Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1982. október 30., szombat Műemlékbejáráson az elmúlt évtizedek során az A »őr építését a XIV-XVI. századra taksáló emléktáblát a miskolci pedagógus természetjárók helyezték el az ősi falakon. Még szerencse, hogy a f Várhegyre felvezető szekérút a rétegvona- Jakat követi, a nyílegyenes télkapaszkodáshoz ugyanis legalább két tüdő kellene, így is alaposan fújtattunk, mire felértünk a szürkésfehér sziklákkal világító hegycsúcsra épült kővárhoz. Nem csoda, hazánk egyik legmagasabban fekvő váráról van szó. A tengerszint felett 463 méter magasan járunk. Csak összehasonlításképpen mondjuk el — Po- ládi-Kovács Attila egyik, e várról szóló tanulmányában' szereplő adatok alapján —, hogy a visegrádi fellegvár mindössze 315 méterre van a tengerszint felett, és a füzén sasfészek sincs magasabban 450 méternél. Innen a Varhegyről a kilátás csodálatos mindenfelé, így messze ellátni a mindig közlekedési útvonalul szolgáló Bódva völgyén. Nem véletlen, hogy annak idején éppen ide építették e várat. Mégpedig nyilván abból a célból, hogy a felső Bódva völgyét, a Tornából Abaúj, Borsod, Gömör felé futó utat ellenőrizve, védje. A vár alatti falu. Szögliget híres mondagyűjtője, Bo- b(zly István szerint egy ördöggel . szövetkező nagyúr, valamikor a szemben levő Övártetőn emelt várat, de azt — az egyezség megszegése miatt — az ördög elpusztította, s a köveket átdobálta a mai Várhegyre. A néphagyomány azt tartja, hogy a Bebek család egyik őse e kövekből emelte Szádvárát, amit a helybéliek éppen ezért Bebek-várának is mondának. Détshy Mihály: Egy ismeretlen magyar vár — Szádvár című tanulmányában — a mondával ellentétben — azt írja. hogy Szádvár egyike az 1250-es években, IV. Béla rendelkezésére épült kőváraknak. E vár soha nem játszott jelentős szerepet az ország történelmében, ostroma, megszállása soha nem okozott döntő fordulatot. Mégsem volt jelentéktelen erődítmény! Bizonyság rá a sok tulajdonos, akik olykor bizony perrel, erőszakkal is igyekeztek birtokolni. Első várnagyát állítólag Péter ispánnak nevezték, egy 1324- ben kelt oklevél említi is a nevet. De voltak itt az évszázadok folyamán Druge- thek, a mondában is szereplő Bebekek. s ura volt Wer- bőczi István éppúgy, mint Gsáky István erdélyi főkapitány, vagy Esterházy Pál semprei, ugyancsak főkapitány. Sőt, bírták Thököly ku- rucai is! Egy 1731-ből származó leírás szerint kelet—nyugat irányban 200 méter hosszú, átlagosan 70 méter széles, szabálytalan alakú erődítmény Szádvár. A rajzok szerint négy részre tagolódott. A belső vár szabályos négyszög alakú volt, sarkain kerek bástyákkal, valamint két szögletes toronnyal. A másik udvar háromszög alakú volt, csúcsán rondellával, a két szélső udvar pedig szabálytalan formában, a változatos terephez jól alkalmazkodó olasz bástyával épült. Mindezeket azért írom le, mert ma, csupán a romokat látva, nagyon nehéz még elképzelni is, hogyan nézett ki egykoron ez a vár. Gerő László még 1968-ban írta a Magyar várak című könyvében, hogy Szádvár falainak konzerválása nagyon időszerű lenne. Ez az állítás, óhaj rpa még Inkább helyénvaló. Hiszen 1968 óta ebben a kérdésben semmi lépés nem történt, sőt zótirtásra, területrendezésre azonban még szükség van! Miként a már kivágott bokrokat, fákat is el kellene a területről szállítani! És a neheze csak ezután következne! A sok helyen még 6— 10 méter magasan álló falak konzerválását — már csak balesetveszély miatt is — egyre inkább sürgeti az idő. Ezt a sürgetést indokolja az a tény is, hogy e vidék a Ménes-völggyel kiegészülve, Borsod-Abaűj-Zemplén megye — nem túlzás — öt legszebb kis tájegysége közé sorolható. i A leírások