Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. november 18., csütörtök Fi lm levél Guernica Kovács Ottilia ás Szilágyi Tibor a Blm esküvői jelenetében. Mszebií, közművelődés, népfront KOSA FERENC most be­mutatott új filmjében a vi­lágot fenyegető- fegyverkezés ellen kíván állást foglalni, az erről megfogalmazott vé­leményét mondja el a maga sajátos eszközeivel. A film címéül a Guernicát válasz­totta. Mint köztudomású, Guernica spanyol kisváros, a baszk kultúra ősi köz­pontja, amelyet 1937 áprili­sában a német repülők — anélkül, hogy bármilyen hadi célpontja lett volna — po­rig bombáztak, elpusztítot­tak. Guernica elpusztítása világszerte felháborodást kel­tett és Pablo Picasso még abban az évben megfestet­te Guernica című hatalmas pannóját, a háború elleni tiltakozás, a pusztítás jelké­pévé magasodott világhírű művét, amely most a fasisz­ta Franco-uralom bukása atán Madridban látható. Guernica neve egyben már tiltakozás is a háború, a ■fegyverkezés ellen, Picasso festménye nemcsak jelképe ennek a tiltakozásnak, ha­nem ébrentartása, erősítője is. Minden bizonnyal ezért választotta filmje címéül Kosa és ezért kapcsolja hozzá a — sajnos, erősen mesterkéltnek tűnő — film- történetet. Adva van Bihari Margit 20 éves téglagyári segéd­munkás, aki az őt kitartó élettársa kis lakásában él, és mert hűséges nézője a televízió híradóinak, mind többet gondolkodik a világot fenyegető fegyverkezésről, s amikor lát egy riportot egy szobrászművésszel, aki a fegyverkezésről mondja el a riporternek meglehetősen publicisztikus gondolatait, el­határozza, 'megismerkedik e művésszel. Nem mindenna­pos dolog, hogy téglagyári segédmunkás lányok fellel­kesülve egy tévériport-alany szavain, azonnal annak hí­vévé szegődjenek —, majd félig-meddig hozzájuk 'kös­sék életüket, odahagyva ko­rábbi környezetüket és élet­formájukat, sőt élettársukat, aki éppen miattuk hagyja el családját — csak azért, hogy útnak induljanak pénz nélkül a messzi Spanyolor­szágba megtekinteni Picasso festményét, mert a szobrász- művész szerint ezt látni kell, hogy megértse mindazt, amit a fegyverkezés ellen tiltako­zó, életigenlő embereknek érteni és tudni kell. Bihari Margit eljut Madridba, lát­ja a Guernicát, aztán haza­jön, s nem értett -meg sem­mit. Végül is feleségül megy élettársához, de már attól is egy világ választja el. Kosa filmjében Bihari Margiton, a tiszta hitű bé­kevágyó lányon kívül meg­ismerjük Varga Márton szobrászt, aki egy bazalthegy oldalába farag fegyverkezés ellen tiltakozó monumentá­lis domborművet és nyilat­kozataiban csupa bölcses­ség; megismerjük az élet- társat, aki léha, pénzsóvár és bűncselekményektől sem visszariadó. Margit kalandos utazása közben a filmen be­lül eluralkodó betétként megismerjük a nyugati nagy­ipari szex-shgw világát, an­nak „örömkatonáit” és ki­szolgáltatott páriáit, akik­nek ' az útját minden bi­zonnyal Margit is végigjár­ta, hogy eljuthasson pénz nélkül Madridba. Ez a frank­furti részlet szinte külön él a filmben, szép és kevésbé szép nők, a rafinált szex­üzlet mindenféle titkainak látványával, de roppant bi- zar dolognak tűnik a fegy­verkezés elleni eszméket A magyar matematika tör­ténetének két kiemelkedő személyisége, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János 150 év­vel ezelőtt, 1832-ben jelen­tette meg Tentamen és ap­pendix című közös könyvét, melyben a geometriának egyik kétezer év óta'nyitva álló kérdését tisztázták. Er­íly módon összekapcsolni a szexszel, mint jövedelmező árucikkel. Igaz, Frankfurt­ban is elhangzanak vélemé­nyek: az üzletember húsz esztendő után haza akar tér­ni Magyarországra, haza is tér: meztelen táncosnő öre­gedő felesége azonban ab­ban a világban találja meg a maga életformáját. Bihari Margit sok-sok tapasztalat­tal tér haza, nászéjszakáján is a világ sorsán aggódik, az elpusztított szobrász jár az eszében: S vajon milyen jö­vő vár rá? Ezt persze nem tudjuk. A Guernica érezhetően több szálat' kíván egybe­gyúrni, s ha még hitelesnek is feltételeznénk Bihari Mar­git nagy elszántságát, hogy Madridba vándorol hitet me­ríteni a Guernica látványá­ból, a történet egyéb szá­lai, különösképpen a hosszú frankfurti betét nem erősí­tik az alapszálat, nem szer­vülnek vele egységessé, in­kább a történet erőltetettsé- gét húzzák alá. Koltai Lajos operatőr mun­kája ismételten a legna­gyobb elismerést érdemli. A főszereplők közül Kovács Ottilia Bihari Margit alak­jában annak tiszta hitét ér­zékeltette, llyés István szob­rásza afféle megingathatat­lan népi bölcset sejtetett, Szilágyi Tibor pedig már szinte beskatulyázódik a szertelen, gátlástalan, ám si­keres emberek figurájába. * A HÉT TOVÁBBI FILM­JEI között található A kis darázs, című francia film (rendezte Jóska Pilissy, ope­ratőrje Badal János), egy nyolcéves kislány drámai története, aki széteső csa­ládjából kikerülve apácák vezette internátusbán tenge­ti életét. A másik új film, az NDK-ból való. Címe: Ás­ta, angyalkám és egy, még Ásta Nielsenért rajongó, öreg filmgyári portás és a hozzá nagyon hasonló javakorabeli színész összetévesztésére ala­pul. A vígjátékban e kettős szerepet a nálunk jól ismert Erwin Geschonneck játssza, a film rendezője Roland Oehme. Benedek Miklós re az évfordulóra emlékez­tek szerdán egész napos tu­dományos ülésen a Magyar Tudományos Akadémián. A Bolyaink elméletükben cáfolták az euklideszi geo­metria tételeit, amelyek egy máig bizonyítatlan elméletre, a párhuzamosok elméletére építkeztek. Vologdai vendégek megyéokbeo Kedden este négytagú vo- logdai delegáció érkezett Miskolcra. Testvérmegyénk küldöttsége kereskedelmi és vendéglátóipari szakembe­rekből áll; s megyénk két nagy vendéglátó vállalatá­nak, a Borsod megyei Ven­déglátóipari Vállalat és a Miskolci Vendéglátóipari Vál­lalat gazdasági és társadalmi vezetőinek meghívására, ta­pasztalatcserére érkeztek hozzánk. A vendégeket, Kapjon Akingyin Alekszandrovicsot, a Vologda megyei Tanács közélelmezési osztályának ve­zetőjét, Regykin Vaszilij Gri- gorjevicset, a vologdai ven­déglátóipari vállalat igazga­tóját, Kulcsikina Valentyina Grigorjevnát, a vologdai ven­déglátóipari vállalat szak- szervezeti bizottságának el­nökét, és Geraszimova Tatja­na Nyikolajevnát, a VologdA étterem szakácsnőjét tegnap a .megyei tanácson Fejes László, a Borsod megyei Ta­nács elnökhelyettese fogad­ta. A találkozó alkalmából a megyei tanács elnökhelyet­tese tájékoztatta vendégein­ket Borsod kereskedelméről, vendéglátásáról, e téren el­ért eredményeinkről, gond­jainkról, tennivalóinkról. A fogadás után a vologdai vendégek meghallgatták Ma­inz Gábornak, a megyei ta­nács kereskedelmi osztály­vezető-helyettesének tájékoz­tatóját, amelyet Borsod ven­déglátóiparának felépítésé­ről, forgalmáról, fejlesztési elképzeléseiről tartott. A de­legáció kérdéseire dr. Liktor Dezső, a Borsodi Vendéglátó­ipari Vállalat, illetve dr. Su­gár János, a Miskolci ' Ven­déglátóipari Vállalat igazga­tói válaszoltak. A vologdai delegáció prog­ramjában tegnap ózdi, vala­mint aggteleki látogatás sze­repelt. A látogatás célja egyébként a tapasztalatcse­rén kívül a vendéglátóipari szakemberek Kölcsönös kap­csolatfelvétele is. Így ezen a téren is szorosabbra fűződnek Borsod és szovjet testvérme­gyéje, Vologda kapcsolatai. A Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottsága köz- művelődési munkabizottságá­nak minapi ülésén — töb­bek között — a múzeumok és tájházak, meg a közmű­velődés kapcsolatáról volt szó, illetve arról, hogy a mú­zeumi eszközökkel miként le­het segíteni a szülőföld és a lakóhely szeretetére nevelést. Dr. Szabadfalvi József me­gyei múzeumigazgató igen széles körű tájékoztatást adott a hazai múzeumi rend­szerről, a megye r úzeumi hálózatának helyzetéről és annak közművelődési jellegű munkájáról. A beszámoló sokrétű gondolatcserét indí­tott el. A szervezeti jellegű információkról itt nem szó­lunk. hiszen a megyei múzeu­mi élet állandó téma hasáb­jainkon, a tájékoztató és a vita néhány gondolata azon­ban megérdemli a tovább­gondolkodást. Sok szó esett a táj házak­ról, amelyek általában a lo­kálpatriotizmus. a hagyo­mányápolás és -őrzés igen jó otthonai is lehetnek, s ame­lyeknek létesítésére sokfelé jelentkezik igény. A tanács­kozás rávilágított, hogy az igények nem mindig eléggé megalapozottak, sem a meg­levő gyűjteményi anyag, sem az esetleg létesítendő intéz­mény majdani, hivatássze­rű élete nem biztosított. Nincsenek meg sem a tárgyi, sem a személyi feltételek, nincsenek a kívánságokhoz anyagi alapok. Az országos átlaghoz képest Borsodban sok a tájház, s még mindig jelentkeznek igények. Az ok­talan szaporításuknak azon­ban nemcsak az idevonatko­zó jogszabály, hanem a logi­ka is ellentmond. Csakúgy, mint némely gyűjteményado- mányozással, felajánlással jelentkező „saját múzeum’’ alapításának. A már megle­vő tájházak és egyéb múze­um jellegű intézmények mun­kájának javítása és intenzí­vebb bekapcsolása a helység és környéke közművelődési életébe jelenti most a fel­adatot. Vita bontakozott ki akörül is, vajon elég-e, ha a mú­zeum közművelődési munká­ja elsősorban, s helyenként kizárólagosan a kiállításokra épül. Különösen sokan szól­tak az iskolák és a múzeu­mok kapcsolatáról. Jelentke­zik egy olyan rossz gyakor­lat, mint ezt egyik járási könyvtárunk igazgatója el­mondta, hogy a napközi ott­honos nevelők ötletszerűen, rendszertelenül — talán ép­pen, amikor más foglalkozást nem tudnak biztosítani —, viszik a gyermekeket a könyvtárakba, s ugyanúgy a múzeumokba is, s így az s gyermek számára sokkal in­kább tanulásmentes időtöltés, mintsem ismeretszerzés. Többen szóvá tették, hogy igenis kell a gyermekeknek könyvtárba, múzeumba járni szervezett keretben, de arra fel is kell