Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-19 / 272. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. november 19., péntek A nyirfácska-keringő „ 4 rí A Nyírfácska együttest 1948-ban alapította Na- gyezsda Nagyezsgyina, aki a Moszkvai Nagyszínház balerinája volt. A sikeres út az „Áll egy ifjú nyárfa” kezdetű népdalra komponált koreográfiával kezdődött. Kezdetben összesen húsz lányból állt a csoport. Később egy férfi tánccsoport is csatlakozott hozzájuk, de az együttes fénypontja ma is a női kar. Ma a negyedik művésznemzedék dolgozik a Nyírfácska együttesben. Az elsők, az alapítók már kiváltak, nyugdíjba mentek, vagy koreográfusként dolgoznak. Az együttes átlagkora 23 év. A tudás, a harmónia, az eredeti, sajátos művészi kidolgozás magával ragadja a nézőt A kompozíció egyszerűsége, az ízléses megformálás, a világos koreográfia — ez a Nyírfácska jellemző stílusa. Két éve elvesztették Na- gyezsdát, aki harminc évig volt művészeti vezető. Az Húrom ifjú nyírfa - a lóncocska karból együttes most Mira Koleo- va vezetésével azóta először, új programmal lép fel. Az egylélegzetű, hatalmas kompozíció címe: Évszakok. Néhány kép^ ax orosz mezőkőn, trojka, ar, őszi vásáron. Műsorukkal mindenütt nagy sikert aratnak. Évente fél évet külföldi színpadokon lépnek feL Hangversenykrónika Romantikus művek a színházban A Miskolci Szimfonikus Zenekar adott hangversenyt november '15-én a Miskolci Nemzeti Színházban, az együttest a Csehszlovákiából érkezett vendégkarmester, Stanislav Macura dirigálta biztos kézzel, kitűnő műismerettel. Már az első számként elhangzott; Brahms- kompozíció, a Variációk egy Haydn-témára megszólaltatásakor kitűntek karmesteri erényei, mindig teljes műben gondolkodott, ehhez a koncepcióhoz rendelte hozzá a kisebb zenei egységeket, amelyek így szorosan és magától értetődően illeszkedtek egymáshoz. Az egyes variációk karakterét közvetlenül az első periódusban igyekezett megragadni, s a továbbiakat e karakter —mértéktartó — szemléltetéseként kezelte. Tusa Erzsébet játszotta Chopin f-moll zongoraversenyének szólóját, s elsősorban a különböző díszítő orna- mensek, a témákat körülíró, vagy épp összekötő passzázsok csiszolt, mívesen kidolgozott elemeivel adta meg a mű alaphangulatát. Kiegyenlített dinamikai viszony alakult ki közte, s • a zenekar között, a pontos és a zongo-' rista elképzeléseihez igazodó karmesteri közvetítés pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tételek tempói és frazeálási megoldásai azonos felfogásban valósuljanak meg a szólóhangszernél és a kíséretnél egyaránt. Befejezésként Dvorak VIII. szimfóniáját hallottuk — ez volt az est legjobb produkciója. Macura kotta nélkül, mondhatni szívből dirigálta Dvorak művét, s a Miskolci Szimfonikus Zenekarban — akik addig is igen koncentráltan játszottak — fogékony partnerre talált. A tiszta eszközökkel, és határozott céllal irányított együttes rendkívül értékes zenekari munkával rukkolt ki, amit forró tapssal jutalmazott a közönség. A ma zenéjéből . Második koncertjét tartotta ebben az évadban a Miskolci Űj Zenei Műhely, mégpedig a legszorosabban értelmezett kortárs muzsikából összeállított programmal. A bemutatott művek zömére bizonyos kísérletező kedv és bátorság volt jellemző, tartalmuk szerint viszont hullámzó minőséget «képviseltek. Rögtön, az elsőként hallott Kocsis Zoltén-darab felemás benyomást keltett, s bár lebet, hogy egy precízebb, koordináítabb előadásban valamivel konkrétabb élményt nyújt, mindezt beszámítva sem mondott többet egy formalista programnyilatkozatnál, amit John Cage — a kortárs zene nagy újítója — nevének és mondatainak a műbe való demonstratív beépítése is csupán hangsúlyozni tudott. Hasonlóan a forma és az ötlet kiemelése uralta Serey Zsolt Round tekercsek című kompozícióját Tulaj dobképpen igen hatásos poént alkalmazott, ugyanis megfordította a zenekarok hagyományos vonósfelépítését öt bőgő, három cselló, két brácsa és egyetlen hegedű volt hivatva tolmácsolni egy alkalmi számstruktúra által képzett dallamot és harmóniát. Ez a hangszerelési felállás azonban jószerivel kihasználatlan maradt többet sejtetett annál, mint ami megvalósult Metrikon 8 hangszerre — ez a címe Selmeczi György művének, amely talán kevésbé látványos ötleten alapult tartalma szerint viszont sokkal árnyal tabbnak és frappánsabbnak bizonyult. A kamarazenekari produkciók között a legerőteljesebbnek a kolozsvári Szegő Péter Pantomim zene című munkája tűnt, a rendkívül szellemes — s tulajdonképpen végtelenül egyszerű — kom- pozíciós eszközökkel megálmodott mű friss, élvezetes interpretációban valósult meg. A Miskolci Űj Zenei Műhely együttesét — miként a többi kompozíciónál is — Kordes László vezényelte. S ha már az interpretációk értékeit említettük, . végül, de nem utolsósorban szóljunk Dukay Barnabás -falfa című szerzeményéről, melyet szólófuvolára írt, s ezen, a november 17-én megtartott hangversenyen hallhattunk először Miskolcon, mégpedig Apró László lenyűgöző tolmácsolásában. Reméljük, ezt a művet nem utoljára csodálhattuk meg, hanem a közeljövőben — egy jóval nagyobb nyilvánosságot érdemlő fórumon — ismét fültanúi lehetünk. D. Szabó Ede Két kiállítás iztfeia FÖLDI PÉTER RAJZAI AZ ÓZDI KI5GALÉRIÁBAN A fessofi Könyvkiadó újdonságai A politikai könyvnapokra került a boltokba Hollós Ervin és Lajtai Vera: Hidegháború Magyarország ellen, 1956 című könyve. Eredeti dokumentumok, emlékiratok, könyvek, bírósági tárgyalások jegyzőkönyvei alapján bizonyítják a szerzők a vezető imperialista hatalmak szerepét az 1956-os ellenforradalom előkészítésében és lefolyásában. Bemutatják a hazánk ellen folytatott lélektani hadviselést, a nyugati hírszerző központok, főként a CIA akcióit. Tárgyalják a Szabad Európa Rádió ellenséges propagandamunkáját, ellenforradalmi mozgalmakat, valamint a jobboldali magyar emigráció készülődését, programjait. Romantikus forradalmár a címe Robert A. Rosenstone munkájának, amelyben John Reed életét írta meg. A „Tíz nap, amely megrengette a világot” című világhírű történelmi riport szerzőjének változatos pályáját követhetjük nyomon a könyv lapjain. Már életében legenda szövődött John Reed köré. Az amerikai Portland város jómódú patrícius családjából származó ifjú korán szembefordult a hagyományos értékrenddel. Walter Lippmann, a nagy amerikai publicista szerint Reed egyaránt volt író, tudósító, költő, forradalmár és szerelmes. A szerző az életrajz feldolgozásánál sok egyéb forrás mellett sokat merített Reed gazdag irodalmi hagyatékából, kiadatlan jegyzeteiből és leveleibőL A Somoskőn élő Földi Péter festőművész huszonegf) lapja látható november 12-től december 5-ig az Ózdi Kis- galériában, a Kun Béla Művelődési Házban. Földi érdeklődésének előterében a közvetlen környezet, a növények, állatok ábrázolása áll. Budapesten két alkalommal volt mái- tárlata madarakat ábrázoló táblaképekből. Az Ózdi Kisgalériában most látható tárlata is ezt az érdeklődést tükrözi: valamennyi lapján — tusrajzok, ceruzarajzok, színesceruza-rajzok — állatokat ábrázol: barmokat, Az ózdi Béke-szálló Munkás Kisgalériájában november 16-tól december 1-ig látható Szathmáry István En- csen élő amatőr képzőművész kamarakiállítása. Az alkotó régi ismerősünk. Ismerjük alkotói tevékenységét és ismerjük művészeti , szervező munkásságát; alapításától ez év elejéig az encsi járási amatőr képzőművészeti tábort vezette; a csoportos kiállításokon kívül a megyében több önálló tárlata is volt. Most Ózdon tizenhárom grafikai munkával és hét festménynyel jelentkezett. E kamaratárlat széles körű betekintést enged Szathmáry érdeklődési körébe, kifejezési eszközeinek választékosságába; a különböző ábrázolási eszközök jó technikai ismeretéről is számot ad. Tusrajz, metszet s főleg madarakat, madárcsoportokat. Rajzai nagy mesterségbeli tudásról tanúskodnak, a gyermekrajzra emlékeztető, erősen stilizált ma- dárrajzoktól a tustoll vonal- rajzosságán át. a tónusos tus- ■'ijzig és a ceruzával ábrázolás árnyalt foltjaiig terjed skálája. A vendégkönyv bejegyzései — diákok és szocialista brigádok elsősorban — tetszésről árulkodnak. A nyomtatott tájékoztató viszont elsősorban a festő Földi Péterről szól. holott a művész most festményt nem is mutat be. és szitanyomat egyaránt található grafikái között, témái részben hagyományosak, részben bizonyos szürrealisztikus átfogalmazással elmélyülésre, továbbgondolásra késztetők. Festményei többségben tájképek, sötét tónusú, helyenként geometrikus formákból szerkesztettem Jó, hogy munkásszállón a lakók ügyeimet érdemlő képzőművészeti alkotásokkal találkozhatnak, de adott helyen alighanem elkelne valami fogódzó, valami eligazító, ami a műveket, azok mondandóját közelebb vihetné a látogatókhoz, de itt — vajon miért? — még az egyes művek címe is hiányzik, pedig az is adhatna valami — a jobb értéshez vezető — kiindulópontot. (bin) SZATHMÁRY ISTVÁN TÁRLATA AZ ÓZDI MUNKÁS KISGALÉRIÁBAN Baráti találkozó ' a Szovjet Kultúra és Tuiíemány Házában Csütörtökön magyar kulturális, irodalmi intézményekkel ismerkedtek a szovjet irodalom napjai eseménysorozatára hazánkba érkezett szovjet író és költő vendégek. Ellátogattak a Szovjet Irodalom című folyóirat szerkesztőségébe, ahol E. Fehér Pál főszerkesztő-helyettes tájékoztatta a szovjet íróküldöttséget a baráti ország litera- túrájának magyarországi népszerűsítéséről, megjelentetéséről. A szovjet íródelegáció felkereste az Európa Könyvkiadó szerkesztőségét is, ahol Gerencsér Zsigmond főszerkesztő számolt be a klasszikus orosz és a mai szovjet irodalom magyarországi kiadásáról, a szovjet irodalmi élet újdonságait, jelentős alkotásait nyomon követő kiadáspolitikáról. Délután a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában baráti találkozón vettek . részt a szovjet alkotók, amelyen Fodor András, a Magyar Írók Szövetségének alelnöke üdvözölte a megjelenteket, a szovjet vendégek találkoztak műveiket magyarra ültető műfordítókkal, írókkal, költőkkel és tapasztalatot cseréltek a fordítással kapcsolatos művészi műhelymunka kérdéseiről. Ma este bemutató a színházban Marica grófnő Nagy érdeklődéssel várt premier lesz ma este hét órakor a Miskolci Nemzeti Színházban. Kálmán Imre születésének százéves évfordulója tiszteletére mutatja be a színház a komponista Marica grófnő című háromfel- vonásos nagyoperettjét Szűcs János rendezésében. A miskolci közönség régóta vár operettbemutatóra, ezért a különös érdeklődés. A színház zenekarát Herédy Éva és Kalmár Péter vezényli, a koreográfiát Majoros István készítette, a díszleteket Szlávik István, a jelmezeket Fekete Mária tervezte. Az operett egyes szerepeiben mutatkozik be a színház két új tagja, Kátai Zsuzsa és Pirisi Edit; látjuk a vendégként visszatérő Rózsa Sándort és az ugyancsak vendég Detre Annamáriát, illetve Ábrahám Istvánt, Kulcsár Imrét, Komáromi Évát, Molnár Annát, Rudas Istvánt, Várhegyi Mártát, Bánó Pált és még a színház számos tagját, s természetesen az énekkart és tánckart. (Képünkön: Kulcsár Imre és Kátai Zsuzsa.) Fotó: Jármay György
