Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 10 1982. október 9., szombat Rejtvény Úttörőknek Hurrá! Szabad szombat, hétvége! Az elhatározásnak szigorú szülői kérdések vet­nek gátat: ki vezet benne­teket? Hová mentek? Med­dig maradtok? Felnőtt kísé­rő nélkül?... Hogyan gon­doljátok? Nem! — hangzik a dörgedelem. Mit lehet itt tenni? Jó, ha a meghosszabbodott hét végi szabad idő prog­ramjának szervezését, már héttőn elkezdi az őrs vagy a lakóhelyi baráti közösség. Tervezzétek meg, mit szeret­nétek csinálni! __Kirándul­n i? Valószínűleg van az is­kolában vagy a csapatban rendszeresen túrázó pajtás, • őrs, szakkör. Kérjetek taná­csot, beszéljétek meg az út­vonalat, a látnivalókat, a közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókat. Már kész programmal (indulás, közle­kedés, úticél, visszaérkezés) álljatok szüléitek, csoportve­zetőtök, osztályfőnökötök elé Az sem árt, ha megtudakol­játok egymástól, kinek a szülei szeretnek kirándulni, s őket próbáljátok ..beszervez­ni”. Olykor egy fiatalos na­gyi is vállalkozhat késérő­nek. A felnőtt jelenléte egy-egy őrsi programon — olykor el­engedhetetlen. Mert bizony előfordulhat baleset, eltéve­dés, csomag elvesztése, vo­natkimaradás, késés stb. — s ekkor egy tapasztaltabb fel­nőtt vagy nálatok idősebb jobban tud dönteni. ... Akkor sikerül jól a prog­ram — a kirándulás, a mú|r zeumlátogatás. a társadalnii rpunka, a gyűjtőmunka, sportversenyek, színház-, mcA^. zilátogatás, ha olyan felnőt­tel, ifivel mentek, aki maga is szereti, ismeri mindezt. Mert akkor nemcsak kísér benneteket, hanem ötleteivel gazdagítja a programot. 11. E. A két gyermekszereplő (filmfelvételen kívül): Fehér Gáboré* Dolgozik a kamera; középen Szabó Gábor operatőr Forgó Léda Zenthe küllemében töké­letesen idézi a hajdani fa­lusi parasztzsidót. Vallása a , maga istenéhez köti, életvitelében olyan, mim a többi falusi parasztember. Temessy Hédi törékeny, férjeura szavára figyelő idős asszony. Vele külön is beszélgettünk, hiszen oly sok filmszerepe és tévésze­repe között ehhez hasonló még nem volt: — Az újszerű feladat ...................... . .. „ . _ , _ mindig izgalmas — mond­F elvete! közben: Szabó Gabor kamerája előtt Rudolf Peter, Temessy Hédi (hattal) es Zenthe Fe- ja __ Gyöngyössy Imre r enc, amint a tó felé indul. igen jól vezet rá, hogy ezt az asszonyt belülről lás. sam és élhessem. Külön megragadó az ősi zsidó mo­tívumokra épülő zene. Sok­szor eltöprengtem szerepe­men. Milyen érzések éltek azokban az emberekben, akiket most megjelenítünk? Milyen inzultusok érték őket? A felvételek során átélem ezeket. Rettentő sok fájdalmas indulatot kell ki­fejezni ebben a darabban. A filmkamera előtt nincs csalás. Azzá kell válnom, akit ábrázolok. Abszolút beleélést kíván ez a szerep. A már említett két fő­szereplőn kívül a film har­madik főszereplője egy Fe­hér Gábor nevű budapesti Temessy Hédit instruálja Gyöngyössy kisfiú, akit négyezer gye. rek közül választottak ki. A Rím ifjú párja: Leticia Cano és Rudolf Péter Imre rendező F Jőb, amíg élt, jám­© bor, hásszid zsidó i 1 volt, valahol egy Ti- I sza menti kis faluban. Val- ! lásos ember volt, aki tisz­telte istenének parancsait; életének az volt a nagy keserűsége, hogy gyerme­ke nem született és így nem tudott utódot hagyni, nem marad folytatása éle­tének. Ekkor lázadt fel a szelíd, istenfélő Jób az Űr ellen: ha az nem adott ne­ki gyermeket, majd ő sze­rez más úton. És a vallá­sos, falusi parasztzsidó örökbe fogad egy keresztény kisfiút. És lázad Jób a tör­ténelem ellen is, hiszen mindez 1943-ban történik, amikor a Tisza mentén élő zsidókra szomorú jövő