Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-31 / 256. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. október 31., vasárnap Borsod vasas könyvtárainak gondjaiból Egy szakmai tanácskozás néhány tanulsága Az elmúlt napokban ülést tartottak Miskolcon a vasas szakmához tartozó borsodi könyvtárak képviselői, hogy megvitassák fejlesztési terveiket és ' problémáikat. E tanácskozáson a Borsod megyei szakszervezeti könyvtárvezetők, a szakszervezeti bizottságok és a vasas könyvtárakkal kapcsolatban álló 'művelődési házak képviselői, illetve a szakszervezet központi vezetőségének képviselői vettek részt. A Szak- szervezetek Borsod megyej Tanácsa Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese. Hu- bay László tartotta a tanácskozás vitaindító referátumát, vele beszélgettünk az értekezlet néhány főbb vonásáról. \ — Mi indokolta ennek a megyei jellegű tanácskozásnak az egybehivását, és miért évpen Borsodban? — Viszonylag nemrégen jelent meg a SZOT elnökségének határozata a szak- szervezeti könyvtárak fejlesztéséről. Ennek a határozatnak értelmében kellett mérlegre tennünk munkánkat. Tudni kell, hogy a szakszervezeti könyvtárak kettős irányítás alatt állnak. Gazdaságilag az iparági szakszervezet központi vezetősége, illetve, ahol van, azoknak központi könyvtára, szak- mailag-módszertanilag az SZMT Központi Könyvtára fogja össze munkájukat, illetve irányítja. A gazdasági élet változásai következtében a könyvtárak irányíthatásá- ban bizonyos eltolódások adódtak, különös tekintettel a már említett kettősségre, és a kettős irányítás koordinálásának szükségessége indokolta az értekezlet megtartását. S hogy miért Borsodban került erre, sor. Ar- nóth Károlyra, a Vasas Szak- szervezet Központi Könyvtárának igazgatójára hivat' kozom, aki elmondta: azért jöttek Borsodba, mert itt a szakszervezeti könyvtári munkának igen komoly hagyományai vannak, a múlt század végefelé alakult olvasóköröktől vezet a szakszervezeti könyvtárak útja a 1 máig, és a vasas területen 1 egyébként is kiemelkedő he- ! lyet foglal el Borsod megye. ! A Vasasnak Budapesten kí- I vül országosan 24 olyan 1 könyvtára van, amelyben ön- 1 álló főfoglalkozású dolgozó ; működik, ebből a 24-ből hat nagy könyvtár Borsodban ' van. (Diósgyőrött, Ózdon kettő-kettő, Borsodnádasdon és a December 4. Drótművekben.) Nem érdektelen meg- ’ említeni, hogy a mi könyvtárunknak, tehát a borsodi SZMT Központi Könyvtárnak is 24 önálló könyvtára van a megyében, és abból hat a vasasoké. Egyébként az összes megyei szakszervezeti ' könyvtári állomány 42 szá- ' zaléka, az olvasók 41,5 szá- 1 zaléka, a látogatók 52 szá- 1 zaléka, a kölcsönzött kötetek ! 60 százaléka a vasas könyv- ! tárakból adódik, azaz *te*z- sze magasabb az összes könyvtári munkában való részvételi arányuk, mint a könyvtárak «zárnának az 1 aránya. Itt kell megemlíte- I tá még azt is, hogy * hálózatunkban dolgozó 47 főfoglalkozású könyvtárosból 24 a vasas könyvtárakban dolgozik. — Amennyiben ilyen jelentős Borsod a vasas könyvtári munkában, minden bizonnyal adódnak gondok is. hiszen az értekezlet meghívójában is a fejlesztési terveken kívül a problémákról volt szó. — Valóban, vannak a működési feltételek körül nehézségeink. Például nagyon régi gond Ózd, ahol a Liszt Ferenc Művelődési Központ felújítása során nem lesz nagyobb területe a könyvtárnak, és belátható Időn belül lehetőség sem lesz további bővítésre. Így különféle szükségmegoldásokat keresnek többek között a város és üzemi fiókhálózat fejlesztésével próbálják ellensúlyozni a központ nehézségeit. Diósgyőrött most oldódott meg a helyiségprobléma (erről az Észak-Magyarországban nem is régen esett szó), de a Lenin Kohászati Műveken belüli fiókok rendszere és azoknak ellátottsága még nem teljesen megoldott. Az új kombinált acélműben viszont kitűnő. — Milyen álaproétö gondolatok merültek fel a vitában? — Néhányat emelnék ki ezek közül. Például a SZOT és a Vasas-központ véleménye szerint inkább legyen kevesebb könyvtár, de jobb állománnyal, jobb felszereltséggel, szakképzett könyvtárosokkal Ugyanakkor a gyakorló könyvtárosok szerint az összevonás veszélyetekéi járhat, mert a dolgozók nem mennek el egy másik üzembe vagy üzemrészbe kölcsönözni. Felmerült az a jogos kívánság, hogy az üzemi könyvtárakat oda kell telepíteni. ahol tömegesebben megfordulnak a dolgozók. Végül, mint minimális követelmény. megfogalmazódott a „szekrénykönyvtárak” miívadnyilás az íj Október 20-án indította friss programját a Miskolci Űj Zenei Műhely a megyei könyvtár előadótermében, mégpedig olyan koncerttel, ami nem kon certs zerűségé- vej akar hatással lenni a — végre egész tisztességes létszámmal összegyűlt — közönségre. Hogy a hallgatóság végül egy jó hangverseny élményével (Is) távozott, az már az előadóművészek és a repertoár külön érdeme. Sel- meczi György, a csoport irányítója bevezetőjében és a művekhez fűzött kommentárokban is a dolog műhelyjellegét kívánta hangsúlyozni, tehát a kompozíciókkal való találkozásoknak azt a fázisát, amikor egy-egy alkotói szándék, mint konkrét technikai, tartalmi, vagy már akár az interpretáció járulékos elemeként szóba jöhető részlet elemzése és kiemelése a cél. Különösen hasznosak az ilyen bemutatók napszükségessége. Kívánságként hangzott el és ez is indokolt, hogy a könyvtárosokat hívják meg minden olyan értekezletre, vitára, ahol könyvtárról, illetve azt érintő témákról van szó. hogy részben ők tájékozódjanak, részben ők tájékoztathassanak. — Az életkörülmények változása. az ötnapos munkahét kihatásai miként jelentkeztek a tanácskozáson? — Tagadhatatlan, hogy olvasói létszámcsökkenéssel állunk szemben. Megdőlt az a feltevés, hogy a növekedő szabad idő a kultúra iránti érdeklődést fogja fokozni, hogy az emberek több időt töltenek majd a könyvtárakban. Sajnos, az ellenkezője történt, a „második gazdaság” iránti kötelezettségek és sok egyéb teendő előzik meg a kulturálódási, és szorítják háttérbe többek között a könyvtár iránti érdeklődést. A különböző, eléggé át nem gondolt, mondhatni erőszakolt olvasás: kamoányok nem váltak be. Éppen ezért új módszerekkel kísérleteznek a könyvtárak. Például Diósgyőrben „brigádpárbaj” keretében olvasópályázatoknn való részvételeket szorgalmaznak, Ózdon pedig „A tűznek nem szabad kialudni” címmel brigádmozgalom keretében nemcsak szorgalmazzák az olvasást, hanem olyan versenyeket hirdetnek, amelyeken az olvasmány- és rendezvényélményeket különféle módon fel is kell dolgozni. — Miben látja ennek a megyei tanácskozásnak a jelentőségét? — A Vasas Szakszervezet Központi Könyvtára ajánlásokat dolgozott ki a könyvtárak számára és ezeket, valamint az értekezlet egészének tanulságait a jövő évi tervek készítésénél már felhasználhatják, s így nem egy itt elhangzott gondolat már a közeli hónapokban mindennapi gyakorlattá válhat. Zenei Műhelyben jaink zenéje kapcsán, hiszen az új zenének még nincs kialakult konvencionális rendje, az előadás és befogadás egymásra hatásából folyamatosan születik meg az az értékrend. melyet napjaink zenekultúrájának tekinthetünk. A műhely ehhez kíván segítséget nyújtani, mostani koncertjükön például egy Okeg- hem motette Birtwistle által • meghangszerelt változatával a reneszánsz muzsika és