Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
T982. október 9., szombat i ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tanácskozott az orsz lés őszi ülésszaka ' (Tc/tytatás a 2. oldalról) — Az ország közrendjének és közbiztonságának jelenlegi állapotát összegezve, ha a jövőbe is tekintünk, azt látjuk, hogy sokfajta és szerteágazó munka vár társadalmunkra, az állami szervekre és ezek között különösképpen a belügyi szervekre, azok dolgozóira. Ifjúságvédelem Ezután arról szólt a miniszter, hogy a fiatalkorú bűnözéssel, a közveszélyes munkakerülésseV, az italos állapotban elkövetett bűncselekményekkel az illetékes állami szervek foglalkoznak. Ám a cselekmények társadalmi hátterének megváltoztatásához széles körű társadalmi összefogást kell kibontakoztatni, amelyet a kor- / mány irányít, ellenőriz. — A Minisztertanács nemrégiben foglalkozott a veszélyeztetett fiatalok helyzetével. Közismert tény, hogy hazánk társadalmi viszonyai alapvetően mentesek olyan, elsősorban a kapitalista országokra jellemző súlyos ellentmondásoktól, amelyek a fiatalkorú bűnözés nagyarányú súlyosbodásához vezetnek. Mégsem hallgathatunk arról, hogy bizony elég nagy számban élnek gyermekek és fiatalkorúak csonka, széthullott családban, alkoholista, vagy bűnöző szülők „felügyelete” mellett, nem kevesen veszélyeztetett körülmények között nevelkednek. A „bűnözői karrierhez” vezető úton gyakori kezdő lépés a csavargás, az ellenőrizetlen, munkakerülő életmód. A rossz társaság, az italozás, a „szipózás" után már csak egyetlen lépés a súlyosabb bűntettek elkövetése, az első törvénysértés után a bűnözői utánpótlás kialakulása. Ha csavargó, ápolatlan fiatalokat látunk kószálni az aluljárókban, pályaudvarokon, parkokban, üdülőhelyeken, gyakran kérdezzük, hol a rendőr és miért nem intézkedik. Pedig ez nem- ' csak rendőrségi kérdés. Amikor a rendőrségnek kell közbelépni, sokszor már késő. A munkakerülő, unatkozó, iskolakerülő magatartás megelőzését közös összefogással és nagyobb felelősséggel kell végezni. A társadalmi feladatok mellett pedig első helyen áll a szülők, a család felelőssége. Ezért fontos a családok erősítése, a családon kívül, vagy a poklot jelentő családokban élő fiatalok megmentése. A kormányhatározat ilyen irányt jelölt meg a fiatalok nevelésére hivatott intézményrendszerek munkájához. — Az alkoholizmus szinte szükségszerűen vezet a bűnözéshez. A rendszeres vagy túlzott mértékű alkoholfogyasztás különösen az erőszakos, garázda bűncselekmények elkövetésében játszik szerepet. Mindenki előtt ismert, hogy az illetékes állami és társadalmi szervek eddig is sok intézkedést tettek e káros jelenség visszaszorítására. A kormány ugyanakkor azzal bízta meg az érdekelt felelősöket, hogy a társadalom közös fellépésére támaszkodva, tegyenek további hathatos intézkedéseket. Szocialista törvényesség — Továbbra is arra törekszünk, hogy feladataink során a szigorú szocialista törvényesség jellemezze munkánkat. Ez negyedszázada folyamatosan érvényesülő vívmányunk. Következetesen kell védelmeznünk népköz- társaságunk törvényes rendjét, úgy is, hogy ártatlan embert az állami szervek eljárása nem sújthat, úgy is, kogy aki a törvényeket vétkesen megsérti, azt felelősségre vonják. ‘A törvényességnek ez az igazi érvényesülése a garancia arra, hogy az eszméinktől idegen torzulások soha meg ne ismétlődhessenek. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a hatóságok a törvényeket ne sértsék meg, de legalább ekkora gonddal kell ügyelni arra is, hogy a törvényes felelősségre vonást senki ne kerülhesse el, aki erre rászolgál, hogy ne legyenek privilégiumok, ne indulhassanak különféle mentőakciók, magyarán, hogy a mindenkire egyformán vonatkozó törvényeink maradéktalanul érvényesüljenek a közösség javára. — A közrend és a közbiztonság fenntartásához, különösen a megelőzéshez nélkülözhetetlen, nagyon jelentős segítséget kapunk a Belügyminisztérium önkéntes társadalmi segítőitől. Jelenleg is sok ezer önkéntes rendőr, tűzoltó, határőr teljesít szolgálatot társadalmi munkában. A rendőri, határőrizeti és tűzvédelmi tevékenységet ezenkívül több tízezer ifjúgárdista és úttörő is segíti. A gyermek balesetek megelőzésében például közel 25 ezer úttörő közlekedési rendőr tevékenykedik eredményesen. Itt, az országgyűlés előtt is megköszönöm munkájukat. — Munkatársainktól megköveteljük, hogy a jogszabályok, a szabályzatok szellemében és betűi szerint, művelten, kulturáltan végezzék feladataikat. Előfordul, hogy egyik-másik munkatársunk hivatalos eljárás során nem mindig áll feladata magaslatán. Az ok többféle lehet: képzetlenség, túlbuzgóság, a jogszabályok ismeretének hiánya, az adott helyzet és az arra vonatkozó jogszabályok bonyolultsága, s nem ritkán a nagy munkateher mjatti kimerültség. A hanyag, a szabályokat megszegő vagy gorombán eljáró munkatársainkat felelősségre vonjuk. Sokirányú tevékenységet folytatunk azért, hogy állományunk műveltsége, szakmai színvonala emelkedjék, magas fokú emberi jellemvonásaik megerősödjenek. — A törvény azt mondja, hogy a rendőri intézkedéseket az állampolgároknak követniük kell. A közrendnek és a nyugalomnak az alapja azonban természetesen nem ez a tevékenység. A legfontosabb, hogy a társadalomban mennyire lehet boldogulni, hogy munkával és csakis munkával lehessen boldogulni. Az ország népe keményen dolgozik azért, hogy közelebb jussunk a szocializmus elveire épülő céljaink teljesebb megvalósulásához, gyakorlati érvényesítéséhez. A szilárd közrend és a közbiztonság, a belső rend és nyugalom — a bevált politika talaján — a mai magyar társadalomban fenntartható, az ország népe biztonságban végezheti tovább munkáját, élheti életét. Biztosíthatom a tisztelt ország- gyűlést, hogy a Magyar Nép- köztársaság belügyi szervei, teljes személyi állománya a jövőben is képes és kész teljesíteni a rá háruló felelőe- ségteljes feladatokat — fejezte be beszámolóját Horváth István. Dr. Havasi Béla felszólalása Dr. Havasi Béla (Borsod m. 2. vk.), a Borsod megyei Pártbizottság titkára felszólalásában elmondta, hogy a közrend éa közbiztonság helyzetére vonatkozó országos érvényű tapasztalatok Borsod megyére is jellemzőek. Megállapítható, hogy a megye lakossága aktívan támogatja a rendőrséget a bűnözés elleni harcban, és mind reálisabban ítéli meg munkáját. Borsodban emelkedett a súlyos közlekedési balesetek száma és az embereket nyug- talímítja a garázdaság, az erőszakos bűncselekmények növekedése, ami elsősorban Miskolcon, de a megye más városaiban is érzékelhető. A falvakban lakókat a szapo- jxxló mezei lopások károsítják, amelyek megakadályozása egyelőre csekély sikerrel jár. A továbbiakban a képviselő arról szólt, hogy egyre erősödik az a közfelfogás. amely szerint a bűn- megelőzés és felderítés nemcsak a bűnüldöző és igazságügyi szervek, hanem az egész társadalom feladata. Az emberek többsége elítéli a jogsértéseket, . azonban nem mindig lépnek fel az elkövetőkkel szemben. Néhány, a társadalomra kisebb veszélyt jelentő magatartást nem is tekintenek bűncselekménynek. A jogsértéseket előidéző okok és körülmények gyakran a közömbösségre, a gondatlanságra és a figyelmetlenségre vezethetők visz- sza — állapította meg. példaként említve, hogy a korszerű üzemekben beláthatatlan következménye lehet, a technológiai