Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-09 / 211. szám
1982. szeptember 9., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az óvatosság is lehet kockázatos Kulcspozícióban Hetven mini műszaki állomás livíti szolgáltatását az HuiiliiS) A Borsod megyei Épitőanyag-ipari Vállalat reprezentáns termékei: népművészeti kerámiák, étkészletek, sütő-főzőedények, itthon és külföldön is keresett termékek. A TÜZÉP-válíalatok és a lakosság azonban már a cserépkályha-gyártás felfutását várják. A kerámiák mellett Kályhacsempét is gyártanak A Borsod megyei Épitőanyag-ipari Vállalat — a foglalkoztatottak számát, és termelőeszközeinek értékét tekintve — a kisebb vállalatok közé tartozik. Rugal- nássága, alkalmazkodóképessége azonban ez ideig lehetővé tette, hogy a nehezebb gazdasági feltételek között is a felszínen maradjon. * Három éve, a hejőszalon- tai betonáruüzem megszün- . tetőse jelentette a vállalat életében az egyik fordulópontot, az első nagyobb változást- Az ott gyártott járdalapok, útszegélyiapok iránt akkoriban csökkent a kereslet és csökkent a termékek gazdaságossága is. Ezen a helyzeten a mezőcsáti népművészeti termékek, kerámiák gyártásának megkezdése változtatott nagyot. A népművészeti kerámiák, amelyek egyedi darabonként, vagy étkészletek formájában: boros-, kávés-, li- kőrös-, teáskészletek, sütő-, főzőedények formájában majd minden családban megtalálhatók — most reneszánszukat élik. Az elmúlt korok hangulatát őrző formált, színeit és díszítések a magas esztétikai és használati értékű termékekben öltenek testet. Hejőszalontán Kása Klára iparművész, keramikus irányítása mellett kezdődött el a termelés és az azóta eltelt időben jelentősen felfutott. A mezőcsáti kerámiák iránti kereslet az elmúlt években olyan mértékben bővült, ami szükségessé tette a hejősza- lontai üzem bővítését, a gyártási sorok és a termelésszervezés korszerűsítését szerű az átalakítás, változtatás. A kiállításon ezért „új” termékként a cserépkályhával is megjelentek. Az új jelzőt azért tettük idézőjelbe, mert. Sárospatakon a kályhacsempegyártásnak már hagyománya van, hiszen korábban, az 1960-as évektől 1972-ig kályhacsempét gyártottak itt. Manapság, az energiaracionalizálási törekvések időszakában, amikor a háztartásokban is mindinkább a szén váltja fel az olajat, a Borsod ' megyei Építőanyag-ipari Vállalat kezdeményezése, a cserépkályha építéséhez szükséges csempegyártás bevezetése, az igények helyes felmérésén alapuló törekvés. A TÜZÉP különböző vállalatai, valamint a lakosság részéről nagyobb az érdeklődés az új termék iránt, mint amit a vállalat, illetve annak sárospataki üzeme —a kerámiagyártás mellett — a jelenlegi felkészültsége alapján ki tudna elégíteni. Ügy látszik, hogy az az alapelv, hogy csak pénzzel lehet pénzt „csinálni” — itt is igaz. — Ahhoz, hogy nagyobb méretű, korszerű beruházást valósítsunk meg, gyártóbe1 rendezések, gyártósorok sok millió forint értékű importjára lenne szükség — mondja Drótos Lászlóné, a vállalat igazgatója. A nagy értékű gépek pedig viszonylag hosszú betanulási időt igényelnének. A beruházási, fejlesztési döntések elhatározásakor, annak mérlegelésekor felvetődik az a kérdés: mekkora a piac felvevőképessége? Speciális babkombájnok a bekecsi határban Vállalati vezetők körében manapság szinte általános az a vélekedés, hogy a kiugró nyereség a helyi gazdálkodás számára legalább olyan veszélyt rejt magában, mint az alaphiány, vagy a veszteség. És aki megpróbál vezetni egy brigádot, üzemet, akár vállalatot irányítani, meglehetősen gyorsan belátja: egyáltalán nem megalapozatlan ez a vélekedés. Nemcsak azért, mert a vállalkozások a vezetőktől nagyobb felkészültséget, a műszaki, kereskedelmi, piaci ismeretek egyidejű ötvözését kívánják meg, hanem más okok miatt is. Jelenleg a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal. Elsősorban azért nem, mert egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy a tartalékokkal a későbbiek folyamán is szabadon rendelkezhetnek. Így az erőforrásokat lehetőleg mindig felhasználják, ami nem is ütközik különösebb nehézségbe, hiszen fejlesztési eszközeik, jövedelemnövelési forrásaik többnyire szűkösek. Márpedig kockázatot vállalni tartalékok nélkül, már több mint kockázatvállalás. A bizonyos mértékig egymásnak ellentmondó intézkedések is nehezítik a vállalati vezetők előrelátását, s mindenképpen óvatosságra intenek. Ráadásul ma még a felügyeleti hatóságok is sok esetben jobban értékelik a folyamatos, zavartalan, az alig-alig, de fokozatosan javuló munkát, mint az ingadozó, ám időszakonként kiugró teljesítményeket Mindemellett tény, hogy terjedőben van a kockázat- vállalás, és ez elsősorban a külpiaci hatásoknak köszönhető. Annak például, hogy amennyiben egy vállalat a jelenlegi viszonyok között továbbra is exportálni akar, vagy adott esetben növelni kívánja kivitelét, esetleg új piacokra kíván betörni, akkor a kedvezőtlen hazai feltételek miatt szinte a lehetetlenre kell vállalkoznia. A hazai háttéripar ugyanis számottevően elmarad a fejlett országokéitól, az anyagbeszerzés hosszadalmas és nehézkes, a kooperáló partnerek egyáltalán nem érzik selejtes munkájuk következményeit. Ilyen körülmények között természetesen növekszik a vállalati vezetők szerepe. Elsősorban rajtuk múlik, hogy teljesíteni tudják azt, amit vállaltak, vagy amit vállalni kényszerültek. A gond csak az, hogy mindez bizonyos mértékig háttér-, be szorítja a tervszerű, előrelátó vezetői tevékenységet, A Magyar Autóklub taglétszáma közel 300 ezer, akiket tagságukkal együtt számos szolgáltatás is megillet. Ezek igénybevétele meglehetősen gondot okoz időnként a klubtagoltnak, mivel az állomások a megyeszékhelyeken vannak. Figyelembe véve az üzemanyagárakat, bizony nem elhanyagolható szempont, hogy olykor több kilométeres távolságot kell megtenni saját költségen a ki- sebb-nagyobb javításért. Mindezt-mérlegelve, a Magyar Autóklub vezetősége 1081-ben úgy határozott, hogv a jövőben decentralizálja szolgáltatásait az ország egész területén. Ennek kapcsán közel hetven, úgynevezett mini műszaki állomást létesítenek « megyeszékhelyektől távoés rákényszerít a rögtönzésre, esetenként a kapkodásra, korántsem segíti - elő a szervezettebb termelés és gazdálkodás feltételeinek megteremtését. Így aztán érthető, hogy bármilyen sokszor is megfogalmazódik a követelmény: a költségele csökkentésének, a takarékosabb gazdálkodás kialakításának szükségessége, a termelés szervezettebbé tételének fontossága, mindez csak kitűzött, de meg nem valósított cél marad már évek óta. A vállalati vezetőknek a napi feladatok mellett egyre kevesebb az idejük és az erejük, hogy távlati intézkedéseket igénylő tennivalókkal is foglalkozzanak. Igaz, hogy ezzel párhuzamosan a gyakorlatban alkalmazott vezetési módszerek, az irányítás technikája is kevéssé korszerűsödik. Sót, egyes helyeken éppen az ellenkezője történt az elmúlt időszakban. Az egyes vezetők a napi munka sodrában olyan ügyekben is intézkednek, amelyek munkatársaikra hárulnának. Ez meghatározza a közép- és alsó szintű vezetők tevékenységét is. Az irányító munka hatékonysága, eredményessége a kívántnál csak lassabban javul, a módosuló körülményekkel nemigen tud lépést tartani. A megoldás a népgazdasági irányító munka korszerűsítésében és a vállalati vezetésben alkalmazott módszerek fejlesztésében, a szakemberek felkészültségének növelésében egyaránt keresendő. Ehhez belföldön is olyan feltételeket kellene kialakítani, mint amilyenek ma csupán az exportáló vállalatokat kényszerítik igényes munkára. Ha a gazdálkodási hiányosságok miatt bekövetkező pénzügyi nehézségek a mainál súlyosabban érintenék a vállalatokat, ha adott esetben számolniuk kellene a megszüntetéssel, vagy állóeszközeik értékesítéséből kellene kiegyenlíteniük tartozásaikat (ami szintén az egység korlátozott mértékű felszámolását jelenti), altkor feltehetően gyorsabbá válna az alkalmazott vezetési módszerek korszerűsítése is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére tapasztalható némi javulás, ami a kulcspozícióba kerülő vállalkozókészségű, innovatív vezetők személyes érdeme is. Csak a folyamat nem elég gyors. Manapság pedig az idő is mind jobban sürget. A túlzott óvatosság is kockázatos ... p. r. labb eső területeken. Borsod megyében az első mini műszaki állomást Kazincbarcikán, a Pincesor 58. szám alatt hozták létre, ahol a kazincbarcikai csoport hétszáz klubtagjának nyújtanak szolgáltatást. A Magyar Autóklub Borsod megyei Szervezetének taglétszáma az év végére eléri a tizenhatezer-kétszázat. A miskolci Győri kapui műszaki állomás a megnövekedett feladatoknak már nehezen tud eleget tenni. Szükség van tehát a bővítésre és további műszaki állomások létrehozására. Eredmények már vannak, például az országúti segélyszolgálat bővítésében. A szolgálat Borsod megyei szakaszán ez év szeptemberétől Nyékládháza mellett, a Pótkerék csárda tefi „Kárpáti Igaz Szó” egy prigyi ájításról Megyénk mezőgazdasági üzemeiben az utóbbi években egyre kevesebb a do- hánytermő terület. A Tak- taközben azonban akad egy nagyüzem, a prügyi Tisza- mente Termelőszövetkezet, ahol nemcsak jelentős területen, 110 hektáron termesztenek dohányt, de esztendők óta nagyon sokat tesznek a nagyüzemi dohánytermesztés leggazdaságosabb módszereinek kikísérletezése érdekében is. Különösen a betakarítás gépesitésében és a szárítás korszerűsítésében értek el számottevő eredményeket Saját szerkesztésű, kazettás szárítójuk például már esztendők óta országos szabadalom, de más munkafolyamatok gépesítésében is több újítást vezettek be. A dohánytermesztés prügyi újításai iránt idehaza igen gyér az érdeklődés, s úgy látszik külföldön előbb fognak elterjedni. A közelmúltban, amikor a dohánytermesztés ukrajnai szakemberei jártak tapasztalatcsere- látogatáson a nyírségi do- hánytermesztési rendszer gazdaságaiban, felfigyeltek a prügyiek újításaira is. Megismerkedtek a prügyi kísérletekkel, az általuk kifejlesztett dohánytörő kombájn munkájával és a kazettás dohányszárító berendezés működésével. Ezek megoldják a dohánytermelő nagyüzemek legnagyobb gondját, a törést, fűzést és szárítást. A prügyi tapasztalatokról, mint követendő, jó módszerről, terjedelmes riport jelent meg az Ungvárott megjelenő, magyar nyelvű szovjet lap, a „Kárpáti Igaz Szó” hasábjain. így azután elképzelhető, hogy a prügyi újításokat előbb hasznosítják a Kárpátokon inneni terület nagy dohánytermelő gazdaságaiban, mint a közeli szabolcsi dohányos nagyüzemekben. A prügyi Tiszamente Tsz- ben különben már jóval túl vannak az idei dohány betakarításának felén. Űj dohánytörő kombájnjaikkal már több, mint ötezer mázsa jó minőségű dohányt takarítottak be. A töréssel lépést tart a kazettás szárítók teljesítménye is. A dohány a kedvezőtlen tavasz, majd a szárazság miatt csak közepes terméssel fizet rületén segélyszolgálat! állomást adtak át. IU a felszereltség lehetővé teszi a kisebb javítási munkák elvégzését, alkatrészek cseréjét, sőt a gumicserét is. E javításokat természetesen térítés ellenében végzik a szakemberek, az úgynevezett „menetkészség” visszaállítása vi- szont ingyenes. A „menetkészség” visszaállításába azok a hibák tartoznak, amelyek egy órán belül elháríthatok, a fődarabok megbontása nélkül. A szolgáltatások javításához tartozik még az a terv is, amely a „fehér foltok” felszámolására irányul. Ennek részeként Sátoraljaújhelyen építenek műszaki állomást a Bodrogköz térségének jobb, színvonalasabb ellátása érdekében. ... __ A rról még kofái lenne beszélni, hogy a mezőcsáti kerámia versenytársa lenne a vállalat másik, sárospataki, hagyományokban még gazdagabb kerámiáinak. És nemcsak azért, mert eltérő a két üzem múltja, technikai felszereltsége, hanem azért is, mert mások a „gyökerek” és végül azért sem lehet versenytársa az egyik a másiknak, mert mindegyik termék értékesítése a vállalat árbevételét növeli. * A vállalat kollektívája persze tudja — és ezt a közelmúltban. a IX. miskolci ipari kiállításon és vásáron bemutatott termékeivel már érzékeltette —, hogy a jelenlegi termékszerkezeten időA rendkívül sikeres kalászosbetakarítás után egy újabb t,pénzes” növény gazdag termése kerül hamarosan magtárba a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezetben. A búzából elért hektáronkénti 5,7 tonnás és a tavaszi árpa közel 5,4 tonnás rekordtermése után a 310 hektáron termelt bab ígér most jelentős árbevételt. A terület egyharmadán vetőmagbabot • kétharmadán étkezési célokra, zömmel nyírségi fehér babot termesztenek. A kézimunkaigényes hüvelyes növény jó keresetet biztosító művelését szívesen — Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felmérése szerint mintegy ötmillió kályhacsempeegység legyártása után, a piac felvevőképessége, a kereslet mérséklődne. Terveinkben — a pénzügyi lehetőségeinkkel (is) összhangban — ezért inkább az olcsóbb, kézi tömörítési megoldás felé hajiunk. Mivel az anyagelőkészítés és a munkakörülmények javítása terén ma már lényeges fejlődést értünk el, ezért ez a gyártástechnológia sem jelentene az átlagot meghaladó terhelést dolgozóink számára. Amennyiben tőkeerős partnert is sikerül megnyernünk a gyártás bővítése érdekében, úgy 1983-tól mintegy 40 ezer kályhacsempe- egységet termelünk, állítunk elő havonként Egy cserépkályha 130—140 csempeegységből áll.) A vállalat legújabb kezdeményezésének sikerét tehát egyfelől pénzügyi és az ezzel összefüggő technikai korlátok, másfelől pedig a mindenkori piaci igények határozzák meg. Ám ahhoz sem férhet kétség, hogy ott, ahol a csempeegységek előállításához szükséges anyagösszetételeket kialakítják, ahol szakképzett munkaerő van, ahol adott a gyártás technológiai, technikai feltétele, ott igényesebb termékeket: díszkályhákat, kandallókat is lehet gyártani. Megfelelő feltételek esetén akár tőkés piacra is... Buchcrt Miklós vállalták a tsz dolgozói. Mégpedig úgy, hogy a háztáji területként művelt babparcellákhoz feleannyi területű cukorrépa növényápolását,1 és részben kézi betakarítását, fejelését is vállalták. Az eredmény: mind a bab, mind a cukorrépa gazdag termést ígér. A hektáronként. 25 mázsa körüli átlagterméssel fizető bab aratása a napokban befejeződik. Az elmúlt hetek száraz, meleg időjárása kedvező volt, ehhez a rendkívül nehéz munkához, amelyet csak részben végeznek el a speciális babkombájnok.
