Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

1982. október 27., szerda 6SZAK-MAGYARORSZAG 3 Megbízható exportőrök Egy kis gyár nagy teljesítményei T Á Kismotor- és Gépgyár 3- ks számú mezőkövesdi gyá­rát úgy tartják számon a vállalatnál, mint olyan üze­met, amelynek kollektívája nem fél az. újtól, bátran vál- ; lal olyan feladatokat is, í amelyek eladdig ismeretlenek | voltak. Természetesen nem ■ megfontolás nélkül, hanem ha ! a feltételek egy része adott, ! s ami hiányzik, képesek , megteremteni. Növelni az exportot Kinézel Miklósi, a gyár igazgatóját a mezőkövesdi járás párt- és állami veze­tői úgy emlitik, mint olyan embert, aki három dologban feltétlenül jeleskedik, mint gazdasági vezető: a középve­zetőkkel együtt, megkülön­böztetett figyelmet fordít az exporttermékek kiváló mi­nőségére és az exporttervek folyamatos teljesítésére; mindent elkövet annak ér­dekében, hogy a gyár dolgo­zói tanuljanak. A szakmun­kásképzés területén igen ke­vés gyár tudott olyan opti­mális feltételeket teremteni, mint a Kismotor- és Gép­gyár mezőkövesdi gyára. — Ami az exportot illeti, valóban nem állunk rosszul — mondja Kinczel Miklós. — Évről évre fokozatosan ha­ladunk előre, öt évvel ezelőtt még alig haladta meg ex­porttermékeink értéke a ki­lencmillió forintot, most a hatvanmillió felé közelítünk. Persze ez nemcsak a kö­vesd! gyár vezetőinek és 600 fős kollektívájának köszön­hető. Már olyan értelemben, hogy a piackutatást nem mi végezzük. Jólesik tudni, ta­pasztalni, hogy a partnerek a szocialista országokban is, a tőkés országokban is elé­gedettek a termékeinkkel. Az NSZK-ba például 1981 óta szállítanak a mezőköves­diek alkatrészeket és kifo­gás még nem érkezett, elis­merés annál több. A nyugat­német cég ragaszkodik pél­dául a Mezőkövesden ké­szült fontos alkatrészekhez. Termelés éjjel-nappal A gyár igazgatója öt év­vel ezelőtt Budapestről köl­tözött le, s vált öt év alatt — ahogy vallja — „matyó­vá”. \ — Nem volt nehéz a beil­leszkedés — mondja. — Igaz, volt is ami lekösse az em­ber idejét, azután meg igen sok emberrel kellett foglal­kozni. Szervezni a munka­erőt, hogy az akkor még csak alig néhány fős üzem, több mint hatszáz dolgozót foglal­koztató gyárrá növekedjék. A gyár legtöbb épülete, műhelycsarnoka korszerű. A szociális, kommunális ellá­tottság is mintaszerű. A 39 munkabrigád komolyan ve­szi a szocialista brigádmoz­galmat,, valamennyi követel­ményének igyekeznek megfe­lelni. Pedig három műszak­ban dolgoznak, ami nem mondható könnyű dolognak. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a dolgozók 34 százaléka nő. Jó részük egy-, vagy több gyermekes család­anya. Azonban megéri a fá­radozást, az áldozatvállalást a gyárhoz tartozni, a gyár­ban dolgozni. Az átlagkereset négy és fél iszer forint körül mozog, ezen télül a szakmunkásoké va­lamivel több. Figyelemre méltó, hogy a fizikai dolgo­zók hetvenhárom százaléka szakmunkás. Sokan már a második szakmát is itt a gyárban szerezték meg. A kövesdi Kismotorban nem probléma, ha a forgácsoló- gép helyett a fúrógéphez kell állni, vagy targoncát vezetni. Sokan több szakmának is mesterei. Tanterem a műhelycsarnok végen Az egyik üzemépületben tizennégy ragyogóan tiszta munkagép sorakozik egymás mellett. Néhány szakmunkás- tanuló éppen takarít, sepre- get. — Most hatvanan vannak — mondja az oktatójuk. — Tavasszal tizenhatan végez­nek. Kettő kivételével itt maradhak nálunk. Az igaz­gató mindezt már a tanmű­hely mellett levő, vetítőgép­pel, szemléltetőeszközökkel, modern mérőműszerekkel fel­szerelt tanteremben mondja: — Évente tizenöt-tizenhat fiatal szakmunkást bocsátunk szárnyra; tizenhármun-tizen- négyen itt maradnak. Megta­lálják a számításukat. Mint ahogy megéri a fá­radságot az idősebb generá­ció oktatása, továbbképzése is. Hiszen csak így tudják megvalósítani a termékszer­kezet gyors bővítését, az ajánlott termékek legyártá­sát, az exportot. A kövesdi gyár jelenleg harminchat féle terméket ké­szít. Szűkös lett a hely, ezért épül egy ezer négyzetméter alapterületű ú; műhelycsar­nokrész és egy raktárcsar­nok. — Ha elkészül, tágasabban leszünk — mondja az igaz­gató —, s nyugodtabban vál­lalhatunk újabb megbízatá­sokat, ahogy a piac kívánja. Bizonyos, hogy a megren­delők nem csalódnak a kö- vesdiekben. Barcsa Sándor melléküzemágból Gépműhelye mellett néhány hónapja kis melléküzemágat létesített a Szikszói Állami Gazdaság boldvai kerülete. A lakatos- és forgácsolóüzem fő­leg alkatrészeket, az állat- tenyésztésben szükséges ka­rámelemeket gyárt. Az ő ér­demük, hogy nem volt hiány­cikk az NDK-kombájnokhoz szükséges gabonalánc. A ké­pen: Kocsis Dezső a Mezőgép részére esztergál mezőgazda­sági gépalkatrészeket. Fotó: Sz. Gy. Korrózióvédelem műanyag fóliával 'A hagyományos bitumenes bevonatnál kétszer hosszabb ideig védi a korrózió rongáló hatásaitól a föld alatt húzódó víz-, gáz- és kőolajvezetéke­ket az a műanyag szigetelő rendszer, amelyet a Hungá­ria Műanyagipari Vállalatnál fejlesztettek ki. Erre a célra a műanyag azért bizonyult alkalmasabbnak a bitumen­nél. mert a pvc jobban ellen­áll a talajban levő gombák és baktériumok bomlasztó hatásának, s ezt a tulajdon­ságát tovább fokozták külön­féle gomba- és baktériumölő szerek adagolásával. A Hun- gikor nevű rendszer alkal­mazása ugyanakkor olcsóbb, mert a hazai lágy pvc-ből készült két réteg — egy szi­getelő és egy, a szállításkor és az árok betemetésekor a mechanikus sérülésektől védő fólia —• feltekercselése a csö­vekre jól gépesíthető. Az alapkutatás Áz ipar szolgálatában A mechanika — közismer­ten — az alaptudományok közé tartozik. A különféle anyagoknak a külső erőha­tásokkal szembeni viselkedé­se. illetve annak mennyiségi, minőségi meghatározása lát­szólag nincs kapcsolatban az ipari gyakorlattal, a műszaki fejlesztéssel. A miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem mechanikai tanszékének do­censével, ár. Kiss Lajossal folytatott beszélgetésünk az ellenkezőjéről győzött meg. Pedig dr. Kiss Lajost, aki egyébként a GTE Borsod me­gyei Szervezetének titkára, nehéz volt rábírni, hogy a tanszék munkájáról beszél­jen. Szívesebben szólt volna a Gépipari Tudományos Egyesület feladatairól, ame­lyet a gépgyártástechnológia fejlesztésében, a gépkarban­tartás és alkatrészfelújítás te­rén és nem utolsósorban a' számítástechnika és automa­tizálás fő témaköreiben, programjaiban végeznek. — Az energetikai gépgyár­tás egyik legfontosabb eleme a nagy transzformátorok (fe­szültségátalakítók) gyártása — mondja dr. Kiss Lajos. — Mivel az átalakítás során úgy nevezett vas- és rézvesz­teségek, tehát hő keletkezik, gondoskodni kell annak el­vezetéséről, s az ehhez sitii k­Űgy kezdte a VI. ötéves tervidőszakot a Sátoraljaúj­helyi Dohánygyár, mint a legtöbb ifjú ember, aki ép­pen elhagyja a szülői há­zat. Jó leckéket kapott ugyan az egykori Dohányipari Tröszttől, de hozományt nemigen. Kicsit mostohának is számított a többi dohány­gyár között, mert őt szemel­ték ki utolsónak, akire rá­kerül a rekonstrukció, a nagyarányú korszerűsítés so­ra. A többiek a közös kasz- szából meg is kapták a mai guk részét, ám amikor az új­helyiekre került volna sor, megszűnt a nagyvállalat, magukra maradtak ennek a patinás gyárnak a dolgozói. Valójában nem teljesen egyedül, mert a Sátoraljaúj­helyi városi Pártbizottság már 1981 áprilisában a vég­rehajtó bizottság napirendjé­re tűzte a dohánygyár ügyét. És most, másfél év után is­mét foglalkozik a testület a gyárral. Az újabb vb-ülésen a gyár­igazgató visszatekint a múlt­ra, s elmondja, mennyiben tettek eleget a tavalyi ha­tározatnak. A határozat fő , követelményként jelölte meg a termékszerkezet korszerűsí­tését, a gazdaságosság foko­zását, ebből adódóan a mű­szaki és személyi feltételek további javítását. Ezt a kö­vetelményrendszert a gyár beépítette a VI. ötéves ter­MaguKra maradva... IS gyár sorsa a napi munkáló! függ vébe is. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja, hogy a do­hánygyáriak realizálni tud­ják a terveket, illetőleg a határozat célkitűzéseit. A gyár műszaki feltétel- rendszerében alapvető vál­tozások következtek be az elmúlt, mintegy két év alatt: csakis, egyedül a saját fej­lesztési alap állt a rendel­kezésükre. Ez évente mint­egy 13 millió forint. Ez a forrás pedig ugyancsak meg­fontolt beruházási politikát követelt meg, mert a fogyasz­tói igények mindinkább a korszerűbb termékek, a füst­szűrös cigaretták felé orien­tálódnak. Az ezekhez szük­séges legkorszerűbb gyártó­gépek viszont elérhetetlenek voltak a kis gyár számára. Ezért ügy határozott a válla­lat vezetősége, hogy műsza­kilag még nem elavult, de használt gépeket vásárol, te­hetősebb nyugati gyáraktól, azokat pedig itthon felújítja. Kockázatos volt persze ez a vásárlás, bírálták is sokan. Végül is, az eredmény a dön­tő: jól működnek a gépek. Nyolc gyártósort vásárollak mintegy nyolcmillió forint értékben. Ily módon a ter­melőberendezéseknek 50 szá­zaléka képes már a füst­szűrös cigaretták gyártására. A gyártó géppark fejleszté­sével szinkronban korszerű csomagológépeket is vásárolt a dohánygyár — újakat, szo­cialista országokból. Továb­bá egy új, háromszintes tech­nológiai üzemszárnyat épí­tett, amelynek több célja is van. A gyártó és csomago­ló géppark elhelyezése mel­lett a filterrúdgyártás meg­kezdése is... A cél egyértelmű: korsze­rűsödjék a termékszerkezet. Ehhez pedig a műszaki fel­tételek mellett a személyi feltételeket is meg kell te­remteni. A műszakilag bo­nyolult berendezések üze­meltetése nem egyszerű, bár elsajátították már a dolgo­zók az alapokat, hosszú idő­re van még ahhoz szükség, hogy a kezelés mellett a ja­vítás módjait is megtanulják. A képzéssel és lovábbképzés- sel elérte a gyár, hogy az előző Időszakhoz képest húsz százalékkal nőtt, így ötven százalékra emelkedett a szak­munkások aránya. Végül is, nem egészen két év alatt mintegy 26 millió forint értékű beruházást haj­lót! végre a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár, jóval többet, mint az azt megelőző öt év­ben. És ehhez természetesen nem lehetséges hozzáadni számszerűleg a közben beru­házott szellemi tőkét. Sikerrel jár a termékszer­kezet-korszerűsítés is, mert tavaly mindössze 27,7 száza­lék volt a füstszűrös cigaret­ták aránya, az idén pedig már 41 százalék lesz. Mil­liárdos nagyságrendűvé fej­lődött a füstszűrös Kossuth cigaretta, megjelent a nagy hatékonyságú szűrővel ren­delkező Perilla, s befejezés előtt áll a Dukát gyártmány­család kifejlesztése, A vállalati eredmény nö­velésének egyik lehetőségéi abban látják, ha önállóan ál­lítják elő a kocsányvágatot és megkezdik a filterrúd gyártását. Ez a két új tevé­kenység több millió forint értékű költségcsökkenést eredményez majd évente. Jö­vőre hozzá is látnak az új­helyi gyárban. Az önállóság — bárhogyan is kezdődött — jó hatással van a dohánygyárra. A kol­lektíva érzi, hogy most a na­pi munkán múlik a jövő évek megalapozása. U Gy. séges hűtőtáskák kialakítá­sáról. A tanszék, a gyártó — azaz a nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet íelké- résére — a hűtőrendszer négy változatát fejlesztette ki. A helyes profilkialakítás és en­nek megfelelő képlékenyki­alakítási mód megválasztása, valamint a mechanikai viszo­nyok tisztázása nemcsak a hűtőbordák élettartamát nö­veli. A vizsgálatok, a tervezés során arra is ügyelni kell, hogy a megfelelő elemekben — bármilyen éghajlatú föld­rajzi helyen — káros feszült­ségek ne keletkezzenek. Sőt, az exportpiacok megszerzése, illetve megtartása érdekében, a hazai felhasználók igé­nyeinek megfelelően, fokozott gondot kell fordítani arra, hogy a transzformátorok csak adott határok között mele­gedhetnek fel és hűlhetnek le. Hiszen „azokon” kívül már egyre gyorsabban rom­lik a transzformátor hatás­foka. Energetikai problémának (is) tekinthetjük azt a hely­zetet, ami egy közismert köz­ponti döntés nyomán kiala­kult. Mégpedig azt, hogy 1983-tól közintézményeknél, vállalatoknál az egyedi olaj- fűtést vissza kell állítani szénfütésre. Más kérdés vi­szont, hogy hol van olyan gyártó, olyan vállalat, vagy szövetkezet, amelyik akkora fejlesztő apparátussal, szelle­mi kapacitással rendelkezik, mint például a Nehézipari Műszaki Egyetem. Alighanem sehol... A mechanikai tanszék alig három hónap alatt készítet­te el egy építőszekrény rend­szerű, mintegy 400 négyzet- méter alapterületű helyiség fűtésére alkalmas. egyedi széntüzelésű „kazán” terveit. Mégpedig úgy, hogy a több­féle konstrukciós megoldást komplexen vizsgálta és mé­retezte — a bordázástó] an­nak külső megjelenítéséig. Tudjuk azt is. hogy amíg egy tervből prototípus lesz, amíg a minősítéstől a gyár­tási jog megszerzéséig min­den fórumot „megjár” a gyártmány, addig igen sok idő telik el. A tanszék köz­reműködésével ez ann- ira le­csökkent, hogy a megbízó ma már. az új típusú kazánt versenyképes áron. sorozat­ban gyártja. A tanszék természetesen kap más jellegű megbízáso­kat. feladatokat is. Az 1928- as kiadású Technikai Lexikon a titánról — még egyebek között — ezt irta: „A tiszta fém készítése nehéz, ipari jelentősége nincs ...” A szovjet titánkohászat óriási fejlődése jóvoltából ma már a titán felhaszná­lási köre nemcsak kibővült, hanem jövője is igen jelen­tősnek látszik. Dr. Kiss Lajos egy szek­rényhez lép és rövid keresés után néhány, megfelelően ki­alakított fémtárgyat tesz az asztalra. Oly’ könnyű, akar az alumínium. — Az egészségiig'' számá­ra dolgoztuk ki ezeket, a láb, a kar stb. csontjaiba beépít­hető anyagokat. Tulajdonsá­ga olyan, hogy az élő csont­szövet nem dobja ki, fajsú­lya könnyű, szilárdsága pe­dig a rozsdamentes acéléval vetekszik. korrózióállósága igen magas. — Ha például királyvízbe tesszük — azaz sósav és sa­létromsav keverékébe — élettartama huszonötszöröse a rozsdamentes acélénak. Ara azonban csak háromszorosa annak. Ez adta az ötletet, hogy a Borsodi Vegyi Kom­binát és a Tiszai Vegyi Kom­binát egyes savas tartályait, amelyeket különben 3—5 ev alatt ki kellene cserélni, eb­ből az anyagból készítsék, hiszen ez ráadásul 400—500 Celsius-fokig, azaz 673—773 Kelvin-fokig megtartja a szi­lárdságát is. — Vagy itt ez az alma — mulat dr. Kiss Lajos egy sárgás, Valószínűleg műgyan­tából készülő, ám optikai fe­szültségvizsgálatra nyilván­valóan alkalmas „almát”. Ősz van. almaszüret ideje.' Ilyentájt „jól jön” a diákok segítsége a mezőgazdasági üzemeknek, akik azután da­rabonként szedik le a ter­mést, s teszik ládába. A . betakarítás gépesítése nagyon nagy lépés lenne és lehet a mezőgazdaság, illetve az élelmiszergazdaság fejlesz­tésében. A kérdés, ami fel­vetődött: hogyan lehet a gyümölcsöt — gépi betakarí­tás közben — az ütődéitől, a sérüléstől megóvni? Elké­szült hát a műanyag alma, amit a tanszéken centrifugá­ba tettek és a sugár iránvú gyorsító erő hatásaként ke­letkező „feszültség”, elválto­zás szinte milliméterről mil­liméterre követhető lett. A mért adatokból, elválto­zásból azután mér következ­tetni lehetett arra. hogy mekkora az a dinamikai ha­tás. ami még érheti a gyü­mölcsöt, ügy hogy károsodást nem szenved.' A mechanikai tanszék tehát megtervezte, kimérte a betakarítás, a rá­zás — dinamikáját. Sokan azt gondolják és vallják: a mechanika távol áll a gyakorlattól. Holott a teljesség igénye nélkül fel­sorolt példák — a pontos vizsgálati módszerek elhagyá­sával is azt igazolják —, hogy az alapkutatást folyta­tó tanszékek is halékonvan szolgálják a műszaki feilő- dést. Egyúttal jó alapját ke­pezik a gyártmány- és gyár- tásfejiesztésnek. Buchen Miklós I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents