Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

1982. november 23., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Vissza a társadalomba rifoook es la! Beszélgetés az Igazságügyi Minisztérium tömunkatársával A közvélemény rendsze­rint neiyesléssel es megnyug­vással fogadja azokat a hí­reket, amelyek egy-egy ve­szélyes bűnöző felelősségre vonásáról, szigorú megbünte­téséről tudósítanak. A bűnö­zés elleni harc azonban nem érhet véget a büntetéssel. Az elkövetőknek büntetésük kiál­lása után vissza kell térniük a társadalomba. És ha ehhez az úthoz nem kapnak kellő támogatást, nagy a veszélye annak, hogy ismét bűncse­lekményt követnek el. E gondolatokkal kezdtük a beszélgetést Onozóné dr. Wenner Margittal, az Igaz­ságügyi Minisztérium bírósá­gi főosztályának munkatár­sával. — A szabadulok többségé­ben megvan az elhatározás a javulásra, a becsületes életre — mondja a minisztérium főmunkatársa. — De a szán­dék önmagában, sajnos, nem mindig elegendő. Az újra­kezdéshez szükségük van pél­dául szállásra, munkára, s nem kevésbé bizalomra, lel­ki ösztönzésre. A pártfogói felügyelet ilyen ..mindenna­pi” segítséget nyújtva köny- nyíti meg a börtönből sza­badullak beilleszkedését, s ezzel, valamint bizonyos ma­gatartási szabályok megköve­telésével szolgálja az alap­vető célt. a bűnmegelőzést. Az elmúlt hat évben, ami­óta a bíróságok feladata az utógondozás, mintegy húsz­ezer volt az utógondozottak, köztük ti zenkét-ti zenhárom- ezer a párfogoltak száma. S míg a visszaesők aránya az összbűnözésben megha­ladja a 30 százalékot, addig a pártfogói felügyelet alá he­lyezetteknek csupán 15—17 százaléka követ el újabb bűn- cselekményt. — Kik kerülnek pártfogói felügyelet alá? — Kezdetben a visszaesők­kel és a súlyos bűncselek­ményt elkövetőkkel szemben rendelték el, akik hosszú időt töltöttek börtönben. Há­rom esztendővel ezelőtt ki­terjesztették a pártfogói fel­ügyeletet, most mód van rá kisebb súlyú bűncselekmé­nyek esetén is. Ma a törvény szerint kötelező pártfogói felügyelet alá helyezni azokat, akiket szigorított őrizetből ideiglenesen bocsátottak el. Ök, kivétel nélkül, többszö­rös visszaesők, irányításukat és felügyeletüket a társada­lom védelme indokolja első­sorban. Minden más esetben bírói mérlegeléstől függ a felügyelet elrendelése. A bí­róság az elítélt személyisé­gének vizsgálata után dönti el. hogv szükséges és célsze- ríi-e pártfogói felügyelet al­kalmazása. Ennek megítélé­sén-e már kialakulóban van az egvséees bírói gyakorlat. A joeintézménnvel szemben eleinte nagv volt az ellenál­lás az elíté'tek részéről. S bár népszerűnek ma sem mondható, mind többen is­merik fel, hogv rászorulnak segítségre, gyakorta masuk .k'h-ik a pártfogói támoga­tást. A bíróság, az elítélt sze­mélyiségétől függően, a leg­különbözőbb magatartási sza­bályokat írhatja elő. A köz- veszélyes munkakerülő szá­mára például meghatározza, hol dolgozzék. Az alkoholis­tát gyógykezelésre kötelezhe­ti, eltilthatja a nyilvános he­lyen való szeszesital-fogyasz­tástól. A hivatásos és a tár­sadalmi pártfogók ellenőrzik a szabályok betartását, neve­lik pártfogoltjaikat, lakást, munkát keresnek számukra, tanácsokat adnak hivatalos és magánproblémáik megoldá­sához. — Milyen a pártfogók fel­készültsége? Hogyan oldják meg sokrétű feladataikat? — A hivatásos pártfogók egyetemet vagy főiskolát vé­geztek, főként pedagógusok, jogászok, pszichológusok. Tervünk, hogy képesítésüket kiegészítő, speciális jellegű továbbképzésekre vonják be őket. A társadalmi pártfo­gók többsége kiváló szak­munkás, de van közöttük termelésirányító, mérnök, or­vos, sőt háziasszony is. Fel­készítésük TIT-tanl’olyamo- kon történik, egyelőre csak a fővárosban. A jövőben szeretnénk országosan kiter­jeszteni a képzést. Nagy gon­dunk, hogy a hivatásos párt­fogók, bár számuk hat év alatt csaknem megnégysze­reződött, kevesen vannak. Akad olyan megye. így pél­dául Borsod vagy Szabolcs, ahol száznál több személy jut egy-egy pártfogóra. En­nélfogva a nevelés, sajnos, háttérbe szorul, mert nincs rá elegendő idő. A pártfogók tevékenysége mindinkább át­csúszik az irányító, ellenőr­ző, szervező munkára. — A társadalmi pártfogók, tudomásom szerint, igen ha­tékonyan segítik a hivatáso­sokat ... — így igaz. Rendkívül so­kat köszönhetünk nekik. Ma mar mintegy négyezren van­nak. Önként, harcolva az elő­ítéletekkel, egyengetik az el­ítéltek útját. Különösen nagy jelentőségű a munkahelyi pártfogói tevékenység. Ta­pasztalataink szerint az az elítélt, aki rendszeresen dol­gozik. aki munkájának értel­mét látja, és a munkahelyén beilleszkedik, a magánélet­ben is boldogul, és nincs ve­le baj. Nem is tudnék emlí­teni olyan megyét, ahol ne működne kiválóan a társa­dalmi Pártfogói hálózat. An­nál több kívánnivalót hagy maga után az a — sok mun­kahelyen uralkodó szemlélet, amely egyrészt a társadalmi pártfogói tevékenység érté­kelésében, másrészt — és fő­ként! — az elítéltek iránti túlzott bizalmatlanságban jut kifejezésre. A pártfogók szőkébb és tágabb környe­zetükben nagy tiszteletnek ör­vendenek ugyan, fontos tár­sadalmi munkájukért azon­ban nemigen kapnak elis­merést. — Nemegyszer gondot okoz a szabadságvesztésből szaba­dultak munkába állítása. A jogszabály kötelezővé teszi, felvételüktől mégis elzárkó­zik számos munkahely... — Szerencsére mind több, szám szerint harminchárom vállalattal működünk együtt. Az üzemek sorában találjuk például a Csepel Autógyá­rat, a Bács. a Győr. a Zala megyei Állami Építőipari Vállalatot, a Mecseki Szén­bányákat. Sokat ígérő közös munka alakult ki a bíróságok és az üzemek között Fejér. Csongrád, Komárom. Szolnok. Vas, Heves. Báes-Kiskun és Pest megyében. Az együtt­működési megállapodások nem csunán a munkába he­lyezést segítik elő. hanem sokirányú támogatást bizto­sítanak a börtönből szaba­dultaknak. Kívánatos, hogy valamennyi megyében létre­jöjjön hasonló együttműkö­dés. A munkahelyi kollektí­vák. különösen a szocialista brigádok az eddigieknél is többet tehetnének a szaba­dullak sikeres újrakezdésé­ért. Vállalhatnák például csy-esv büntetett, ám javul­ni szándékozó ember nat ró­nál ását, Közreműködésükkel bizonyára mé° kevesebb vol­na a visszaesők száma. Vagyis a kollektíva által megelőlegezett bizalomra, egy szélesebb pártfogói kö­zösségre van szükség, hogy a pártfogói felügyelet célja megvalósuljon. K. K. Szociálpolitika Mezőkövesden A Mezőkövesdi városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága több mint két hónapja hatá­rozatot hozott a város és a járás szociálpolitikai tevé­kenysége javítása érdekében, j A legutóbb megtartott vb- | ülésen számba vették, ho­gyan hajtották végre a ha­tározatot. Tervbe vették többek kö­zött egv szociális foglalkoz­tató létesítését, s a megvaló­sításban azóta sikerült előbb­re lépni. A tápéi háziipari szövetkezet bővíteni szeretné a bedolgozók körét, s erre toboroz munkásokat. A fel­mérések szerint Mezőköves­den 40—50 csökkent munka­képességű dolgozót tudná­nak foglalkoztatni, akiket a kereseti lehetőségekről már tájékoztatott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A be­dolgozók exportra készítenek fonott székeket. Az érdeklő­dőket