Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

T982. október 9., szombat i ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tanácskozott az orsz lés őszi ülésszaka ' (Tc/tytatás a 2. oldalról) — Az ország közrendjének és közbiztonságának jelenle­gi állapotát összegezve, ha a jövőbe is tekintünk, azt látjuk, hogy sokfajta és szer­teágazó munka vár társadal­munkra, az állami szervekre és ezek között különöskép­pen a belügyi szervekre, azok dolgozóira. Ifjúságvédelem Ezután arról szólt a mi­niszter, hogy a fiatalkorú bűnözéssel, a közveszélyes munkakerülésseV, az italos ál­lapotban elkövetett bűncse­lekményekkel az illetékes ál­lami szervek foglalkoznak. Ám a cselekmények társa­dalmi hátterének megváltoz­tatásához széles körű társa­dalmi összefogást kell kibon­takoztatni, amelyet a kor- / mány irányít, ellenőriz. — A Minisztertanács nem­régiben foglalkozott a veszé­lyeztetett fiatalok helyzetével. Közismert tény, hogy ha­zánk társadalmi viszonyai alapvetően mentesek olyan, elsősorban a kapitalista or­szágokra jellemző súlyos el­lentmondásoktól, amelyek a fiatalkorú bűnözés nagyará­nyú súlyosbodásához vezet­nek. Mégsem hallgathatunk arról, hogy bizony elég nagy számban élnek gyermekek és fiatalkorúak csonka, széthul­lott családban, alkoholista, vagy bűnöző szülők „felügye­lete” mellett, nem kevesen veszélyeztetett körülmények között nevelkednek. A „bű­nözői karrierhez” vezető úton gyakori kezdő lépés a csa­vargás, az ellenőrizetlen, munkakerülő életmód. A rossz társaság, az italozás, a „szipózás" után már csak egyetlen lépés a súlyosabb bűntettek elkövetése, az első törvénysértés után a bűnözői utánpótlás kialakulása. Ha csavargó, ápolatlan fia­talokat látunk kószálni az aluljárókban, pályaudvaro­kon, parkokban, üdülőhe­lyeken, gyakran kérdezzük, hol a rendőr és miért nem intézkedik. Pedig ez nem- ' csak rendőrségi kérdés. Ami­kor a rendőrségnek kell közbelépni, sokszor már ké­ső. A munkakerülő, unatko­zó, iskolakerülő magatartás megelőzését közös összefo­gással és nagyobb felelős­séggel kell végezni. A társa­dalmi feladatok mellett pe­dig első helyen áll a szü­lők, a család felelőssége. Ezért fontos a családok erő­sítése, a családon kívül, vagy a poklot jelentő csalá­dokban élő fiatalok meg­mentése. A kormányhatáro­zat ilyen irányt jelölt meg a fiatalok nevelésére hiva­tott intézményrendszerek munkájához. — Az alkoholizmus szinte szükségszerűen vezet a bű­nözéshez. A rendszeres vagy túlzott mértékű alkoholfo­gyasztás különösen az erő­szakos, garázda bűncselek­mények elkövetésében ját­szik szerepet. Mindenki előtt ismert, hogy az illetékes ál­lami és társadalmi szervek eddig is sok intézkedést tet­tek e káros jelenség vissza­szorítására. A kormány ugyanakkor azzal bízta meg az érdekelt felelősöket, hogy a társadalom közös fellépé­sére támaszkodva, tegyenek további hathatos intézkedé­seket. Szocialista törvényesség — Továbbra is arra törek­szünk, hogy feladataink so­rán a szigorú szocialista tör­vényesség jellemezze mun­kánkat. Ez negyedszázada folyamatosan érvényesülő vívmányunk. Következetesen kell védelmeznünk népköz- társaságunk törvényes rend­jét, úgy is, hogy ártatlan embert az állami szervek el­járása nem sújthat, úgy is, kogy aki a törvényeket vét­kesen megsérti, azt felelős­ségre vonják. ‘A törvényes­ségnek ez az igazi érvénye­sülése a garancia arra, hogy az eszméinktől idegen tor­zulások soha meg ne ismét­lődhessenek. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a ha­tóságok a törvényeket ne sértsék meg, de legalább ek­kora gonddal kell ügyelni arra is, hogy a törvényes fe­lelősségre vonást senki ne kerülhesse el, aki erre rá­szolgál, hogy ne legyenek privilégiumok, ne indulhas­sanak különféle mentőakci­ók, magyarán, hogy a min­denkire egyformán vonatko­zó törvényeink maradéktala­nul érvényesüljenek a közös­ség javára. — A közrend és a közbiz­tonság fenntartásához, külö­nösen a megelőzéshez nél­külözhetetlen, nagyon jelen­tős segítséget kapunk a Bel­ügyminisztérium önkéntes társadalmi segítőitől. Jelen­leg is sok ezer önkéntes rend­őr, tűzoltó, határőr teljesít szolgálatot társadalmi mun­kában. A rendőri, határőri­zeti és tűzvédelmi tevékeny­séget ezenkívül több tízezer ifjúgárdista és úttörő is se­gíti. A gyermek balesetek megelőzésében például közel 25 ezer úttörő közlekedési rendőr tevékenykedik ered­ményesen. Itt, az országgyű­lés előtt is megköszönöm munkájukat. — Munkatársainktól meg­követeljük, hogy a jogszabá­lyok, a szabályzatok szelle­mében és betűi szerint, mű­velten, kulturáltan végezzék feladataikat. Előfordul, hogy egyik-másik munkatársunk hivatalos eljárás során nem mindig áll feladata magas­latán. Az ok többféle lehet: képzetlenség, túlbuzgóság, a jogszabályok ismeretének hiá­nya, az adott helyzet és az arra vonatkozó jogszabályok bonyolultsága, s nem ritkán a nagy munkateher mjatti kimerültség. A hanyag, a szabályokat megszegő vagy gorombán eljáró munkatár­sainkat felelősségre vonjuk. Sokirányú tevékenységet folytatunk azért, hogy állo­mányunk műveltsége, szak­mai színvonala emelkedjék, magas fokú emberi jellem­vonásaik megerősödjenek. — A törvény azt mondja, hogy a rendőri intézkedése­ket az állampolgároknak kö­vetniük kell. A közrendnek és a nyugalomnak az alap­ja azonban természetesen nem ez a tevékenység. A legfontosabb, hogy a társa­dalomban mennyire lehet boldogulni, hogy munkával és csakis munkával lehes­sen boldogulni. Az ország népe keményen dolgozik azért, hogy közelebb jussunk a szocializmus elveire épülő céljaink teljesebb megvaló­sulásához, gyakorlati érvé­nyesítéséhez. A szilárd közrend és a közbiztonság, a belső rend és nyugalom — a bevált po­litika talaján — a mai ma­gyar társadalomban fenn­tartható, az ország népe biz­tonságban végezheti tovább munkáját, élheti életét. Biz­tosíthatom a tisztelt ország- gyűlést, hogy a Magyar Nép- köztársaság belügyi szervei, teljes személyi állománya a jövőben is képes és kész tel­jesíteni a rá háruló felelőe- ségteljes feladatokat — fe­jezte be beszámolóját Hor­váth István. Dr. Havasi Béla felszólalása Dr. Havasi Béla (Borsod m. 2. vk.), a Borsod megyei Pártbizottság titkára felszó­lalásában elmondta, hogy a közrend éa közbiztonság hely­zetére vonatkozó országos ér­vényű tapasztalatok Borsod megyére is jellemzőek. Meg­állapítható, hogy a megye la­kossága aktívan támogatja a rendőrséget a bűnözés elleni harcban, és mind reálisabban ítéli meg munkáját. Borsodban emelkedett a súlyos közlekedési balesetek száma és az embereket nyug- talímítja a garázdaság, az erőszakos bűncselekmények növekedése, ami elsősorban Miskolcon, de a megye más városaiban is érzékelhető. A falvakban lakókat a szapo- jxxló mezei lopások károsít­ják, amelyek megakadályo­zása egyelőre csekély siker­rel jár. A továbbiakban a képviselő arról szólt, hogy egyre erősödik az a közfel­fogás. amely szerint a bűn- megelőzés és felderítés nem­csak a bűnüldöző és igazság­ügyi szervek, hanem az egész társadalom feladata. Az em­berek többsége elítéli a jog­sértéseket, . azonban nem mindig lépnek fel az elköve­tőkkel szemben. Néhány, a társadalomra kisebb veszélyt jelentő magatartást nem is tekintenek bűncselekmény­nek. A jogsértéseket előidé­ző okok és körülmények gyakran a közömbösségre, a gondatlanságra és a figyel­metlenségre vezethetők visz- sza — állapította meg. pél­daként említve, hogy a kor­szerű üzemekben beláthatat­lan következménye lehet, a technológiai utasítások, a biz­tonságtechnikai szabályok fi­gyelmen kívül hagyásának. Indokoh tehát minden terü­leten tovább erősíteni az ál­lampolgári fegyelmet, a kö­zösségi érdekek iránti na­gyobb tiszteletet, a szocialista erkölcs normáival való azo­nosulást, a munkahelyi, a családi, a társadalmi közös­ségek embert formáló sze­repét Ennek érdekében min­den lehetséges módszert igénybe kell vennünk; az egyéni meggyőzéstől kezdve a tömegtájékoztatási eszközök hatékonyabb alkalmazásáig — hangoztatta. Miután a társadalmi, gaz­dasági folyamatok felgyor­sultak, az eddigieknél körül­tekintőbben és kellő alapos­sággal' kell feltárni azokat az ellentmondásokat, amelyek a gyors változások következté­ben elősegíthetik a bűnözést. Az okok feltárásában, meg­szüntetésében nagy feladat hárul a bűnüldöző és igaz­ságügyi szervekre, ám nagy a felelőssége a megye párt-, állami, társadalmi és gazda­sági szerveinek. Erősíteni kell azokat a törekvéseket, amelyek a bűncselekmények megelőzésének jogi rendsze­rét próbálják hatékonyabbá tenni. A beszámolóhoz több hoz­zászóló nem jelentkezett, Horváth István zárszava kö­vetkezett. Az országgyűlés a belügy­miniszter beszámolóját a közrend és a közbiztonság helyzetéről, valamint a fel­szólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A> napirendnek megfelelő­en, ezután Kovács Antal ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke számolt be vizgazdálkcriásunk idő­szerű kérdéseiről. Kovács Antal államtitkár beszéde A társadalom fokozódó ér­deklődése jut kifejezésre ab­ban, hogy az országgyűlés öt év múltán ismét beszámol­tatja az OVH elnökét a víz­gazdálkodás időszerű kérdé­seiről. A vízügy dolgozói örömmel fogadták a lehető­séget, hogy e magas fórumon szólhatnak az 1954. évi víz­ügyi törvény céljainak telje­sítéséről, gazdasági eredmé­nyeikről, gondjaikról, meg- • oldandó feladataikról — mondotta elöljáróban Kovács Antal. — Bár az eltelt évek­ben, munka közben is mindig éreztük az országgyűlés bi­zottságainak és a megyei képviselőcsoportok érdeklő­dését és támogatását, szük­ségesnek tartjuk a parlament vitáját és útmutatását, mert az a sokrétű vízgazdálkodási feladatok végrehajtásához nyújt szilárd politikai hát­teret és erősíti a társadalmi összefogást. Legutóbbi országgyűlési be­számolónk óta — beleértve az V. ötéves terv egészét — a vízügyi1 szolgálat eddigi legnagyobb fejlesztését, álló­eszköz-állományunk 39 szá­zalékos bővítését hajthatta végre. Mindezek együttes hatásaként lényegében za­vartalan volt a népgazdaság 4,5 milliárd köbméternyi víz- használata; 1 millió fővel nőtt az egészséges vizzel el­látottak száma; 300 község­ben épült vízmű, és olyan nagyvárosokban sikerült ki­egyensúlyozottabbá tenni a vízellátást, mint Miskolc, Debrecen, Pécs, Kaposvár. Szeged és Győr belvárosainak védelmére nagy biztonságot nyújtó partfalak épültek. A vízgazdálkodási infra­struktúra relatív elmaradott­ságát azonban még nem tud­tuk felszámolni. A társadal­mi-gazdasági fejlődés a víz és az ember viszonyában sok téren új igényeket és új fe­szültségeket is létrehozott. Még mintegy kétmillió em­ber, az összlakosság egyötö­de nem közműves vizet fo­gyaszt, közöttük sok tele­pülésen olyat, amely köz­egészségügyileg kifogásolha­tó. A vízre is érvényes pár­tunk XII. kongresszusának az a tétele, hogy „a takaré­kosság hassa át egész tevé­kenységünket, váljék életünk általános normájává!” Gaz­daságunk ma még több vi­zet használ, mint amennyi zavartalan működéséhez fel­tétlenül indokolt. Igaz ez ak­kor is, ha a kedvező pél­dák is gyarapodnak: a Le­nin Kohászati Művek egy tonna acél előállításához az európai átlagnál kevesebb vizet használ, s az ipar friss­vízhasználatának aránya a 60-as évek 1:2 arányáról 1:4- re javult Ugyanakkor jelzi a takarékosság további le­hetőségét