utasítások, a biztonságtechnikai szabályok figyelmen kívül hagyásának. Indokoh tehát minden területen tovább erősíteni az állampolgári fegyelmet, a közösségi érdekek iránti nagyobb tiszteletet, a szocialista erkölcs normáival való azonosulást, a munkahelyi, a családi, a társadalmi közösségek embert formáló szerepét Ennek érdekében minden lehetséges módszert igénybe kell vennünk; az egyéni meggyőzéstől kezdve a tömegtájékoztatási eszközök hatékonyabb alkalmazásáig — hangoztatta. Miután a társadalmi, gazdasági folyamatok felgyorsultak, az eddigieknél körültekintőbben és kellő alapossággal' kell feltárni azokat az ellentmondásokat, amelyek a gyors változások következtében elősegíthetik a bűnözést. Az okok feltárásában, megszüntetésében nagy feladat hárul a bűnüldöző és igazságügyi szervekre, ám nagy a felelőssége a megye párt-, állami, társadalmi és gazdasági szerveinek. Erősíteni kell azokat a törekvéseket, amelyek a bűncselekmények megelőzésének jogi rendszerét próbálják hatékonyabbá tenni. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, Horváth István zárszava következett. Az országgyűlés a belügyminiszter beszámolóját a közrend és a közbiztonság helyzetéről, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A> napirendnek megfelelően, ezután Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke számolt be vizgazdálkcriásunk időszerű kérdéseiről. Kovács Antal államtitkár beszéde A társadalom fokozódó érdeklődése jut kifejezésre abban, hogy az országgyűlés öt év múltán ismét beszámoltatja az OVH elnökét a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. A vízügy dolgozói örömmel fogadták a lehetőséget, hogy e magas fórumon szólhatnak az 1954. évi vízügyi törvény céljainak teljesítéséről, gazdasági eredményeikről, gondjaikról, meg- • oldandó feladataikról — mondotta elöljáróban Kovács Antal. — Bár az eltelt években, munka közben is mindig éreztük az országgyűlés bizottságainak és a megyei képviselőcsoportok érdeklődését és támogatását, szükségesnek tartjuk a parlament vitáját és útmutatását, mert az a sokrétű vízgazdálkodási feladatok végrehajtásához nyújt szilárd politikai hátteret és erősíti a társadalmi összefogást. Legutóbbi országgyűlési beszámolónk óta — beleértve az V. ötéves terv egészét — a vízügyi1 szolgálat eddigi legnagyobb fejlesztését, állóeszköz-állományunk 39 százalékos bővítését hajthatta végre. Mindezek együttes hatásaként lényegében zavartalan volt a népgazdaság 4,5 milliárd köbméternyi víz- használata; 1 millió fővel nőtt az egészséges vizzel ellátottak száma; 300 községben épült vízmű, és olyan nagyvárosokban sikerült kiegyensúlyozottabbá tenni a vízellátást, mint Miskolc, Debrecen, Pécs, Kaposvár. Szeged és Győr belvárosainak védelmére nagy biztonságot nyújtó partfalak épültek. A vízgazdálkodási infrastruktúra relatív elmaradottságát azonban még nem tudtuk felszámolni. A társadalmi-gazdasági fejlődés a víz és az ember viszonyában sok téren új igényeket és új feszültségeket is létrehozott. Még mintegy kétmillió ember, az összlakosság egyötöde nem közműves vizet fogyaszt, közöttük sok településen olyat, amely közegészségügyileg kifogásolható. A vízre is érvényes pártunk XII. kongresszusának az a tétele, hogy „a takarékosság hassa át egész tevékenységünket, váljék életünk általános normájává!” Gazdaságunk ma még több vizet használ, mint amennyi zavartalan működéséhez feltétlenül indokolt. Igaz ez akkor is, ha a kedvező példák is gyarapodnak: a Lenin Kohászati Művek egy tonna acél előállításához az európai átlagnál kevesebb vizet használ, s az ipar frissvízhasználatának aránya a 60-as évek 1:2 arányáról 1:4- re