a háziipari szövetkezet tanfolyamon tanítja be. Kaputelefonok Leningrádba Tízezer leningrádi lakást szerelnek fel a Pécsi Me- gyerszer Vállalatnál készített kaputelefonokkal. A készü­lékeiről hazánkban már or­szágszerte ismert eég — hivatalos nevén Baranya megyei Elektronikai és Sze­relőipari Vállalat — készü­lékeit több más ország­beli gyártmánnyal való ösz- szehasonlitás után találták alkalmasnak am, hogy egy egész lakónegyedet lássanak el vele. A pécsi kaputelefo­nok ugyanis kevés vezeték felhasználásával, könnyen felszerelhetek, karbantartást alig kívánnak, paneles fel­építésűéit, s így könnyen ja­víthatók. A Megyeszer a májusban megkötött szerződés alapján eddig csaknem ötezer kapu­telefont küldött az Elekt.ro- impex Külkereskedelmi Vál­lalat közvetítésével a Szov­jetunióba. Á hipnózis titkai nyomában A tudományos világ régen szeretné megérteni a hipnó­zis lényegét, mindeddig azonban nem tudott pontos választ adni a jelenség mi­benlétére. Sokáig úgy vél­ték, hogy a hipnotikus álla­pot az álom sajátos válto­zata. A legújabb műszeres megfigyelésekkel azonban már sikerült több részlet- kérdésre fényt deríteni. Amikor lehetőség nyílt az agy bioáramainak kutatásá­ra, az álom és a hipnózis eiektroenkefalográfiás (EEG) vizsgálatára, kiderült, hogy a két jelenség között lényeges különbségek van­nak. Az agy bioáramainak frekvenciája az ébrenléttől az álomig vezető szakaszban egyre csökken. Ha az ember ébren van, és valamivel foglalatoskodik (például ír vagy olvas), ak­kor ez a frekvencia másod­percenként 15—30; azaz ún. béta-ritmus. Ha viszont nyu­godtan, csukott szemmel fekszik, akkor a másodper­cenként 3—13 frekvenciájú rezgés, az alfa-ritmus kerül túlsúlyba. Elalvás után még lassúbbak a rezgések, kez­detben másodpercenként 4— 7 frekvenciájúak (théta-rit­mus), később, amikor az al­vás egyre mélyebbé válik, beáll a 0.5—3 frekvenciájú delta-hullám. A hipnózis alatt azonban egészen mást mutat-az EEG- kép. Amíg a hipnózis kez­deti szakaszában az alfa- és béta-h ul 1 á mok a mpl iludója kissé csökken, addig a mély hipnózis állapotában ezt a szakaszt nem lassú rilinusú rezgések váltják fel — mint az álom esetében —, hanem gyorsak, azaz alfa- és béta­hullámok, ilyenkor az éb­renléthez hasonló EEG-kép jön létre. A kívülálló szá­mára úgy tűnik, mintha a hipnotizált személy aludna, hiszen a hipnotizőr utasítá­sain kívül nem reagál a kül­ső ingerekre, az EEG tanú­sága szerint viszont ébren van. A hipnózis tehát nem egyszerűen részleges álom, hanem az agynak egy más­fajta állapota. Mindamellett felfedezhető némi hasonló­ság a gyors álom és a hip­nózis között. Képünkön egy EEG-s hipnózisvizsgálatot láthatunk. A kísérleti sze­mélyt lefektetik egy dívány­ra, a hipnotizőr felszólítja, hogy nézzen mereven egy pontra (hogy a szeme elfá­radjon), majd azt sugallja neki. hogy rögtön el fog aludni. Testén lassú meleg­ség árad végig, keze és lába elnehezül, semmire sem akar gondolni: hipnotikus állapotba kerül. Eközben — az elektródák közvetítésével — agyának minden rezdülé­sét érzékeli és jelzi a kife­jezetten kutatási célokra készült. 8/10 csatornás, mo­dern EEG-készülék. SPORT Naponta ezren... ...keresik fel a miskolci városi műjégpályát, és hódolnak kedvenc sportáguknak, a korcsolyázásnak Kosárlabda DVTK—Kecskemét 77-76 (45-39). Kecskemét, városi sportcsarnok, NB I. női. Ve­zette: dr. Garamvölgyi, dr. Páli. A DVTK fontos győzel­met aratott. Lelkesen küz­dött, nem ismert elveszett labdát, és végig vezetve, ha minimális arányban is, de két pontot szerzett. Ld.: Winter (31). Áronné (20). A két legeredményesebb pont­szerző kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott. Nyíregyházi Tanárképző— Miskolci EAFC 102-100 (58-44.) Miskolc. NB II férfi. Izgal­mas. változatos és színvona­las mérkőzést vívtak a csa­patok. A vehdégek végig ve­zettek, a hajrában pedig a szerencse is melléjük pár­tolt. Ld.: Lőrincz (27). Házi (15), Fodor (14). Balazs (11), Mitnyi, Somodi (10—10). Miskolci EAFC—Szolnoki MÁV MTE 61-32 (30-10). Miskolc, NB II női. A ha­zaiak a listavezetőt győzték le. Sikerük értékét növeli, hogy a Szolnok tavaly még az NB I-ben szerepelt. A MEAFC kosarait Járdánhá/.i (22), Richlik (15). Szabó (íi). Veres, File (fi—fi). Agócs. Gál (2—2) szerezték. Röplabda Miskolci Spartacus—Ka­zincbarcikai Fi kólái SC 3-0 (7, 11, 3). Miskolc, NB linói. A szövetkezetiek a mezőny­ben és a hálónál is jobb tel­jesítményt nyújtottak. Jó: Szlovák, Jávorkuti, illetve Fehér, Berecz. Kazincbarcikai V cgyész— Hejócsabai Cement SE 3-0 (5, 12, S). Kazincbarcika, NB II férfi. Színvonalas csatá­ban kerekedtek felül a ha­zaiak. Jók: Ignácz, Nagypál, Dudás, illetve Mikita, Szűcs, Siklósi. DUSE—Borsodi Bányász 3-0 (10, 5, 13). Debrecen, NB II férfi. A 72 percig tarló ta­lálkozón a tartalékos Bá­nyász nem bírt a lelkesen küzdő egyetemistákkal. Jó: Nagy. Nyírbátor—Miskolci ÉMTE 3-1 (5. —12, 12. 10). Nyírbá­tor, NB ti. férfi. Nagy küz­delemben a hazai pálya elő­nye döntött. Jók: Répási, Al- mási, Horkai. Behr visszatérése Az egész sportvilágot meg­rendítette az a baleset, amely még a nyáron, a római vívó VB-n történt, amikor a nyu­gatnémet Matthias Behr tőre átszúrta a szovjet Vlagyimir Szmirnov fejvédjél, halálos sérülést okozott az olimpiai és világbajnoknak. A tragi­kus esemény annyira megvi­selte az NSZK bajnokát, hogy azon nyomban hazautazott és kijelentette: többet nem vesz tőrt a kezébe. Behr körül hosszú ideig csend honolt, de aztán a közelmúltban Möd- lingben megrendezett Euró- pa-bajnokságon újból pástra lépett, s klasszisát igazolva, a döntőbe jutott. Sokan megle­petéssel fogadták megjelené­sét, s természetesen kérdések­kel fordultak hozzá. A hatal­mas termetű, mindig halk szavú és a pástokon is rokon­szenvesen viselkedő sportoló elmondta visszatérését. — Ne -gondolják, hogy a baleset után nem az volt a szándékom, hogy befejezzem pályafutásomat és teljesen há­tat fordítsak a vívásnak — mondta. — Válóban így ter­veztem, s igyekeztem magam teljesen kivonni a tőrök vi­lágából. Megpróbálkoztam mindennel, olvasással, zene- hallgatással, családommal el­mentünk nyaralni, s még vé­letlenül sem esett szó Rómá­ról. De egyszerűen nem talál­tam a helyem, újból és újból lejátszódott bennem a baleset néhány pillanata, s az, hogy Szmirnov, akit nagyon-nagyon tiszteltem és becsültem, vé­gül is az én töröm áldozata lett. Behr lelki válságával ed­zője, a híres Emil Beck is foglalkozott, órákon, napokon át próbálta magához téríteni. Kiváló orvosok, pszichológu­sok vizsgálták, hogy miként lehet visszaadni a hangulatát, életkedvét. Végül arra a meg­állapításra jutottak, hogy ta­lán éppen a vívótermek zaja, a pengék csattogása, a ver­senyek hangulata segíthet rajta. — Kritikus hetek voltak, s már az ősz első napjaiban jártunk, amikor Matthias egy napon kijelentette: újból megpróbálom ... — mondta Emil Beck. — Mindnyáinn na­gyon örültünk, mert úgy éreztük, ezzel nemcsak a csa­patunk erősödik, hanem egy ember átjutott lelki válságán is. Biztos, most már hosszú távon is számírnatunk ra, hi­szen csak 27 éves. képessé­geit pedig sokszor bizonyítot­ta.

Next

/
Thumbnails
Contents