Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-10 / 212. szám

ÉSZAK -MAG YARO RSZÄG 3 1982. szeptember lD„fiénielt Ózdi változások Pályaválasztás - széles alapokéi Az intenzív gazdasági fej­lődésre való áttéréskor fon­tos kérdéssé vált a munka­erő műveltsége, képzettségé­nek növelése. Az Ózdi Ko­hászati Üzemekben a mun­kaerőforrások beszűkülése és a vállalati fejlesztések hatá­saként a betanított munká­sok mellett egyre több se­gédmunkást készítettek fel — szakmunkásvizsgára. Az ÓKÜ, mint az ország egyik legnagyobb nehézipari üze­me, magában hordozza a múltját és a jelenét. A kö­zel százéves üzemrészek mellett igen korszerű, auto­matizált üzemrészeket, gépe­ket, gépsorokat találunk, ám ezek szakemberigénye más és más. Csak egy példa: a folyamatos acélünlőműnél (FÁM) háromszor annyi tech­nikus és mérnök dolgozik, mint a kokillás öntésnél. Manapság mindenhol, de az acéliparban különösen fontos a megújulási, innová­ciós készség és képesség fenntartása. Az új techniká­hoz való alkalmazkodási ké­pesség feltétele viszont a>fo- lyamatos művelődés. Ennek útja részben a szervezett to­vábbképzés, részben a sok­kal fárasztóbb önművelésáe- het A megépült új üzemek­ben: a folyamatos acélmű, a rúd-dróthengermű stb., az új gyár, „új munkaerő” el­ve érvényesült. Az új mun­kaerő mindenkor képzettebb, műveltebb, innovatív készsé­gű munkaerő volt. A folya­matos művelődés tehát kifi­zetődő volt a gyárnak és a dolgozóknak is. A felisme­rést követően, már kézen­fekvő annak gyakorlati meg­valósítása. Az is egyértelmű, hogy Ózd földrajzi helyzete behatárolja azok körét, akik­re hosszú és rövid távon egyaránt számíthat a gyár. Kalmár Ákos, a« ÓKÜ személyzeti és oktatási fő­osztályvezetője: — Pályaválasztással kap­csolatos tevékenységet, eddig elsősorban a szakmunkás- utánpótlás érdekében foly­tattunk. A szakember- és ve­zető-utánpótlás területén je­lentkező mai gondok enyhí­tése érdekében a korábbi gyakorlathoz képest új, min­den iskolatípusra kiterjedő, orientációs és szakember­utánpótlást biztosító rend­szert dolgoztunk ki. Szükség volt erre azért is, mert az elmúlt időszakban a közép­es felsőfokú szakember-ellá­tásra, az utánpótlásra irá­nyuló tevékenységünk nem volt kellően tudatos. Az a célunk, hogy ózdi és Ózd környéki fiatalokból ke­rüljenek ki a vállalat szak­emberei, szakmunkásai és vezetői, mert a más vidékről elszármazók — eddigi ta­pasztalataink szerint — ke­vésbé kötődnek a gyárhoz. Az új rendszer segíti a fia­talokat abban, hogy érdek­lődésüknek, képességüknek és készségüknek megfelelő­en, de a vállalati igényekhez is alkalmazkodva választ­hassanak élethivatást. E célkitűzés valóra váltá­sára részletes intézkedési tervet dolgoztunk ki három fokozatban: az általános is­kolától az egyetemig. Hiszen a fiatalok szakma, illetve a ©'ár iránti érdeklődését már az általános iskolákban fel kell kelteni. Annak erősítése pedig olyan folyamat, ami­nek végén az elkötelezett munkavállalóig juthatunk el. Ennek során mérlegelni kell az együttműködő tanárok vé­leményét, a tanulók adottsá­gait, képességét, érdeklődé­sét, a szülők véleményét és a pszichológiai felmérések eredményeit is. Ehhez a hosz- szú folyamathoz szükség van a tanulmányi munkát előse­gítő feladatok teljesítésére — így a tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérésére, tanulmányi ver­senyek szervezésére és jutal­mazásra azért, hogy a ta­nulók képességeit megismer­jük és őket anyagilag is tá­mogathassuk. Szükség varr: pályára nevelő és pályavá­lasztást segítő feladatok tel­jesítésére, aminek eredmé­nyeként — a munkáról, a továbbtanulásról, a különbö­ző munkahelyekről és pá­lyákról reális szemléletet kialakító fiatalokat nevelhe­tünk. — A középfokú intézmé­nyekben, a pályaorientált pályaválasztási tevékenység fejlesztésében még tovább kell lépnünk. Ezen a fokon; a műszála jellegű ismeretek iránt fogékoly, technikai ér­deklődésű fiatalokban kell kialakítanunk a megfelelő hivatástudatot, és elérnünk azt, hogy a vállalat felsőfo­kú végzettségű szakemberei közülük kerüljenek ki. A tanulmányaikat felsőfokú in­tézményekben folytatók eseté­ben a hivatástudat elmélyí­tése, a vállalati elkötelezett­ség erősítése és a tanulmá­nyi munka színvonalának emelése szükséges, hiszen körükből kerülnek majd ki a vállalat kulcshelyzetben levő szakemberei és vezetői. Itt is olyan jellegű feladato­kat kell teljesíteni, hogy a vállalat azoknak a szakem­bereknek a munkavállalásá­ra számíthasson, akik meg­felelő pálya- és önismeret birtokában választottak hiva­tást; akik rendelkeznek a szükséges szakmai felké­szültséggel és munkaerkölcsi tulajdonságokkal. — " Nem tartanak attól, hogy a kohászat mai hely­zetében, a fiatalok vissza­riadnak e pálya választásá­nak kockázatától? — Nem, mert minden szak­ma konvertálható. Másod­szor: acélra mindig szükség van. Harmadszor: ez a ré­gió ahhoz szokott, hogy az ÓKÜ adja a megélhetést. Ugyanakkor, hogy talpon maradjon, ahhoz a környék­beliek segítségére, megérté­sére is szükség van. Sebők Ottó főosztályvezető-helyettes még hozzáteszi: — Az elmúlt években az- ÓKÜ a szakemberszükségle­tét csak hozzávetőlegesen, tudta kielégíteni. A FÁM, az RDH, az ©xigénes intenzifi- kálás belépése, az új üze­mek kialakítása nemcsalt lét­számutánpótlást, hanem mi­nőségileg is magasabb fokú munkaerőt igényel. És ez az igény ma sem változott Ép­pen ezért az ÓKÜ az elkö­vetkező időszakban tovább növeli a tanulók anyagi tá­mogatásai., bővíti a kedvez­mények körét erősíti a kü­lönböző iskolákkal, taninté­zetekkel kialakult kapcsola­tát Ez az együttműködés nem új, hiszen megfelelő- hagyományai vannak. Ám a vállalat szakemberseükségle- tének biztosítása új módon, szélesebb társadalmi alapok­ra helyezve, megnyugtatóbb lehet. Korábban nem fordí­tottunk elég gondot sem a szakmunkásoknál, sem a ve­zetőknél az úgynevezett „tar­talékcsapat” kialakítására. Buchert Miklós Műszerek hitelesítése Ferencz József elektroműszerész, a Borsodi Hőerőmű Vállalat hö- irányitástechnikai, -fenntartási üzemében a gőz- és vízmennyiségek mérésére használt műszerek javítását, hitelesítését végzi. Fojtán László felvétele ír a list Sok előnye van annak, ha a sertéseket savóval etetik, kiváló étrendi hatása mel­lett jelentősen csökkenthető vele a takarmányozási költ­ség. Vígh Zoltán Makóról saját tapasztalatait írja meg e témáról a Kistenyésztők üapja szeptemberi számá­ban. Mikor szavatossági hiba a sertésödéma-betegség? E ' gyakran felmerülő kérdésre dr. Radnai István adja meg a kimerítő példákkal alátá­masztott választ. Még egyszer a benzinről. A baromfiak orsóférgessége elleni benzines kezelésről több írás is jelent már meg a szaklap régebbi számai­ban. Ezúttal állatorvos irja le véleményét. Magyar nutriabör a nem­zetközi piacon. A lipcsei szőrmeaukción szerzett ta­pasztalatokról dr. Farkas Miklós számol be. Hajdanvolt szarvasmar­hánk: a magyar szürke. A hatalmas gulyák régi dicső­ségétől a mai rezervátumba szorított csekély állományig végigkíséri a szürkemarha sorsát a szerző, dr. Surányí Béla. ltáÉi®s egészsépgyi vizsgálat a Szemes! állami Gazdaságban A mezőgazdaságban, az ál­lami gazdaságokban, terme­lőszövetkezetekben még.min- dig sok olyan munkaterület van, ahol a dolgozók erős fi­zikai igénybevételnek van­nak látóve, emellett az idő­járási viszontagságok sem kímélik a szabadban dolgo­zókat. Ilyenek általában a traktorosok, az állatgondozók, főleg az idősebb korosztály­ból. Ezért határozott úgy a Szerencsi Állami Gazdaság vezetősége, hogy a közel 1200 dolgozójánál: elvégezteti az általános egészségügyi vizs­gálatát. Ebben segített dr. Ditrői Sándor igazgató főor­vos, aiki javasolta, hogy a Borsod megyei Tüdőgyógy­intézettel vegyék fel elínez a kapcsolatot. Emellett a Vasgyári Kórház igazgató fő­orvosának a javaslatára vet­tek egy a Medicor miskolci gyára által készített KTD—2 típusú diagnosztikai táskát, és egy középfokú képzettsé­gű ápolónőt is alkalmaztak. Ez a praktikus, új műszer többféle vizsgálat, elvégzésé­re alkalmas. A megyei tüdő­gyógyintézet dr. Orbán Sán­dor főorvos vezetésével öt munkanap alatt a 15 fős ap­parátussal elvégezte ezt az általános egészségügyi vizs­gálatot. Ugyanis még három diagnosztikai táskát és egy röntgengépet is hoztak ma­gukkal. A Medicor miskolci gyára pedig szervizkocsit ál- lomásoztatott ott állandó jel­leggel, két szerelővel. A vizsgálatokat az állami gazdaság három kerületi köz­pontjában. Szerencsen. Tak- taharkányban és Abaújszán- tón végezték el. S bár a vizsgálatokon való megjele­nés nem volt kötelező, a dolgozók nem idegenkedtek ettől; döntő többségük ele­get tett ennek a kérésnek. A vizsgálatok alapján elkészí­tették minden dolgozó egész­ségügyi kartonját. A me­gyei tüdőgyógyintézet vál­lalta, a vizsgálat eredmé­nyeinek az értékelését, és azt, hogy ezen a területen is felveszik a kapcsolatot az ál­lami gazdaság üzemi orvo­sával, valamint a lakóhely szerinti körzeti orvosokkal. Az állami gazdaság egész­ségügyi alkalmazottja pedig továbbra is figyelemmel kí­séri a kiszűrt betegek egész­ségi állapotát, O. J. „Az év első hat hónapjá­ban 29 millió 283 ezer forint termelési értéket állítottunk elő, öt és fél millióval töb­bet realizáltunk, mint a bá­zis év hasonló időszakában.” Az idézet a Sátoraljaújhe­lyi Vas- és Fémipari Szövet­kezet első féléves mérlegé­ből való. Egy nagy vállalat esetében ez a néhány „mil- liócska” nem menne szen­zációszámba, a százkilenc- ven főt foglalkoztató szövet­kezetben azonban óriási fej­lődést mutat. Annál is in­kább figyelemre méltó az eredmény, mivel forrása nem a termékszerkezet, illetve az árak módosításából ered. A szövetkezet az idén is a régi partnereinek dolgozik, válto­zatlan áron. A siker legfőbb titka tulajdonképpen egy ko­rábbi szervezési intézkedés­ben rejlik. Erről kérdezzük Gál Cifra János elnököt. — Hatékonyabb munkával értük el eredményeinket — mondja az elnök. — Most kristályosodott ki, az idén látjuk igazán a hasznát az új bérezési . módszernek, amelyet szövetkezetünkben 1980 januárjában bevezet­tünk. Két évvel ezelőtt a szövetkezet tagsága és ve- ■etősége egyértelműen letet­Ahol szívesen dolgoznak az snlerek te a voksát a teljesítmé­nyek alapján történő bére­zés mellett. így ma már minden dolgozónk, aki a ter­melésben közvetlenül részt vesz, darabbérért dolgo­zik. Ennek egyaránt hasznát látja a kollektíva és az egyén, hiszen többet kereshet az, aki szeret és tud is jól dol­gozni. Tagságunknak nem kell másodállást vállalnia, a szö­vetkezet biztosítja a nagyobb jövedelem lehetőségét. Ta­valy 8,3 százalékos bérfej­lesztést hajtottunk végre, az idén pedig a bérek 7,5 szá­zalékos növelését tervezzük. Ennek teltétele a tízmillió forint értékű nyereségterv teljesítése. Ebből az év első hat hónapjában már 5 millió 181 ezer forintot értünk el. Biztatóan alakullak ered­ményeink a nyári hónapok­ban is. így minden remé­nyünk megvan arra, hogy jó évet zárunk. — A szövetkezetben igen magas a törzsgárdatagok ará­nya. Miért szeretnek átdol­gozni az emberek7 — A megfelelő anyagi el­ismerésen kívül a jó mun­katársi kapcsolatok, a de­mokratikus légkör is ideköti az embereket — jegyzi meg az elnök. — Nálunk minden­ki pontosan tudja, hogy mi a feladata, s igyekszünk úgy szervezni a munkát, hogy mindig rendelkezésre álljon a szükséges alapanyag. Sok helyre, sokféle terméket ké­szítünk. Jóllehet, kedvezőbb lenne csupán egy-két meg­rendelő számára, nagyobb szériában gyártani terméke­inket. Mi viszont úgy gon­dolkodunk : hosszú távon hasznosabb, ha több válla­lattal tartjuk a kapcsolatot, csökkentjük az esetleges rendeléshiány lehetőségét. Szerencsére, jól felkészült szakembereink vannak, akik éppúgy értenek a különböző páncélszekrények készítésé­hez, mint az egyéb vasszer­kezeti munkákhoz. A tavalyi­hoz hasonlóan az idén is jó hírrel szolgáltunk dolgozó­inknak, ugyanis jövő évi ka­pacitásunk nyolcvan százalé­kát. rendelésekkel szeptem­ber elejéig lekötöttük. A munkások közérzetét érthe­tően javítja, ha jó előre tisz­tán látják az előttük álló feladatokat, tudják, nem lesznek híján a munkának. A szövetkezetben — elő­ször az idén — új terveket is dédelgetnek. A kollektí­va a sokéves sikeres belföldi termelés után elég erősnek érzi magát exportfeladatok megoldására is. Igaz, az el­nök erről a témáról egyelő­re nem szívesen beszél. Ügy véli: az exportról csak ak­kor érdemes beszélni, ha va­lósággá válik. Tény, hogy az export nem csupán terv, et­től jócskán előbbre tart a szövetkezet Fennállásuk óta ebben az esztendőben először tőkés exportra is szállítanak termékeikből. Az Újhelyen gyártott biztonsági kazetták­ból egy osztrák cég rendelt kétszáz darabot háromszáz- ezer forint értékben. A part­ner nem titkolta: ha elége­dett lesz, nagyobb rendelés­re Is számíthat a szövetke­zet­— díváid MEi-fiíirtekezlet Nyírtasson (Folytatás az 1. oldalról) gyorsítás nem mehet a mi­nőség rovására. A legfonto­sabb időszerű feladatok kö­zött említette a silókészítés gyors befejezését, a táp­anyagvisszapótlást, s az őszi szántásokat. A napraforgó termesztésé­vel kapcsolatban hangsúlyoz­ta, hogy e növénynél a jö­vőben nagyobb gondot kell fordítani, a vetésváltásra, a kukorica betakarításával kapcsolatban pedig arra, hogy az energiatakarékosság érdekében lehetőleg minél szélesebb körben kell alkal­mazni a nedves tárolást. Ugyancsak fontos, hogy a fő­vetésű silókból, ahol arra a takarmányhelyzet lehetőséget teremt, minél többet kell „átminősíteni”, azaz szemes­ként betakarítani. Befejezésül a miniszterhe­lyettes tájékoztatott a mező­gazdaság termelésének általá­nos alakulásáról, az egyes ágazatok helyzetéről, a me­zőgazdaság és élelmiszeripar exportjáról, amely az agrár- gazdaságtól további erőfeszí­téseket követel. Megyénk agrárgazdaságá­nak helyzetéről, az eredmé­nyes nyári betakarítási idő­szakról, az őszi felkészülés ről Faragó Károly, a megyei tanács osztályvezetője adott tájékoztatást. Többek között elmondta, hogy kalászosok­ból, elsősorban kenyérgabo­nából az elmúlt évtized leg­nagyobb vetésterületéről min­den eddiginél jobb termést sikerült betakarítani me­gyénkben. A nagyüzemekben a búza-vetésterület 16 száza­lékán értek el 55 mázsa fe­letti átlagtermést. Szűkült az üzemek átlagtermései közötti szóródás, s búzából a megye most közelítette meg legjob­ban az országos átlagot. Ta­vaszi árpából is mintegy 3 mázsával sikerült túlszár­nyalni az eddigi legjobb át­lagtermést Gondosan készült fel me­gyénk mezőgazdasága, s ide­jében, jó ütemben megkezd­te az őszi munkákat. E csúcs­idényben az őszi kapásnövé­nyek mintegy 400 ezer ton­nányi termését kell betakarí­tani. Két borvidékünkön, — mustra átszámolva —. mint­egy 230 ezer hektoliternyi termés felvásárlása várható. Jól halad a 82—83 ezer hek­tárnyi tervezett búza-vetés­terület magágyának készíté­se. A jövő év alapozása szempontjából biztató, hogv 24 százalékkal nőtt a megve üzemeinek műtrágyavásár­lása. A MÉM tájértekezletének vitájában szót kért Kovács György, a Szerencsi Édes­ipari Vállalat igazgatója és Mitró László, a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Bor­kombinát vezérigazgató-he­lyettese. akik a cukorgyár re­konstrukciójáról. illetve az idei szüretről, a szakemberek részéről várt aszűsodás ese­tén, a szüreti munkaerő­gondokról tájékoztattak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents