Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

1982. október 6., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A konzerv elutazott, a szakember maradt Milyen lesz a visszajelzés? r A mezőkövesdi asztalosok, ha mesterségükről kérdez­zük, órákon át tudnak be­szélni. Elmondják: mi a tit­ka annak, hogy ne látsszék a faburkolaton a rögzítés, szö­get, facsavart ne vehessen eszre a laikus szem. A múlt­béli szakmai fogásokról ugyanolyan lelkesedéssel be­szélnek, mint a manapság alkalmazott legmodernebb technikáról. Tudják: a régi mestereknél nem „mozgott a fa”, hiszen sok éven át szá­rították felhasználás előtt. Ma erre nincs mód. ma másfajta technológiát alkal­maznak. — Az idős szlovák aszta­losmester dicséretét emléke­zetünkben ma is őrizzük — mondja Nyitrai József, a Mezőkövesdi Asztalos Szö­vetkezet elnöke. — Szlová­kiában, egy kommunális lé­tesítmény belső asztalosmun­káit végeztük — együtt egy helybéli asztalosbrigáddal. Laci bácsi soha nem dicsér­te a munkánkat, s ugyan­csak meglepődtünk, amikor néhány szaktársával együtt meglátogatta munkahelyün­ket. Látjátok — mondotta —, valahogy ilyennek képzelem az asztalosmunkát. Szakem­berek vagytok, találjátok ki, hol rögzítették ezt a remek faburkolatot a magyarok? S itt szeretném megje­gyezni : külföldön, minket nem kövesdi asztalosokként ismertek, csak úgy emleget­tek: a magyarok. Mondanom sem kell, ez milyen köteles­séget rótt ránk. Mindannyi­an úgy gondolkodtúnk, ha nem állunk helyt, nemcsak a kövesdi szövetkezetre, ha­nem az egész szakmára, a magyar asztalosokra hozunk szégyent. Ez természetesen, • nemcsak a szaktudásra, ha­nem az emberi kapcsolatok alakítására, a külföldi tar­tózkodás idején való visel­kedésre is vonatkozik. — A mezőkövesdi asztalo­sok az utóbbi néhány évben sokan, sokfelé dolgoztak. Mi­lyenek a visszajelzések a magyar szakemberekről? — Levelezésünkből jó néhány elismerő sort tudnék idézni A sátoraljaújhelyi járás­ban néhány hónappal ez­előtt sokan még azt is meg­kérdőjelezték, hogy a síza- nált, az előző években mély­pontra jutott pálházai Rá­kóczi Tsz-ten érdemes-e megkísérelnie az új vezetés­nek a „rendcsinálást”. A pálházai „beliigyek” ismerői közül többen úgy vélték, hogy „ebből a csődtömegből szinte lehetetlen kivergődni” A járási pártvezetés véle­ménye azonban az volt. hogy a rendkívül súlyos „örök­ség”, a mostoha adottságok ellenére, bíznak abban, hogy a Rákóczi Tsz tagsága az új vezetéssel megtalálja a kiutat, amelyhez a bizalom, s a biz­tatás mellett minden segít­séget is igyekeznek megadni. Akkoriban, az év kezde- tén, az új vezetés nevében Pintér András, a Miskolcról Pálházára került fiatal tsz- elnök „türelmet” kért. Leg­alább néhány hónapi liirel met, mert, amint akkor mondta: — Még csak elképzelése­ink vannak, s korai lenne, ha ezekről, mint megvalósít­ható tervekről beszélnénk ... * Most, október elején, út­ban Pál háza télé. éppen azt fontolgatva, hogy nem lesz-e még korai a kérdezősködés: a határban látottak, s a kör­nyéken hallottak biztattak arra. hogy nyissunk csak be a Rákóczi Termelőszövetke­zetbe. — A környező határré­szekben meglepően iól el­munkált magágyakat, szer­ves trágyával szórt táblákat „forgató” erőgépeket, búzát szóró vetőgépeket láttunk . . Kovácsvágáson, egy régi — jegyzi meg az elnök. — Tény, hogy eddig