Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-10 / 238. szám
1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX> MII. évfolyam, 338. szám Ara: 1.4# Ft Vasárnap. 1982. október 1#. kezdőit! a Vöröskereszt VE. kNitesszua Ä Parlament kongresszusi tei mében szombaton megkezdődött a Magyar Vörös- kereszt VI. kongresszusa. A szervezet egymillió-kétszázezer tagját képviselő hatszáz küldöttet és meghívott vendégeket, köztük a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek, valamint a külföldi testvérszervezetek képviselőit Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke köszöntötte. A kongresszus elnökségében helyet foglalt. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Schnit- hnisz Emil egészségügyi miniszter, Duschek Lajosáé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint politikai, társadalmi. tudományos életünk számos képviselője. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet dr. Ahmad Abu-Goura, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizottságának elnöke és Hans Hoegh, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkára. Az első sorokban a kongresszus külföldi vendégei, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK-beli, az osztrák, a román és a szovjet testvérszervezetek képviselői ültek. Az elnöki megnyitó után megválasztották a kongresz- szus munkabizottságait, majd Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára előterjesztette az országos vezetőség beszámolóját és határozati javaslatát. Beszédében elmondta: a kongresszust megelőző vezetőségválasztó taggyűlések, a küldöttértekezletek értékelése szerint megállapítható: végrehajtották a legutóbbi kongresszus határozatait. Azóta — öt esztendő alatt — a Vöröskereszt alapszervezeteinek száma több mint másfélezerrel, az aktív tagok száma több mint száztízezerrel gyarapodott. Hangsúlyozta: szervezeteik munkájára jellemző, hogy tervszerűen és tudatosan vesznek részt szocialista társadalmunk humanista feladatainak teljesítésében. Az eddigieknél eredményesebben támogatták a hátrányos helyzetű egyéneket és családokat. Az eredmények közt említette, hogy a lakosság egészségügyi ellátásához szükséges vért az önkéntes véradók több mint félmilliós tábora adta, térítést nem várva. Az utóbbi öt év kiemelkedő eseménye volt — mondotta a főtitkár — a szervezet megalapításának 100. évfordulója. A centenárium alkalmából Budapesten megrendezett III. európai regionális konferencián elfogadott hét ajánlás bizonyította az európai szintű együttműködés továbbfejlesztésének valóságos lehetőségeit. A főtitkár a továbbiakban hangsúlyozta: azok az eszmék és alapelvek, amelyeket a Vöröskereszt képvisel és tevékenységével gyakorlattá igyekszik tenni, megkívánják a mozgalom egyértelmű közvélemény-formáló szerepének növelését. Ezt főleg a Vöröskeresztnek, a béke jelentős tényezőjének hatékonyabb érvényre juttatása (Folytatás a 2. oldalon) A Nagy-miskolci Állami Gazdaság ongei kerületében közvetlenül az esők után is „kaszálják" a szarvasmarha-tenyésztés számára a zöldlucernát. Szaniszló Lajos a nagy teljesítményű Hess- ton betakaritógéppel már a lucerna negyedik Mgyapját" takarítja be gyors ütemben. A 108 évforduló Postai világnap Bőripari tanácskozás Szombaton a Technika Házában befejezte munkáját a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesület VII. kongresszusa. A négynapos tanácskozáson mintegy 500 hazai és 300 külföldi szakember — köztük az ENSZ nemzetközi szakosított szervezetei, a FAO és az UNIDO, valamint a fejlődő országok bőr- és cipőiparának képviselői — a bőr- és bőrfeldolgoző- ipar hazai és nemzetközi helyzetével, az iparág jövőjével és a fejlesztések ésszerű lehetőségeivel foglalkozott. Szombatcm, a Posta-vezérigazgatóságon ünnepség keretében emlékeztek meg a postai világnapról, a nemzetközi posta létrejöttének, az Egyetemes Postaegyesület (UPU) megalakulásának 108. évfordulójáról. A nemzetközi postaszolgálat egységes szabályok és jog- elvek alapján történő megszervezésére 1874. október Síén írták alá huszonkét ország — körtük hazánk — meghatalmazottal az Általászerződést. Négy évvel később Egyetemes Postaegyesületre változott a neve, mivel megalakulásától kezdve számos független ország és gyarmat is csatlakozott a szervezethez. Az UPU ma az ENSZ egyik legrégibb és legnagyobb szakosított szervezete. A 164 országból álló nemzetközi szervezet elsőrendű feladata, hogy a világ minden országában biztosítsa a postaszolJasszer Arafat Ammanban > Rules jelentőségűnek neve- I *ett tárgyalások céljából ' szombaton Ammanba érkezett Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke és meg is kezdte megbeszéléseit Husszein jordániai királlyal. Arafalot az ammani repülőtéren Mudar Badran jordániai miniszterelnök és általában államfőknek kijáró katonai tiszteletadás fogadta. Badran kísérte a paleszlin vezetőt a királyi palotába, ahol a király, Hasszán trónörökös, valamint a jordán kormány néhány tagjának jelenlétében megkezdődtek a tárgyalások. A TASZSZ szovjet hírügynökség Amm áriból keltezett jelentése Arafat repülőtéri nyilatkozatát idézte, amely szerint a jordániai fővárosban a fezi arab csúcstalálkozó határozatai megvalósításának eszközeiről lesz szó. Ara- fát. — jelentette a TASZSZ — „szilárdnak" nevezte Jordánia és a PFSZ kapcsolatát. A fezi arab csúcstalálkozó határozatának egyik pontja — burkoltan ugyan — elismeri Izrael államot. Jordánia és a PFSZ kapcsolatait több mint egy évtizede súlyosan terhelik a „fekete szeptember” eseményei: Husszgftn király 1970-ben kiűzte a palesztinokat Jordániából. A véres csatározásokban több ezier palesztin vesztette életét. Ammani források szerint Husszein király és Arafat a jordániai uralkodó ama régi elképzeléseiről tárgyal, amelynek alapján jordániai—palesztin konföderációt hoznának létre Jordánia jelenlegi területének és az izraeli megszállás alatt levő Ciszjordá- niának és a Gaza-övezetnek az összekapcsolásával. A plenáris és szekcióüléseken 56 előadás hangzott eL A legnagyobb érdeklődés a cipőipari szekció témáit kísérte, 28 külföldi és 11 hazai előadó foglalkozott egyebek közt az új alap- és segédanyagok fel- használásával, a dlvatosság és az egészségügyi szempontok összehangolásával, a legújabb cipőgyártási technológiákkal, például a korszerű talpragasztás kérdéseivel, a számítás- technika alkalmazásának anyagtakarékossági eredményeivel. A szőrmeipari szekcióban a kikészítés új technológiáiról, a termékek súlyának csökkentéséről és a korszerű nemesí- tési eljárásokról cserélték ki tudományos ismereteiket és gyakorlati tapasztalataikat a szakemberek. Öszlinzés ss cazdazánj G azdálkodó szervezeteink többsége hosszú éveken át különösebb erőfeszítés nélkül is jól megélt. Más idők jártak akkor, nem volt szükségük arra, hogy nap mint nap kiemelkedő teljesítményt nyújtsanak versenyképességük növeléséért. Amit, és ahogyan termeltek, elegendőnek bizonyult, a tonnákban mért teljesítmény volt a legfőbb mérce a gazdálkodás megítélésében. A világpiaci árrobbanás következményei új helyzetet teremtettek. Az olajár- robbanásra, a nyersanyagok és a készáruk értékarányának világpiaci átrendeződésére a fejlett országokban igen gyorsan reagáltak. A vaskohászaiban a fejlődés merőben más irányt vett, az új fejlesztések már nem a termelés meny- nyiségének növelését, hanem a korszerűtlen technológiák megszüntetését, o termelékenység fokozását, az anyag- és energiaköltségek csökkentését célozták. Előtérbe került továbbá a termékek minőségének javítása is. Ezekben a fejlett országokban egy sor új, minőségjavító technológiát — mint például a mikroöt- vözés, üstmetallurgiai fejlesztés, speciális felületi megmunkálás stb. — valósítottak meg a kohászatban. Mi tagadás, a vaskohászat fejlődése hazánkban is töretlen volt o hatvanas és a hetvenes években. Az ágazat termelése az 1950 és 80-os évek között más- félszeresére növekedett. A mennyiségi növekedést azonban nem követte a fejlett országokban végrehajtott irányváltás, a fejlesztéseknél a minőségi és gazdaságossági követelmények egészen a legutóbbi évekig háttérbe szorultak. Ez egyrészt a korábbi évtizedek kedvező konjunkturális lehetőségeivel függött össze, de betudható annak is, hogy hosszú ideig igen olcsón és szinte korlátlan mennyiségben jutottunk hozzá o kohászati 'alapanyagokhoz. Ez végül is oda vezetett, hogy a magyar kohászat technikai színvonala, gazdaságossága elmaradt a világszínvonaltól. Az energia- és alapanyag-áremelkedéseket tőlünk független okok idézték elő. Az viszont már döntően a gazdálkodó szervezeteken múlott, hogy az importanyagok és különféle termékek áro messze meghaladta exporté rszinvona- lunkat. Az utóbbi tíz év során az importanyagok és félkésztermékek árszínvonala 75 százalékkal nőtt, ezzel szemben exportáraink — hasonló termékösszetételt alapul véve — csupán 48 százalékkal emelkedtek. De nem volt jobb a helyzet a gépimport, illetve o gépexport árszínvonalát tekintve sem. Az alacsony exportáraknak számos oka lehet. Az egyik leglényegesebb ezek kéiyszer közül, hogy termelővállalataink, elmaradtak gyártmányaik korszerűsítésében, nem a mindenkori piaci igényekhez igazították termelésüket. Ugyanokkor minőségi problémák is előidézték értékesítési gondjainkat. Ma ott tartunk, hogy a bennünket ért piaci árveszteség döntően a minőséggel függ össze. Felvetődik a kérdés: ha exportra sem vagyunk képesek kifogástalan minőségű terméket gyártani, vajon milyen árut hozunk forgalomba a belföldi piacon? Gyakran hangoztatjuk: nem tartható fenn az az állapot, hogy az alacsony hatékonysággal működő gazdasági szervezetek, csökkenő teljesítményt nyújtó kollektívák a jól dolgozók rovására részesüljenek korántsem megérdemelt jövedelem-átcsoportosításban. ló lenne tehát elérni, hogy azok a gazdálkodó egységek, amelyek alacsony hatékonysággal működnek, gazdaságtalan, korszerűtlen árut bocsátanak piacra, a saját bőrükön érezzék az ezzel járó hátrányokat. Csakis az erőteljesebb ösztönzés és a gazdasági kényszer helyes alkalmazása, az eredményeken, a teljesítményeken alapuló differenciálás biztosíthatja előreha- ladásunkat. nos Postaegyesület létreho- gálát jobb megszervezését est zását kimondó nemzetközi állandó fejlesztését A* országban egyedül • az AFIT miskolci központi üzemegységében végzik a Robur típusú tehergépkocsik és autóbuszok javítását, felújítását. A Zsolcai kapui központi üzemben Wí- érj foglalkoznak a gépek nagyjavításával. Havonta 10 autó-: busz és 15—16 tehergépkocsi nagyjavítását végzik el. Nyíri Pál egy Robur hátsó ajtaját hegeszti ponthegesztő készülékkel Wágner Gusztáv és Temesvári Zsolt keze munkája nyomán összeáll a szekrényváz