hogy az ipar ál­tal felhasznált ivóvíz 25 szá­zaléka gyengébb minőségű vízzel is helyettesíthető, de úgy tűnik, hogy a vízjogi- lag engedélyezett mennyiség és a tényleges használat új­raértékelése is hozzásegít­het a víz racionálisabb hasz­nálatához. A lakosság vízfo­gyasztását sem tekinthetjük még elég takarékosnak. Amikor a népgazdaság szinte valamennyi területén — az országgyűlés előtt, jól ismert okok miatt — csök­kentek a beruházási lehető­ségek, a lakosság vízellátá­sára szánt állóeszköz-fejlesz­tés előirányzatai lényegében szinten maradtak. A VI. öt­éves terv erre a célra 22—23 milliárd forintot irányzott elő, s ez a vízgazdálkodási ág összes beruházásának több mint 40 százaléka. A kor­mány ismeri és elismeri a lakosság vízellátásának tár­sadalmi indokoltságát és ezért támogatja a program változatlan folytatását. Bár a víztermelés és -szolgáltatás fajlagos költségei is jelentő­sen növekedtek, az elhatá­rozott fejlesztések — kellő takarékossággal — lehetővé teszik mintegy további 700 ezer fő vezetékes vízellátá­sát és 250 község vízi közmű­vesítését. Ezzel elérjük, hogy lakosságunk 81—83 százalék­ban jut közműves vízhez. A fejlesztés súlypontja a nagy­városok még ellátatlan terü­leteire, valamint az elmara­dottabb vidékekre helyező­dik Borsod megyében 11 százalékkal. Nógrádban és Zalában 13 százalékkal. Sza­bolcsban 19 százalékkal nö­vekszik az ellátottak köre, szemben az országos 7—8 százalékos átlaggal. Mintegy 500 közegészségügyileg kifo­gásolt vizű község ellátása rendeződhet, közműves ve­zetékes ivóvízellátással, fúrt kúttal és más műszaki meg­oldással. Az állam csak arra vállal­kozhat reálisan, hogy a fő­városban és agglomerációs övezetében, a Tisza-vidék ipari központjaiban, a nagy tömegeket fogadó üdülőterü­leteken és a közép-dunántúli karsztvidéken segíti elő az égető probléma megoldását, de ezeken a helyeken is szük­ség van arra, hogy vala­mennyi érdekelt az eddiginél jelentősebb mértékben hoz­zon anyagi áldozatot. Az ipari vízgazdálkodás­ban a kedvezőtlen környeze­ti hatású gyártási eljárások módosítása, a vízkímélő — tehát kevesebb szennyvizet kibocsátó — technológiák, különböző visszaforgató rend­szerek szélesebb körű alkal­mazása sürgős és nélkülöz­hetetlen. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz is, hogy az újra hasznosítható anyagokat kivonják a szenny­vizekből. El kell érnünk, hogy belátható időn belül csak kezelt használt vizet bo­csássanak ki ipari üzemeink. Az ország területének csaknem fele, 41 ezer négy­zetkilométer, belvízveszélyes. Belvízvédelmi műveink ki­építettsége mellett sokéri át­lagban mintegy 100 ezer hek­Dr. Tóth Dankó István (Borsod m. 17. vk.), encsi körzeti orvos örömmel nyug­tázta, hogy az OVH elnöké­nek írásos — az ülésszak előtt a képviselőkhöz eljut­tatott — beszámolója vissza­tért több, korábban felvetett javaslatra, sorsuk alakulásá­ra. A feladatok között pe­dig fontosságának megfelelő helyet kap vizei nk minősé­gének óvása. Szükebb pát­riája, Észak-Magyarország fo­lyóinak védelme érdekében javasolta: a jövőben célsze­rű lenne konstruktívabb együttműködést kialakitani a szomszédos országok vízügyi hatóságaival. A határfolyók hasznosítása és az árvízvéde­lem mellett ugyanis a folyók szennyeződése is közös fele­lősséget, gondot jelent. A továbbiakban megálla­pította: a vizek minőségét el­sősorban az ipari üzemek rontják, de ma már érezhe­tő a mezőgazdaság kemizálá- sánalc hatása is. Valamelyest enyhíthetne a gondokon, ha legalább tervszerűen, megfe­lelő időben végeznék a mű­trágyázást. A képviselő ezután a me­gye ivóvízellátásáról szólt. A közegészségügyileg veszé­lyeztetett települések száma Borsodban 190, közülük a jelenlegi ötéves tervben 21 tárt borít belvíz; s a talaj túlnedvesedése miatt a káro­sodó terület ennek 2—3-szo- rosa is lehet. Miközben az elöntött terület és vízelveze­tés ideje csökkent, a belvíz­károk emelkedtek, a mező­gazdaság termelési színvona­lával együtt nőtt a területek kárérzékenysége. Az Alföld egyes belvízöblözeteiben szin­te évente ismétlődő súlyos gondok vannak. Az előttünk álló feladato­kat az határozza meg, hogy a vízelvezető hálózat egyes elemei között számos helyen nincs megfelelő összhang, ez nagyon rontja a művek tel­jesítményét. Ezt tetézik a csatornák karbantartásának hiányosságai és az, hogy né­hány mezőgazdasági üzem is túllépte az ésszerűség hatá­rát, amikor ősgyepet vont in­tenzív művelésbe. A vízrendezési beruházáso­kat a korábbi évek gyakor­latának megfelelően, kon­centráltan használjuk. Üj főművek építésére, a megle- vőek rekonstrukciójára jó­részt csak a térségi meliorá­cióhoz kapcsolódóan kerülhet sor. Elengedhetetlennek és célszerűnek látszik viszont, hogy a belterületi vízrende­zésre szánt eszközöket is ezekre a területekre kon­centrálják, hogy a települé­sek ne maradjanak rende­zetlen szigetként a meliorált térségekben. kap egészséges ivóvizet, a je­lenlegi ütemmel számolva te­hát még nyolc ötéves terv kellene ahhoz, hogy a me­gye valamennyi házába el­jussanak a vízvezetékek. Az érintett településeken a cse­csemőket tasakos ivóvízzel látják el, de a probléma megnyugtató megoldása egy­re sürgetőbb. — Választókerületemben tapasztalom, hogy a falusi lakosság szívesen vállalja az anyagi hozzájárulást is, ha életkörülményeinek javításá­ról és az ivóvízellátásról van szó — tette hozzá a képvi­selő. A vitában elhangzottakra válaszoló Kovács Antal a hozzászólásokban említett gondok megítélésében egyet­ért a képviselőkkel. Befejezésül az Országos Vízügyi Hivatal elnöke kifej­tette: feladataiknak a jövő­ben is igyekeznek eleget ten­ni, mégpedig a helyi szer­vek. a tanácsok, a vállalatok, a mezőgazdasági nagyüzemek mind hathatósabb segítségé­vel. Az országgyűlés az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöké­nek beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vet­te. Interpelláció Végül interpelláció követ­kezett. TOMAN KAROLYNE (Borsod m. 7. vk.), a nyék- ládházi Mezőpanel vasszere­lője Ónod várának rekonst­rukciója tárgyában intézett kérdést az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhez. Nemzeti kincseink megóvása iránti felelősségre utalva kér­dezte: milyen intézkedés vár­ható az egykor jelentős tör­ténelmi eseményeket megért jelenleg azonban pusztulóban levő ónodi Vár megmentésé­re, rekonstrukciójára. ABRAHAM KALMANépi tésügyi és városfejlesztés miniszter válaszában utalt ar ra, hogy az ónodi vár je­lentősége, értéke u gyanús' ismert a szakemberek köré ben. mint a helybeliek előtt Az ország 8700 műemléki közül azonlian 350 a műem­lékrom. s történelmi tartozás­ként, törlesztésként temérdek feladatot jelent ezek megJ óvása, helyreállítása. Az óno­di vár a XVIII. század vé­ge óta fokozatosan indult romlásnak, ment tönkre. Saj­nos az anyagi lehetőségek miatt nem a legkedvezőbb a pillanat a várrom helyreállí­tására. Mégis jelentőségét, ál­lapotát figyelembe véve mód nyílik arra, hogy a helyi erőkre, szocialista brigádok­ra építve, lakossági támoga­tással és közreműködéssel megmentsék ami menthető. Még az ez éri ötéves terv­ben felmérik a kutatás, a ter­vezés. a kivitelezés pénzügyi / "eltételeit, s megkezdődhet az ilagmegóvási munka. A miniszteri választ az in-’ erpelláló képviselő és az or- •'ággyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ilésszaka — amelyen fel­állva elnökölt Apró Antal, Cservenka Ferencné. Péter János — befejezte munkáját Dr. Tóth Dankó István felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents