Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

nrnrnammmmmmmmam

ÉSZAK - MAGYMQ&SZAG 4

T982. november 27., szombat

Decemberi színházi élet

A Miskolci Nemzeti Színház ez évadi; bemutatói kö- -zott igen nagy tetszéssel fogadta a közönség a Kamara- színházban bemutatott Black Comedy című játékot és , hogy mind ez ideig kevesen láthatták, annak alapvető oka, hogy a novemberre tervezett tizennyolc előadást a színház ■ a terem fűthetetlenségc miau nem tudta megtartani. Most viszont a decemberi műsornaptár három Black Comedy- . előadást hirdet a nagyszín- , házban. Ez nagyon jó a közönségnek, hiszen igen jó .körülmények között láthatja

I;

jaz előadást, jó a színésznek, imert jobb technikai körülmények között játszhat, és jó a színháznak, mert -a három nagyszínházi előadáson megközelítően annyi nézőt tud fogadni, mint tíz alkalommal a Kamaraszínházban. A, novemberi előadáskíesés mégis j jugitalanitó, rossz a szinház- | tut:k, nézőnek, egyaránt. Erről J beszélgettünk Gyarmati Bé- j kával, a Miskolci Nemzeti j Színház igazgatójával.

! — A Kossuth utcai Kamaraszínház terme sok egyéb hiányossága, mellett, nehezen fűthető. Miért tervezték hát akkor mégis o novemberi ■ előadásokat?

P — Kicsit vissza kell men- wrjnk a történetben, hogy a novemberi kamaraszínházi tervezésünk érthetőbb legyen. Eléggé ismeretes a városban, bogy a védj. Kamaraszínház fckzenbét év előtti oktalan megszántebese óta állandóan küzdünk kamaraszínházi gondokkal, nem tudunk megfelelő helyiséget találni. Diós- győr-vasgyári kísérletünk is hajdan sikertelen volt. A városi tanács három évvel ezelőtt engedélyezte számunkra, hogy a Kossuth Művelődési Ház nagytermében tarthassunk előadásokat. Aprólékos, szívós munkával kívántuk itt kiépíteni a Kamara- színházat. Nem színházi körülményeket kaptunk, hanem egy művelődési ház nagytermét. Tehát nem felel semmilyen szerv a terem milyenségéért. A mi műszaki gárdánknak köszönhető, hogy már van ott megfelelő előszínpad, emelt nézőtér, megfelelő világítástechnika stb.

, Általában adottak a" kamaraszínházi előadáshoz szükséges körülmények. A fűtési gondon azonban nem tudtunk segíteni. A teremben ugyanis korábban két óriási cserép- kályha volt, amely megfelelő hőmérsékletet biztosított, aztán később, korszerűsítési rendelkezés nyomán ezeket olajkályhákra, cserélték, amelyek nem képesek a termet kifüteni. Átmeneti időben még csak-csak, de hidegben nem. Éjjel-nappali fűtés mellett is csak tizenhárom fokot értünk el. Az elmúlt évadban is már át. kellett hoznunk onnan a Kaviár és lencse több előadását a nagyszínházba. Most reméltük, hogy később következik be a nagyobb hideg, s ezért terveztünk novemberre tizennyolc előadást. Számunkra a legnagyobb gond, hogy elmarad.

— Milyen kilátások vannak a nagyszínházba áthozott előadásokon kívül a Kamaraszínház működtetésére?

— Felsőbb szerveink, illetve fi városi tanács elnöke, megertve a színház szorult helyzetét, soron kívül anyagi fedezetet utalt ki, amelyből elektromos hőtárolókat kívánunk a Kamaraszínházba beszereltetni. De ehhez előbb az ÉMÁSZ felmérése, az energiahatóság engedélye, a fűtőtestek beszerzése szükséges. A

városi tanács és a városi pártbizottság támogatja elképzeléseinket és hihetőleg az energiaielügyelet, az. ÉMÁSZ és más illetékes szervek is segítenek. Szeretnénk ezt a gondunkat a jövő januárra megoldani.

. — Azt hiszem, a város színházlátogató közönsége nevében mondhatjuk: szeretnénk, ha az említett, szervek megértenék a színház igen szorító gondjait, és soron kívül segítenének a Kamara- színház -/ütésének megoldásúban. Miskolc ugyanis nem maradhat Kamaraszínház nélkül! Nem hárulhat a teljes színházi ellátás a nagyszínházra. Nem lehet mindent oda behozni. Itt van például a Micimackó, a gyermekek részére bemutatott darab. Hosz- szú hónapokra előre elfogytak a jegyek, tanintézetek is sor ha állnak érte. és hallottunk már olyan, anekdotába illő, de, hiteles esetei, vagy valaki egy hivatalos szolgáltatásért járó díj helyett azt kérte, eszközöljenek ki számára valamilyen módon jegyet. a Micimackóhoz.

— Sajnos, a Mieimaekőbol reem tudunk elég előadást tartani. Roppant sok a jegyigénylés, -s ezért decemberben kilenc előadást tartunk belőle, mégpedig úgy, hogy a légyéi kezdődő héten mindennap játszunk. Tudjuk, hogy ez, sem elégít ki minden igényt, de kilenc előadás mégis vakarni. Szeretnem itt megemlíteni, hogy decemberben igy is három helyen játszunk; a nagyszínházban, a Játékszínben és Egerben, ahol a Vidám kísérteteket mutatjuk be, Mietve december 9-e után a Black Comedyt. Miskolcon decemberben negyvennyolc előadást tartunk: tizennégy Marica grófnő, három Csetepaté Chioggiában., három Black Comedy, kilenc Micimackó és tizenkilenc Mindenkit megnyúzunk, előadásra várjuk nézőinket.. Elmondható, hogy a színészek foglalkoztatása ennyire teljes emlékezet, óta nem volt. Sajnos, technikai és műszaki erővel lassan már nem bírjuk ezt a terhelést. E nagy terhelés mellett is szerettük volna még játszani a Black Comedyt, de a város nagy művelődési központjai nem tudtak helyet szorítani számunkra. Januártól újra szeretnénk Miskolcon játszani a már említett. három decemberi előadáson túl.

— Igen nagy sikernek ígérkezik a nemrég bemutatott, Marica grófnő. Meddig láthatja ezt a közönség?

— Szeretnénk a Maricát sokáig játszani, akár az évad végéig műsoron tartani. Azonban ismeretes, hogy Rózsa Sándor, az egyik főszereplő vendégként lép fel és így a későbbi műsoron tartás az ő fővárosi operettszínházi el - foglaltságától, illetve annak egyeztetésétől is függ. Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy operettsikerrel ment a Csak egy nap a világ és annak ígérkezik a Micimackó is.

S ezt várjuk természetesen a Maricától.

— Decemberre nem, várható premier. Mit kínál az ünnepnapokra a színház?

— A már említett negyven- nyolc előadáson belül karácsony két napján délutánonként a Micimackó, esténként a Marica grófnő látható, szilveszterestén pedig a nagyszínházban mutatjuk be a Black Comedyt.

Beoedeis MM*

Ma éjjel a képernyőn

A kaland

Antonioni sorozatában • nia 22 óra 10-tői látható az első műsorban a világhírű [endező 1959-ben, olasz —francia koprodukcióban készült, A kaland cimű filmje. Előző, Kiáltás cimű, munkáskörnyezetben játszódó filmje ufón most ismét a nagypolgári környezetbe kalauzol el. A történet

magvát valóságos esemény képezi: a rendező maga is részt vett egyszer egy nyomtalanul ek tűnt fiatal lány keresésében, e filmjében azonban nem annyira a rejtélyre, mint inkább az érzelmek boncolgatására helyezi a hangsúlyt. Képünkön: a film egyik kockája (balról Monica Vitti).

Országos fafévésverseuy Leoinvárostefl

A Művelődési. Mmisztéri- »m. az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Zeneművészek Szakszervezete, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Len in városi Tanács művelődésügyi osztálya • es a leninvárosi Vándor Sándor Állami Zeneiskola 1982. december 2-a és 5-e között rendezi meg az országos fafúvósversenyt az állanái zeneiskolák tanulói részére. Megyénk szocialista iparvárosa M romár második. alkalommal lehet házigazdája a nagyszabású művészeti versenynek, amelyen Budapestről es az ország legkülönbözőbb pántjairól 57 zeneiskola növendékei vesznek részt négy kategóriában — fuvola, oboa, klarinét, fagott — és három korcsoportban. A verseny rendező bizottságának elnöke Szalmás István, Len in város Tanácsának elnökhelyettese, titkára Hegymegi Ernő, * Vándor Sándor Állami Zeneiskola igazgatója. A védnökség tagjainak sorában találjuk dr. Pataki Islvánnét, az OPI fömunkatársát. Borsos Árpádot, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, Dóka Ferencet, az MSZMP Leninvár-osi Bizottságának első titkárát, Hegedűs Györgyöt, Le- ninváros Tanácsának elnökét. A zsűri elnöke Pongrácz Péter Liszt-díjas," érdemes művész, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola tanszék- vezető egyetemi tanára, rektorhelyettese, tagjai fafúvós- művészek, főiskolai-egye térni tanárok.

Az országos fafúvósverseny ön pepi megnyitója december 2-án este 7 órakor lesz a Der- kovits Gyula Művelődési Központban, Köszöntőt és megnyitót Szalmás István mond, díszhangverseny lesz Kovács Lóránt (fuvola), Pröhle Henrik (fuvola), Pongrácz Péter (oboa), Kovács Béla (klarinét), Tarjáni Ferenc (kürt), Janota Gabor (fagott) és a Miskolci Szimfonikus Zene tear — vezényel Mura Péter — közreműködésével. A versenyeket 3-án és 4-én bonyolítják le, 3-án a Magyar Rádió Ki nyer ma? adása is innen jelentkezik, majd 5-én délelőtt 9 órai kezdettel a verseny győzteseinek hangversenyével és a díjak kiosztásával, dr. Pataky Istvánné záró összegzésével fejeződik be az II. országos zeneiskolai fafúvósverseny.

í?‘

5- .;*?• t

2*SE

íi % ti hí

EK

!,

í;

•irt'

rí.

ff a

fi if ti*

.. •9RV)

•r y

ríí

V1 .! *.

• • . ‘ ,r <

v 'rí ü ' H

írí i. ■ OS*.

’» V ’ y '■ -v U t K

■> ■ jf •.

sv.),,' w 2 ,'4 • B.J,

f I? 0 pt ’ » .. i n P

<•' íj $

r:,f

fr;r‘.^rí

■ : K ;?VIríM^ríríríi B « * s* t-4 fje •*

A ..?»/•;/ ; ;.. .,. .

■*>•' %> ti'.'* ;• Í tó’ fe

M

*vm »•;? j

§.:■> ;X p\ Í

«bír é

tt 3 ,'í /

ä *.: • ;f 'v .

"rí ; < r . y'-y - .■

. r«' >i rvv- V. rí. U'lí rí :ii y. \.,-í í!;-.»

•4 ■ íí’ if; • .é • *• f í~. *-- '«* «I 4/* Su s

Közel tíz éve, hazánkban is rendszeresen megemlékezünk az urbántsztikai világnapról. 1982-t«1 a hazai megemlékezések tudományos tanácskozásokkal még októberben megkezdődtek és a hagyományos Hild János-em- lékérmek átadásával, november végén, decemberben fejeződnek be. Az urbanisztikai világnap nem egyenlő a városfejlesztés kérdéseivel való foglalkozással; egyértelműen településsel, település- csoportokkal való foglalkozást jelent, tehát a községek, falvak problémájának megoldása szerves és szoros tartozéka e problémakörnek. A Magyar Tudományos Akadémia Településtudományi Bizottsága tudatosan vállalkozott rá, hogy a falusi településekkel foglalkozó konferenciát hív egybe, mert a falvak témájában — elsősorban az irodalmi lapok hasábjain — az elmúlt évben számtalan, időnként; ellentmondásos, a tervszerűséget és a tudomány eredményeit kétségbevonó írások is megjelenhettek. Hazánkban 1982. január 1-én 96 város működött. E városok közül 61 városkörnyéki szervezetben látta el feladatait 387 községgel együtt. A községi, nagyközségi tanácsok száma 1394; hazánk 3101 működő településéből 2325 társközségként látta el igazgatási-szolgáltatási feladatait, a lakosságról való sokoldalú gondoskodást.

Az ország településhálózata egységes rendszer, az arba- jMzálódás folyamatában a városfejlődés és a falvak fejlődése egymással összefügg. A hasonló tudományos tanácskozásokon alkalmazott tézisek helyett vitakérdések összeállítására került sor, E tény önmagában a konferencia nyíltságára utalt. Főbb témakörök: A migráció és a demográfiai, társadalmi helyzet alakulása; A falvak helye a településhálózatban, a falusi funkciók alakulása; A fa luszerkezet, i nfrastru ktú ra és építészet kérdései; A falu- fejlődés irányítása és eszköz- rendszere.

Az előzmények ismeretében a résztvevők nagyobb vitára számítottak. A magyar falu- és településhálózat az elmúlt

évtizedekben jelentősen fejlődött. Évszázados társadalmi igazságtalanság került felszámolásra. A 70-es évtized különösen jelentős fejlődést eredményezett az általános társadalompolitikai:, célok szolgálatában. Mégis úgy tűnik, arányosabb településhálózat-fejlesztésre. a hosszú és nagy távlatú célkitűzések figyelembevételére továbbra is — talán növekvő mértékben — Szükség van. Az eddigiekben , nagyreszt az anyagi eszközök hiánya miatt nem volt megfelelő lehetőség a településhálózat-fejlesztési tervekben egyébként előirányzott; kistérségi központok fejlesztéséhez. A külső 'és oelső feltételek újraértékelése, a munkaerőforrások beszűkülése, a megváltozott, életkörülmények. a magánlakásépítés súlyának további növekedése előtérbe helyezik a falu. a faluhálózat, megtartóképességének növelését, nem tagadva a településhálózat komplex fejlesztésének szükségszerűségét. arányosításából származó megfontolásokat sem. A népesség a , különböző nagyságú falvakban eltérően alakult. Az 5000 fór nel nagyobbak egyértelműen növelték a lakosságszámúkat, hasonló mértekben növekedtek az üdülőfalvak is. Különösen sok gondot okoznak azonban az aprófalvak és a kedvezőtlen mezogazdasagi adottságokkal rendelkező területen elhelyezkedő falvak.

A támogatásra elsősorban a 3—5 ezer lakosú falvak szorulnak rá. Az országos átlagban tájegységi változatok, domborzati eltérések, történelmi hagyományok, a városhiányos területek, a mezőgazdaság, az idegenforgalom, az ipari és szolgáltató tevékenységek hatása sajátosan érvényesül. A Városépítési Tudományos és Tervező Vállalat képviselői Vas megyei és Baranya megyei kutatásokról, vizsgálataikról beszámolva azok hasznosságára mulattak ra. Talán hasonló átfogó kutatás előkészítése és lebonyolítása — adott és továbbfejlesztett metodika szerint — Borsod- Abaúj-Zemplén megye területére is indokolt és hozzájárulhat a fejlesztési folyamat jobb megalapozásához, korszerűsítéséhez.

A falvak építészeti kultúrája egyes településeken szépen fejlődött, máshol ellentmondásos: a rossZ városi előképet utánzó megoldások ízléstelenségei terjedtek. Fokozott figyelmet kell tehát fordítani a jó. a szép, az ízléses megoldások gyarapítására

A késő éjszakai órákba nyúló gondolatcsere otthona volt az elmúlt csütörtök este a miskolci Hevesy Ivan Filmklub. Az egyes felszólalások, vélemények újabb gondolatokat szültek, s bizony a mindvégig igen érdekes és izgalmas vitát szinte „hatalmi szóval” kellett, berekeszteni, hiszen a résztvevők egy jelentős részé nem is valamelyik miskolci utcából, hanem a meglehetősen messzi Tisza karúdról jött el, hogy részese 1 egyen egy új magyar egész estét betöltő — dokumentumaim bemutatásának és az azt követő ankétnak.

A látogatás a címe a B. Révész/ László rendezte filmnek, amely Bruck Editnek, az Olaszországban élő, 1944-ben tizenkét éves gyermekként Tiszakarádról deportált írónőnek a szülőföldhöz és a szülőfaluhoz való kapcsolódásáról, hazalátogatásairól, gyermekkori földijeivel való találkozásáról szól, illetve ennek bemutatásával nem egy, szélesebb társadalmi vetületű, s nemcsak Tisza- karádot, vagy nemcsak Magyarországot foglalkoztató kérdésről. A film érdemi méltatásába itt nem bocsátkozhatunk, mert országos bemutatásakor, december 2-án jelenik majd meg róla kritika.

A filmet — a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat dicséretes szervezésében — először Miskolcon láthatta nem szakmai néző. Ez volt első találkozása a közönséggel, ez volt az ősbemutatója. (A díszbemutatója november iS-ési Budapesten, a Puskin moziban

leéz.) Nemcsak az ősbemutató mindenkori ünnepélyessége .tette kiemelkedően izgalmassá ezt a bemutatót, hanem a találkozás if.. Itt volt ugyanis a rendező mellett Bruck Edit és itt voltak a tiszakarádiak szép számmal. Köztük nem kevesen olyanok is, akik tamii voltak, hajdan Bruck Edit és családja elhurcolásának, s most szereplői a filmnek, a tiszakarádi látogatásnak, illetve találkozásnak. A vetítés utáni sokszínű eszmecsere nem elsősorban a film esztétikai értékei körül forgott, hanem messze túl a film konkret témáján, elsősorban azt a gondolatkört járta körül, hogy a háborút., a fasiszta, emberirtást felejteni nem szabad, s mert a világban szerte sokfelé vannak még ilyen, olyan lágerek, sokfelé szenvednek emberek, embercsoportok a fasizmus különböző jelentkezéseitől, s a történelemtanításunkban olyan szégyenlősen kezelt hazai deportálások és egyéb fasiszta események tudatban tartásával is küzdeni kell mindenfajta em- berellenesség ellen.

A gondolatcsere során felmerüli nem egy vélemény is azt látszik igazolni, hogy' napjainkban is szükség van ilyen mementólzra és szükség van ilyen beszélgetésekre, amilyet most Bruck Edit, meg a film rendezője folytatott részben a kortárs, részben a máj1 nem is elsőgenerációs utódokat jelentő résztvevőkkel. A filmre még — mint fentebb jeleztük — december 2-án visszatérünk.

Cbm)

úgy, ahogy azt Perbál, Ernőd, Boly kibontakozó sajátos építészete már bizonyítja. Számos falu rendezési terve, egyszerűsített rendezési terve készült már el. ezek felülvizsgálata — ha szükséges —, új tartalommal való megtöltése és betartásuk nagy segítség, egyben szükségszerű is. A tervekben kifejezésre kell jutnia a népességmegtartó szemlélet érvényesülésének is. Ez csak a lakosság érdekeltségének növelésével biztosítható. A magyar falvakban számítások szerint 80 ezer lakás áll üresen, ez egy Debrec<|p nagyságú település. Hazánk gazdasági helyzete »nem teszi lehetővé, hogy többié)» anyagi eszközöket a központi hatalom bocsásson rendelkezésre. a helyi kezdeményezéseken tehát a sor.

Dr. Horváth Bél»

»