szerint e várat 1685—86 fáján robbantották fel a császáriak. Az akkor megmaradt — de évszázadokkal korábban rakott — falak, kövek immár több száz éve dacolnak az idővel. De mindent a fal, a kő sem képes kibírni! Kár lenne hagyni, hogy végül is kőhalommá omoljon össze minden, ami még áll, emlékeztet. Már csak azért sem, mert — az idézett mondával ellentétben — nem hiszem, hogy akkor majd akad új várépítő. Hajú a Imre Fotó: Fojtán László A még álló falak váiat idéznek. Kérdés: meddig? erdő annyira benőtte a várat, a meglevő falakat, hogy a fa- és bozótdzsungelben szinte csak kúszva tudtak közlekedni azok a turisták, akik vették a fáradságot, s felgyalogoltak ide • történelmünk eme emlékhelyéhez. Most, hogy ott jártunk, a várfalak körül, s bent a várudvaron a sok kivágott fa, bokor arról tanúskodott, valakik megtették az első lépéseket e túrákra, kirándulásokra Igen alkalmas emlékhely rangjának helyreállítása érdekében. További boR ejtve ny Btgv hívnak? A rajzokban két fiú és két lány nevét rejtettük el. Hogy hívják őket? Elmúlt heti rejtvényünk helyes meg- © fejtése a következő: DAXLI A helyes megfejtést beküldötték közül a következők nyertek könyvjutalmat: Farkas Erzsébet, Hernádnémeti, Arany J. utca 27. 3564; Czomba Irma, Miskolc, Avas-dél. Bokányi Dezső u. 12. III/l. 3529: Hajdók Zénó, Miskolc, Ács József u. 2. 3516; Huszin Andrea. Taktakenéz, Kossuth u. 4. 3924; Szabados Krisztina, Miskolc, Bársony János u. 39. 3531; Papp Gábor, Mezőzombor, Táncsics u. 10. 3931. Az állatok királya (Olasz népmese) Volt egyszer egy király, akinek három lánya volt; kettő se szép, se csúnya, a legkisebb viszont igazán szép volt. Jött valaki, hogy megkérje a legnagyobb kezét, de a legkisebbe szeretett bele; így aztán egyik sem ment férjhez. A két nagyobb fondorlatoskodott a legkisebb ellen; azt mondták apjuknak, megálmodtak mind a ketten, hogy húguk megszökött a háztól egy közkatonával. Rettegett a király, hogy az álom beteljesül, és legkisebb lánya szégyent hoz a házra. Hívatta generálisát, és megparancsolta neki, hogy vigye el a lányát az állatok királyának erdejébe, s kardjával ölje meg. Így aztán elmentek sétálni az állatok királyának erdejébe, a leány és a generális. — Hát — mondta egyszer csak a leány —, most már menjünk haza. Azt mondta a generális: — Nem, Felséged, azt a parancsot kaptam, hogy megöljem itt. — És miért akar engem, az ártatlant megölni? — A király parancsa — mondta a generális, és kirántotta a kardját Mikor azonban ránézett erre a szerencsétlen, rémült leányra, megszánta őt, elvitte ruháját, bárányvérben megforgatta, és azt vitte a királynak bizonyítékul. A leány egyedül maradt az erdőben, és az állatok királyától való félelmében sírva fakadt, aki itt él az • erdőben, és felfal mindenkit, akit csak talál. Sírt egy sort aztán megtörölte a szemét, és elaludt egy faodúban. Reggel az öreg állatok királya éppen vadászott egy megsebzett szarvast csapázott. És a szarvas helyett egy alvó kislányra lelt. Szépsége elbűvölte, felébresztette. és így szólt hozzá: — Akarsz velem jönni? Ne félj! — A leány beleegyezett, és követte az állatok királyát az erdő közepén álló házába, ahol magányosan, szomorúan éldegélt vadászgatott, miközben teremtett lelket sem látott. A leány végezte a ház körüli teendőket, s az állatok királya megszerette őt, mintha saját lánya lenne. Egy reggel, amikor éppen felkelt, s a haját fonta az ablakban, a párkányra telepedett egy papagáj és azt mondta: Fésülsz szép hajfonatot, hiába, Felfal téged az állatok királya. E szavakN hallatára a leány sírva fakadt. Mikor az állatok királya visszatért a vadászatból, látja, hogy szomorú, s megkérdezte: — Mi bajod? — És a leány elmesélte, hogy mit mondott a papagáj. — Tudod, mit kell válaszolnod? — kérdezte a király: Papagáj, papagáj, Tolláidból legyező lesz, rossz madár, Falat húsod kutyák elesége, Én leszek a gazdád felesége Amikor másnap elmondta ezt a mondókát, a papagáj dühében tollát felborzolta. s úgy megrázta magát, hogy tollahullatva repült el. A papagáj a szomszéd királyé volt, s mikor megkopasztva hazatért, azt kérdezte a szolgáktól: — Ki merészelte bántam a papagájt? A szolgák feleltek: — Minden reggel az állatok királyának háza felé repül, és így érkezett haza, megkopasztva. A király azt mondta erre: — Holnap reggel nyomába szegődök, és magam nézem meg, mi történik vele. Másnap az erdőbe lovagolt, követte a papagáj röptét, az ablak alá ért, ahol a szép leány fésülködött, akihez foghatót soha nem látott még. A papagáj az ablakpárkányra telepedett, és ezt énekelte: Fésülsz szép hajfonatot, hiába, Felfal téged az állatok királya. És a leány válaszol neki: Papagáj, papagáj, Tolláidból legyező lesz, rossz madár. Falat húsod kutyák elesége. Én leszek a gazdád felesége. És a papagáj az összes tollát kirázta mérgében. Erre a király megjelent az állatok királya előtt és feleségül kérte a leányt. Az állatok királya szívesen beleegyezett. bár nagyon szomorú volt, hogy el kell válniuk. Az köszönetét mondott, búcsút intett és otthagyta egyedül az erdő közepén. A lakodalomba eljött ( a király . a menyasszony apja is, és bocsánatot kért lányától azért a bűnéért amit a gonosz nővérek fel- buitására ellene elkövetett. És a papagáj? Elröoiilt és senki sem hallott azóta róla. Fordította: Angyal János BélY®gsjyűjté® ar Bélyeggyűjtők ör- - K* . A Magyar ________ s zágos Szövetsége Észak-magyar- országi Területi Bizottsága ez év harmadik negyedévi ülését megyénként tartotta meg. Azokon az egyes megyei problémákon és eredményeken kívül megtárgyalásra került az 1974-es párthatározat. valamint az l97G-©s köz- művelődési törvény szövetségen belüli hatékonyabb végrehajtása is. A bizottsági tagokon kívül a Borsod megyei Tanács művelődési osztálya részéről Kerekes László, a Heves megvel Tanács művelődési osztálya nevében dr. Kovács Páiné, míg a Nógrád megyei művelődési osztály nevében Szilasi András osztályvezető-helyettesek is felajánlották segítségüket. Vagyis az illetékesek felismerték a bélveggvőltés- ben rejlő oktató-nevelő, ön- és közművelődési hatást. Ennek érdekében megyénként fontos intézkedések történtek a kitűzött cél mielőbbi megvalósítására. Az Evfordulók-események *82 sorozat keretén belül, október »9-és hozta forgalomba hazánk Böloni György postoigazgatása a Kossuth-díjas író és neves publicista Bölöni György — a szocialista realista irodalom Jeles képviselője — születésének T00. , évfordulóidról megemlékező, 2 Ft névértékű bélyeget. A bélyeg 1 800 300 fogazott és 5700 fogazatlan példányban Va- gyóczky Károly grafikusművész terve alapján, 100 bélyegképet tartalmazó Ívekben, több színű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdába^ készült. A bélyegkép Bölöni György portréját ábrázolja. Légrády Sándor grafikusművész kiállítása alkalmából Körmenden volt postai bélyegzés nk- tóbei 24-én. A „Victor Vasareiy- kfállftás — Szénfnüvészeti Múzeum” feliratú bélyegzést október 29-én Használták Bunaoesten. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65 és a Szovterunió megalakulásának 60. évfordulóin tiszteletére a Budarest 4. számú postohlvatalbon lesz bélvenzés november 5-én. Ezen a nanon az arra kilelölt postahivatalok használni fogiák az elsőnapi bélyegzőt is Október 29-én o M^kolc, Eger és Salgótarján 1. számú postahivatalok emlékeztek meg Észak-Magyarországról bélyegzővel, a takarékossági világnapról. R. U
