Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 TBMK mmmnmm rnr^srsasms^aBxiBn 1982. október 1., péntek Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. április 7-én — széles körű társadalmi vita után — irányelveket fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta éá jóváhagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. A Minisztertanács megállapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakásfenntartással összefüggő kiadások aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, illetőleg a lakosság egyes csoportjai között. Jelenleg a lakások 24 százaléka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a bérből és fizetésből élő családok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásokban laknak, vagy ilyen lakást építenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománnyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igények növekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell lakásra várakozniuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően a cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vásárlásra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a települések egy részére, csak bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre terjed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak a bérlakásban élők kapnak állami hozzájárulást. 1_ A Minisztertanács az ellentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érdekében 1983. január 1-4 hatály- lyal módosítja a lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét az alábbiak szerint-; — A lakáshoz jártásban néhány éven belöl általánossá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vagy önálló lakrészt kaphatnak.. Következő lakásukat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás útján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. — Az állami lakásellátás keretében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló, kis jövedelmű és többgyermekes családok. E családok változatlanul az 1981-ben megállapított mértékek alapján fizetnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak lakástulajdont szerezni. E családoknak azonban vállalniuk kell,- hogy megfizetik a jogszabályokban előírt használatbavételi díj többszörösét és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért. — A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a népgazdasági érdekből kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét csereigények kielégítésére használhatják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresének-háromszorosának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OTP, az ingatlanközvetítő) fokozottabban bekapcsolódnak a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakossági szolgáltatásként végzik. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. 2. A Minisztertanács elhatározta a magánerőből való lakásépítés támogatásának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézményekben és szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák között. — Aat álkuni támogatás 1963. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyermekek és az eltartottak száma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. — A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphatnak. Indokolt esetben a hitelvisszafizetés első öt évére törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A többszintes, vagy csoportos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménynyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 százalékáig, a családiház-építés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Minisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvekben. — A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (vállalatok, szövetkezetek, intézmények) maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra adható — vissza nem térítendő — támogatások és a kölcsönök forrásai a vállalati gazdálkodás eredményességével összhangban alakulnak. — A tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1935. végéig megszűnik. 3. A lakóházfemrtartás SSSa~ *m támogatásának csökkentése érdekében a lakbérek 1983. július 1-től átlagosan 130 százalékkal emelkednek. Annak érdekében, hogy a bérlők kiadásai ne növekedjenek ugrásszerűen, az állami lakások bérlői — 1988-ig fokozatosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás összege 1983-ban a lakbértöbblet V) százaléka lesz. A lak bérnövekedés eQea- wúlyozásáca az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak. — A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2,40 Ft-ról 4,50 Ft-ra, a félkomfortos lakásoké 3,60 Ft-ról 7*50 Ft-ra, a komfortos lakásoké 5,40 Ft-ról 12,0 Ft-ra, az összkomfortos lakásoké pedig 6 Ft-ról 15 Ft-ra válto- zik. — A tanácsok legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mérsékelhetik azoknak a lakásoknak a bérét, amelyeknek az épületen belüli elhelyezkedése, a műszaki állapota vagy a környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglakások lakbére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől (zöldövezet, város- központ) függően — az új lakbér — 25 százalékáig növeljék. Azokban az egy-két lakásos épületekben, ahol kizárólag a bérlőké a kerthasználat joga, a növelés felső határa további 20 százalék lehet. — A lakbért az ingatlankezelő szervezetek állapítják meg, s 1983. március végéig írásban közük a bérlőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevételeit és az esetleges vitás- kérdéseket a tanácsok bírálják el 1983. márciusától június végéig. A lakbérek rendezése kiterjed az állampolgárok tulajdonában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgynevezett kötött bérű lakások lakbérét a bérbeadó az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatja meg. — A három- és többgyermekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támogatást kapnak. Ezt azok is megkapják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. — A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támogatás, akiknek — eltartot- taikat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 Ft-ig terjedhet. A lakásbéremelés után nyugdíjassá váló bérlőknek a tanács vagy a nyugdíjintézet ■— igénylés alapján — kivételes szociális támogatást adhat. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlékkal, a nyugdíjasok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támogatást. — Azok a bérlők, akik jogos lakásigényüket nagymértékben (két vagy több szobával) meghaladó nagyságú lakásban laknak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támogatást nem kapnak. 4. 1983 júliusától az új és a felújított lakásokban ^ berendezési tárgyak javításának és kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállalhatnak lakóházuk fenntartásában, s ezzel a céllal bérlőközösséget alakíthatnak. Ugyanakkor az íngaíSanke- Beiő szervezetek szolgáltatásainak színvonalát emelni kelL E szervezetek elsősorban házkezelői szolgáltatásokat (karbantartást és üzemeltetést) végeznek majd, továbbá műszakilag és gazdaságilag előkészítik, lebonyolítják a lakóházr-felújítá- eokat 5. A lakásgazdálkodási elvek alkalmazásában bővül a helyi tanácsok önállósága. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a la- kásszüfeségletek kielégítésének legésszerűbb módját, vagyis azt, hogy meglevő forrásaikból mennyit használjanak fel állami lakásépítésre, a magántulajdonú lakások területelőkészítésére, illetőleg felújításra, korszerűsítésére, az infrastruktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilvántartásának pontosítása céljából a tanácsok 1983-ban elrendelik az igénylések megújítását. A tanácsrendeletekben az igénymegújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét elsősorban előtaltarékosságul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatbavételi díjába, illetőleg értékesítési árába. A lakásigénylés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylési letét elhelyezését rendelik el, annak mértékét a lakásigénylő család jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől és nagyságától függően szabják meg, s tanácsi bérlakásoknál a lakáshasználatbavételi díj mintegy 10 százaléka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvényes részletes feltételeit s a lakásra várók előtakarékossá- gának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozzák. * A kormány- és miniszteri rendeletek a Magyar Közlönyben jelennek meg október első felében, a helyi tanácsrendeleteket novemberben hirdetik ki. Kína nemzeti ünnepén Harminchárom esztendővel ezelőtt, 1949. október 1- én Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Világtörténelmi jelentőségű esemény volt ez: Földünk legnépesebb országában leszámoltak a kolonializmus- sal, a kommunista párt veszette forradalmi harc győzött az imperializmus és hazai kiszolgálói fölött. A hatalmas állam hozzálátott az évszázados elmaradottság felszámolásához. A KNK megalakulását követő években a testvéri szocialista államok — elsősorban a Szovjetunió — hathatós segítségét is felhasználva valóban nagy lendületű építőmunka kezdődött. Helyreállították a gazdaságot, véget vetettek az éhínségeknek, megindult a szocialista fejlődés alapjainak lerakása. Az ígéretes folyamat azonban az 50-es évek 'végére megtört: a pekingi vezetésben teret nyert ultraradikális és nacionalista eszmék mélyreható bel- és külpolitikai torzulásokhoz vezettek. Kína fejlődése a „nagy ugrás”, majd a „kulturális forradalom” éveiben megtorpant, szembefordultak a marxizmus—leninizmus, s az internacionalizmus elveivel. Mindez súlyt*» és napjainkig ható következményekkel járt az ország külpolitikai kapcsolataiban is, káros szembenállást hozva létre a Szovjetunióval, a szocialista táborral, a világ haladó erőivel. Peking szovjetellenes éllel alakította ki kapcsolatait az USA-val, s a NATO számos tagállamával. A Mao Ce-tung halála után bekövetkezett változások is egyelőre inkább csak a belső gazdasági-társadalmi helyzetre gyakorolnak hatást. Kína külkapcsolatai- ban még nem következett be érdemi, tényleges módosulás, annak dacára, hogy a szocialista közösség kormányai változatlanul a viszony normalizálására törekszenek. Hazánk is azt vallja, hogy a fejlődés vargabetűi ellenére Kína megőrizte alapvetően szocialista társadalmi berendezkedését és valódi nemzeti érdekei azt diktálnák, hogy a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok javításával térjen vissza a baráti együttműködés útjára, a világpolitika porondján pedig a békéért és a társadalmi haladásért lépjen fel. fi táppénzfieSyzeirő! tárgyán a MfBiszterlanáes A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta és elfogadta a lakásépítés és -fenntartás, valamint a lakásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek célja a lakáshoz jutás esélyeinek javítása, a lakosság arányosabb teherviselésének kialakítása, a saját lakás építésében való érdekeltség fokozása, a lakásfenntartás állami terheinek mérséklése, továbbá a helyi tanácsok önállóságának bővítése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészség- ügyi miniszter jelentését a táppénzrendszerről 1976-ban hozott határozat végrehajtásának tapasztalatairól, megállapította, hogy az állami és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi hálózat munkája nyomán az utóbbi években megállt a táppénzesek arányának növekedése. A Minisztertanács a társadalmi fegyelem növelése, az ellenőrzés fokozása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifizetések további mérséklésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások magyar vámszabad területen történő létesítéséről szóló előterjesztést. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges jogzabályokat kiadja és — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — indokolt esetben egyedileg engedélyezhesse a jogszabályok egyes pontjainak alkalmazását vámterületen működő vegyes vállalatokra is. Budapestre értei Janez Zeniliarics Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett Janez Zemljarics, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta. Délután a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A megbeszélésen a gazdasági, kulturális, tudományos együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit vizsgálták meg. Sajtótájékoztató Becsben (folytatás az 1. oldalróT) Szólt a magyar gazdasági helyzet eredményeiről és gondjairól, kiemelve, hogy hazánk a nehéz gazdasági viszonyok között is megőrizte fizetőképességét, és az idei tőkés külkereskedelmi forgalom is várhatóan aktív lesz. Említést tett a magyar energiagazdálkodás helyzetéről, problémáiról, és ártól, hogy fokozott takarékossággal oldjuk meg a növekvő energiaszükségletek kielégítését. Beszélt a magyar—osztrák gazdasági együttműködés lehetőségeiről, s elmondotta, hogy többek között a hírközlésben, az energiaiparban és a harmadik országokkal való kooperációban van lehetőség a továbblépésre. Aláhúzta Magyarország készségét a gazdasági együttműködés fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján, és kijelentette, hogy hazánk kész megvizsgálni azokat az osztrák javaslatokat, amelyek ezt a célt szolgálják. A kormányfői tárgyalásokról közös közleményt adtak ki, * Lázár György, a Minisztertanács elnöke, felesége, valamint a kíséretében levő személyiségek csütörtökön délután különvonaton hazautaztak Bécsből, s a kora esti órákban megérkeztek Budapestre. isi értőit nfisok bolliia Skoda téli gumiköpeny 155x14 905,- Ft 12 V-os 55 amperos akkumulátor 1250,— Ft Csehszlovák fejtámla nagy 477,1- Ft, kicsi 339,— Ft TESLA autóhangszóró 4 ohmos 6—10 W-ig 194—470 Ft-ig November 5-ig minden pénteken ingyenes fagyállófolyadék- mérés az Autóklub Győri kapui szervizében. Ugyanitt fagyállófolyadék-árusítás. SZÁLLÍTÁSHOZ AUTŐUTANFUTÖ 250 kg teherbírású 23 800 Ft 500 kg teherbírású 35 500 Ft VARJA ÖNT A AUTÓSOK BOLTJA