javult Ugyanakkor jelzi a takarékosság további lehetőségét hogy az ipar által felhasznált ivóvíz 25 százaléka gyengébb minőségű vízzel is helyettesíthető, de úgy tűnik, hogy a vízjogi- lag engedélyezett mennyiség és a tényleges használat újraértékelése is hozzásegíthet a víz racionálisabb használatához. A lakosság vízfogyasztását sem tekinthetjük még elég takarékosnak. Amikor a népgazdaság szinte valamennyi területén — az országgyűlés előtt, jól ismert okok miatt — csökkentek a beruházási lehetőségek, a lakosság vízellátására szánt állóeszköz-fejlesztés előirányzatai lényegében szinten maradtak. A VI. ötéves terv erre a célra 22—23 milliárd forintot irányzott elő, s ez a vízgazdálkodási ág összes beruházásának több mint 40 százaléka. A kormány ismeri és elismeri a lakosság vízellátásának társadalmi indokoltságát és ezért támogatja a program változatlan folytatását. Bár a víztermelés és -szolgáltatás fajlagos költségei is jelentősen növekedtek, az elhatározott fejlesztések — kellő takarékossággal — lehetővé teszik mintegy további 700 ezer fő vezetékes vízellátását és 250 község vízi közművesítését. Ezzel elérjük, hogy lakosságunk 81—83 százalékban jut közműves vízhez. A fejlesztés súlypontja a nagyvárosok még ellátatlan területeire, valamint az elmaradottabb vidékekre helyeződik Borsod megyében 11 százalékkal. Nógrádban és Zalában 13 százalékkal. Szabolcsban 19 százalékkal növekszik az ellátottak köre, szemben az országos 7—8 százalékos átlaggal. Mintegy 500 közegészségügyileg kifogásolt vizű község ellátása rendeződhet, közműves vezetékes ivóvízellátással, fúrt kúttal és más műszaki megoldással. Az állam csak arra vállalkozhat reálisan, hogy a fővárosban és agglomerációs övezetében, a Tisza-vidék ipari központjaiban, a nagy tömegeket fogadó üdülőterületeken és a közép-dunántúli karsztvidéken segíti elő az égető probléma megoldását, de ezeken a helyeken is szükség van arra, hogy valamennyi érdekelt az eddiginél jelentősebb mértékben hozzon anyagi áldozatot. Az ipari vízgazdálkodásban a kedvezőtlen környezeti hatású gyártási eljárások módosítása, a vízkímélő — tehát kevesebb szennyvizet kibocsátó — technológiák, különböző visszaforgató rendszerek szélesebb körű alkalmazása sürgős és nélkülözhetetlen. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz is, hogy az újra hasznosítható anyagokat kivonják a szennyvizekből. El kell érnünk, hogy belátható időn belül csak kezelt használt vizet bocsássanak ki ipari üzemeink. Az ország területének csaknem fele, 41 ezer négyzetkilométer, belvízveszélyes. Belvízvédelmi műveink kiépítettsége mellett sokéri átlagban mintegy 100 ezer hekDr. Tóth Dankó István (Borsod m. 17. vk.), encsi körzeti orvos örömmel nyugtázta, hogy az OVH elnökének írásos — az ülésszak előtt a képviselőkhöz eljuttatott — beszámolója visszatért több, korábban felvetett javaslatra, sorsuk alakulására. A feladatok között pedig fontosságának megfelelő helyet kap vizei nk minőségének óvása. Szükebb pátriája, Észak-Magyarország folyóinak védelme érdekében javasolta: a jövőben célszerű lenne konstruktívabb együttműködést kialakitani a szomszédos országok vízügyi hatóságaival. A határfolyók hasznosítása és az árvízvédelem mellett ugyanis a folyók szennyeződése is közös felelősséget, gondot jelent. A továbbiakban megállapította: a vizek minőségét elsősorban az ipari üzemek rontják, de ma már érezhető a mezőgazdaság kemizálá- sánalc hatása is. Valamelyest enyhíthetne a gondokon, ha legalább tervszerűen, megfelelő időben végeznék a műtrágyázást. A képviselő ezután a megye ivóvízellátásáról szólt. A közegészségügyileg veszélyeztetett települések száma Borsodban 190, közülük a jelenlegi ötéves tervben 21 tárt borít belvíz; s a talaj túlnedvesedése miatt a károsodó terület ennek 2—3-szo- rosa is lehet. Miközben az elöntött terület és vízelvezetés ideje csökkent, a belvízkárok emelkedtek, a mezőgazdaság termelési színvonalával együtt nőtt a területek kárérzékenysége. Az Alföld egyes belvízöblözeteiben szinte évente ismétlődő súlyos gondok vannak. Az előttünk álló feladatokat az határozza meg, hogy a vízelvezető hálózat egyes elemei között számos helyen nincs megfelelő összhang, ez nagyon rontja a művek teljesítményét. Ezt tetézik a csatornák karbantartásának hiányosságai és az, hogy néhány mezőgazdasági üzem is túllépte az ésszerűség határát, amikor ősgyepet vont intenzív művelésbe. A vízrendezési beruházásokat a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, koncentráltan használjuk. Üj főművek építésére, a megle- vőek rekonstrukciójára jórészt csak a térségi meliorációhoz kapcsolódóan kerülhet sor. Elengedhetetlennek és célszerűnek látszik viszont, hogy a belterületi vízrendezésre szánt eszközöket is ezekre a területekre koncentrálják, hogy a települések ne maradjanak rendezetlen szigetként a meliorált térségekben. kap egészséges ivóvizet, a jelenlegi ütemmel számolva tehát még nyolc ötéves terv kellene ahhoz, hogy a megye valamennyi házába eljussanak a vízvezetékek. Az érintett településeken a csecsemőket tasakos ivóvízzel látják el, de a probléma megnyugtató megoldása egyre sürgetőbb. — Választókerületemben tapasztalom, hogy a falusi lakosság szívesen vállalja az anyagi hozzájárulást is, ha életkörülményeinek javításáról és az ivóvízellátásról van szó — tette hozzá a képviselő. A vitában elhangzottakra válaszoló Kovács Antal a hozzászólásokban említett gondok megítélésében egyetért a képviselőkkel. Befejezésül az Országos Vízügyi Hivatal elnöke kifejtette: feladataiknak a jövőben is igyekeznek eleget tenni, mégpedig a helyi szervek. a tanácsok, a vállalatok, a mezőgazdasági nagyüzemek mind hathatósabb segítségével. Az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpelláció Végül interpelláció következett. TOMAN KAROLYNE (Borsod m. 7. vk.), a nyék- ládházi Mezőpanel vasszerelője Ónod várának rekonstrukciója tárgyában intézett kérdést az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. Nemzeti kincseink megóvása iránti felelősségre utalva kérdezte: milyen intézkedés várható az egykor jelentős történelmi eseményeket megért jelenleg azonban pusztulóban levő ónodi Vár megmentésére, rekonstrukciójára. ABRAHAM KALMANépi tésügyi és városfejlesztés miniszter válaszában utalt ar ra, hogy az ónodi vár jelentősége, értéke u gyanús' ismert a szakemberek köré ben. mint a helybeliek előtt Az ország 8700 műemléki közül azonlian 350 a műemlékrom. s történelmi tartozásként, törlesztésként temérdek feladatot jelent ezek megJ óvása, helyreállítása. Az ónodi vár a XVIII. század vége óta fokozatosan indult romlásnak, ment tönkre. Sajnos az anyagi lehetőségek miatt nem a legkedvezőbb a pillanat a várrom helyreállítására. Mégis jelentőségét, állapotát figyelembe véve mód nyílik arra, hogy a helyi erőkre, szocialista brigádokra építve, lakossági támogatással és közreműködéssel megmentsék ami menthető. Még az ez éri ötéves tervben felmérik a kutatás, a tervezés. a kivitelezés pénzügyi / "eltételeit, s megkezdődhet az ilagmegóvási munka. A miniszteri választ az in-’ erpelláló képviselő és az or- •'ággyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ilésszaka — amelyen felállva elnökölt Apró Antal, Cservenka Ferencné. Péter János — befejezte munkáját Dr. Tóth Dankó István felszólalása
