Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
T982. pótember T7., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 — Az elmúlt évtizedben Ismét alapvető változás ment végbe a magyar falu életében. A termelőszövetkezetek száma, a nagyrészt előnyös egyesülések révén, 2441-ről 1369-re csökkent. Ezzel párhuzamosan igencsak megnövekedett az egy-egy termelő- szövetkezetre jutó átlagos hektárterület. Kialakultak a mai korszerű gazdálkodásnak megfelelő optimális területek. Az így megváltozott körülmények között folyó községi pártmunka sem különíthető el azoktól a mélyreható gazdasági és társadalmi változásoktól, amelyeknek a pártszervezetek nemcsak szemlélői, de tevékeny résztvevői voltak. A kedvezően megváltozott gazdaság, a gyors átalakulását élő falu, olyan új igényt es követelményt támasztott, amihez igazodni, vezetési, nevelési módszereket korszerűsíteni kellett. A viszonylag gyorsan kialakuló nagygazdaságokat természetesen nyomon követték a társadalmi, helyi politikai és kulturális változások, követelmények is. A községek jelentős részében új ipartelepek, üzemek jöttek létre. A korábban mező- gazdaságban dolgozók közül sokan a községekbe telepített üzembe kerülve gyarapították az ipari munkásság létszámát. Megváltoztak tehát az életkörülmények. A nagyközségek létrehozásával egyre inkább a városi feltételekhez hasonló körülmények jöttek létre. Így például korszerűsödött az út- és járdahálózat, a vezetékes ivóvízhálózat, a kereskedelmi és szolgáltató egységek, egyre több helyen komfortos lakások és magasföldszintes családi házak egész sora épült Mindezek és még megannyi kedvező változás jelzi az átalakulást. A társadalmi és gazdasági változások egyben azt is jelentik, hogy ma már másként kell politizálni a párt- szervezetnek más és más konkrét feladatokra kell mozgósítani a községben élőket. A megváltozott élet megköveteli a szemlélet megváltozását is, ami viszont helyes politikai elvet és gyakorlatot követel. Nem lehet megelégedni azzal, hogy egy szintet elérünk, többet és jobbat kell teremteni. A munkalehetőség megteremtése még sehol sem jelentheti azt, hogy lemondanánk a hatékonyságról, a korszerűbb termékről, a takarékosabb munkáról. Nem is olyan régen még nagyon sok községi pártszervezetnek komoly politikai munkát kellett kifejteni annak érdekében, hogy megértsék a kisegítő és háztáji gazdaság jelentőségét, egész' népgazdaságunk rendszerében. Manapság viszont ezek további gazdasági lehetőségeit kell magyarázni. Többet kell, hogy tegyenek a pártszervezetek, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséért éppen "úgy, mint a társadalmi tudat szocialista vonásainak erősítéséért. Feladat, politikai tennivaló tehát van bőven. Most amikor egyre kevesebb mezőgazdasági munkát adó téli hónapok következnek, a községi pártszervezeteknek is nagyobb alkalmuk lesz arra, hogy részleteiben elemezzék a megváltozott körülményeket, tegyék mérlegre eddig végzett munkájukat és alakítsák ki a sajátos körülményeknek megfelelő módszereket A községi pártszervezetek már eddig is bizonyították, hogy felnőttek a feladatokhoz és érettek arra, hogy még nagyobb önállósággal és felelősséggel irányítsanak. Nem új feladatról van szó. Pártunk politikája, melyet a legutóbbi kongresszus is megerősített, lényegét tekintve változatlan, egyenesvonalú akkor is, ha időről időre új és új, konkrét termivalókat követel. Most erről kell minél több alkalommal szót váltani a párttagsággal, pár- tonkívüliekkel. literek - . biases forialmazásban A bútorok úgynevezett bianco forgalmazása külföldön már régóta jól bevált gyakorlat. A módszer lényege: a bútorgyártók nem erőszakolják ízlésüket a vásárlókra, olyan bútorokat gyártanak, amelyeket a vevő — ízlésének megfelelően — szabadon alakíthat. Pontosabban: a vásárló tetszése szerint alakíthatja ki a polc- rendszert, szerelheti fel az ajtókat a szekrénysorra. A variációkhoz szükséges furatokat, eszközöket a bútorgyártók biztosítják. Az ötlet megtetszett a BU- BXV Encsi Gyáregységében dolgozó szakembereknek is. A hazai bútorpiac meghódítása arra ösztönözte az en- csieket, hogy újat alkossanak. A bianco forgalmazás ma még szenzációszámba megy a hazai boltokban: célszerűsége miatt bizonyára sokan döntenek majd az új típusú bútorok mellett. Ruhaipari konferencia A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, valamint csehszlovák, a lengyel és az NDK-beli társegyesületek rendezésében kedden az MTESZ székhazában nemzetközi ruhaipari konferencia kezdődött, amelyen számos hazai és külföldi textil-műszaki, üzemszervező és divatszakember vesz részt Az utóbbi öt évben két és fél milliárd forintot költöttek az iparág fejlesztésére, kiselejtezték a korszerűtlen berendezéseket. Az új, speciális varrógépek lehetővé teszik az egyenletesen jó minőségű készáru termelékeny gyártását A gépek kihasználása azonban nem kielégítő. A kisegítő, kiszolgáló munka termelékenysége ugyanis nem fejlődött arányosan a ma már kielégítő varrodai technológiával, s ez kihat a munka egész menetéx-e. A megoldást elsősorban a munkafolyamat szervezettségének javítása jelentheti. * Jogászunk válaszol MILYEN ENGEDÉLY KELL A MAGÁNJELLEGŰ OKTATÁSHOZ? — kérdezi N. V. miskolci olvasónk. A múlt évben megjelent művelődési miniszteri rendelet szabályozza az iskolán kívüli magánjellegű oktatást. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy igény szerint és a kérelmező megfelelő szakképesítése, szaktudása alapján a megyei tanács vb művelődési szakigazgatási szerve engedélyezze egyes személyeknek a magánoktatást. A magánoktatás engedélyezését legalább 40 nappal az oktatás tervezett megkezdése előtt kell kérni. A kérelemnek tartalmaznia kell az oktatni .kívánt anyag részletes ismertetését, az oktató és az esetleg közreműködő más előadók nevét iskolai végzettségét, foglalkozását, lakcímét, az oktatás helyét és idejét valamint az oktatás díjazására vonatkozó adatokat. Nincs szükség engedélyre az idegen nyelvek oktatásához, valamint az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények tanulóinak, továbbá a felső- oktatási intézmények hallgatóinak a vizsgára való előkészítéséhez, ha az okta- tottak száma az öt főt nem haladja meg. Az engedélyhez nem kötött magánoktatást a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az oktató köteles bejelenteni az illetékes helyi tanács pénzügyi szakigazgatási szervének az adóhatóságnak, a csoportok oktatását pedig a tanács egészségügyi szakigazgatási szervének is. * A SZERZŐDÉSES ÜZLETEK NYITVAtARTÁSA Számos olvasónktól kapunk olyan értelmű levelet, hogy a szerződéses és a magánkereskedők üzleteiket mennyi ideig kell nyitva tartani, mert számos ilyen bolt ajtaján található „zárva” feliratú tábla. Mivel az utóbbi időben megszaporodtak a szerződéses üzemeltetésű üzletek, ezért a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalást adott ki annak érdekében, hogy az üzletvezetők jobban megismerjék a nyit- vatartással kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket. Az állásfoglalás szerint a szerződéses üzemeltetésre átadott üzletek nyitvatartására a magánkereskedőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (A magánkereskedők üzletét legalább heti 42 órán át nyitva kell tartani és a nyitvatartás idejét a tanács illetékes szakigazgatási szervének be kell jelenteni. A nyitvatartás idejét az üzlet- helyiség külső részén szembetűnő módon fel kell tüntetni.) A vonatkozó jogszabály szerint a szerződéses üzlet vezetője haláleset, igazolt betegség, üdülés esetén tarthatja zárva üzletét. A zárva tartást a helyi tanácsnak be kell jelenteni. Egyéb indokolt esetben, pl. árubeszerzéssel kapcsolatos utazás stb. miatt a kötelező nyitva- tartás alól felmentést kell kérni. Üdülés címén a zár- vatartás az évi 24 munkanapot nem haladhatja meg. Mivel a lakóépületben működő szerződéses vendéglátóipari üzletek éjszakai nyit- vatartása egyes esetekben zavarhatja a ház vagy a környék lakóinak nyugalmát, alapvető követelmény, hogy az éjszakai csendet biztosító jogszabályi előírásokat (tanácsi rendeletet is) az üzlet dolgozói megtartsák és vendégeikkel megtartassák. Ellenkező esetben szabálysértési eljárást kell kezdeményezni. Dr. Sass Tibor Jól fizet a kavicstenger A rövid szállítási útvonal miatt egyre nagyobb szerep jut napjainkban a Miskolc környékén fekvő sajópetri Egyetértés Termelőszövetkezet kavicsbányájának. A kevesebb beruházás ellenére, a megyeszékhely vállalatai innen rendelik meg a sóder egy részét, így a szövetkezet idén több, mint 180 ezer köbméter kavicsot termel ki nyolcmillió forint értékben. Fotó: Kovács Mátyás dali együttműködés Szocialista országok szellemi termékei a magyar gazdasági életben A KGST-országok gazdasági együttműködésében az elmúlt években fellendült a műszaki-szellemi termékek cseréje. A világszerte felgyorsult műszaki haladással szélesebb körben hasznosítják az egyes nemzetgazdaságokban felhalmozódott műszaki ismereteket, kutatási eredményeket, ami egyben a műszaki élet fejlesztéséhez szükséges, rendkívül nagy összegeket felemésztő anyagi erőforrások jobb, ésszerűbb kihasználását is jelenti. A műszaki-szellemi termékek cseréjébe, a licencek, tervdokumentációk, valamint szervezési és egyéb szolgáltatások adásvételébe Magyarország is bekapcsolódott, annál is inkább, mert hazánkban is sok még a fejlesztésre szoruló technológia, s a magyar szakemberek is rendelkeznek olyan élen járó műszaki eredményekkel, melyek más országok műszaki életében is adaptálhatók. A fellendült forgalom eredményeként 1981-ben csaknem 330 millió forint értékben vásárolt' Magyarország műszaki-szellemi termékeket szocialista partnereitől. A legtöbb műszaki-szellemi termék a Szovjetunióból érkezett Magyarországra. 1981. évi vásárlásunknak közel háromnegyedét tették ki a szovjet termékek, amelyek a műszaki élet legkülönfélébb területeiről származtak. Így például tervdokumentációkat vásároltak magyar vállalatok ércelökészítő, hengerműi, öntödei és építőipari berendezések, irányítási rendszerek gyártásához. A gépipar is számos szovjet licenced gazdagodott, a többi között fémfelület-kezelő és vegyipari gépekével. A Német Demokratikus Köztársaság is jelentős helyet foglal el partnereink sorában. 1981-ben a Szovjetunió után innen vásároltuk a legtöbb műszaki-szellemi terméket. A többi között különféle licenceket a gépipar számára. NDK-partnereink szervezési tapasztalataikat is átadták. Csehszlovákiától, Lengyelországtól és Bulgáriától elsősorban licenceket vásároltunk, a többi között vasúti vontatott járművek, elektromos berendezések, gyógyászati termékek gyártásához. A magyar műszaki-szellemi termékek kivitele 1981- ben meghaladta a behozatalt, összesen 353 millió forint értékben értékesítettünk magyar találmányokat, műszaki eljárásokat a szocialista országokban. Mint ahogy behozatalunkból, úgy kivitelünkből is elmaradt a szervezési eljárások átadása, pedig ezen a területen még sokat tanulhatnának egymástól a szocialista közösség országai. A magyar vállalatok is elsősorban tervdokumentációkat — több mint 292 millió forintért — értékesítettek. A magyar műszaki-szellemi termékek legfőbb vásárlója 1981-ben az NDK volt, a kivitel csaknem egyharmada ide irányult. Legnagyobb volt az érdeklődés komplett gyárak tervei és a számítás- technika területén elért eredményeink iránt. Emellett több szocialista ország érdeklődött a gépipar termékei iránt is, így a többi között szovjet, NDK-beli, jugoszláv vállalatok vásárolták meg —j sok más egyéb mellett — a magyar építőanyag-iparig elektromos és szellőzőbererv-- dezések, vegyipari, köszörű-« és íelületíinomító gépek és ipari kemencék tervdokumentációit. A magyar műszeripar új termékei több partnervállalat érdeklődésé* felkeltették. T ársaságot kedvelő, vendégeket jó szívvel fogadó — <§* másokhoz is gyakran eljáró barátom mondta a minap, hogy szakmásodnak” az összejövetelek. Miután kérdőn néztem rá, rögvest folytatta: egyre több az olyan baráti találkozás, névnapi megemlékezés és hivatalos megbeszélés, na meg fehérasztal-társaság, ahol szakmailag zárt kör alakul ki, következésképpen az eszmecsere beszűkül, a témakörök azonos, de legalábbis hasonló gondolatsorokat tartalmaznak. Kevés a kitekintés és ezáltal óhatatlanul kisért a befeléfordulás veszélye. Őszintén megvallva, néha magam is kényelmetlen feszengek olyan körben, ahol a harmadik mondat a munkahelyhez kapcsolódik, sőt, szűkebb értelembe vett, csak a beavatottak számára érthető és értékelhető problémákhoz kötődik. Félreértés ne essék, érdeklődéssel hallgatom az orvostudományok legújabb kutatási eredményeit — egy határon belül. Meg jó dolog az is, tia összecsapnak a vélemények, az örök téma, a labdarúgás kapcsán, vagy az irodalom, esetleg a műszaki tudományok és a filmművészet körül. Annak viszont már kevésbé örülök, amikor csak erről van szó, amikor azonos területen dolgozók asztaltársaságában véget nem érő szakmai vita kavarog a kívülállók, vagy a más foglalkozással bírók számára már-már érthetetlen szakkifejezésekkel tűzdelve. Mondhatná valaki, az ilyen viták köi-e, miként az egybegyűltek összetételé nagyjából magánügy. Aki egy társaságban kívülállónak érzi magát, ha kedve úgy tartja és nem a hivatal, kötelezi, alkalmasint távol maradhat. Ez volna az egyszerűbb, de nem feltétlenül célravezetőbb útja a dolog elrendezésének. Viszont így tovább stabilizálódna a szakma, ha úgy tetszik, fokozódna a befeléfordulás. Es én ennél a pontnál látok érintkezési felületet a magánügy és a közösség óhaja között. A szakmai befeléfordulás ugyanis minden alkotó gondolataival együtt magában hordozza a tudományok, egymástól eltérő ismeretanyagok kommunikációjának kizárását. Különböző szakmák érintkezési módjának csökkenését. Más és más területen tevékenykedők gondolatainak, elképzeléseinek kicserélését, Ez eleve kizárja a társalgás pletykaszintre történő devalválását, ugyanis kevesebb a lehetőség arra, hogy a témát azonnal megszemélyesítsük, és így a gondolatok óhatatlanul is olyan ismerősökhöz kanyarodnak, akik véletlenül éppen nincsenek jelen. Talán furcsa, de én nemcsak annak örültem, amikor elkezdődött a jogászképzés Miskolcon, mondván, hogy megint gazdagodott a város szellemisége, hanem annak is, hogy egy tipikusan műszaki bázison helyet kapott egy alapvetően humán tudomány. Közelebb kerül egymáshoz a racionálisan gondolkodó mérnök és a lirázáshoz közelebb álló jogász. Kialakulhat olyanfajta párbeszéd, ami semmi mással nem helyettesíthető. Emberi és szakmai gondok áramlása indulhat meg oda és vissza. P éldák bizonyítják a szakmai befeléfordulás társadalmi veszélyességét, személyiséget deformáló hatását. Miképpen megtörtént esetek a bizonyságai a nyitottság igényének, a specializálódás és az általánosság egymásra hatásának. Az orvos és mérnök együtt-gondolkodása és közös fáradozása értékekkel gazdagította éppen Miskolcon a gyógyító- és kutatómunkát. A mérnök és agrárközgazdász elfogadott kategória, miként a pedagógiában a műszaki tanár is igényelt szakma. A hivatal tehát már lépett a befeléfordulás egyhítésére, ér-« zésem szerint most rajtunk a sor ... Paulovits Ágoston i
