Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. október 24., vasárnap Miskolci színilázi élet — Vad szenvedéllyel fogjuk megjátszani a jeleneteket - mondja Major Tamás (a jobb szélen) - a Szeget szeggel pénteki olvasó- próbáján. Szemben: Polgár Géza, Szőke István, Körtvélyessy Zsolt. Fotó: Laczó Napirenden szerepeit Munkahely, művelődés, szakszerv ezetek (Az elmúlt napokban három helyen tartott előadásokat a Miskolci Nemzeti Színház, ám a .közönségtől nem lá- tottan is élénken pezsgett a miskolci színházi élet. Ebből villantunk fel néhány koc­kát.) Kiemelkedő eseménye a 0 miskolci színházi élet­nek, hogy pénteken, október 22-én, délelőtt Major Tamás irányításával megkez- - dődtek Shakespeare Szeget szeggel című színművének próbái.- Major Tamást az utóbbi években immár ne­gyedszer van alkalmunk Mis­kolcon köszönteni, háromszor rendezőként, egyszer a Lear király címszereplőjeként. Pénteken olvasópróbát tar­tott és a következő napokban kezdi meg a rendelkező pró­bákat. A bemutató a jövő év január 7-én lesz, tehát ala­pos felkészülésre van mód. Az olvasópróba, Major darab­magyarázata, szövegértelme­zése, mint mindig, most is él­mény volt. * Zsúfolt volt az elmúlt na­pokban a színházi próbatáb­la. Az a jól szerkesztett ki­mutatás, ami az egész heti munkát tükrözi, arról árul­kodott, hogy a színház szín­padai és próbahelyei szinte állandóan foglaltak. Pénte­ken és szombaton délelőtt a nagyszínpadon a Marica gróf­nő próbái folytak, a többi napon délelőtt és olykor dél­után is a gyermekek számára készülő Micimackó együttese próbált. A harmadik emeleti balett-teremben a Mindenkit megnyúzunk című komédia szereplői készülnek a bemu­tatóra. Egyébként próbahe­lyül szolgál napjainkban a színpadon és háziszínpadon kívül a balett-terem, a kar­terem, minden próbaterem, sőt még a színészklub olva­A Miskolci Akadémiai Bi­zottság október 25-én, hét­főn délelőtt tíz órai kezdet­tel a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központ­jának TIT-klubjában tartja ülését, amelynek napirendjén ■— többek között — a Mun­kások részvétele a kultúrá­ban című téma szerepel. En­nek előadója dr. Csongrádi Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága propagan­sóterme is. Igazi nagyüzem képét mutatja a színház nap­közbén. * Egy, csak a jövő évben be­mutatásra kerülő darab sze­reposztása is olvasható már a próbatáblán. A meghirdetett műsorban szerepel Miroslav Krleza, a nemrégiben elhunyt nagy horvnt író Léda című színműve. Bizonyára megle­petést keltett a tagság köré­ben és meglepetéssel veszi tudomásul a közönség is, hogy a Léda helyett ugyan­ennek a szerzőnek az Agónia című drámája kerül majd be­mutatásra. Mint ismeretes, a szerző híres drámatrilógiája egyik darabja a Léda, a má­sik pedig az Agónia (a har­madik a Glembay Ltd.) nagy­jából azonos korban játszód­nak, egyazon társadalmi ré­tegből, sőt szűkebb körből való a szereplői. Az Agónia a Lédával egyenértékű drá­ma, s a színház azért tért el eredeti tervétől, mert tudo­mására jutott, hogy Buda­pesten a Vígszínház is ugyan­akkor kívánja a Lédát be­mutatni, így választotta hát Krleéa trilógiájának egy má­sik darabját. Ennek a rende­zője Szikora János lesz, sze­replői Körtvélyessy Zsolt, Tí­már Éva, Bregyán Péter, Zsolnai Júlia és Strébely Csilla. A próbákat december végén kezdik, a bemutató februárban lesz. * Amikor ott jártunk, éppen próbaszünet volt a nagyszín­padon, ahol Gallcó Balázs rendező irányításával Milne Micimackóját próbálják. En­nek a bemutatója már igen közel van: október 30-án. Éppen az a jelenet volt a próbán az utolsó, amikor Mi­cimackó (Máhr Ági) és Ma­lacka (Kuna Károly) azon meditálnak, mivel lepjék meg születésnapján Fülest da és művelődési osztályá­nak vezetője, a MAB társa­dalomtudományi szakbizott­sága szociológiai munkabi­zottságának tagja, korrefe­rensei pedig Urmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója, a MAB tagja, dr. Lehóczky (SaTlós Gábor). A szünetben viszont, mintegy lazításként, frissiben látott tévéjátékok­ról és mozifilmekről beszél­gettünk. * A most záruló héten az el­múlt évadról áthozott Villon és a többiek ment a nagy­színpadon, a Vidám kísértet a Kamaraszínházban és a Varsói melódia a Játékszín­ben. Mindhárom darab a múlt évadról jött át. Ez jelzi a színház repertoár-játék­rendre való áttérésének a szándékát. Hosszú éveken keresztül viszont nem ilyen játékrendet szokott meg a kö­zönség, és úgy tűnik, az át­térés sem könnyű, zökkenő- mentes. * A legközelebbi bemutató, mint feljebb jeleztük, októ­ber 30-án lesz, ez pedig a gyermekeknek szánt Mici­mackó. Október 19-én mutat­ják be az igen sokak által várt operettet, a Marica gróf­nőt, amellyel a színház a száz éve született Kálmán Imrét kívánja köszönteni. Az operettbemutató előtt néhány nappal a Játékszínben lesz érdekesnek ígérkező bemuta­tó. A Mindenkit megnyúzunk című komédia sajátos világot idéz: a francia tengerparton játszódik, a szövetségesek 1944. júniusi partraszállásá­nak napján. Érdemes ennek a próbájára benézni. * Szőke István rendező irá­nyításával folynak e komé­dia próbái. Az első, ami szembetűnik, hogy a balett- teremből'kialakított zsebszín­pad a tervezett játéknak megfelelően új elrendezést kapott. A négyzet alakú te­rem nagyjából átlósan van kettévágva, az egyik fele a játéktér. A színpadképet Ke- rényi József, az ismert kecs­keméti főépítész tervezte rendkívül célszerűre, hogy ab­ba a mozgalmas játék minden mozzanata és helyszíne bele­férjen, megfelelő teret kap­jon, és a másik térfélen ülő néző mindent egyformán jól láthasson. Szőke István szinte együtt él a színészekkel, vé­gig vezényli, mozogja, játsz- sza a próbákat színészeivel, roppant szuggesztív az irá­nyítása. Amikor benéztünk, Igó Éva és Tarái Balázs sze­relmi jelenetét próbálták. * Még egy apróság, ami a miskolci színházi élethez tar­tozik. A diákigazolványokkal a középiskolák és szakmun­kásképző intézetek tanulói a szabadon maradt székekre egységesen a legolcsóbb szín­házi jegy áráért válthatnak jegyet. (Ez tudomásunk sze­rint 3 forint.) A színháznak ez az új kezdeményezése minden bizonnyal segít a kis­pénzű fiatalok és a színház Alfréd egyetemi docens (NME), a MAB társadalom- tudományi szakbizottságának tagja és dr. Nagy Andor tanszékvezető főiskolai tanár (Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola), a MAB társadalom- tudományi szakbizottságá­nak tagja. Amint arról már beszá­moltunk, a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanácsának legutóbbi elnökségi ülésén napirendre tűzték a szakszervezeti bi­zottságok közművelődési te­vékenységéről készített je­lentést, ami tartalmazta a további feladatokra vonat­kozó javaslatokat is. Az elnökségi ülésre készí­tett írásos anyag széles kö­rű tájékozódó munka után állt össze, s azt a kulturális osztály mellett működő agi- tációs, propaganda és kultu­rális bizottság tagjai is meg­vitatták. A jelentés beveze­tőjében olvasható: „A ha­tékonyabb, magasabb szin­ten végzett munkának, az összetettebb gazdasági fel­adatok teljesítésének feltéte­le az állandó és folyamatos művelődés, képzés. Vonatko­zik ez az emberek általános és szakmai műveltségére, de a jelen problémáinak meg­értéséhez szükséges felké­szültségére, a problémák megoldásában való alkotó közreműködésére egyaránt. Éppen a felsorolt okok in­dokolják, hogy az eddiginél is nagyobb gondot fordít­sunk szakszervezeti szerve­ink közművelődést szervező, irányító és alakító munká­jára, mellyel a dolgozók mű­velődését támogatva, végső soron társadalmi céljaink megvalósítását hivatottak se­gíteni.” Ebből az alapállásból ki­indulva esett szó a jelentés­ben és a szóbeli kiegészí­tésben arról a szemléletvál­tozásról, ami hol erőtelje­sebben, hol halványabban ér­zékelhető a különböző üze­mekben, vállalatoknál a szakszervezeti bizottságok közművelődési tevékenységé­(Folytatás az 1. oldalról) kísérő tanárokat, a zsűrik tagjait — köztük a verseny díszelnökét, Péchy Blanka érdemes művészt, s azokat az érdeklődőket, akik részvé­tükkel ily módon is kinyil­vánították; nemcsak az isko­la, a társadalom figyelme és felelőssége is nagy anyanyel­vűnkért. A megnyitóünnep­ségen részt vettek a versenyt patronáló szervek képviselői is. Dr. Hanga Mária műve­lődési miniszterhelyettes meg­nyitójában többéle között szólt arról, hogy a sátoraljaújhe­lyi verseny a múltban is mindig biztosítani tudta, hogy szép ünnepnapja legyen az anyanyelvnek, a nyelvi ápolásnak, a hagyománytisz­teletnek. — Történelmünk úgy ala­kult — mondotta —, hogy a magyar nyelvért folytatott küzdelem mindig a haladást szolgálta, közügy volt. Ka­zinczy Ferenc gazdag örök­ségének egyik legnagyobb ta­nulsága, hogy a magyai' nyelv tanítására különös gond for­dítandó. Ez az a szellemi örökség, amelynek végrehaj­tásáért mindig, ma is akad tennivaló. Szólt arról, hogy napjaink­ban szinte soha nem tapasz­ben; ez természetesen azzal is összefügg, hogy a gazda­sági vezetők mennyire, mi­lyen mértékben vállalták fel a törvényben megfogalma­zottakat. A szemléletben tör­tént változások abban mér­hetők, mennyiben erősödött a munkahelyi művelődés tar­talmi dolgainak a megválto­zott körülményekhez való iga­zodása; mennyiben működik formálisan, vagy tényleges szereppel egy-egy vállalat­nál, üzemnél a művelődési bizottság; hogyan sikerült a különböző rétegek műveltsé­gi szintjéhez, munka- és életkörülményeihez igazítani az elvégzendő feladatokat? A jelentésből — és a későb­bi véleményekből — kitűnt, hogy nagyon eltérő szinten „található” napjainkban a szakszervezeti bizottságok művelődést szervező és irá­nyító munkája. Szükség lenne :— és van is — a fogalmak tisztázásá­ra; például arra, mit kell ér­teni a munkahelyi művelő­dés fogalmán; pontosítani kellene, hogy milyen tevé­kenység-tartalom tartozik hozzá, s ehhez milyen for­mák és módszerek alkal­mazhatók. Hasonlóan gond van a műveltség fogalmával, annak különböző értelmezé­sével. Ezek a megjegyzések az elnökség elé került írásos anyaggal kapcsolatosan is fel­merültek, éppen a munka­helyi művelődés tartalmát illetően. A szakszervezetek­nek — mondotta az egyik felszólaló — a munkahelyen kell a dolgozók művelődését inspirálniuk, támogatniuk. És ma már nem lehet ezt a te­vékenységet a régi szakszer-. vezeti kultúrmunkával azo­nosítani, s nem lehet a 8—10 évvel ezelőtti feladatokat talt méreteket ölt a nyelv­művelő mozgalom — utalt Péchy Blanka alapítványára és a népfront anyanyelvi klubjaira, s az Édes anya­nyelvűnk verseny történetét idézve a sátoraljaújhelyi és a szikszói kezdeményezésre —, de úton-útfélen találkozha­tunk még rossz nyelvi jelen­ségekkel, bonyolult, pontat­lan megfogalmazásokkal, lé­nyeget elfedő, idegen szavak­ból építkező nyilatkozatokkal, durvasággal és trágársággal. Nemcsak elszomorító jelensé­gek ezek — mondotta dr. Hanga Mária. — A feladatot is jelzik, hiszen az anyanyel­ven való önkifejezés hiányos­ságai nyelvi kiszolgáltatottsá­got eredményeznek. A sátoraljaújhelyi verseny jelentőségéről mondotta a minisztérhelyettes: azért vál­hatott rangos, a társadalom figyelmére is számot tartó eseménnyé, mert olyanná for­málták életrehívói, hogy erő­síti az anyanyelv használatát. Igazi tömegmozgalom ez a verseny, hiszen az iskolai és a megyei-városi erőpróbákon tízezer diák vett idén is részt. A Művelődési Minisztéri­um és a Hazafias Népfront kezdettől támogatta a sátor­aljaújhelyi versenyt. A tíze­sem mára prolongálni: a gazdasági nehézségek, a tár­sadalmi mobilitás lelassulá­sának hatásait nem lehet nem tudomásul venni. A megváltozott körülmények­hez igazodva lehetséges csak tartalmas munkát végezni. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a szakszer­vezeti bizottságok érzékel­jék: mi az, ami a dolgozó­kat érdekli, figyeljék az ál­landóan mozgásban lévő igé­nyeket, legyenek tekintettel művelődést szervező munká­juk során arra, hogy a „munkások sem egyformák”. Sajátos megközelítést kíván­hat az életkor, a szakmai képzettség, az általános mű­veltségbeli különbség, de az is, hogy valaki bejáró mun­kás-e, avagy helyben la­kik ... Mindez — mint többen is hangsúlyozták az elnökségi ülésen — csakis akkor le­hetséges, ha azonos fogal­makon azonos tartalmakat értünk, ha azonos dologról azonosan gondolkodunk.., Csak így képzelhető el az egy­séges cselekvés. Az SZMT elnökségének tagjai végül is úgy értékelték a szakszerve­zeti bizottságok közművelő­dési tevékenységéről készí­tett jelentést, hogy az igen sok, hasznos információval szolgált a mai helyzetkép felvázolásához, jó vitaalapot teremtett fontos kérdések tisztázásához. Ezzel együtt szükségesnek tartották azel- 'nökség tagjai, hogy a fel­adatok megfogalmazását a fentiekben elmondottak szel­lemében rögzítsék, ami azt is jelenti, hogy pontosabb, konkrétabb teendők adnak majd útmutatást a szakszer­vezeti bizottságok munkájá­hoz. dik alkalomra a HNF külön- díjat alapított az anyanyelv használatában kitűnő diákok részére. A tegnapi ünnepsé­gen egyébként kitüntetések átadására is sor került. Az Édes anyanyelvűnk országos verseny szervezésében kifej­tett kiemelkedő munkájáért a művelődési miniszter Szocia­lista Kultúráért kitüntetést adományozott Vavrek István­nak, a Sátoraljaújhelyi váro­si Pártbizottság első titkárá­nak és Benkóczi György nyu­galmazott szakfelügyelőnek. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Daragó Ferenc műve­lődésügyi osztályvezető. Hár­man miniszteri dicséretet kaptak. A kitüntetéseket dr. Hanga Mária adta át. A KISZ Központi Bizott­sága nevében Ferencz Éva, a KB munkatársa Ifjúságért érdemérmet adott át Brőszthl Gyulánénak, a 117-es Szak­munkásképző Intézet igazga­tójának. Aranykoszorús KISZ- érdemérmet vett át Fehér Jó­zsef, a Sátoraljaújhelyi váro­si Tanács munkatársa. Nér gyen tárgyjutalmat kaptak. Az Édes anyanyelvűnk ver­seny ünnepélyes eredmény- hirdetésére ma, október 24- én, háromnegyed 9-kor kerül 6or Széphalmon, a Kazinczy- múzeumnál. egymáshoz közelítésében. (bm) MoÉásÉ részvétele a kilfórábaa «. n. J.) Édes anyanyelvűnk Egyetemi f ffff B * í m wr előkészítő tanfolyam A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára elő­készítő önköltséges esti tanfolyamot indít azon fiata­lok részére, akik az 1983—84. tanévben olyan egyete­men, vagy főiskolán szándékoznak továbbtanulni, ahol a felvételi vizsga tárgyai: MATEMATIKA-FIZIKA, vagy MAGYAR-TÖRTÉNELEM. A tanfolyam részvételi díja: 650 Ft, A beiratkozáshoz szükséges nyomtatványok az egye­tem tanulmányi osztályán (központi főépület, fszt. 23. ajtó), illetve a főépület portáján vehetők át. A tanfolyam megnyitásának időpontja: 1982. nov. 5. NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM oktatási rektorhelyettese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents