érkezett meg Űjhelybe. Ezen a kis országon keresz­tül II nap alatt tette meg az utat egy vagon! — Továbbra is túlóráz­nunk kell — mondja Szabó István. — De most már olyan nagymértékben, hogy 400 ezer forint célprémiumot is kitűztünk. Érdemes meg­említeni annak a 70 fős szak­csoportnak a munkáját, amely július 1-én alakult. Munkaidőn ' kívül, teljesít­ménybérben dolgoznak, ki­zárólag exportra. Elég jól jö­vedelmez a szakcsoportban végzett munka, 50 forintos órabérrel dolgoznak, ez ma­gasabb, mint a túlórákért kifizethető összeg. A szak­csoport tagjai azonban in kább túlóráznak — kevesebb pénzért —, amikor így kí­vánja a szövetkezet érdeke. A 168 millió forint értékű tőkés export mellett jelentős a szövetkezet szovjet export­ja is. Régi partnerek szá­mára varrnak szoknyákat, mellényeket, bébi- és gyer­mekruhákat. A régi jó űz leti kapcsolatok köteleznek, ezért olyan fontos az újhe lviek számára, hogy novem­ber 30-án Záhonyban le­gyen az idei utolsó szállít­mány is. — lévay — Teiiysszkocasüldik Kövesdről Megyénk fogyasztási szö­vetkezetei közül a Mezőkö­vesd és Vidéke Afész vásá­rolja fel a legtöbb, az idén mintegy 14 500 darab hízott sertést. Több, mint 300 kis­termelői portáról, az áfész támogatta szakcsoporti tagok háztáji gazdaságaiból jut el ez a mintegy 1,7 millió kiló- nyi hús a mezőkövesdi szö­vetkezeti húsüzembe, ahol évente — a két társ-áfész felvásárlásával együtt — több, mint 17 000 darab hízót dolgoznak fel, s a termelési érték az idén el fogja érni a 75 millió forintot. A mezőkövesdi szakcsoport tagjai a szükséges hízó-alap­anyag zömét is maguk állít­ják elő. Portáikon átlagosan 1000 darab körüli anyakocát tartanak. A Mezőkövesden és néhány környező községben levő sertéstartók nagy része korszerű módszerekkel, hi­giénikus ólakban neveli a süldőket és állítja elő a hí­zókat. Az áfész támogatásával a szakcsoport most ismét előbb­re lép az „önellátásban”. A szükséges anyakoca-„után- pótlást” ■ eddig sertéstenyész­tő nagyüzemektől szerezték be. A nagyüzemi tartásmód­hoz szokott kocasüldők nem mindig váltak be a háztáji gazdaságokban. Több esetben nehezen „akklimatizálódtakT és a már vemhes, félidős ko­casüldők gyakran megsíny­lették a szállítást is, hiszen távoli gazdaságokból kerül­tek a mezőkövesdi és kör­nyékbeli portákra. A szakcsoport tenyésztés­hez legjobban értő, a legkor­szerűbb tartási körülménye­ket biztosítani tudó tagjai ezért hozzáfogtak tenyész- kocasüldök „előállításához” is. Az idén már 25 szakcso­porti tag anyakoca-utánpót­lását biztosították „házilag”. Az elkövetkező években igye­keznek mind több kocasüldőt szakcsoporton belül felne­velni, hogy ezzel is javítsák a sertéstartás gazdaságossá­gát. Mérleg a ruházati kereskedelemről Az év eddig eltelt idősza­kában a ruházati kereskede­lemben a tervezettnél kisebb forgalmat bonyolítottak le. Általában megfelelő mennyi­ségű és összetételű ruházati, méteráru és lakástextil-kí­nálat ellenére időnként elő­fordultak hiányok. Több esetben méretben, • színben, fazonban a kereskedelem nem tudta kielégíteni az igé­nyeket. Növekedett a jogo­san kifogásolt minőségű ter­mékek forgalmazásának ará­nya. Az eladott cipőkre is­mét nőtt a panaszok száma. Ruházati cikkek a kará- 1 csonyi felkészüléshez meg­felelő mennyiségben és vá­lasztékban állnak a kereske­delmi vállalatok rendelke­zésére. Tréningruhákból, szabadidőruhákból és lakás­textilből kedvező a válasz­ték. A jövő évi felkészülés szükségessé teszi, hogy job­ban alakítsák ki a kisebb vi­déki üzletek választékát. A vasúti tarifa emelkedése miatt várhatóan kevesebben utaznak a fővárosba, a me­gyeszékhelyekre vásárolni; Helyben fogják keresni az áruféleségeket. Hőszigetelés Svédországban az épületek hőszigetelésének új módját dolgozták ki, s azt remélik, hogy általa 40—80 százalékkal kevesebb energia kell majd a fűtéshez. Az új eljárás a be ton hőelnyelő tulajdonságára épül. A beton hőelnyelő ké pessége akkora, hogy egy be­tonlap éjjeli hővesztesége a betonépület belső oldalán csak 1—2 Celsius-fok, még ha a külső hőmérséklet eléri is a fagypontot. Az új rendszer­ben üreges betonpaneleket al- , halmaznak, s ezek csatornái a kész épületben labirintussze­rű, a levegő számára átjárha­tó rendszerré állnak össze. Ily módon 200 százalékkal mer' "'vekszik a hőelnyelő fe­lület.

Next

/
Thumbnails
Contents