sehonnan nem kaptunk reklamációt. Termékeink zömét exportra készítjük. Asztalosaink, kár­pitosaink vállalják a hely­színi szereléseket is. Export­ra. először 1975-ben dolgoz­tunk Az akkori próba ma már meghatározó a szövet­kezet életében Az utóbbi néhány esztendőben a leg­többet szovjet és csehszlo­vák partnerek részére dol­goztunk. Munkásaink szíve­sen mennek külföldre, ha hetenként találkozhatnak a családdal A szlovák szere­lésekkor erre lehetőség volt. a Szovjetunióban végzett munkálatok viszont gyakran három hónapig is eltartot­tak. Dolgozóink pedig két re­pülőjegyet kaptak- egyik az oda-, a másik pedig a visz- szautazásra szólt.. — A mezőkövesdi szövet­kezet egyik legfőbb vonzere­je éppen a külföldi munká­ban rejlik. Sok fiatal a kör­nyékről éppen ezért dönt az asztalos, illetve a kárpitos szakma mellett... — Nem panaszkodhatunk az utánpótlásra. Régi és jó kapcsolatunk van az itteni szakmunkásképző intézettel. Sok fiatalt az intézet irányít szövetkezetünkhöz. Vonzó az új tanműhelyünk is, ahol a szakma hagyományos forté­lyaira oktatjuk a tanulókat, míg az elméletet a szakmun­kásképző intézetben sajátít­, ják el. Amikor megszerzik a szakmunkás-bizonyítványt, akkor kezdődik az igazi munka. A mostanság alkal­mazott modern technológiá­val csak újdonsült szakmun­kásokként ismerkedhetnek meg a fiatalok. Szerencsére, az utóbbi években számos modern, a munkát könnyítő berendezést helyeztünk üzem­be. Csupán a szakmai, ha­gyományok őrzése miatt nem okítjuk rögtön a modern technikára tanulóinkat. — Az év elején még tar­tózkodóan beszéltek a ter­melési elképzelésekről a szö­vetkezetben. Mi történt az azóta eltelt kilenc hónap alatt? épület tatarozásán dolgozók azt mondták, hogy hamaro­san ott működik a tsz mel­léküzemága .. Füzérkajatán. egy régi iskolaépületet mu­tatták, amelyben állítólag még az idén varrodát nyit a Rákóczi Tsz ... Ezek szerint tervekké kovácsolódtak már az elképzelések? — Igen, elmozdultunk a mélypontról — válaszolta az elnök. — Jó partnerekkel, sok segítőkészséget tapasz­talva. hozzákezdtünk kiutat kereső terveink megvalósí­tásához. Mindent elköve­tünk, hogy gazdaságunk talpraállion. mégpedig két lábon álljon Ezért egyaránt fontos, hogy az alaotevé- kenységet és a melléküzem- ági tevékenységet is erősít­sük. fejlesszük. — Mi változott, vagy vál­tozik az alaptevékenységben? — A mostoha adottság sajnos a régi... De jobb munkaszervezéssel, a szak­mai színvonal javításával, sok mindenen változtatha­tunk. Minden eddiginél na­gyobb területen vetünk őszi búzát, és október elejére el­készült a 407 hektárnyi ter­vezett vetésterület magágya, sőt a vetőmag mintegy fele már a földbe is került... Néhány nap alatt 30 ezer mázsa Istállótrágyát szór­tunk ki. A filkeházi út men­tén, igaz kis területen, si­keres kukorcia fajtakísérle­tet folytattunk a martonvá- sárhelyi kutatók részére. F6­— Sok minden — mégpe­dig olyan kedvező dolgok, amelyekre nem számíthat­tunk az év eleji tervkészítés idején. Elsősorban az ex­portra gondolok. Az ARTEX- től nem várt megrendelése­ket kaptunk. Ennek köszön­hetőén az első fél évben a tervezettől jóval nagyobb nyereséget realizáltunk, az első hat hónapot ötmillió- hétszázezer forint nyereség­gel zártuk. A tervezettől több termelési értéket állí­tottunk elő. s kedvező áron külföldön értékesítettük ter­mékeink nagy részét. A hu- szonkilencmillióból 17 mil­lió forint értékű volt az ex­port Az idén — sok év óta először — tőkés exportot is bonyolítottunk. Néhány év­vel ezelőtt, francia megren­delésre készítettünk iroda­bútort most egy kuvaiti óla.)' más irodáját rendez­tük három hét alatt. On­nan visszajelzést ez ideig még nem kaptunk, s őszintén szólva, azóta nyugtalanok vagyunk. Szövetkezetünkben ugyanis immár gyakorlattá vált, hogy a helyszíni szere­lésért is garanciát vállalunk. Így volt ez most is, a kuvaiti megrendelésnél. Egy szak­emberünket ráállítottuk a gyártásra, aki jelen volt minden munkafolyamatnál. Az ARTEX ugyanis jónak látta, ha egy, a szakmában jártas szakember részt vesz a szerelési munkálatokban is. Nos, ilyen szakemberről gon­doskodtunk. Kollégánk, a szakmai dolgok mellett fel­készült az utazásra, az ott- tartózkodásra is. Szalonnát, konzervet küldött ki leendő munkahelyére. Hiába. Ké­sőbb megtudtuk: az ARTEX már az év elején elutazta azt a keretet, amely rendelkezé­sére állt. A mi szakembe­rünk számára már nem ju­tott a valutakeretből. Egy ARTEX-es utazott ki. Ez az egyetlen megrendelésünk, amely miatt nyugtalanko­dom. Vajon kik és hogyan végzik el a helyszínen asze.- reléseket? Félek is a minő­ségi visszajelzéstől... Déváid Hedvig leg szuperkorai hibrid kuko­ricák „vizsgáznak” ezen az északi vidéken, s eléggé biz­tatóan. Jó minőségben, ide­jében takarítottuk be a siló­kukoricát A jobb takar­mánytermesztést szolgálja, hogy gyepterületeink egy részén most készülnek a víz­levezető árkok, s az AGRO- COOP rendszer direkt-vető- gépével még ezen az őszön, 80 hektáron végzünk gyep­felújítást. Az elnök sorolja az első „lépéseket”. Például azt, hogy elkészült az első hat hideglevegős takarmányszá- rító, ami eddig bizony hi­ányzott; van már egy bálá­zógépük: a juhászaiban már megkezdték a kézi fejest, és az AGROCOOP kiemelt tá­mogatásával, fejőház építé­sével, a gépi fejést is beve­zetik a 2000 anyás juhászai­ban. Végre selejtezésre is sor kerülhet, mégpedig úgy, hogy a szükséges „utánpót­lást” saját szaporulatból tud­ják már biztosítani. Ami pedig a melléktevé­kenységet illeti, több, mára megvalósulás útján járó tervről adhat számot az el­nök: — Abbén a kovácsvágási, eddig nagyrészt kihasználat­lan, 540 négyzetméteres he­lyiségben az úgynevezett „ELZETT-kooperációnkat” bővítjük. A sátoraljaújhelyi ELZETT-gyárral alakítottunk ki az év első felében egy Pálházai változások Biztató kiútkeresés Korszerű csomagolás Korszerű csomagológép segítségével történik a közkedvelt konya­kosmeggy desszert csomagolása a Szerencsi Csokoládégyárban. Egy nyolcórás műszak alatt összesen 3 mázsa 30 dekagramm súlyú desszert csomagolását lehet elvégezni. Fotó: Fojtán László Pászfanyité gép erriiteiepifeknek A Szentendrei Erdészeti Gépgyár megkezdte az első hazai pásztanvitc gép gyár­tását. A facsemeték ülteté­séhez szükséges egyszerű és hatásosan dolgozó eszközt Unser János, a Vértesi Er­dőgazdaság szerelőié szer­kesztette. Az új gép a faül­tetést megelőző fontos mű­veletet a paszta nyitást köny- nvíti-gvorsítia, A telepítés területén ed­dig fáradságos időrabló munkával távolították el a bozótot a tuskőkat. az erős aljnövényzetet a íaültetök. A vértesi gazdaság újítóié­nak traktorra szerelhető "éne nyolc tárcsáiéval először fel­lazítja a falait maid a tár­csák mögé szerelt láncpá­rokkal kitépi és félredobia a tuskőkat gyökereket. Töké- . letesen megtisztított. tói megművelt pasztákat alakít ki a faültetéshez Az ötletes és olcsón előállítható be­rendezést a vadásztársasá­gok is használhatták ha a sűrűben cserkésző ösvénye­ket. leállásokat tisztításokat akarnak nyitni . A láncos pásztanyitó pro- titípusa jól vizsgázott a Vér­tesi Erdőgazdaságban Az ötnapos iMikatiétrői Edeiényi tapasztalatok fi közéleti aktivitásról Vizsgálták az ötnapos munkahét tapasztalatait az építőiparban. A kivitelező építőiparban a heti munka­idő csökkentése éves viszony­latban 24 millió munkaórát jelent Ennek pótlását sike­rült megoldani önerőből. Gon­dot jelent, hogy a törvényes munkaidő csökkentésével a dolgozók egy része elvesztet­te jogosultságát a különélés) pótlékra, de az időközben ki­adott újabb jogszabályok ren­dezték a problémákat. Sok he­lyen még megoldatlan a kü­lönböző munkaidőben foglal­koztatott dolgozók utaztatási!, mert a közlekedési vállalatok elsősorban a nagyüzemek igényeihez alkalmazkodnak. kedvező együttműködést. Mintegy 40 dolgozóval rész­egységeket gyártunk. Ezt nö­veljük most több, mint dup­lájára. Az év végére már több, mint 90, főleg női mun­kaerőt tudunk majd foglal­koztatni. Egy nagy teljesít­ményű présgép beállításával nemcsak jóval többet tu­dunk legyártani a gyárban szükséges részegységekből, hanem magasabb feldolgo­zási fokon, nagyobb jöve­delmezőséggel is állítjuk elő azokat. Füzérkajatán pedig, ahol ugyancsak van szabad női munkaerő, még az idén 30-as létszámú varrodát nyi­tunk a csobaji tsz-szel koo­perálva. — Miskolcon is működik már egy építőipari, kezdet­ben főleg festést-mázolást vállaló részlegünk. 1930 hek­tárnyi erdeink, erdő- és fa­gazdálkodásunk jövőjét ille­tően is vannak ígéretes ter­veink. Nagyon reméljük, hogy hamarosan megalakul a BEFAG és a három hegy­közi termelőszövetkezet (Fü­zérkomlós, Mikóháza és Pál- háza) erdészeti társulása. A csemeteneveléstől a kész fa­áru értékesítéséig teljes in­tegrációt szeretnénk létre­hozni. * Mindezek még csak az el­ső lépések Pálházán. Több, egymást követő, egyre sová­nyabb esztendő után, ettől a „mélypont utáni” első évtől még nem várhatnak csodát, azaz nyereséges zárszám­adást. De most már az az általános vélemény a járás­ban, hogy érdemes volt. hoz­zálátni a „rendcsináláshoz”, bíztatónak látszik a kiútke­resés a Rákóczi Tsz-ben. to. »J Milyen az edeiényi járás kommunistáinak példamuta­tása, közéleti aktivitása Ezekre a kérdésekre kereste a választ a közelmúltban a megyei pártbizottság párt­építési munkabizottsága. A testület, a járási pártbizott­ság tájékoztatója, majd az ülés eszmecseréjének tanul­ságai alapján megállapította: a terület párttagjainak dön­tő többsége a szocialista er­kölcs normái szerint él, és aktív közéleti tevékenységet folytat. Sokféle érv és tény igazolja ezt, például az is, hogy a járásban a párttagok 75 százalékának van állandó, vagy ideiglenes pártmegbí- zatása. Rendszeres, folyama­tos és jelentős politikai fel­adatokat vállalnak a párt­szervek tisztségviselői, és ak­tívak a különböző állami és társadalmi szervekben dol­gozó kommunisták is. A valósághoz az is hoz­zátartozik, hogy a közéleti tevékenységet sokan rang­sorolják: első helyre a párt­ban betöltött tisztségeket te­szik, míg a tanácsban, vagy a népfrontban végzett poli­tikai munkát kevésbé tart­ják fontosnak. Az is előfor­dul, hogy formális pártmeg- bizátásokat, formálisan érté­kelnek. Ugyanakkor tapasz­talható: ha a párttag nem teljesíti megbízatását, vét a munkafegyelem ellen, akkor a közvélemény sokkal éle­sebben ítéli el, mintha pár- tonkívüli volna. A vitában hangzott el, hogy a járás párttagjai ér­telmes célokért szívesen vál­lalnak feladatokat (ez bizo­nyára nemcsak az edeiényi járás kommunistáira vonat­kozik). Számos példa iga­zolja ezt az elmúlt évekből: társadalmi összefogással Ede- lényben, Szendrőn és Ruda- bányán tornatermek, tan­uszodák épültek. A felszaba­dulásunk évfordulójára meg­hirdetett versenyben, a köz­ségi pártszervek ösztönzésé­vel, több jubileumi park épült, amelynek többsége az­óta is színfoltja a község­nek. Mindezek is igazolják: ha értelmes és közérdekű ügyekben kérik a társadalom segítségét, akkor nem zár­kóznak el az emberek. Sok­szor gondot jelent, hogy van­nak kommunisták, akik túl­terheltek: nem veszik eléggé figyelembe képességeiket, rá­termettségüket, több tisztsé­gük van, ebből következik, hogy egyiket sem tudják ma­radéktalanul ellátni. Az ilyen jelenségek rontják a párt to>: kintélyét, és nem egy eset­ben a társadalmi munkát szívesen végző kommunista lejáratásához is vezetnek. A járás egyik sajátossága (ebben sincsenek egyedül), hogy a sok nyugdíjas párt­tag, akik többsége példamu­tatóan dolgozik, nyugdíjas éveiknek szinte központi, meghatározó tevékenysége a közéleti munka. De számos példa van arra is, hogy nyug­díjasként. egészségi állapo­tukra. fáradtságukra hivat­kozva nem vállalnak sem­miféle megbízatást. Azt mondják: eleget dolgoztak már, hátralevő éveiket nyu­godtan, konfliktusmentesen akarják leélni. A nagyobb baj az, hogy számos magas nyugdíjjal rendelkező párt­tag néhány hónapi passzivi­tás után, valamilyen sére­lemre hivatkozva kéri kilé­pését. vágj' a pártélet elha­nyagolása. vagy a tagdíj nem fizetése miatt a pártszerve­zetnék kell őket törölni a pártból. Szintén járási sajátossága bejáró párttagok magas szá­ma, akiket még nem sikerült eléggé bevonni a lakóhelyük közéletébe. Otthon várja őket a kiskert a háztáji; a lakóhely problémáinak meg­oldásában inkább csak kri­tikusként vesznek részt. A testület azt is megállapítot­ta, hogy a járás pártfegyel­me jónak értékelhető, de vannak, akiknek magatartá­sa — enyhén szólva — kí­vánnivalót hagy maga után; Vétenek a munkafegyelem ellen, italoznak, vagy éppen oly módon hajszolják az anyagiakat, hogy ez kizárja, vagy hátráltatja közéleti te­vékenységüket. Alapvető, nagy gondjaik nincsenek, de a jövőben fel­tétlenül előre kell lépni az emberi, elvtársi, baráti kap-; csolatok erősítésében, ame­lyek az elmúlt években meg­lazultak, szürkébbé váltak. A kommunisták nem ismerik eiéggé egymás életét gond­jait, elképzeléseit, vágyait;' emberi tulajdonságait. A tar­talmasabb emberi, elvtársi kapcsolatok hiánya nehezíti a párthoz való érzelmi kö­tődés erősödését; egyes párt­tagok így kevésbé érzékelik a közösség erejét védelmét; A közelgő beszámoló tag­gyűlések előtti beszélgetések és a számvetések eszmecse­réi is jó alkalmat jelentenek majd ezeknek a kérdéseknek az átgondolására is. (Petra)

Next

/
Thumbnails
Contents