Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
tW-okláht« ^«ombrtt fSZAKJfiACTARORSZAG 7 , Á rodostói Rákóczi-házban Befejeződtek a törökőrt szági Kckí as tóban a magyar állam tulajdonában levő Rákóczi-ház helyreállítási munkái az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával. Ezt követően a Központi Múzeumi Igazgatóság több kamionban különböző írásos és tárgyi anyagokat szállított Rodostóba, hogy ezekkel kiegészítsék az ottani régebbi kiállítási tárgyakat. A szakemberek szeptember elejére elkészültek a felújítási és berendezési munkálatokkal, így az érdeklődők megtekinthetik a gyönyörűen helyreállított Rákóczi-házat, s a benne levő emlékeket. A Törökországban járt borsodi turisták közül is már többen elzarándokoltak a rodostói emlékházba, s örömmel tapasztalhatták, milyen szép munkát végeztek a magyar építők és muzeológusok, hogy az idő viszontagságaitól megviselt épületet a vezérlő fejedelem történelmi nagyságához méltóvá tegyék. Az első látogatók között ▼olt Grc.ga. Sándor, a Hazafias Népfront Sárospataki városi Bizottságának titkára, aki elmondotta, hogy korábban is járt Rodostóban, s a mostani kívül-be- iül pompásan felújított épület. szinte össze sem hasonlítható a régi omlatagRá- kóczi-házzal. A kétemeletes ház előcsarnokában a fejedelem olajportréja és szobra, továbbá a Rákóczi család művészi kivitelű címere és a Rákócziak ősi fészkének, Sárospatak városának címeres zászlaja látható. A többi termet a száműzetés idejéből megmaradt bútorokkal, a Rákóczi családra, a Rákócziak korára vonatkozó emlékekkel rendezték be. A falakon a szabadságharc alatt a vezérlő fejedelemhez mindvégig hű Vármegyék címerei, a roppant kiterjedésű Rákóczi-birtokok térképei sorakoznak. Mivel pedig a Rákócziak I. Rákóczi Györgynek Lo- rántffy Zsuzsannával 1616 elején kötött házasságától számítva II. Rákóczi Ferencnek 1711 elején történt eltávozásáig, csaknem száz esztendeig a fejedelmi palotákkal ékes pataki várban éltek, a Központi Múzeumi Igazgatóság terve alapján a rodostói házba sajátos sárospataki emlékek is kerültek. A városi tanács egy pataki jellegű tárgyakból álló gyűjteményt küldött Rodostóba, annál is inkább, mert Rodostó — mai nevén Tekirdag — éppen a vezérlő fejedelem révén testvérvárosi kapcsolatban van Sárospatakkal, s ezt a kapcsolatot mindkét város évről évre mindjobban erősiti. A pataki tárgyak közt habán mintás kerámiák (a habánokat X. Rákóczi György tetepftette le Sárospatak Héce nevű negyedében!, továbbá domborművek, plakettek, a testvérvárosi kapcsolatra utaló oklevelek, emlékek találhatók, s ezeket a múzeum egyik termében együtt he- lyezték et. És mivel a Rákócziak kiváló szőlősgazdák is voltak, a hajdani Rákóczi-szőlőföldek világhírű termékeivel, jóféle tokajival töltött kis hordót és palackókat is láthatnak a Rákóczi-házba látogató török és a M árván y - ten ger- parti Tekirdagba érkező magyar és más országbeli kirándulók. Kenzefkizi bábfesztivál Pécs immár a hatodik alkalommal ad otthont a világ legjobb bábművészeinek: október 12. és 16. között a mecsekaljai városban tartják a nemzetközi felnőtt bábfesztivált. Ez az egyetlen állandó jellegű nemzetközi pódiuma a felnőtt bábjátszásnak, amelyet három évenként rendeznek meg a bábművészek nemzetközi szövetségének (UNIMA) védnökségével. Magyarországról kilenc bábcsoport vesz részt a mostani bábtalálkozón: a budapesti és a pécsi bábszínház, valamint a békéscsabai, az egri, a kecskeméti, a sárospataki, »szekszárdi és a tiszakécskei bábegyüttes. A fesztivál megnyitó ünnepségét október 12-én tartják a Pécsi Nemzeti Színházban. fenkócs Tibor vázlaté Időzavar Október. Megkezdődött az iskola. Valamikor palatáblával, néhány vékony füzettel, három könyvvel — egyik a katekizmus volt — indultunk az elemibe. Ma szó szerint is roskadozik az általános iskola alsótagozatos diákja. Hátán táska, egyik kezéből szatyorban a tornafelszerelés, a másikban tokba bújtatott feles, vagy háromnegyedes hegedű . A piacon kocstderék- számra piroslilc, zöldell, sárgállik az augusztus, a szeptember, de már a dér csípte október is. Gyümölcshalmok, zöldségdombok és burgonyahegyek várnak padlásra, pincére, veremre. Meleg sütőről álmodik a tök, szekrény tetején illatozik a birsalma, levében alszik a befőtt. A szőlő meghízott, mámoros mustként kész® érettségijére, bogy a banketten gyertya vslágártól csattogjon talpas poharakban . Megpróbáljuk megcsalni, becsapni az égitestek törvényeit Órát igazítunk, hogy reggel valamivel világosabb legyen abban a reményben, hogy a naptári napot hosszabbítjuk meg ezáltal. Az óra engedelmes jószág, és ha jó, pontosan mutatja az, időt. Ha aíko- nyattájt mostanában csodálkozunk. mennyire sötét van, az, nem a kronométer hibája. A naptári nap huszonnégy órája nem leit több, sem kevesebb. Ezt a „gyengébbek kedvéért” kellene hangsúlyozni, akik időzavarban -vannak és elfelejtik manapság, bogy pénteken is, minden pénteken nyolc óra a munkaidő. — O. 1. kérdjenek! Frici bácsi tele van dohánnyal. Egyszer neki is lehet. — Mire költi? — érdeklődött a sofőr. A férfi megütközve nézett rá. — Nem kell nekem sem- i mi. Van lakásom, ruhám, minden. Elek belőle. Ura- _san. Maga nem ismerte a régi urakat.. Azok tudták, mi az élet. — Ketyeg az óra. — Menjünk taxizni — mondta a férfi, és átadott egy százast. — Gyere holnap is! — szilt utánuk a ielszplgáló- nő Az utca már kezdett elnéptelenedni. A televízióban krimit adtak, a taxik üresen, szabad jelzéssel szaladgáltak. A férfi a belvárosba vitette magát. Ráérősen kocogtak a Váci út kockakövein, nézelődtek. A taxis munkája értelmét vesztette. — Gyorsabban! — ösztökélte a férfi. — Szerelem a száguldást. Mire a Nyugati pályaudvarhoz értek, a férfi - elszunnyadt. A taxis megfordult. és visszahajtott az újpesti áruházig. Ott megrázta a férfi vállát. — Otthon csucsizzon, papa! Hol lakik? A férfi megmondta. Magas téglakerítés előtt álltak meg. Az utca sötét volt és elhagyott. Sehol egy lélek. — Ne hagyjon itt — mondta a férfi. — Dolgoznom kell. — Adok ötszáz forintot. Vigyen el Palotára. Kotorászott a tárcájában, de már üres volt. — Várjon, hozok pénzt. — És ha,-elfelejt visszajönni? K;-: * — Jöjjön maga is. A taxis kisegítette utasát a kocsiból, s megfogta a karját, el ne essék. Betonkockákon bukdácsoltak az udvar végére, az épülethez ragasztott sufnikhoz. A férfi kinyitotta az ajtót, felkattintotta a villanyt. A vékony dróton függő, piszkos égőből halvány, sárga fény áradt. Az asztalon zsírpapírban egy grillcsirke csontjai hevertek. kiürült üvegekkel körülbástyázva. — Forduljon el! — mondta a férfi. Felemelte a rekamié fedelét. Felpér tollpihék szálltak fel, és kergetőztek az áporodott levegőben. A pókok sötét hasadékokba menekültek. Benn kesze-ku- szán. odavetve pihentek a bankjegyek. A férfi gyanakvóan hátrasanditott. — Mit les?! — villant , meg a szeme. Lecsapta .a rekamiét, s fordultában megtántoro- dott. Nekiesett az asztalnak, az üvegek lehullottak és összetörtek a kövezeten — Feküdjön le! — mond ta a taxis. — Pihenjen. — Várjon! — Jobban tenné, ha aludna. — El kell mennem Palotára. Van ott egy asz- szony ... A sofőr zsebrevágta az ötszázast, és kifordult. A férfi égve felejtette a lámpát, egy ideig a zárral vesződött, aztán legyintett. A kulcsot az ajtóban hagyta. Megszokta, hogy hozzá legfeljebb csak vinni lehet Ojpalotán jó félórát bolyongtak. Nem tudtak eligazodni az egyforma panelházak labirintusában. Végül a férfi rábökött egy lépcsőházra: — Ez az. — Biztos? . ,i , , — Most már mégis meti 1/ rém. Felmegyek, várjon meg! — Nincs időm. — Ne tegye ezt, velem. ■— Lassan letelik a műszakom, és még mindig magát ajnározom. ‘Unom már. — Adok ''efö-’éÖtöst, várjon meg. Mért lehet, hogy nincs itthon. Akkor hazavisz. Jő? — Rendben. — Az ötödik emeleten figyelje azt az ablakot — mutatta a férfi.- , Imbolygó alakját elnyelte a lépcsőház homálya. A sofőr hátradöntötte az ülést, kinyújtózott, s miközben halkan duruzsolt a motor, meleg levegőt fújva az utastérbe.' elszend eredeti. Eltelt háromnegyed óra. Felébredve az ablakot kémlelte. Mind sötét volt A taxis elhajtott. A császár deímedten feküdt egy tizedik emeleti ájtó előtt Pitnézsfa Mi újságírók gyakran esünk abba a „hibába”, hogy riportjaink, írásaink főszereplőjének — legyen ember, kert, vagy bárki, bármi — az extrát a különlegeset választjuk. (Legalábbis szeretnénk választani.) Félreértés ne essék, ezt nem bűnként említem meg, végül is a jó példa propagálása a sajtó célja, feladata. Mindössze azt akarom az előbbi önkritikával mondani, hogy a kimagaslók, kiválók mellett akadnak — sőt ők vannak többen — dicséretesen, ha nem is az előbbiekhez hasonló eredményességgel szorgoskodók, produkálók, akik olykor-olykor ugyancsak megérdemelnék a nyilvánossá got. Mindez a „lelki ismcret- furdalás” egy szalaszendi kert udvar nézegetése közben támadt bennem. Egy olyan kertben, amely nyilván nem vetekszik a lapunkban eddig bemutatott kiváló kistermelők minta- gazdaságaival, annak ellenére, hogy gazdájának a szégyenkezésre semmi oka nincs. Átlagos kert — ha a kerteket lehet egyáltalán áöagolrB — Németh Sándorét szalaszendi portája. Méretét tekintve éppúgy (400 négyszögöl), mint elrendezését „tartalmát” tekintve. Itt a községben, sőt a megyében számos más helyen találkozunk hasonlóval. Itt nyomban hozzátéve, hogy szerencsére, mert, ha ilyen az átlag — és a vélemények szerint ilyen —, akkor lehet., némi alapunk a büszkélkedésre. No. de ismerkedjünk meg a József Attila u. 38. szám alatti ház lakóival, s kertjükkel. A férj, Németh Sándor üvegező. Miskolcon. az építőiparban dolgozik. Felesége — a kert tulajdonképpeni gazdája — a fulókércsi Úttörő Tsz szalaszendi varrodájának vezetője. A munkaideje 7 —17 óráig tart. Mindezt azért írom le, mert a kertre, a jószágokra, szóval a háztájira csak előtte és utána jut idő. Emellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy három általános iskolás korú gyereket nevelnek. A kertjük pedig? A 400 öles portán a családi ház előtt, sőt a ház mellett is az alsó udvarban — ami egyben a gyerekek játszótere — mindenhol virág Amikor ott jártunk, a törpedáliák uralták a terepet szinpompájukkal elnyomva, az utolsó virágaikat hozó rózsaboiu'ökat is. A virágos alsó ' udvart a zöldséges kert követi. Bár Szalaszend éghajlatát tekintve — a megye egyik legészakibb települése —, nem kimondottan alkalmas zöldségtermesztésre, itt a Németh portán mégis találunk mindenféle zöldséget. A paradicsom termése — annak ellenére, hogy 37 liternyi paradicsomot már beföziek —, most október elején is pirosodik, s a .paprikán is fürtökben lóg a húsos termés. És van itt karalábé, karfiol, sőt még kelbimbó is! Hogy uborka is volt, azt néhány sárga hasas, magnak meghagyott uborka jelzi. Né- methné azt mondja, ez évben az uborka nem úgy sikeredett, ahogy szerette volna, bár 60 liternyit így is elrakott belőle télire. A legtöbb zöldségféle szép és gazdag termését látva, hallva, abban a hitben voltam, hogy a szükséges palántákat kiváló kertészektől szenük be. Kiderül. hogy ezeket mind itt a kertben nevelik, hagyományos melegágyban, istállótrágya melegtalpon. A zöldséges után az állattartó udvarrész következik. Azért nem baromfiudvarnak nevezendő, mert a számtalan kacsa, tyúk, csirke mellett a sertéseket is itt nevelik. Ez utóbbiból két-három darab minden évben eladásra is kerül, természetesen a saját vágásra hizlalt egy-két sertésen felül. A jószágok hizlalásához szükséges abraktakarmány a tsz-től kapott háztáji földön terem meg. Elsősorban árpa és kukorica. No. meg burgonya, amiből 28 zsákkal már be is takarítottak. Sőt, még az állattartó udvart követő felső, illetve nagt' kert is adott három zsák krumplit. A kertnek ezen a részén takarmány tök. takarmány- répa is terein, sőt volt itt dinnye (be is ért), valamint téli betnposásra tejeskáposzta. Körben gyümölcsfák határolják a nagykertet. meggy. dió. s a termését most adó — s elég bőségesen adó — körte. Az írás elején úgy fogalmaztam. Némethék szalaszendi kertje nyilván nem vetekszik a lapunkban korábban bemutatott, úgynevezett mintakertekkel. Utólag beválthatom — megtekintve mindent, meghallgatva a háziasszonyt, hogy mi mindent termelt meg. rakott el télire — ebben az állításomban már nem is vagyok olyan biztos. Hajdú lm re
