Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-07 / 209. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. szeptember 7., kedd A képernyő előtt Pontosan hatvan évvel ezelőtt írta Krúdy Gyula az Al- Petöji című regényét. Még nem volt messze az elbuktatott forradalom, még friss volt Horthy rendszere, hősöket üldöztek, talmi hősök körül fontak hamis legendákat, s az író nem kívánatos személy volt akkoriban hazájában. E regényre építette a vasárnap késő este a második műsorban sugárzott tévéfilmjét Lányi András. (Vajon hányán látták, hányán kapcsoltak át a második műsorra, amikor az elsőn még ment a Kapcsoltam, és egy tízezer forintos jutalom már gazdára talált?) Az átíro-rendező Lányi András — úgy tűnik — mélyebben érdeklődik az ábrázolt kor, a Petőfi körül hajdan kialakult hamis kultusz iránt. Néhány éve a Balázs Béla Stúdióban készült Segesvár című filmjében mutatta be igen ironikusan, mennyire sokféle cél lobogójául szolgált Petőfi emlékezete. hányán sütögették a maguk pecsenyéjét a költő emléke melegénél. A Krúdy-regényből készült tévéfilmben ismét.a hamis Petőfi-rajongásról esett szó, amikor néhány évvel a vesztes szabadságharc után. osztrák szuronyok árnyékában kóklerek használták ki a jóhiszemű emberek Petőfi-tisz- teletét, a költő visszavárását, s ugyanakkor emberek és csoportok a maguk érdekei szerint éltek vissza sokak tiszta hitével. A film kicsit nehézkes, több áttétel alkalmazásával szóló volt, a nagyszámú szereplőgárda — mint hatalmas, sokszólamú zenekar — egységesen közvetítette a rendezői el- kéozeléseket, néhány emlékezetes „szólónak” is lehetőséget adva. * Szombaton este megint a változatlanul értelmetlen című Szeszélyes évszakok vállalta fel a tömegszórakoztatási feladat megoldását.. A 70 perces összeállításból maradéktalanul .tetszett a fókák mutatványa, Nepp József rajzfilmje, a Ne ingereld az egeret, meg a norvég burleszkként bejelentett rövid képsor. Tudjuk, nagyon nehéz a műsorközlő dolga, nehéz felvezetni a maga nemében is súlytalant, de szükségtelen is. Inkább ne legyen, mint Antal Imre többször is azt kényszerüljön elmondani, hogy nincs mit mondania. Máig sem tudom elfogadni, miért kellett hajdan a Nyitott könyv című könyvajánló műsort megszüntetni ahelyett, hogy néhány gyengébben sikerült adásának tanulságait hasznosítva jobbá tették volna, ha némi várakozás után helyette megjelent a Kortársunk, nagyjából ifgyanabban a formában, azonos célokkal, szerkesztéssel, bebizonyítva, hogy nem találtatott jobb irodalomajánló a Nyitott könyv helyett. Nehéz kitapintani Katkó^ István 'szerkesztő válogatási módszerét, de a most látott műsort mindenképpen érdeklődéssel várhattuk, hiszen Gáli István kortárs prózairodalmunk igencsak kiemelkedő személyisége, s ha művei közül csak á könyvben és filmen egyaránt kiemelkedően sikeres A ménesgazdát említjük, máris százezrek csapnak a homlokukra: aha, ez az, igen, igen, hát persze hogy olvastam tőle, hallottam róla. Ezért volt jó ez a választás, mert Gálinak egy másik oldalát, az elbeszélést író Gálit hozta nézőközeibe, részben filmes eszközökkel, azaz három novellájának dramatizált bemutatásával, meg az íróval folytatott beszélgetéssel. Nos, ez a Nyitott könyvtől örökölt forma ma is csikorog. Most Berkes Erzsébet vállalkozott az interjú vezetésére. Gáli meg beszélt a bemutatott írások születésének koráról, akkori szándékairól. A beszélgetés most a dramatizált novellák után következett, s magyarázatnak érződött, ha meg előtte, vagy közben hangzik el, mint arra volt példa korábban a Nyitott könyvben, ugyancsak zavaró. Be kell vallanom, nem tudnék jobb módszert ajánlani helyette, mert a hihetőleg széles nézőrétegeknek szóló adásban esetleg a műből nem mindenki érzi ki az írói szándékot, s. ezért kell némi fogódzó. Most az ötvenes években játszódó történetkék peregtek előttünk, de nem a megszokott fekete-fehér ábrázolásban, hanem árnyaltan, megmutatva a kor derűjét is. * A monoki főutcán Megyénkben sok helyen van még olyan épület, lakóház, amit érdemes megörökíteni, fotografáini. Nem múzeum, nem tájház, hanem lakóház, amiben emberek laknak, élnek. Sok turista, átutazó idegen áll meg nézelődni és fényképezni a képünkön is látható ház előtt Monokon. A nádíedeles épületet virágerdő veszi körül. Fotó: Laczó József--------------------------------------------------------------| t olla a vilii!® ! iskolc, Tiszai pályaudvar. Nemsokára dél lesz. Üj villamosszerelvény hajt a megállóba. Frissen fésült, fodrászkezekre valló, szuperdivatos fri- zurájú hölgy a vezetőfülkében. Arányos alkatán elegáns kosztüm feszül. Gyakorlatra valló mozdulatával a padlóra nyúl, a nylonzsákból eredeti matyómintás, előrenyomott térítőt vesz elő. Félig készen már a mű, az első ülésekről is jól kivehetők a matyó rózsák, a bor- sókák és a sokunk által ismert népszerű matyó motívumok. Az az elegáns hölgy, ott a vezetőfülkében most éppen zölddel dolgozik. A mozdulatai rendhagyónk. Két öltés a térítőn — amely bizonyára, szép szobába készül —, egy pillantás a lámpára, az indításjelzőre. A pillantások, a mozdulatok ismétlődnek. Az emberek meg gyűlnek a villamoson, és mivel ilyenkor mindenki ráér — mit is tehetnénk mást —, nézzük- nézzük a csinos villamos- vezető munkáját. Egy picit szurkolunk is, ne gyűljék ki addig a lámpa, míg el nem készül az a levél. Sípolnak. Kigyullad a zöld. A térítőt a nylonzsákba bújtatják. Indulunk Diósgyőrig. Sok kilométer oda az út. Az ottani pihenőn a másik levelet hímezi a vezetőnő. A hét végére biztosan elkészül. Örömet szerez valahol, valakinek, valakiknek__ í j íré ment a nagyvilágban Szvetlána eredendő hiúságának, mert ahogy leszállt az „égből”, első dolga volt, hogy megigazítsa „hetes frizuráját”. . Minden férfitudósító szépnek könyvelte el, Éva is eszébe jutott egyik- nek-másiknak, Éva, az eredeti ... Nos, itt, a Tiszáin, nem voltak akkreditált tudósítók, amikor borsókát hímzett a villamosvezetőnő. De megnéztük'sokan és figyeltük az öltéseket. Talán többen is kedvet kaptunk rá, mert láttuk, mennyire kedvből, mennyire szórakozásból csinálja. Látszik, pihenteti, jókedvre serkenti, örömét leli benne... Aztán meg elindult a villamos. A mi újdonsült ismerősünk kiválóan vezet __ — lévay — Negyedszer jelentkezett a Teleráma, Vitray Tamás „tévé- ismeretterjesztő” műsora. Most négy témát ölelt fel: mi is a play-back módszer, milyen kanyargós utat tesz meg a film a nyersanyagtól a vetítésig, hogy néz ki az V. számú stúdió, és hogy érzi magát nyugdíjban az egyik népszerű tévés gépkocsivezető (akit a tévések és az ezzel foglalkozó újságírók jól ismertek, a nézők viszont aligha). Nos, ha az utóbbi időben a Magyar Televízió új, értékes művészeti produktumokkal nem is kényeztet el, önmaga belső életét szívesen mutogatja. Ez is valami... Benedek Miklós Aforizmák Ha el akarjuk kerülni a katasztrófát, akkor a fogyasztói társadalom mítoszait a felebaráti szeretet etikájának kell felváltania. (Aurelio Peccei) •* A diplomata olyan ember, akinek az a feladata, hogy az államférfiak dobpergetését hárfacsengéssé változtassa. (Eugene O’Neill) ' Rock-fórum Nagy „szérumot” kapott Miskolc rockélete, amely épp hogy vegetált ezen a nyáron, a szfeptember 4-én megrendezett rockfesztivál pótolni látszott az elmúlt hónapok viszonylagos csendjét. A főiktől a dzsesszig — műfajok és muzsikusok gazdagsága jellemezte a csanyiki Majális-park programját; az egész napos koncert — amely • sötétedés után új helyszínen, az egyetemi Rockwell Klubban folytatódott —, egy szólistát és kilenc együttest juttatott fellépéshez. Itt volt a 100 Folk Celsius és a Kolin- da együttes, velük indult a műsor, majd a kitűnő szaxofonos, Lakatos Antal dzsesszegyüttese, a Bacillus lépett színpadra — ők mintha kicsit közönség nélkül maradtak volna, vagy talán azok voltak többségben, akik a Rolls Frakció rockjára és Nagy Feró új csapatára, a Beatrice—Dinamit-fúzióból alakult Bikinire voltak kíváncsiak. Kívánságuk teljesült. Délutánra maradt a zenei házigazda Edda Művek, az Űj Skorpió, a Hobo Blues Band és Dinnyés József. Este — már (az egyetemen — a Saturnus zárta a sort Kétségtelenül elismerés illeti a Miskolc városi Művelődési Központot e nagyszabású monstre-koncert megtartásáért, amely — terveik szerint — első, nyitó aktusa volt, az évenként visszatérő rock-fórumoknak. Mintegy hat-hétezer főnyi közönség „társult be” á vállalkozásba, körülbelül ennyien voltak kíváncsiak az idei rock-keresztmetszetre. (D. Sz. EJ Ha Diana hercegnő nem kapott volna társadalmi tekintélyt és gazdagságot hazulról hozományként, akkor végzettsége alapján örülhetne, ha egy fagylaltozóban eladónői álláshoz jutna. (Penny Junor, Diana életrajzírónője) * A rendező csak* úgy maradhat életben, ha nem olvassa el a színikritikákat. (Fritz Kortner) * A szakértő a strandon a legsápadtabb lánynak udvarol, mert az marad legtovább a nyaralóhelyen. (Marcello Mastroianni) A Mini Galériában Vázlatok A képzőművészeti világhét alkalmápól „Nagy mesterek vázlatai” címmel nyílt kiállítás a miskolci Mini Galériában. A Kossuth utcai művelődési házban dr. Környey László, a Miskolc városi 'Tanács művelődésügyi osztály- vezetője nyitotta meg a tárlatot, melynek anyaga — a Herman Ottó Múzeum Képtárának gyűjteményéből — első ízben látható kiállításon. A bemutatott vázlatok többsége még dr. Petró Sándor gyűjteményéből való, a Fesz- ty-tanulmány pedig nemrégiben került, vásárlás útján, a képtár tulajdonába. A vázlatok címszó már önmagában is jelzi, hogy nem kész, nem befejezett munkákat láthatnak az érdeklődők, hanem a nagy munkához készített vázlatokat, tanulmányokat, s ezzel mintegy lehetőséget is kaphatnak arra, hogy magába az alkotás folyamatába, műhelytitkaiba pillantsanak be. Sajátos hangulata van így e kiállításnak, amelyen csak megsejteni lehet — mert épp csak felvillan a képeken — a majdan megszülető mű (s alkalmasint ismert kész mű) kontúrjait, körvonalait, sajátos jegyeit. E helyütt nincs módunk — és szükségtelen is lenne, hiszen a kiállítás katalógusában szakavatottan szól a vázlatok történeti szerepéről Végvári Lajos művészettörténész — hosszadalmason elemezni a tanulmányok, vázlatok történeti jelentőségét, gyűjtésük divatjának alakulását. Maguk a mesterek, akiktől láthatjuk e vázlatokat, a legjobbak közül valóik. Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Holló László, a már említett Feszty Árpád, azután Ámos Imre, Doma- novszky Endre, Egry József, Kmett.v László. Szőnyi István, Kondor Béla, Vaszary János, Holló László neve és művészete nem ismeretlen a művészetbarát nagyközönség előtt. Rajtuk kívül még Már- ffy Ödön és Perlmutter Izsák egy-egy vázlatát láthatják az érdeklődők a kiállításon. A képzőművészeti világhét jegyében lepték meg a miskolci képzöművészetked- velő nagyközönséget e sajátos, már-már „ínyenceknek” való tárlattal a rendezők. Alighanem sokan lesznek kíváncsiak rá. A kiállítást egyébként október 23-ig tekinthetik meg a látogatók a Kossuth utcai Mini Galériában. <cs. a.) Miskolciaktól, a Mi gyerekeknek Az elmúlt hét végén két gyermekjátszóteret is avattak a fővárosban, annak is a XII. kerületében. Tulajdonképpen nem is játszóteret avattak, hiszen például a Rege-parkban, a Széchenyi-: hegy tetején, a fogaskerekű és az úttörővasút közötti parkerdő szélén már korábban is volt játszótér, most ott új, faragott játékokat adtak át a gödöllői fafaragók és a Győr megyei Művelődési Központ ajándékaként. Ám néhány kilométerrel közelebb a város szívéhez, a Böszörményi úton, a XII. kerületi Tanács székháza mögötti téren, a Budapesten elsőnek létesült mintajátszótéren valóban avatás volt: itt a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Ház fafaragóinak művészi ajándékát vehették birtokukba a budai gyerekek. A Fővárosi XII. kerületi Tanács és a Hazafias Népfront Jókai Klubjának nem új a kapcsolata a miskolci fafaragókkal. A miskolciak már korábban is örömmel ajándékozták meg a budai hegyvidék gyerekeit, s most a minijátszótér nagyméretű fajátékainak elkészítésével valóban nagy értéitű ajándékkal kedveskedtek nekik. Ismeretes, hogy játszótereink többsége csupa szabványjátékokkal van tele, fantáziátlan, a gyermeki képzelőerőt sem mozdító típusszerkezetű mászókált, vascsövekből hegesztett karámok, libikókák, hinták jelentik a szórakozási lehetőségeket. A miskolci fafaragók — és mások is az országban — ezen kívántak segíteni, amikor népi hagyományokra építve, azokat továbbfejlesztve megtervezték és kifaragták ezeket a gyönyörködtető és játékra is igen izgalmasan alkalmas játékcsodákat. A mászóka itt hatalmas páva farktollazatát idézi, a hinta hatalmas harangot juttat a gyermek eszébe, a forgók és egyéb faragott csodák hívogatnak a játszásra, megmozgatják a kicsiknek nemcsak az izmait, hanem a fantáziáját is. Szombaton nyáriasan meleg, napsütéses időben került sor a miskolciak ajándékának hivatalos átadására. A cirógató napsütés szinte hozzátartozónak érződött a játszótérhez: mindig derűs legyen az életük azoknak, akiknek ez a tér épült. (bm) . Gsmbaismerci tanfolyam Gombaismerői tanfolyamot indít a Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület október 15-től, Miskolcon a Herman Ottó Múzeumban. A tanfolyam harminckét elméleti előadásból, heti két órában, továbbá négyszer hatórás, úgynevezett terepgyakorlatból áll. Elvégzése után a tanfolyam hallgatói részére látogatói bizonyítványt adnak ki. Jelentkezni lehet levélben a Borsod megyei Természetvédelmi Egyesületnél (3534 Miskolc, Fazola Henrik utca 18., földszint 2.), vagy a lillafüredi gombavizs- gá lob a rí szombaton és vasárnap, személyesen. Az első előadást október 15-én. fél hatkor tartják a Herman Ottó Múzeum második emeleti előadótermében. Szeptcn 10-30 Ér 6-tó! 18-ig százados áréi (csal lét Miig! igeÉéfiiifel egyes szekrénysorok, egyes kárpitozott garnitúrák, kiegészítő kisbútorok és padlóvázák VÁSÁRA a BORSOD DOMUS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN Miskolc, Nagyváthy utca 2. szám alatt.