az iskolában őket készíteni, az új látványok, ismeretek befogadását segíte­ni kell. A tapasztalatok sze­rint, az iskolai múzeumi órák — sok jó törekvés el­lenére —, nem jelenthetnek egyértelműen értéket. A múzeumok szeretnének mind közelebb kerülni a munkásközösségekhez. Ez a munkájuk nem hozott eddig kielégítő eredményt. A kap­csolat létesítésére, vonatkozó szerződések nem elég haté­konyak, s ha van is néhány jó, már több éve gyümölcsö­ző példa, sok a formális elem, sok a kapcsolatban a külsődlegesség, s így annak' tartalmi értéke nem lehet kielégítő. A múzeumbaráti körök is inkább kjsebb he­lyeken funkcionálnak hasz­nosan. Például a mintaként emlegethető Kelemér-Gömör- szőlősön, vagy Ózdon, Tokaj­ban, Szerencsen, de a me­gyeszékhelyen újra, meg új­ra csak szerveződnek, s élet- képtelenek. Ennek oka bizo­nyára a múzeumban is ke­resendő, de elsősorban vala­milyen társadalmi méretű szemléleti hibának is kell lennie. Ugyanakkor a múzeumok jó szervezői a honismereti munkának, s noha a tíz éve elhunyt dr. Bodgál Ferenc muzeológust, a megyei honis­mereti munka megalapozóját máig sem sikerült megfele­lően pótolni, az évi honisme­reti gyűjtőpályázatok ered­ménye figyelemreméltó. Természetesen, nemcsak ennyi gondolatkör körül for­gott a vita. Sok egyébről is szó esett. Minduntalan visz- szatérő fogalmazás: „meg kellene oldani", „támogatni kellene" stb. Csupa kívána­lom, csupa feltételes mód. A részvevők a feladatokat jól látják, a lehetőségek anyagi vonatkozásait — többségben — tapintatosan megkerülték. Igaz, a bizottság tagjai a közművelődés szakemberei. Az anyagi javakkal okosan sáfárkodó szerveket nem képviseli felelős személy. Pe­dig az okos észrevételek meghallgatásához, a jó ja­vaslatok realizálásához az ő támogatásuk, aktivitásuk is szükséges lenne. (bencdek) A Igszíiáz t«wv!ítessiÉ Bolyai-emlékülés az Akadémián A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezettségének és tömegbefolyásának növe­lése a munkásifjúság köré­ben nem csupán egy feladat a sok közül, hanem a szö­vetség egyik legfontosabb teendője is. A szervezettség növelése érdekében a válla­latoknál, üzemeknél, váro­sokban és járásokban az el­múlt időszakban sorra meg­határozták a legfontosabb tennivalókat. Lenínvárosban az ott élő munkásfiatalok szervezettsé­ge megfelel a hasonló jelle­gű és összetételű városok szervezettségének, sőt bizo­nyos területeken jobb is az átlagosnál. Ma már elmond­ható, nincsenek fehér foltok Leninváros területén a KISZ-ben. A továbblépést most az jelenti, ha munká­juk minőségét fejlesztik to­vább. Ez év tavaszán a vá­rosi KISZ-bizottság felmérést végzett a fiatalság körében, amelynek célja az volt, hogy megtudják mi a fiatalok vé­leménye a szervezetről és milyen ötleteik, elképzelése­ik vannak a mozgalmi élet továbbfejlesztésére. A kiadott kérdőíveket közel háromezer fiatal töltötte ki. Ennek 44 százaléka tagja volt az ifjú­sági szövetségnek. Az adatok feldolgozása folyamatos. Az első tapasztalatok azt igazol­ják, számos értékes javasla: tot tettek a fiatalok, ame­lyeket az elkövetkezendő időszakban minden bizony­nyal hasznosíthatnak majd az alapszervezetekben. Ezt fejleszti tovább a városi KISZ-bizottság határozata, amely gyakorlati és módszer­tani segítséget ad a feladatok végrehajtásához. A tapasz­talatokat ez év végén érté­kelik az ifjúkommunisták. Kazincbarcikán 1981 nya­rán fogadtak el intézkedési tervet a szervezettség növe­léséről, amelyben kiemelten foglalkoztak a segéd-, és be­tanított munkásokkal, vala­mint a kereskedelemben, az építő- és könnyűiparban fog­lalkoztatott fiatalok helyzeté­vel. Ennek nyomán érezhe­tően megélénkült a városban a mozgalmi élet. Tervszerűb­bé vált a tagfelvételi mun­ka, az értékelő-választó tag­gyűléseken 197 fiatalt vet­tek fel a KISZ-szervezetbe, dolgozói területen. Fokozták az érdekképviseleti tevékeny­séget, és a korábbinál na­gyobb figyelmet szenteltek az újonnan érkező fiatalokra, segítették őket a munkahe­lyi beilleszkedésben. A szer­vezettség javulását igazolja az a tény is, hogy 1982-ben három új alapszervezetet hoztak létre. Ennek ellenére akad még tennivaló, hiszen a fiatalok szociális problémái például ma is éppúgy napi­renden vannak, mint a ko­rábbi években. Eredményeket értek el a szervezettségben az encsi já­rási KISZ-bizottságnál is. A főként mezőgazdasági jellegű járásban számos kisüzem, termelőszövetkezet és annak melléküzemágai találhatók. Munkalehetőség tehát bőség­gel van az itt élők számára. Ä 15—30 év közötti fiatalok száma meghaladja a tizenkét és fél ezret, akik közül a járás 117 KISZ-alapszerveze­tében több mint háromezer fiatal tevékenykedik. Jó munkájuk eredménye ez, hi­szen egy évvel korábban ezer KISZ-taggal kevesebbet számlálhattak. Ennek ellené­re még mindig van 29 köz­ség, ahol sem munkahelyi, sem lakóterületi alapszerve­zet nincs. A fő cél tehát az itt élő fiatalok bevonása a mozgalmi életbe, ami nem lesz könnyű feladat, hiszen az említett községekben ala­csony a lélekszám és különö­sen kevés a fiatalok száma. A középiskolások esztéti­kai tananyagához kapcsoló­dó összeállítással vendégsze­repelnek a közeljövőben Miskolcon és megyénk né­hány városában a budapesti Népszínház táncegyüttesének tagjai. Műsorukat tehát el­sősorban a diákoknak ajánl­ják. November 22-én és 29-én délután fél egykor és dél­után fél háromkor Miskol­con, a Rónai Sándor me­Tegnap délelőtt Miskolcon ülést tartott a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj- Zemplén megyei elnöksége. Első napirendi pontként „Az értelmiség helye, szerepe az ismeretterjesztésben” cím­mel, Bozsilc Sándor, a TIT megyei titkára, a HNF me­gyei bizottságának tagja tar­tott előadást. Ezt követően dr. Orosz Gáborné, a nép­gyei Művelődési Központ­ban, november 30-án pedig ugyancsak itt, délelőtt tizen­egy és délután fél három órai kezdettel szerepel az együttes. Mezőkövesden no­vember 24-én, Kazincbarci­kán november 23-án és 25- én, Edelényben december 9- én, Özdon pedig december 10-én tekinthetik meg a diákok a Népszínház együt­tesének műsorát. front megyei munkatársa tá­jékoztatta az elnökséget a Fogyasztók megyei Tanácsá­nak tevékenységéről, felada­tairól. A felvetett kérdések­re Lelik János, a Fogyasz­tók megyei Tanácsának el­nöke válaszolt. Az ülésen előterjesztették, majd elfogadták a HNF me­gyei bizottsága 1983-as évi költségvetési tervezetét. Ülés! tartott a HF megyei elniséie

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents