Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRIG. EGYESOUETEKí A7 MSZMP BORSOD- A B A ÚJ -ZEMPLßN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 277. szám Ara: 1.4® FI Csütörtök, 1982. november 25. Közlemény a tárgyalásokról A szei szám készítő Csirmaz János, a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat mezőkövesdi gyár­egységének szerszámkészítő műhelyében marógép segítségével a készülő szerszámelem marózá­sát végzi. Dokumentumok a főiskola történetéből 125 éves az önálló pataki tanítóképzés Lázár György szerda dél­előtti. isztambuli programjá­ban városnézés szerepelt. Az útiállomások: a Topkapi sze- rájmúzeum, a hajdani szul­táni palota évszázadok so­rán kialakult, műkincsekben gazdag, pompás épületegyüt­tese, majd a múlt században szintén szultáni rezidenciának épült Dolmabahce-palota, amely ma ugyancsak múze­um. A múzeumlátogatás után Lázár György hajókirándulást tett a Boszporuszon. Délben az isztambuli üzle­ti körök vezető képviselői ebédet adtak a magyar kor­mánylő tiszteletére az Ab­dullah étteremben. Lázár György utoteó törökor­szági programjaként felkereste az isztambuli közlekedési vál­lalatnak azt a garázsát, ahol az Ikarus-autóbuszok szervi­zét, kisebb javításait végzik, magyar szerelők irányításá­val. A török városi tömeg­közlekedésben jelentős szere­A Szovjetunió MBS. évi nép­gazdasági tervének és állami költségvetésének elfogadásá­val befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszaka. A tervtör­vényt és a költségvetést a Legfelsőbb Tanács két házá­nak, a Szövetségi és a Nem­zetiségi Tanácsnak szerdán délután megtartott együttes ülésén hagyták jóvá a küldöt­tek. A Legfelsőbb Tanács A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szer­vezete és a megyei tanács munkaügyi osztályának ren­dezésében tegnap, szerdán délelőtt, tanácskozási tartot­tak Miskolcon, a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatóságának székhazá­ban. Ezen — mintegy kétszáz közgazdász, s vállalati szak­ember előtt — R.ó.cz Albert államtitkár, az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatal elnöke tartott előadási az 1983-ban érvénybe lépő új bér- és ke- re<.-y szabályozásról. 'V’vezetőjében a7 államtit­kár elmondta, hogy hosszú vita eredményeként munkál­ták ki a szabályozás elveit. Mi telte szükségessé a vál­toztatási? Elsőrendű szem­pontnak tekintet lék. hogy a bérszabályozás járuljon hoz­zá a hatékonyság növelésé­hez, a külgazdasági egyen­súly javításához, a racionális munkaerő-gazdálkodáshoz, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyához, tegye lehető­vé a tartalékok jobb kihasz­nálását. ösztönözzön a maga­sabb teljesítmények elérésé­re. Mindvégig azon volt a hangsúly, hogyan lehet a lúL pük van a magyar autóbu­szoknak. 1979-ben és 1980- ban összesen 630 csuklós és hagyományos autóbuszt vásá­roltak; ezek Ankarában. Ada. nában és főleg Isztambulban közlekednek, s üzemeltetőik teljes mértékben elégedettek velük. Lázár György és kísérete délután, különrepülőgépen ha­zautazott Isztambulból. A Mi­nisztertanács elnökét katonai tiszteletadással búcsúztatták a Yes i lköy-repülőtéren. Búcsúz- tatására megjelent Billend Ulusu miniszterelnök és több más hivatalos személyiség. Szerdán hazaérkezett Lázár György Isztambulból. Lázár György kíséretében érkezett meg Török István külkeres­kedelmi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke, Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes és Gábor András ipari miniszterhelyettes. Ülésszaka elfogadta a Szov­jetunió államhatáráról szóló új törvényt is. „A Szovjetunió mindig az államhatárok sérthetetlensé­gének elve mellett foglalt ál­lást, és amellett van, hogy a határvitákat békés úton old­ják meg” — mondotta Geor- gij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első helyet­tese a Legfelsőbb Tanács ülés­szakán. a Szovjetunió állam­zolt mértékű, a teljesítmény­nyel összhangban nem levő vásárlóerő-kiáramlást meg­akadályozni, egyszersmind a munkavállalókat is hatáso­san ösztönözni. Népgazdasági szinten, de megyénkben is ér /ékelhető, hogy az átlagbérek növekedési üteme jelentősen meghaladja a veszteséges, vagy alacsony jövedelmező­ségű ágazatokban a termelés, a termelékenység, illetve a nyereség növekedésének üte­mét. Az előadó utalt rá; elen­gedhetetlen. hogy a vállalati jövedelemszabálvozás, a bér- és keresetszabályozás össz­hangban legyen a lehetősé­gekkel. a tényleges, értékesít­hető. hasznosítható többié! teljesítménnyel. Vagyis; a népgazdaság egyensúlyi hely­zetéhez mérten kell kialakí­tani a bér- és jövedelemsza­bályoz,ást. Ez. egyben azt is jelenti, hogy a mindenkori teljesítménnyel összhangban álló bérszabályozásnak kell érvényesülnie. A jövő évtől érvénvbe lénő bérszabályozás, melvet a vál­lalati és szövetkezeti szférá­ban működő gazdálkodó egy­ségek mintegy 60 százalékára Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Bülend Ulu_ su, a Török Köztársaság mi­niszterelnöke meghívására 1982. november 22—24. között hivatalos látogatást tett Tö­rökországban. A magyar mi­niszterelnököt látogatására magas szintű delegáció kísér­te el. Lázár Györgyöt fogadta Ke. nan Evren, a Török Köztár­saság elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke törökországi tartózkodása so­rán Ankarában és Isztambul­ban gazdasági, szociális és kulturális létesítményeket ke­resett fel, és tárgyalásokat folytatott a kereskedelmi és iparkamarák szövetségének vezetőivel, valamint az üzleti körök képviselőivel. Lázár György és kísérete mindenütt meleg és szívélyes fogadta­tásban részesült. h »táróról szóló törvényter­vezet feletti vitában. Kornyijenko rámutatott, hogy a Szovjetunió érthető okokból nagy jelentőséget tu­lajdonít az európai határok sérthetetlenségének. Ma már általánosan elfogadott igaz­ság, hogy a béke Európában csakis abban az esetben őriz­hető meg. ha senki sem fe­nyegeti a jelenlegi határokat — mutatott rá. (Folytatás a 2. oldalon) terjesztenek ki — nem bér­tömegre, hanem bérszínvo­nalra épül. A változtatás igen lényeges része, hogy a jövő­ben négy elem, illetve felté­tel alapján lehet az adott gazdasági egységeknél bért illeszteni. Fontos eleme lesz az új bérszabálvozásnak, hogy a jövedelmezőség mértéke alapvetően meghatározza majd a bérfejlesztés színvo­nalát. De fontos szempontnak számít az is, milyen tudato­san. mennyire tervszerűen irányítják a vállalaton belüli munkaerő-gazdálkodást, mi­lyen létszámmal oldják meg a termelési feladatokat. Nem elhanyagolható továbbá az sem. hogy az egyes vállala­tok milyen tartalékokkal ren­delkeznek. mert ez is boha- l oija majd a bérfejlesztés nagyságát. Végezetül, de nem utolsósorban az elért vállalati nyereség, illetve részesedés mértékének is döntő szerepe lesz a bérfejlesztés alakulá­sában. Az államtitkár hnng- súlvozta. hogy az új bérsza­bályozás mindenképpen a tel­jesítmények fokozására, a nyereség növelésére, hatéko­nyabb, jobb munkára ösztö­nöz. Nyilvános, ünnepi főiskolai , tanácsülésen emlékeztek meg tegnap a Comenius Tanító­képző Főiskolán arról, hogy 125 esztendővel ezelőtt, 1857. november 16-án tartották az első tanévnyitót a jogelőd sárospataki református taní- tóképezdében. Innen, ekkor­tól datálódik az ónálló sáros­pataki tanítóképzés története, A nyilvános főiskolai ta­nácsülés résztvevőit ár. Ká­roly István főiskolai igazga­tó köszöntötte. A jubileumi megemlékezésen ott voltak a megye és Sárospatak város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői — köztük Nagy Zoltán, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára, Porko­láb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese — a Műve­lődési Minisztérium, a peda­gógusképzéssel foglalkozó ha­zai felsőoktatási intézmények küldöttei, a sárospataki fő­iskola testvérintézményeinek képviselői, az egykori és mai pataki diákok és tanárok. A 125 évvel ezelőtti ese­mény — mondotta meg­nyitójában a főigazgató — jelentős állomás volt a ma­gyar kulturális élet és nép­oktatás fejlődésében. Ekkor vált valóra az, amit a nagy pedagógus, Comenius sole év­vel korábban megálmodott; hogy legyen önálló műhelye azoknak, akik a tehetségek kiművelésével foglalkoznak. A sárospataki tanítóképzés öt negyedszázados történetét dr. Földy Ferenc főigazgató­helyettes elevenítette fel a tegnapi megemlékezésen. Szólt arról, hogy Patakot „országhírűvé” elsősorban is­kolája tette, melynek az el­múlt évben ünnepeltük 450 éves jubileumát A pataki nevelőképzés lényegében a 16. században kezdődött, de később egyre sürgetőbbé vált az önálló tanítóképző felál­lítása. Ez 1857 novemberé-, ben történt meg. Első neve­lői sokoldalúan képzett, kül­földet járt emberek voltak, akik maguk állították össze a tanítás anyagát. Árvay József, az intézet első igaz­gatója azt vallotta, hogy nincs fontosabb feladata a tan ítóképezd ének, mint ..A nagy feladatokra jól felké­szíteni a tanulókat, az élet számára képezni a tanító­kat.” A sárospataki tanító-- képzés történetében jelentős dátum az 1869-ps eszlendő is; ekkor költöztek mai he­lyükre. A mai épület 1913- ban készült el a korabeli feladatok szem előtt tartásá­val, s az ország egyik leg­korszerűbb felsőoktatási in­tézménye volt. E helyen nincs rá módunk, hogy részleteiben is nyomon kövessük, felidézzük a pata­ki tanítóképzés történetének minden jelentős mozzanatát. Újkori történetéből azonban alighanem feltétlenül ide kí­vánkozik, hogy 1976-ban fő­iskolai rangot kapott az in­tézmény. A sárospataki tanítóképző sorsa és története — mon­dotta dr. Földy Ferenc — mindig is szorosan összefüg­gött a magyar nemzet sorsá­val és történetével. Patak, a pataki iskola szelleme, neve­lési elvei meghatározták he­lyét és szerepét a magyar népoktatás történetében, de a társadalmi történetében is. — Amilyen a tsnftőképcő, olyanok lesznek a tanítók, • amilyenek a tanítók, olyanok! lesznek az iskolák, s az azok­ból kikerülő nemzedékek —; idézte az intézet, egyik régi értesítőjéből. Nyilván ezért is volt, hogy itt Patakon mindig a pedagógiai tárgyak) álltak a tanulmányok közép­pontjában Olyan kiváló pe­dagógusok tanítottak, mint Árvay József. Dezső Lajo*i Kiss Áron, Lázár Károly. Nemcsak a tanítóképzési gyakorlati feladatainak meg­oldására fordítottak nagy fi­gyelmet — s fordítanak ma is — ebben az intézmény­ben. A kezdetektől szorgal­mazói voltak annak is. hogy a tanítóképzés kapja meg a főiskolai rangot. (Folytatás a 4. oldalon) Szocialista horizont Ot év alatt 24 százalékkal nőtt Laosz megművelt területe, a termés a kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére 31 szá­zalékkal múlta felül az öt évvel ezelőttit. A képen; kukorica, törés Észak-Laoszban, a Siengkho Szövetkezeiben. (Folytatás a 2. oldalon) Befejezte subáját a Leifelsü Tanács ülésszaka áj bér- és tesetszabélyszásró! Rácz Albert államtitkár előadása Miskolcon 'ssrnrnrnsrnssrnrnrnrnm^sssmemsg^

Next

/
Thumbnails
Contents