századunk egyik lehetséges kapcsolatát szemléltették, Ligeti György és Varese egy-egy művével a közelmúlt hangszeres kísérleteit idézték. Eisler dalciklusa pedig jó példája volt a megváltozott énektechnika és énekszerűség sikeres újításainak. A Miskolci 0.1 Zenei Műhely zenekarát Selmeczi György vezényelte, közreműködött Bruckner Adrién és Kincses Margit D. Szabó Ed« előbbi megszüntetésének (benedek) November 4-én kezdődik o szovjet filmek tesztiváljónok idei ünnepségsorozata. Az ünnepi hét programjában szerepel többek között a Megbocsátás című, Inna Povlavszkaja rendezte filmdráma, egy fél életet egymás mellett haragban eltöltött házaspái története, amelyből egy kockát mutatunk be bal oldali képünkön, míg a jobb oldali képen a Kényét, arany, fegyvet cimü, Sz. Gaszparov rendezte, s a polgárháború idején játszódó történelmi kalandfilmjének egyik jelenete látható. E filmet láthatja majd Miskolcon a 4-i nyitó ünnepség közönsége o Rónai Sándor Művelődési Központban. , > Először olaszul írt verset \ Tanár a Zrínyiből A napokban érkezett haza Olaszországból Tusnádi László, a miskolci Zrínyi Ilona Unesco asszociált Gimnázium magyar—olasz szakos tanára. aki részt vett Rómában a Nemzetközi Leonardo da Vinci Akadémia közgyűlésén. A közgyűlésen vette át azt az oklevelet, amely tanúsítja, az akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Germanus Gyula biztatta Egytemistaként sohasem volt tanítványa, mégis Germanus Gyula, nagy hírű professzor bíztatására küldte el első pályázatát Olaszországba. Az történt ugyanis, hogy amolyan „magánszorgalomból” fordítottá olasz nyelvre Germanus Gyula A félhold fakó fényében című művét. A fordítás kapcsán — azóta is íróasztalfiókban van — került kapcsolatba a világhírű tudóssal, aki felhívta a figyelmét arra, hogy a Bari melletti Corato városa pályázatot írt ki külföldieknek olasz versek írására. Három verset küldött, s az egyik megjelent egy dél-olaszországi antológiában. Akkor nem volt folytatása irodalmi szereplésének. 1976-ban azután újra pályázott, a milánói Alla bottega folyóirat kiírására. Mint később kiderült, erre a pályázatra 365 alkotó 1587 pályaművet küldött be. Tusnádi László ismét a kitüntetettek között volt. A folyóirat körülbelül 20 alkotó verseit közölte, köztük az övéit is. S ez a kaocsolat folyamatosabbá vált, néhány verse később is megjelent... Az előzmények felsorolására azért is szükség van, hogy egyrészt teljesebb kénét kapjunk a fiatal, húsz éve tanár Tusnádi László „olasz kancsolatairSl”. no meg azért is, mert erre figyelt fel Armando Troni professzor. a Nemzetközi Leonardo da Vinci Akadémia főtitkára. s ezeknek az előzményeknek alapián javasolta tiszteletbeli tagnak. Tasso-fordítás Amikor a nagyon szimpatikus tanárral beszélgettem, többször is elmondta; a professzor biztatása nélkül aligha merte volna elküldeni verseit. S hogy a költészettel milyen a kapcsolata? Nos, úgy gondolja, a fordítói munkát csak segítheti, ha két nyelven is ki tudja fejezni magát. Olyan ez, mint amikor a zenész két hangszeren játszik. Hogy mivel foglalkozik szabad idejében? Ta.sso fő művének, A megszabadított Jeruzsálemnek a fordításával. Kilencven éve jelent meg az utolsó fordítósa. Kapcsolata Tasséval még a szakdolgozatírástól datálódik, ha egyszer végére ér a fordításnak, azt tekinti majd élete legnagyobb eredményének. Hogy van-e érték a munkájában — ezt mások dolga eldönteni — mondta Tusnádi László, aki egyébként saját bevallása szerint az olasz nyelvet tanulta először úgy, hogy igazán meg akarta tanulni. A gyerekfejjel vezetett naplójában ugyanis vagy tízszer szerepel; elkezdtem németül tanulni... A törökhöz felnőtt fejjel fogott hozzá — törökországi útjának és e nyelv tudásának „köszönheti” magyar nyelvű publikációit a Napjainkban. Tanítani — felelősség Hány nyelven tud? Kitért a válasz elől. Mielőtt Görögországba utazott, ezer görög szót megtanult... S az arab kultúra kedvéért tanulmányozta a perzsát is. A török nyelvet például a közmondásokból és Kunos Ignác könyvéből tanulta. Kunos a török népdalokat jegyezte le. A népmesék voltak első olasz élményei ... Sajátos, de számára meghatározó ismerkedés volt ez a nyelvvel... „Amióta megkaptam a diplomám, mintha tovább folytatódott volna a diákélet. Mindig úgy tekintettem, hogy folytatódik a tanulás. S hogy a kutatómunka hogyan fér meg a tanítással? Ha nem szerénytelenség, a tanítást én a művészet egyik változatának tekintettem. Olyannak, amikor az ember egy nagy felelősség terhe alatt fiatalokat visz új területre. És ez nagyon szép dolog, összeegyeztethető-e? Nem érzek ellentmondást az egyéni érdeklődés és a tanítás között.., Vagy pillanatnyilag még nem .. Ritka megbecsülés ért' egy miskolci tanárt, örül a megbecsülésnek. És sorolja, hogy segítették a kollégák, a megyei tanács, a Művelődési Minisztérium, a római Magyar Intézet. S hogy az olasz szakos tanárok továbbképzésén a Móra Könyvkiadó szakembere általában ösztönözte: fordítsanak. S hogy hasonló biztatást kapott az intézettől is. A jövő titka, hogy fordításaiból lesze- könyv ... Beszélgetésünk szűkre szabott ... Az iskolában pontosan csengetnek. Tusnádi Lászlót délelőtt a zrínyis diákok várták, délután pedig a magának kijelölt kutatómunka, fordítás . .. Mindkettő, hogy szavával éljek, őlyan kaland, amelyért érdemes élni... Csutorás Annamária Bikkaliai és csati napok... Amint arról már beszámoltunk, gazdag kulturális eseménysorozattal idén is megrendezték Ernőd nagyközségben — Immár 11. alkalommal — a bükkaljai ünnepi heteket. A rendezvénysorozat zárására tegnap, október 30-án, az esti órákban került sor a művelődési ház nagytermében, A 19 órakor kezdődött esemény kulturális programmal indult, ennek keretében műsorral lépett a nézők elé a termelőszövetkezet énekkara, az általános iskola tánccsoportja, a Szederinda népzenei együttes és a gyermekek citerazenekara, a budapesti Vadrózsa citerazenekar és Hazadi Zsuzsa népdalénekes, az emődiek régi Ismerőse. A műsoros estet követően került sor a bükkaljai hetek rendezvénysorozatának értékelésére és ünnepélyes „bezárására”. Amíg Ernődön befőjetek valamit, addig Mezócsáfon és társközségeiben most kezd igazából folytatódni az dén második alkalommal megrendezett 'Csáti napok eseménysorozata. A hét végén rendezték meg a mezőcsáti művelődési központban azt a találkozót, aminek keretében dr. Tábo- ros Sándor tanár Ismertette a Fejezetek Mezöcsit és vidéke múltjából összegyűjtött anyagát: ma, vasárnap a sport kedvelői találhatnak maguknak szórakozást, a tS program a Mezőcsát—Éne« nagyközségek közötti labdarúgó-mérkőzés lesz. Egyetemi előkészítő tanfolyam A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára előkészítő önköltséges esti tanfolyamot indít azon fiatalok részére, akik az 1983-84. tanévben olyan egyetemen, vagy főiskolán szándékoznak továbbtanulni, ahol a felvételi vizsga tárgyai: MATEMATIKA-FIZIKA, MAGYAR-TÖRTÉNELEM. A tanfolyam részvételi dija: 650 Ft A beiratkozáshoz szükséges nyomtatványok az egyetem tanulmányi osztályán (központi főépület, fszt 23. ajtó), illetve a főépület portáján vehetők át. A tanfolyam megnyitásának időpontja: 1982. not. 5. NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM oktatási rektorhelyettese
