Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-12 / 214. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. szeptember 12., vasárnap Befejeződött a Kínai KP fcaegresszasa ■ •' i /." ,1. Jí T ~# f \>-----L A Kínai Kommunista Párt XII. kongresszusán bejelentették, hogy az eddigi elnöki poszt eltörlésével a jövőben főtitkár irányítja a pártot, s egyidejűleg megszűnik az alelnöki funkció is. Képünkön (balról jobbra): Teng Hsziao-ping, Je Csien-jing, Csao Ce-jang és Hua Kuo-feng is a távozó alelnökök között van. Szombaton Pekingben befejeződött a Kínái Kommunista Párt XII. kongresszusa. Az utolsó napon megválasztották a .Központi Bizottság póttagjait, 138 főt és a 132 tagú Központi Fegyelmi és Ellenőrző Bizottságot, továbbá elfogadták a fegyelmi bizottság jelentését. Záróbeszédet mondott Li Hszien- nien. A szombat délutáni nemzetközi sajtóértekezleten Csu Mu-csi, a kongresz- szus hivatalos szóvivője közölte, hogy a 12. Központi Bizottság ,.nagyon hamar”, talán már holnap megtartja első ülését, amelyen megválasztják a Politikai Bizottságot, a PB állandó bizottságát, a titkárságot és a KB főtitkárát. Li Hszien-nien záróbeszédében méltatta a kongresz- szuson elfogadott új szervezeti szabályzatot, amelyben már nem kaptak helyet a „balos” hibák. Az új szabályzat „a párt történelmi tapasztalatainak és kollektív bölcsességének kikristályosodása”. Li Hszien-nien megállapította: a dokumentumot viszonylag könnyű volt megfogalmazni, de nem lesz könnyű szigorúan betartani. Megjegyezte, hogy az új Központi Fegyelmi és Ellenőrző Bizottságra nagyobb felelősség hárul, mint elődjére. A Kínai Kommunista Párt munkájának minősége kulcsfontosságú lesz abban, hogy a következő öt évben, a XIII. kongresszusig, menynyit valósítanak meg az általános feladatból, a négy modernizálásból, annak is központi részéből, a gazdaság korszerűsítéséből. Fontos feladat a kínai területek újraegyesítése és minden ország népével közösen harcolni kell a világbéke megőrzéséért. Li Hszien-nien kijelentette, hogy Kína szocialista ügye a marxizmus helyes útján halad előre. Kérelem a ferrerisfák kiadatására Jogi alap van a berni lengyel nagykövetség támadóinak kiadatására, ezt azonban a gyakorlatban csak hosszas eljárás révén lehet érvényesíteni. Mint a lengyel külügyminisztérium jogi és szerződési kérdésekkel foglalkozó főosztályának vezetője, Jerzy Uldanowicz elmondta, Lengyelország és Svájc még 1937 novemberében megállapodást kötött a bűntettek esetében való kiadatásról és jogsegélyről. A megállapodás. amely változatlanul érvényben van, egyedüli kivételként azt jelöli meg, ha a bűntettek végrehajtói svájci állampolgárok lennének. Ugyanakkor az egyezmény két olyan kitételt is tartalmaz, amelyek alapján az érintett állam (jelen esetben Svájc) megtagadhatja a kiadatást akkor, ha a bűntett saját területén történt, továbbá akkor, ha már megkezdték a büntetőeljárást annak az országnak a hatóságai, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. Isme! felállítják a katonai juntát firgentíoábaH Az USA acélvámok állítására készül? Äz Egyesült Államok vámkorlátokat kíván állítani az acélipari termékek behozatala elé — közölte pénteken William Brock, az amerikai kopmány kereskedelmi főmegbízottja. A csapás, amelyet Brock előkészít, egy augusztusban befejezett vizsgálat eredménye alapján Belgium, Olaszország, Franciaország és Nagy-Brilannia ellen irányul, mert az amerikai ke- reskedelnai minisztérium ezeket a kormányokat az acélipar állami támogatásával vádolja. Brock Nyugat-Virginiában, egy választási gyűlésen elhangzott beszédben nyilatkozott arról, hogy a nyugateurópai kormányok egy részének az acélipart támogató politikája miatt az Egyesült Államok is kész olyan mértékű védővámok bevezetésére, amelyek kiegyenlítik az egyes exportőrországokban 26 százalékot is elérő állami támogatást. A miniszter szerint az intézkedésre azért van szükség, hogy ismét munkába állítsanak 120 ezer amerikai acélipari munkást. Washingtoni megfigyelők szerint viszont a jelek arra mutatnak, hogy az intézkedések, amelyek merőben ellentétesek a Reagan-kormány meghirdetett kereskedelmi politikájával, az alig 50 százalékos kapacitással dolgozó acélipari érdekeltségek veszedelmes hanyatlásának megállításához szükségesek. Brock kijelentette: bízik abban, hogy az acélvámok bevezetése nem vezet szakításhoz a nyugati szövetségesek között. Ugyanezt közölte a szibériai gázvezetékkel kapcsolatos vitával összefüggésben is. Védelmébe véve a Beagan-kormány embargópolitikáját, azzál érvelt, hogy az embargó nem is elsősorban Nyugat-Európa „függőségét” akarja megakadályozni, hanem a Szovjetuniót szeretné megfosztani évi 6—8 milliárd dolláros bevételtől. Az argentin szárazföldi, tengeri és légierő főparancsnokai: Cristino Nicolaides, Jorge Isaac Anaya és Augusta Jorge Hughes, pénteken együttesen úgy döntöttek, hogy helyreállítják az 1982. június 22-én felbomlott katonai juntát. Döntésük értelmében a korábbi, átmeneti időszak után, amikor Reynaldo Bignone a junta nélkül kormányzott elnöki minőségben, a junta újból mint legfelsőbb állami szerv gyakorol ellenőrzést a kormány fölött. Mint ismeretes, a junta a Falkland-(Malvin-)szigeteken elszenvedett vereség nyomán szétesett, mivel a vezetés nem tudott megegyezni a Galtieri- xkormányt követő kormányzási formáról. Miután Reynaldo Bignone tábornok személyében a legerősebb haderőnem, a szárazföldi erők nyomására ismét katona került az ország élére, a légierők főparancsnoka — aki a választások kiírásának híve volt — lemondott és kivált a juntából. A légierő élére Hughes került. Korábban azt jelentették be, hogy Argentínában 1984- ben választásokat tartanak és polgári kormányzat kerül ismét az ország élére. zóna Reagan és az „alapító atyák” Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön és pénteken az „alapitó atyák’’ szellemével került perbe az amerikai törvényhozásban: a királyi abszolutizmus elől Amerika szabad földjeire vándorolt független telepesek olyan alkotmányt fogalmaztak meg 1789-ben. amely biztosítékokat tartalmaz az ellen, hogy az Egyesült Államok mindenkori elnöke élhessen esetleges diklátori hajlamaival és a törvényhozó testületek akarata ellenére döntsön fontos kérdésekben. Ronald Reagan elnököt csütörtökön és pénteken ennek az alkotmánynak az alapján szavazta le a képviselőhöz, majd meglepetésre, a republikánus többségű szenátus is. A törvényhozás és az elnök vitája 2,6 milliárd dollár körül forgott: az amerikai■ költségvetést kiegészítő törvénytervezetben a Rea- gan-kormányzat ennyivel akart többet fordítani katonai célokra, mint a jelenlegi honatyák —, akik viszont cgymilliárd dollárral többet terveztek be szociális célokra. A kérdés tehát — még ha az összeg nem is jelentős az amerikai katonai költségvetés egészéhez képest — a „vaj vagy az ágyú" körül forgott, ahogyan ezt Jim Wright, a képviselőház demokrata párti csoportjának vezetője megfogalmazta. Az alkotmány szerint az elnök megvétózhatja a törvényhozás javaslatait — Reagan elnök ezt meg is tette. Amennyiben azonban a megvétózott javaslatokat a törvényhozás mindkét háza — a képviselőház és a szenátus — kétharmados többséggel ismét elfogadja, akkor ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok elnökének és a kongresszusnak a véleménye különbözik — s az utóbbinak a szava a döntő. Ami bekövetkezett, elég ritka esetnek számít. Reagan elnök eddig hétszer élt vétójogával és egy jelentéktelen ügyet kivéve, mindig győzelmet aratott. Washingtoni megfigyelők számára nem volt meglepetés a képviselőházi szavazás eredménye: a demokrata párti többségű képviselőház egészét novemberben újjáválasztják. A képviselők nyilvánvalóan választóik szándékainak megfelelően szavaztak. A szenátusban azonban Reagan párthívei vannak többségben — s novemberben csak a szenátorok egy- harmadának kell választóik elé állniuk. A 100 tagú testületben mégis 60-an szavaztak az elnök ellen — s csak 30-an mellette. Bár az elnöki vétó visszautasításának jelentőségét nem lehet túlbecsülni, Reagan a „vaj vagy ágyú” vitában intő jelet kapott. „A kongresszus mindig hallgat az amerikai népre" — mondotta „Tip" O'Neill, a képviselőház elnöke. Az elnöknek ezt előbb-utóbb tudomásul kell vennie. Az olasz képviselőház után szombaton a szenátus is jóváhagyta a maffiaellenes törvényt, de egy technikai hiba miatt az új törvény nem lép azonnal életbe, csak a hónap végén. A törvény megfogalmazásakor kimaradt az erről szóló rendelkezés a szövegből, így most 15 napnak kell eltelnie életbelépéséig. Az olasz törvényhozás most egy hét alatt meghozta az új törvényt, amelyről azelőtt hónapok óta folytatott meddő vitát, elsősorban a kereszténydemokraták akadékoskodása miatt. A döntő lökést a gyors munkához Alberto Dalia Chiesa tábornok, a palermói prefektus meggyilkolása adta meg. A maffia legújabb merénylete a bűnszövetkezet elleni harc talán léghatéko- nyabb képviselőjének életét oltotta ki, s az országos felháborodás hatására a parlament — az OKP javaslatait is felhasználva — első szigorú maffiaellenes törvényét hozta, mégpedig.rekordidő alatt. k arab csúcsértekezlet ilf hangjai (Folytatás az 1. oldalról) A dokumentum hangsúlyozza: az amerikai elnök tervének semmi köze a térség békéjének megteremtéséhez. Ez az „új kezdeményezés” tagadja, hogy a palesztin népnek joga van saját, független állam megalapítására, és jogosnak ismeri el az Izrael által 1967- ben megszállt arab területek- bekebelezését, ami ellentmond a Biztonsági Tanács határozatainak. A terv nem említi a Palesztinái Felszabadítás! Szervezetnek, mint a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének elismerését, vagyis nem ismeri el a szervezetet egyenjogú partnerként a béketárgyalásokon. Az Izraeli Kommunista Párt határozottan fellép Reagan hamis „békeprogramja” ellen — mutat rá a dokumentum. VILAGHIRADO Közelebb hozhatta-e az új arab béketerv ü közel-keleti rendezést? Akkora „ nyilatko- zatözön fogadta a marokkói Fez városában ülésezett arab csúcstalálkozó határozatát, az új béketervet, annyi ellentmondó vélemény hangzott el, hogy egyelőre nehéz megmondani: valóban elmozdul-e a holtpontról a közel-keleti válság ügye. Csak néhány jellemző állásfoglalás: Izrael hallani sem akar a béketervről, amely egy palesztin állam létrehozását is magába foglalná — Reagan amerikai elnök nenezményezi, hogy Fezben láthatólag az ő közel- keleti elképzeléseitől eltérő tervet fogadtak el — Kadhafi ezredes éppúgy helyteleníti a fezi döntést, mint a teheráni kormány —, Libanonban is elégedetlenséget okozott, hogy az arab államfők nem követelték kellő eréllyel az izraeliek kivonulását és így tovább. Az arab királyok és köztársasági elnökök kétségtelenül tettek egy lépést Izrael elismerésének szükségszerű és elkerülhetetlen útján, de nyilvánvaló-volt, hogy a palesztin állam létrehozásának sürgetése és valamennyi, Izrael által megszállott terület kiürítésének követelése Jeruzsá. ÓÍ/S/& i../faj •/?:>/ '6, ií • ,/, ■ fa//vfa .1 /.. A marokkói Fezben tartotta csúcsértekezletét az Arab Liga. Képünkön: Husszein jordániai király a vendéglátó II. Hasszán társaságában. ' - • _ lemben csak visszautasításra talál. (Különösen, ha a palesztin állam fővárosának éppen Kelet-Jeruzsálemet jelölték meg...) Izrael csak egyenként lenne hajlandó az arab államokkal tárgyalni. A szalámitaktika szerint... a fezi döntés alapján a palesztin kérdésben közös arab delegációnak kell majd tárgyalni, például az USA-val —, a küldöttségbe beválasztották Jasszer Arafa- tot is. Ami a Palesztin Felszaba- dítási Szervezetet illeti. Fezben szavakban és külsőségekben (feltehetőleg anyagiakban is) minden elismerést megadtak Arafalnak és a PFSZ delegációjának. Sok arab államfőben minden bizonnyal a rossz lelkiismeret is munkált. Két-három hónapja a kisujjukat sem mozdították, majd gyorsan belementek abba, hogy a PFSZ fegyveres ereje szétszóródjék nyolc arab ország területén. Most megint a támogatás szólamai következnek. Enyhül-e az amerikai szankciópolitika? Főleg a nyugati világban szinte visszafojtott lélegzettel figyelik üzletemberek és politikusok, újságírók és a munkahelyüket féltő dolgozók is, hogy miként alakul Washington és Nyugat-Európa vitája a „földgázát csőért” üzletről. Talán fölösleges emlékeztetni arra hogy az amerikai kormány, amely már régóta berzenkedik a Szovjetunió és több nyugat-európai ország között létrejött üzlet ellen, a tavasz- szal konkrét és kemény szankciókat hirdetett meg, most már nemcsak a Szovjetunióval szemben, hanem minden olyan nyugat-európai tőkés vállalat ellen, amely hajlandónak mutatkoznék a szibériai gázvezeték építésében csövekkel, turbinákkal, kompresszorokkal stb. részt venni. Előbb a Dresser amerikai nagyvállalat franciaországi leányvállalata ellen hoztak intézkedéseket Washingtonban, mert az túltette magát a tilalmon, aztán más francia, olasz és angol cégek következtek. De a nyugat-európai tiltakozás olyan elemi erejű volt (a jobboldali pártok soraiban is!), hogy a Reagan- kormányzat láthatólag máris visszakozni próbál. A szankciók súlyosságán enyhített és tárgyalni akar az üzletben résztvevő cégek képviselőivel csakúgy, mint az érdekelt kormányokkal. Jellemző, hogy a konzervatív angol kormány, amelyet igazán nem lehet szovjetbarátsággal és Amerika-ellenes- séggel vádolni, nemcsak a Brown-céget bátorította, amely elsőnek szállt szembe az amerikai szankcióval, hanem további két angol vállalatot is arra utasított, hogy teljesítse a Szovjetunióval szembeni szállítási kötelezettségét. Hja. Nagy-Britanniá- ban több mint hárommillió n munkanélküli, s ha egyes cégek ilyen fontos megrendeléseknek nem tesznek eleget, akkor további ezrek tízezrek kerülnek az utcára. No meg az is igaz, hogy a tőkés világban kevés dolog szent, de egy igen, s ez — az üzlet.
