Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

YfLÁG PEOlETAßJAt BGYESOkSETEEi AZ MSZMP BORSOD - ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 353. szám Ara: 1.40 Ft Szerda. 1082. október 37. 1 \ ScféBiíl m vállalja a kancellárjeleltséset Strauss Bajorországban marad? Helmut Schmidt, az NSZK volt kancellárja, a Német. Szociáldemokrata Párt él­nék helyelle.se. a/, SPD parla­menti frakciójának keddi ülésén hivatalosan is bejelen­tette: nem vállalja pártja kancellár jelöltségét a jövő márciusra tervezett, idő előt­ti, országos választáson. Döntését a (14 éves Sell midi azzal indokolta, hogy egész­ségi állapota miatt, az új tör­vényhozási időszaknak való­színűleg csak egy töredékét tudná kitölteni. Bonni megfigyelők szerint Schmidt elhatározásában emellett jelentős szerepet játszottak azok a viták is, amelyek) az SPD jövőbeni stratégiájáról folynak jelen­leg a pártban a színfalak mögött. Az SPD jobbközép részéhez tartozó Schmidt el­kötelezett híve a NATO 1979- es kettős határozatának, el­sősorban a Szovjetuniót te­szi felelőssé a fegyverkezési verseny kiéleződéséért és a Reagan-kormány „őszinte megegyezési szándékét” hangsúlyozza. Ezzel ellentét­ben Willy Brandt, az SPD — balközéphez tartozó — el­nöke, többször is megkérdő­jelezte az amerikai politika helyességét és jelezte, hogy — amennyiben csak egy mód van rá — meg akarja aka­dályozni az amerikai közép­hatótávolságú rakéták NSZK- beli telepítését. Az első bonni értékelések szerint a volt kancellár dön­tése nyomán csökkentek az SPD esélyei a márciusra tervezett választáson és így lehetséges, hogy a szociál­demokratáknak hosszú tá­von kell berendezkedniük az ellenzéki szerepre. Ezt az ér­tekelesi azzal támasztják alá Bonnban, hogy miután az SPD kénytelen lemondani az ország még mindig legnép­szerűbb politikusáról, a sza­vazatok jelzett 42 százaléka helyett valószínűleg csak 37 —38 százalékra számíthat majd. Schmidt visszalépése ' után az első számú jelöltté Hans- Jochen Vogel elnökségi tag, volt igazságügyi miniszter és Johannes Rau. az SPD el­nökhelyettese. a 17 millió la­kosú Esz-ak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, lépték elő. (Folytatás a S. oldalon} Mikroprscesszomk, iiifcpf! Éiiliri sí ipsnal Mint ismeretes, a kormány programot © fogadott el a mikroelektronika fejleszté­séről, Az idén két vállalat, a Híradás­technikai Ipari Kutató Intézet és az Egyesült Izzó Félvezetők Gyára egyesülésével létrejött a Mikroelektronikai Vállalat. Az uj vállalat felada­ta olyan alkatrészek kifejlesztése, illetve gyár­tása, amelyek kis sorozatban gyártott beren­dezéseknek is fontos részét képezhetik. A ké­pen: fémezés után ellenőrzik az integrált áram­köri szeleteket. Monräiiyes lagyar feüszóEalss az EHSZ-ben v Nagy János kftTCigyrnmisz­tériumi államtitkár, aki részt vész az ENSZ közgyűlésének 37. ülésszakán, felszólalt az 1. számú (politikai és bizton­sági) bizottság leszereléssel foglalkozó általános vitájá­ban. Az emberiség egészéi: — mondotta — joggal nyugta­lanítják az olyan fejlemé­nyek, mint az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésére vonatkozó NATO-határozat, az Egyesült Államoknak a .neutronfegyverek kifejleszté­sével és gyártásával kapcso­latos döntése, a SALT—II. egyezmény ratifikálásának el­maradása és a korlátozott atomháború roegvrvhatóságát hirdető nézeték és dokt­rínák megjelenése. Napjaink legsürgetőbb feladatának Ma­gyarország is az atomháború veszélyének elhárítását, egy nukleáris katasztrófa meg­előzését tartja. Küldöttségünk támogatásé­ról biztosította a Szovjetunió új javaslatait a nukleáris ha­bon! veszélyének csökkenté­sére: az atomrobbantások ideiglenes leállítását egy nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes eltiltására vonatkozó egyezmény megkötéséig; a békés célú nukleáris létesít­mények ellen, hagyományos fegyverekkel intézett táma­dás törvényen kívül helyezé­sét; a nukleáris fegyverek és ceibajut.tfito eszközeik gyár- tilsának és" kifejlesztésének, valamint a hasadóanyagok fegyvergyártási célokra tör­ténő előállításának kölcsönös felfüggesztését. Leszögezte, hogy az atomfegyverek to- vábbterjedesenek megakadá­lyozása szempontjából fontos lépés lenne egy olyan nem­zetközi egyezmény kidolgo­zása és elfogadása, amely megtiltaná fegyverek elhe­lyezését újabb területeken, amit korábban hazánk java­solt. Hangsúlyozta, hogy kül­döttségünk kötelességének ér­zi egy erre vonatkozó újabb határozót! javaslat kidolgo­zását és beterjesztését. Testvérmegyénk küldöttsége az encsi járásban * I Vologda! delegáció Szikszón és Krasznokvajdán Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára me­gyénk életéről tájékoztatta a második napja Borsodban tartózkodó vologdai delegá­ciót. Szó volt a tájékoztató­ban megyénk gazdasági éle­tének alakulásáról, fejlődé­séről, az elmúlt évtizedek­ben végbement változások­ról. A megyei pártbizottság titkára részletesen ismertet­te megyénk mezőgazdasági üzemeinek az adottságokhoz igazodó tevékenységét, a kedvezőtlen íel tételekkel rendelkező gazdaságok mel­léküzemági tevékenységét. Kitért tájékoztatójában a háztáji és kisegítő gazdasá­gok szerepére. A délelőtti órákban a vo­logdai vendégek az AGRO- BER miskolci központjába látogattak, ahol Kiss József igazgató ismertette a válla­lat munkáját. A mezőgazda­sági épületek és technoló­giák tervezése mellett az AGROBER meliorációs és ta­lajmechanikai feladatokat lát el, telepek tanulmányi és ki­viteli terveit készíti. Az utób­bi tíz évben sokat tettek a sertéstartó gazdasagok fej­lesztéséért. Ebben az évben hatszázmillió forint értékű tervet adtak át és ebből b40 milliót tesz ki az egyedi ter­vek értéke. Az igazgató hangsúlyozta, hogy néhány évvel ezelőtt még fordított volt az arány, a típustervek javára. Tájékoztatójában Kiss József azokról a nagy fel­adatokról is szólt, amelyek még hosszú évekre munkát adnak az AGROBER-nek, mint például a Bodrogköz meliorációs munkái. Az encsi járással, köze­lebbről a Szikszói Állami Gazdaság és a krasznokvaj- dai Bástya Termelőszövetke­zet munkájával való ismer­kedés szerepelt a vologdai delegáció tegnap délutáni programjában. Nagyházi Gyula, az Encsi járási Pártbizottság titkára és Békési Gyula, az állami gazdaság igazgatója fogadta a küldöttséget az állami gaz­daság szikszói központjá­ban. A járás életéről, a te­rület gazdasági adottságairól Nagyházi Gyula adott tájé­koztatót. Ismertette a terme­lőszövetkezetek és a járás egyetlen állami gazdasága, a szikszói gazdaság idei, ked­vező növénytermesztési ered­ményeit. Békési Gyula a kü­lönböző üzemágakban végzett fejlesztésekről tájékoztatta a vologdai küldöttséget. A gaz­daság boidvai kerületében megtekintették a természetes legelőket jól hasznosító szarvasmarha-állományt, majd a Bata-tanyát nézték meg. A krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezetben Nagy László, a szövetkezet elnöke köszöntötte a vendégeket, majd a százhektáros gyü­mölcsös almáskertjébe láto­gattak. Az idén gazdagon termett az alma. aminek nagy részét, nvolevap száza­lékát. exportálják, annak is a nagyobbik részét a Szov­jetunióba. Ezután a volog­dai vendégek Viroszkó Ist­ván háztáji gazdaságával is­merkedtek meg Büttösön, Ra- dóczi János gazdaságával pe­dig Szászfán. A delegáció el­ismeréssel nyilatkozott a lá­tottakról. A krasznokvajdai termelő- szövetkezet munkájáról a, helyi part házban Nagy László elnök tájékoztatta a volog­dai küldöttség tagjait tanácskozás Kedden az Állatorvostudo- rrtányi Egyetemen megnyi­tották a Marék József tudo­mányos napokat, amelyen a szakemberek a gazdasági ká­rokat okozó sertésbetegségek megelőzésének lehetőségei­ről tanácskoznak. A magyar állatorvosokon kívül Auszt­riából. Lengyelországból, az NDK-ból. az NSZK-hol és a Szovjetunióból érkezett ku­tatok tartanak előadásokat. A tudományos tanácskozást. Kardeván Andor, az egye­tem rektora nyitotta meg. Kovács Ferenc akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár bevezetőjében elmondotta, hogy a sertéstartásban a ge­netikai lehetőségeknek csak kétharmadát használják ki a gazdaságok-, a gazdálkodók: egyebek- között, a méhen be­lüli elhalás okoz gondot a nagyüzemi telepeken, továb­bá az, hogy a tartási-takar- mányoeási körülmények, va­lamint a különféle betegsé­gek együttes, kedvezőtlen ha­tására, gyakran még mindig minden ötödik állat elhullik a felnevelés során. Az NSZK-beli IEG Solin­gen. az MTESZ es az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szerve­zésében „Miskolc ’82” cím­mel bányagépészeti napok kezdődtek, tegnap, kedden Miskolcon. A megnyitót a városi sportcsarnokban ren­dezték. ahol a hazai bányá­szati szakembereken kívül 38 nyugati — NSZK-beli. oszt­rák, svéd és angol — cég kép­viselője is megjelent, A sportcsarnokban es az épület előtti téren egyébként kiál­lították a legnevesebb nyu­gat-európai bányagépgyártók termékeit. . A Bányászhimnusz elhang­zása után Werner Bernhardt, az1 IEG Solingen műszaki igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd a négy­napos program jelentőségé­ről szőtt, hangsúlyozván, hogy ez az első ilyen ren­dezvény Magyarországon. El­mondotta, hogy a magyar bányaipar és a nyugat-euró­pai bányagépgyártó cégek között kialakult jó kapcsolat immár túljutott egy kissé üzleti jellegén, szakmai ba­rátsággá alakult. Werner Bernhardt cége nevében ki­jelentette, hogy nem hagyjak magukat a jövőben sem be­folyásolni idegen embargó által, e rendezvénytől éppen- hogy a kapcsolatok további javulását remélik. A házigazdák nevében Csi- csay Albin, az OMBKE fő­titkára üdvözölte a külföldi és hazai szakembereket, s tolmácsolta dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár üzenetét, mely szerint a magyar bányászat — túllépve a földrajzi ha­tárokat — a jövőben is a nemzetközi együttmük ödésre épít, hiszen a dolgozó em­ber ősi vágyai teljesülnek napjainkban, amikor az em­beri agy találékonysága ré­ven egyre több ’gép vállalja a legnehezebb munkákat. A megnyitó ünnepség után dr. Bocsánczy János protesz- szór. a Nehézipari Műszaki Eg> ■etem tanszékvezetője tar­lóit előadást ,.A gépesítés jelentősége a hazai bányá­szatban” címmel. A követ­kező napokban számos ha­zai és külföldi előadás hang­zik el annak érdekében,’ hogy minél gazdaságosabban kerüljenek a felszínre kon­tinensünk méhének kincsei — valamennyi európai nép boldogulására. Karbantartás, nagyjavítás Az országban csak Miskolcon javítanak Robur típusú gépkocsikat. Az ilyen tipusú autóbuszok karbantartását és nagyjavítását az AF1I Zsolcai kapui központi üzemegységében végzik. Képűn, kön; Lecsó János csoportvezető a kijavított autóbusz diszleceii szereli. i

Next

/
Thumbnails
Contents