Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-21 / 274. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. november 21., vasárnap Téli könyvvásár kezdetén A Bükk élővilágából A lillafüredi Herman Ottó Emlékházban nemrég nyílt, A Bükk élővilága című kiállításon látható többek között az a hatalmas lepkegyűjtemény, amelynek egy részletét ábrázolja képünk. Itt látható többek között a kerekfoltú szerecsenlepke, az Ibolya gyöngyházlepke, a nagy színjátszóíepke, a nappali pávaszem, a kis rókalepke és sok más pillangófajta. Fotó: Laczó József A Zeneműkiadó három újdonsága A párt-vb megtárgyalta A magyar könyvforgalom, illetve könyvkereskedelem szinte egész esztendőt átfogó különböző könyves akciói között különleges helyet foglal el a november közepétől karácsonyig tartó téli könyvvásár. Különleges a szerepe azért is, mert ez bevallottan elsődlegesen kereskedelmi célzatú, nem kötődik külön- t öző szakmai alkalmakhoz, ugyanakkor a közelgő karácsonyra való tekintettel, de beleértve már az Erzsébet-, Katalin-, Miklós-napokat, illetve a Télapó-ünnepséget is, sok tekintetben az ajándékozáshoz is kapcsolódik. Örömmel regisztrálható — s ezt nem először tesszük —, hogy a könyv a rangos ajándékok sorába került hazánkban, és mind névnapi és egyéb alkalmakkor a megajándékozottak szívesen fogadják a könyvet, a karácsonyi íenyők alól pedig szint* nem is hiányozhat. A téli könyvvásárra a kiadók és a könyvforgalmazás általában jól felkészülnek. A vidéki városokat ellátó Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ajánlójegyzékében — az országos gyermekkönyvhétre ajánlott művekkel együtt — százötvenhat könyvet találunk. Természetesen ezeken kívül sok száz bú forgalomban lesz a téli könyvvásár idején, de elsősorban ezek az ajándékozásra valók, ezek „a téli könyvvásár könyvei”. Igaz, erre az időszakra nem jelentetnek meg tömegesen új műveket, nem szerveznek író-olvasó találkozókat, de igen sok a figyelmet érdemlő új kiadvány is. Érdekes a művek megoszlása. A már említett ajánlójegyzékben tizenhárom verseskötetet találunk, s ezek között Arany János kapcsoskönyvétől Radnótin át Weöres Sándorig terjed a sor, s közte van Csoóri Sándor, Benjámin László és Karesztary D®- sső kötete is. A magyar szépprózát képviseli a legtöbb mű, szám szerint huszonnégy. S ezek között a nemrég elhunyt Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai, Gergely Mihály új elbeszélés-kötete — Pokol hegyiek Csurka István gyűjteményes kötete, Kertész Ákos Családi ház manzárddal című regénye, Hernádi Gyula három regéSzfikebb pátriájában — Szegeden — jól ismerik Cs. Pa- taj Mihály alkotásait. De neve ismerősen cseng az ország más vidékein is; a szegedi tanárképző főiskola rajz- és művészettörténeti tanszékének nyugalmazott főiskolai tanára közel száz alkalommal mutatta már be műveit. S számos külföldi kiállítóteremben Is bemutatkozott — egyéni és kollektiv tárlatokon. Miskolc közönsége a Képcsarnok Vállalat Szőnyi Ist- ván-termében ismerkedhet legújabb képeivel. Harmincnégy munkájával érkezett a csütörtökön nyílt, s december 2-ig megtekinthető kiállításra. Munkássága — tartják róla a művészetkritikusok — szorosan összefonódik az alföldi tájjal: e táj jellegzetességei, változásai ihletik. A miskolci kiállításra egy másfajta oldalát villantja fel művészetének. Csendéleteket hozott. Döntően klasszikus értelemben vett csendéleteket, virágokkal. Meditativ, szemlélődő képeket is — úgynevezett ablakos képeket — néfránye és igen sok más érdekesség található, külön figyelmet érdemel Szántó Piroska grafikusművész Bálám szamara című önéletrajzi írásainak kötete. Tizenegy külföldi regényt kínál az ajánlójegyzék, számos irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkát és nagyon jelentős — mert megnövekedett irántuk az érdeklődés — a történelmi munkák kínálata, valamint hasonlóan sok a képzőművészeti kiadvány. Eléri a tízet a kínálatban a visszaemlékezéseket tartalmazó kötetek száma is, és külön figyelmet érdemel a művelődéstörténeti és zenei könyvek magas számú részvétele. Bevezetőben említettük, hogy ebbe az időbe esik az országos gyermekkönyvhét. November 29-én kezdődik, és december 5-ig tart az V. országos gyermekkönyvhét ünnepi sorozata. A gyermekkönyvhét célja a gyermekek olvasás iránti igényének, kedvének felkeltése, fokozása, az értékes, hasznos, érdekes gyermekkönyvek népszerűsítése. Jelszava változatlan : „Olvassatok mindennap!”. Ez egyben a felhívás a felnőttekhez, szülőkhöz, a pedagógusokhoz, könyvtárosokhoz, könyvterjesztőkhöz: adjanak minél több jó könyvet gyermekeink kezébe, serkentsék, ösztönözzék őket a rendszeres olvasásra annak tudatában, hogy a könyvnek, az olvasásnak nélkülözhetetlen személyiségfejlesztő, végső eredményét tekintve, társadalomformáló szerepe is van. A gyermekkönyvhétre a kisebb gyermekeknek harmincegy, az ifjúságnak hat könyvet ajánl a már többször említett jegyzék, s e kínálat röppent színes, változatos. Érdemes átböngészni. ▲ téli könyvvásár minden ünnepélyesség nélkül kezdődik. és tart karácsonyig. Nem a formalitások jellemzik ezt az időszakot, hanem az a nagyon fontos tény, hogy az emberek ilyenkor gyakrabban mennek be a könyvbol- toícta, válogatnak a polcokon, hogy könyvvel szerezzenek örömet másoknak. S mert a könyv a tudás forrása, az ajándékkal ezt is nyújtják. Ennek szolgálatában áll a téli könyvvásár. nyat, amelyeken felvillantja sajátos, tömör „építkezési formáját”, s amelyek hangulati töltése megfogja a látogatót. A bemutatott alkotások többsége azonban, mint már mondottuk — klasszikus értelemben vett csendélet. Élénkvörös pipacsok, sok színben pompázó kerti virágok cserépcsuprokban. Az akril- festék élénk, látványos színei — saját bevallása szerint most fedezte fel ezt a festői anyagot magának — szinte vibrálóvá teszik alkotásait. Olykor kicsit harsánnyá is —, de ennek inkább az az oka, hogy sok a hasonló alkotás egymás mellett. Egymást nyomják el a képek. Egy-egy alkotáson belül nagy mesterségbeli tudással, látható élvezettel bontja ki témáját, gyönyörködve és gyönyörköd tetve, megpihenve és pihentetve. Cs. Pataj Mihály kiállítását dr. Losonczi Miklós művészet- történész nyitotta meg november 18-án a miskolci Szőnyi- teremben. Az érdeklődők december 2-ig tekinthetik meg. (cs. ad Kodály Zoltán születésének centenáriuma alkalmából jelentette meg a Zeneműkiadó immár harmadik kiadásban Eősze László nagyszabású munkáját, a Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban című albumot. Kodály zeneszerzőként, tudósként és nevelőként egyaránt azt nézte mindig: mire van szüksége népének. Tette ezt azért is, mert meg volt győződve arról, hogy így szolgálja legjobban az egész emberiséget. Küldetésének tekintette, hogy hazájában minél nagyobb tábort szervezzen a magas művészetnek, a világban pedig minél több hívet szerezzen a magyar zenének. Ütja töretlen: mindvégig a korán felismert cél elérésén fáradozott. Küzdelmekben és eredményekben gazdag életútja a kötet részben ismeretlen képei, levél- és fakszimile dokumentumai, valamint a bevezető tanulmány segítségével bontakozik ki az olvasó előtt. A most megjelent harmadik kiadás mintegy félszáz képpel — összesen 305 található a kötetben — és a kortársakról szóló névmutatóval gazdagodott Az ember zenéje címmel adta közre a Zeneműkiadó Yehudi Menuhin és Curtis W. Davis sok illusztrációval gazdag, vaskos kötetét. Képes zenetörténet és emlékirat páratlan ötvözete ez a könyv és az alapjául szolgáló televíziós sorozat, amelyet éppen mostanában ismerhettek meg a magyar tévénézők. Zenetörténettel felérő Pénteken Moszkvában a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének szervezésében nagy sikerű hangversenyt rendeztek Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére. A zeneszerzők házában megtartott koncert előtt Vlagyimir Biok szovjet zeneszerző, Kodály munkásságának ismert kutatója mondott bevezetőt. Ezután megszólaltat^ felelősséggel szól sokszor szakember számáx-a is ismeretlen anyagáról, amelyet személyes élmények százával tesz élővé és hitelessé. Mert Menuhinnak személyes ismerőse az ősember — az afrikai ritijátékos és énekmondó —, neki nem puszta fogalom a Stradivari-hegedű, hanem néven szólított barátok közössége; személyes ismerőse a zene minden nagysága, mert játszotta zenéjüket, muzsikált velük, tanult tőlük, vagy tanította őket. Határtalan érdeklődési köre amellett éppenséggel nem hagyományos szemlélettel párosul. Gyermeki hittel csodálkozik rá minden ismeretlenre. Így tágul teljessé számára és számunkra a világ, s így sikerül megörökítenie egész művészi pályájának summáját: az önmagával, embertársaival és a természettel összhangban élő ember zenéjének dicséretét. A Zeneműkiadó itt ismertetendő harmadik újdonsága jellegében messze eltér az előző kettőtől, de hatalmas olvasótáborra számíthat. Írója Földes László, akit nem kevés számú rajongói Hobo néven ismernek, a kötet címe pedig: Rolling Stones könyv. A 400 oldalas könyvben Földes sajátos és szug- gesztív mozaikképet ad a popzene színpadának egyik legnagyobb jelenségéről, a Rolling Stones együttesről személyes vallomásokkal, interjúkkal, dalszövegekkel, életrajzokkal, fesztiválkrónikákkal, eseménynaptárral, diszkográfiával és filmográ- fiával — mindezt olvasmányosan, Igen érdekesen. ták Kodály több vokális és hangszeres művét. Klara Kagyinszkaja, a Nagyszínház szólistája, az Erkel Ferenc-énekverseny díjazottja a zeneszerző dalaiból adott elő. Az ismert művészek részvételével megtartott hangversenyen a legnagyobb sikert a „Tavasz” moszkvai zeneiskola leánykara aratta Kodály-kórusművek előadásával Egy-egy település mindennapjai szempontjából sem mindegy, hogyan dolgoznak, hogy érzik magukat az ott élő pedagógusok. A falun élő értelmiség nagyobbik részét még mindig ők jelentik, s a tapasztalatok igazolják; számarányuknál is jelentősebb részvételük a közösség művelődésében, társadalmi aktivitásában. Nos, többek között ez a tény indokolta, hogy a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban vizsgálta a járás területén élő pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulását, közéleti tevékenységüket. Javultak a feltételek „A Bodrogközben sohasem volt rózsás a pedagógus helyzete” — mondta a vita egyik felszólalója, utalván arra, hogy Ricsén, vagy Ti- szacsermelyen mindig is mostohábbak voltak a körülmények, mint mondjuk Sátoraljaújhelyen. A munka körülményei, meg az élet körülményei is. Így hát korántsem lebecsülendő tény, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődtek az oktató-nevelő munka feltételei. Múr-már tényszerű felsorolásnál maradva; új óvoda épült Pácinban, Erdőhorvátiban, Komlóskán, Füzérkomlóson, új iskolát kaptak Cigándon és Tiszakarádon. A régiek folyamatos karbantartására, felújítására is jutott figyelem és pénz. De hát — fogalmazódott meg a végrehajtó bizottság ülésén — a minél eredményesebb munkához, amit a társadalom jogos igényként, elvárásként támaszt a pedagógusokkal szemben, szükség is volt, s van arra, hogy jelentős örökét mozgósítsanak a feltételek javítására. S gond is van még, néhány helyen feszítő. Karcsán csak váltakozó tanítással tudnak dolgozni, Hollóházán is hiányzik tanterem. Vannak zsúfolt óvodák és napközi otthonok. Ilyen körülmények között van jelentősége annak, hogy felszereltségük lépést tart a követelményekkel; szemléltetőeszközökre több mint másfél millió forintot fordít évente a járási hivatal, s csaknem ennyit adnak a helyi tanácsok is Szolgálati és magánlakások Óvodában, iskolában, napköziben 526 pedagógus dolgozik a sátoraljaújhelyi járásban. Viszonylag kevés a pályakezdő. Mindössze 23. Hiány van testnevelés-, ének- és rajzszakosokból. A szakosan leadott órák aránya jelenleg 76,5 százalék. A pedagógusok 86 százaléka ott él, ahol dolgozik; szolgálati lakásban, saját lakásban, minimális számban szolgálati férőhelyen, illetve albérletben. Kilencvenhárom a bejáró. Hogy ez az utóbbi sok-e, vagy sem, erről megoszlottak a vélemények. A bodrogközi iskolák — már fekvésük, a várostól való távollétük miatt sem tartoznak a „kedvelt” iskolák közé. Abban viszont nagyon is egységes álláspontot foglalt el a végrehajtó bizottság testületé, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy kössék a településhez a pedagógusokat. Sokat költöttek a tanácsok a 161 szolgálati lakás felújítására. korszerűsítésére. Száztizenöt komfortosnak minősül. Segítik letelepedésüket is, a járásban ötven lakás pedagógus építési kölcsönnel készült el. De a megkülönböztetett figyelemnek más jele is van; országosan gond volt például, hogy a bérfejlesztésre biztosított 5 százalékot nem használták ki teljesen. A járásban — hogy a vitában elhangzott megfogalmazással éljünk — nem garasoskodtak, nem spóroltak a pedagógusok rovására. Másképpen sem. Az egyetlen Györgytarló kivételével — ott semmiféle lehetőség sincs — biztosított az üzemi étkezés, indokolt esetben a családtagoknak is. S bár még mindig ők az értelmiség legszerényebben élő rétege, ma már egyre inkább érdemük szerint, differenciáltan dotál, hatják munkájukat. Elkötelezetten A bejárók és helyben lakók arányán nem véletlenül bontakozott ki vita. Nagyon is helytálló volt az a megállapítás, hogy a pedagógusok ma is a falu legtekintélyesebb, köztiszteletben álló tagjai, akik meghatározzák a közösség életét. Tevékenységük többnyire nem ér véget az iskola falain belül. Tiszteletdíjas népművelő, szakkörvezető és TIT-előadó egyaránt kikerül közülük. Sokan tevékenykednek a különböző szervezetelcben, testületekben. Az öt pedagógus-pártaiap- szervezet mellett három pedagógus KISZ-alapszervezet is működik. Sommásan úgy is fogalmazhatnánk, s ezt tették a végrehajtó bizottság tagjai is, hogy a járás pedagógusai iskolában és iskolán kívül fegyelmezett, áldozatkész munkát végeznek. Közösséget formálnak, miközben maguk is formálódnak. Az iskola, a közoktatás ügye társadalmi kérdés. Nem mindegy, hogyan fejlődik, változik. De éppen azért, mert az ifjúság nevelése, értelmének kibontása nyugszik a pedagógusok vállán, nem lehet közömbös számunkra, hogyan él, milyen körülmények között dolgozik, hogy érzi magát ez a réteg. Már csak azért sem, mert nélkülük sokkal szegényebb lenne közéletünk, a közösség élete is. Ezért tartotta fontosnak' a végrehajtó bizottság, hogy megfogalmazza; a jövőben is folyamatosa^ szükséges figyelemmel kísérni élet- és munkakörülményeik alakulását. S ebben benne foglaltatik nemcsak mindennapi gondjaiknak megoldása, hanem az is, hogy a tantestületekben, munkahelyeiken erősödjön a demokratizmus, jó munkalégkör alakuljon ki, egyforma teherviselés, s az elvégzett munka alapján, differenciáltan kapják meg az erkölcsi és az anyagi megbecsülést. Csutorás Annamária (benedek) A Képcsarnokban Gs. Patai Mihály festményei Moszkvai Máiy-kaegverseny