vár. Jóbot és feleségét 1944-ben deportálták/ Az utánuk futó keresztény kisfiút lelökték a székéiről. A gyerek meg­maradt, s bár Jób és fele­sége elpusztultak, de hagy­tak folytatást. Nagyon rövid, tömör ösz- szefoglalásban ez a törté­neti gerince annak a most készülő új piagyar filmnek, amelynek külső felvételeit Tiszatar. jánban forgatta Gyöngyössy Imre rendező. A film címe: Jób lázadá­sa, írói Gyöngyössy Imre, " Kabay Barna és Petényi Katalin, operatőrje Szabó Gábor, a készíttetői pedig a MAFILM Társulás Stú­dió, a Magyar Televízió, valamint egy NSZK és egy spanyol cég. i Tiszatarjánban • már az utcán látszik, hogy itt fil­met forgatnak. Az egyik ház át van alakítva hajda­ni kis szatócsüzletté. A cég­táblája hirdeti: Róza néni vegyeskereskedése. Benne minden, ami csak egy ilyen kis falusi krájzlerájban negyven évvel ezelőtt lehe­tett A Tisza árterületén egy karámban juhok, nem messze onnan lovas szekér, az öreg házaspárral. Jóbot és feleségét Zenthe Ferenc és Temessy Hédi alakítja. Túl vannak az egyik jele­net próbáján, a csapó sze­rint az 545. felvétel indul. Harsan Bánk László első asszisztens vezényszava: — Csendet! (A'z operatőr fel­emeli a kamerát.) Felvé­tel! Hang indul! — Zenthe Ferenc feleségét odahagy­va, siet a karámhoz. Fia­talosan átugrik a gerendá­kon, keresi az eltűnt kis­fiút. Majd, hogy nem ta­lálja, a közeli tó felé in­dul, Rudolf Péter és más szereplők kíséretében. A je­lenetet hatszor veszik fel. Zenthe hatszor ugorja át a magas korlátot, hatszor fut végig a terepen. Ez az utolsó felvétel Ti­szatarjánban. Mádon ké­szítenek még felvételeket a Zenthe Ferenc hatszor ugrott be a A másik gyermekszereplő a Forgó Léda nevű kislány. További szereplők a már említett Rudolf Péter és Letícia Cano spanyol szí­nésznő, továbbá kisebb sze­repekben Pécsi Ildikó, Gálffi László, Ambrus And­rás, Kovács Titusz, Varga Katalin. Tiszatarjánba, a Tisza partjára úgy jutottak, hogy Gyöngyössy már egy ko­rábbi filmjénél szerette volna felhasználni ezt a tá­jat, másrészt pedig a téma itt nagyon is honos. E kör­nyéken éltek Jóbhoz ha­sonlók, akiknek éppolyan tragikus vége lett, mint ne­ki. A hatszor felvett jelenet a filmben nyolcvan másod­percet jelent majd, illetve addig tartott a felvételek­nél egy-egy alkalommal. A vágóasztalon derül majd ki, mennyi lesz a valóság­ban. Mindenesetre aláfestő hangként még a birkanyáj hangját is külön felvették. Mert szerepel a filmben a helyi birkanyáj, a juhász és a rendkívül szorgalmas kutyája is. \ Benedek Miklós Fotó: Laczó József műemléki zsinagógáról, Nagykállóban a régi teme­tőről. Abban a Nagykálló­ban, ahol a híres hasszid rabbi, Taub Eizik, a „Szól a kakas már” című ismert dal szerzője élt és akinek a sírjához hajdan igen so­kan zarándokoltak, első­sorban gyerekáldásért. Betűmozaik A Ti ?7 t H A J L SZ 0 A felső ábra három © terűből álló mezőit helyezzétek át az alsó ábra megfelelő mezőibe úgy, hogy a/ betűk vízszintes irányban olvasva Petőfi: Csokonai című verséből ad­janak idézetet. Hogy szól az idézet? Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése a következő: „Őseimnek véres kardja Fogason függ, rozsda marja, Rozsda marja, nem ragyog. Én magyar nemes vagyok!” A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvjutalmat nyertek: Lakatos Judit, Bold- va, Kossuth út 12. 3794; ifj. Holes István, Debrecen, Pe­tőfi S. tér 10. VIII/73. 4025; Nagy P. Ákos, Miskolc, Bi­hari u. 3. 2/4. 3530; ifj. Pipis László, Vatta, Szemere B. út 20. 3431; Tanács Rita, Ceg­léd, Rákóczi u. 51. IV/8. 2700; Bodnár Tamás. Gönc- ruszka. Fő u. 94. 3894.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents