Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

1982. szeptember 26., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ipar a faluban A biztos nyereségért A jövő év végére fejező­dik be annak az új telep­nek a létesítése, amely a bodrogolaszi Aranykalász Termelőszövetkezet eddigi legnagyobb beruházása. A huszonhétmillió forintos rá­fordítással épülő csarnokok, s szociális épületek, az ipar letelepítését szolgálják. De vajon miért pont ez az ága­zat jelenti itt a történelmi borvidék szívében a gazda­ságnak a „megváltást” ? Egyed András elnök: — Mert csak az ipari ágazatok termelhetik meg azt az évről évre biztos tíz-ti­zenkétmillió forintos nyere­séget, amelyhez az egész üzem fejlődéséhez feltétlen szükségünk van. Sajnos a Bodrogköz — könnyen bel- vizesedik — megkérdőjelezi alaptevékenységünk gazdasá­gosságát. Már azt is- jó év­nek tartjuk, ha a mezőgaz­dasági termelésen nincs veszteség, mert gazdálkodá­sunk történetében a leg­többször csak ráfizettünk. Amikor a megyében még el­sőként, úttörőként — s így akkor nem a legkedvezőbb fogadtatással — megvalósí­tottuk a fővárosban szolgál­tató üzemágunkat, már el­döntöttük a kérdést. Azt, hogy a Ijizonytalan helyett, a biztost választjuk, s a mezőgazdaság esetleg két- három százalékos nyereség- hányada helyett, a 15—20 százálék közötti jövedelmet biztosító ipari, szolgáltató ágazatokat fejlesztjük. Hogy miért éppen á fővá­rosban? Erre a kérdésre egyszerű a válasz. _ Odavit­ték az ágazatot, almi a leg­kevesebb ráfordítással, a megfelelő megrendelői igény mellett a legnagyobb nyere­séget remélték elérni. Az ötlet jónak bizonyult, a bu­dapesti üzemág megtermel­te a milliókat, de most még­is a hazai telepítésű ipar mellett törtek lándzsát. Mi­vel ennek még távolról sincs lekötve a termelése, mi indokolta a választást? — A könnyebb ellenőrzés, s a következetesebb, szerve­zettebb vezetői irányítás le­hetősége. Természetesen előt­te felmértük, hogy környé­künkön van-e még szabad munkaerő. Ügy találtuk, hogy mintegy száz embert alkalmazhatunk alakuló üzemágainkban. Miután így eldőlt mit kell tennünk, már csak arra kellett felel­nünk, hogy hol alakítsuk ki ezeket az üzemágakat, ugyan­is a szövetkezet épületeinek nagy részét — még a köz­ponti irodát is — bérelte. Ezért nem maradt más vá­lasztásunk, mint a huszon­hétmillió forintos beruházás megvalósítása, egy új kor­szerű telep építése. Már kinőttek a földből a falai annak a csarnoknak, amely a lakatos-' és a forgá­csolóüzemnek ad majd ott­hont. Mellé kerül a szintén ezer négyzetméteres közpon­ti gépjavító műhely, s a nagy teljesítményű gépek be­fogadására. megvédésére al­kalmas tárolószin is. A kö­zeli Vilma-tanyán szintén építenek egy csarnokot, ahol majd ötven töt foglalkoz­tatnak Természetesen az új telep már hideg-melegvizes fürdőkkel, korszerű öltözők­kel s munkahelyi étkezdé­vel készült, vagy készül el. Az elnök: — Most már — mint an­nak idején a mezőgazdaság­ban — túl kell lépnünk az extenziv feilödes időszakán. Magyarán' nem azt Kell csi­nálnunk amire pillanatnyi­lag szükség van, hanem ter­mékszerkezetünket a nagy gyárakhoz kell kapcsolnunk. Eddig az itthoni üzemekben hiánycikkeket — viharkap­csot, szalonnanyársat — gyártottunk. A jövőben úgy igyekszünk kialakítani a kapcsolatainkat, hogy része­sei legyünk egy-egy komoly értékű, exportra gyártott gép előállításának. Az alkatrész- gyártás lesz az egyik fő pro­filunk, s igyekszünk meg­nyerni olyan nagy gyárakat, mint & MEDICOR, a Rönt­genkészülékek Gyára, vagy a Klíma és a Kontakta szövet­kezet. De ilyen nagy múltú, hí­res ipari üzemek, miért pont a bodrogolasziak most ala­kuló üzemágához kötődné­nek? — Ez a kapcsolat, már megvan. Foglalkozunk kü­lönböző orvosi készülékek­hez, speciális alkatrészek gyártásával, s eddig' meg­elégedésre. Lényegében ez jelenti az alapot. A másik, ami mellettünk szól: a rö­vid határidő. A harmadik nem közömbös tény, hogy kis tételek, s egyedi dara­bok legyártását is vállaljuk. Ezért reménykednek Bod- rogolasziban, hogy a beru­házás befejezése után az ipari üzemágak segítségével elérhetik, hogy évi tizenkét milliós nyereség mellett a szövetkezet termelése elérje a százmillió forintot. Igaz, az árbevétel hetven százalé­kát ezek az üzemele fogják megtermelni, de éppen en­nek az aránytalannak tűnő szerkezetnek lesz köszönhe­tő, hogy a mezőgazdaságba kerüljenek azok a milliók, amelyek a tényleges előre­lépést szolgálhatják. — kármán — Munka közben a brigád Dyukóbényán minden év­ben ismétlődő munkát vé­gez a Komplex szocialista brigád — a bödöncserét, azaz a szénszállító tartály cseré­jét. A mintegy 300 méter mélységben termelt szenet a hatalmas tartály segítségével küldik a felszínre, éves szin­ten 800—900 ezer tonnát! Ehhez naponta körülbelül ötszázszor kell megtennie az utat, ami nem kis igénybe­vételt' jelent. A csúszósaink kopása és a kopólemezek el­használódása a leggyakoribb, de előfordulhat a szállítóhe- veder kilyukadása is. Ezért évente egvszer ki kell cserél­ni a bödönt, hogy biztonsá­gos legyen a szénszállítás. Érte általában szeptember közenén kerül sor — mint legutóbb is. — Az éves tmk-terv sze­rint, a téli felkészülés jegyé­A fogínvsorvadás rneggát- lásáfa új készítmény forgal­mazását kezdte meg az AG- KER Kft: a Gotinus szájvi­zét. A Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem Gyógynö­vény- és Djogismereti bité­ben végeztük ezt a precíz, aprólékos munkát — tájé­koztatott Harkályi Elek. a függőleges aknák művezető­je. •— A vasárnapra azért van szükség, hogy ne okoz­zunk termeléskiesést. Az or­szágban mindössze négy skyp-akna van, de a miénk „húz” a legtöbbet. Egy bő­dön csak két évig megy és ezalatt csupán egyszer vé­gezhetjük el a felújítását, utána le kell selejtezni. Ez a sors vár a kiszerelt tartály­ra is. A legtöbb időt a toronyfal lebontása, illetve „visszaépí­tése” vette igénybe, a 8 mé­ter hosszú és csaknem 6 tonnás vastest kicserélése már jóval könnyebben ment. Kép és szöveg: Temesi László zete és a Pál pusztai Állami Gazdaság által közösen ki­dolgozott szer klinikai vizs­gálatai igen jó eredményt adtak, s ezért várhatóan széles körben érdeklődnek, majd iránta a fogyasztók. Űj szájvíz Őszi napsütéses délelőtt, a kurityáni tanácselnök meg­invitál egy sétára a község­be. A hosszú főutca két ol­dalán szépen rendbehozott házak, felújított, otthonok. Ám, újonnan épített családi házat csak keveset látni. — Nem túl nagy a ma­gánerős építkezési kedv Ku- rityánban . .. — Két-három éve alig építenek új házat — vála­szol a megjegyzésre a ta­nácselnök. — De ezen nem is lehet nagyon csodálkozni. Hiszen a bánya több lakást tud biztosítani a dolgozói­nak. Igaz, mostanában több fiatal házaspár vásárolt tel­ket vagy házat a faluban; Kazincbarcikáról is költöz­tek ide családok. Vonzza őket a munkalehetőség, a jó egészséges levegő. Van aztán egy nyomós érv is, amiért nem építkeznek a kurityáni emberek. A VI. ötéves terv során a régi, el­avult bányatelepen kilenc­venhal lakást bontanak le, s helyükbe kilencvenegy új célcsoportos lakást építenek. — A megyei tanácstól 55 millió forintot kaptunk erre a célra — magyarázza Dá­nyi Gábor tanácselnök. — Az első ütemben négy négy- emeletes épületet húznak fel, egy épületben huszonnégy korszerű, kényelmes otthon kap helyet. A jövő év má­sodik felében kezdődik az építkezés, a kivitelező a Bor­sod megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat lesz. A tervek szerint központi fűtés nélkül épülnek a lakások, de úgy alakítják ki az otthonokat, hogy a későbbiekben beve­zethetik a fűtést. Az elmúlt években számos munkalehetőséget teremtet­tek Kurilyánban. A Borsod megyei Kézműipari Vállalat habszivacsüzeme például több, mint száz dolgozót fog­lalkoztat; a gépesített, kor­szerű üzemben többnyire nők találnak munkát. Csak­úgy, mint a Habselyem Kö­töttárugyár 4-es telepén. Nemcsak Kurityánból, de a környékbeli falvakból is jár­nak ide dolgozni. Nemrégi­ben az üzemben megoldották a kismamák foglalkoztatását is: egy műszakban dolgoznak és könnyű munkát végeznek. A termelőszövetkezet laka­tosüzeme három éve létesült. Több mint nyolcvanan dol­goznak itt, a magasépítkezé­sekhez készítenek előre gyár­tott vasszerkezeteket. A községi tanács természe­tesen biztosította a szociális, kereskedelmi teltételeket az itt dolgozóknak, az itt élők­nek. Falubeli sétánk során megnéztük az egészségházat. — Három évvel ezelőtt épült fel az intézet. A kör­zeti orvosi ellátás mellett megvalósítottuk a fogorvosi szakrendelést, az anya- és csecsemővédelmi tanácsadást is. A környező falvak lakó­it, eaész Szuhafőig ellátjuk. Két űj ABC-áruház is van n községben. Bővítették, fel­újították a régi boltokat; ma már két helyütt árusítanak tőkehúst, mirelité baromfit. A Zöldért Vállalat zöldség- gvümölcs boltja szép válasz­tékot kínál a vevőknek. — Az idén gázcseretelepel építünk — újságolja a ta­nácselnök — A TIGÁZ se­gítségével 600 ezer forintba kerül a megvalósítása. No­vemberben már készen is lesz, a munkát a Kazincbar­cikai Tanács Költségvetési Üzeme végzi. A lakóknak nagy könnyebbséget jelent ez, hiszen mindeddig a közeli városba, vagy a környékbeli falvakba kellett, menniük gázpalackért. Egy nagy gondjuk azért van a kurityániaknak Szűk­nek bizonyul már az általá­nos iskola. Igaz, a lakók so­kat segítettek a sportudvar létrehozásában, de kellene tornaterem, ahol télen is biz­tosított lenne az iskolások testedzése. A tanácselnök egyébként igen elégedett a kurityániak társadalmi munkakedvével. Idén az első fél évben közel 770 ezer forint értékű mun­kát végeztek lakóhelyük fej­lesztéséért, az itt. élők. Köz­ponti fűtést szereltek a 75 személyes óvodában, segítet­tek a vízhálózat bővítésében, járdát építettek, és parkosí­tották az iskola udvarát. (mikcs) A borsodi vegyipar sikere a BNV-n Beszélgetés a miniszterhelyettessel Több nagydíjjal jutalmaz­ták az idei BNV-n a vegy­ipari termékek előállítóit. A jutalmazott három vallalat közül kettő Borsod megyei.. Nem kell lokálpatriotanaK lenni, hogy jó érzéssel töltse el a hír a megye lakóit. Kü­lönösen most, mikor a vegy­ipart is besorolták — az utóbbi pár évpen bekövetke­zett gazdasági recesszió mi­att — a válságágazatok kö­zé. A Borsodi Vegyi Kombinat nagy díjas terméke, a falbur­koló, egyik kézzelfogható eredménye a vállalatnál tör­tént struktúraváltásnak. Je­lenleg öt helyen vizsgázik ez a termék, s amint a nagydíj bizonyítja. jóL mivel magas hőszigetelő értékről tett ta­núbizonyságot, ami manap­ság egyáltalán nem mellékes tényező. A másik nagydíjas termék a Tiszai Vegyi Kombinát ol­dószert nem tartalmazó vi­zes diszperziós festéke. Al­kalmazhatósága és univerzá­lis volta miatt nyerte el a kitüntető címet, Körtvélyes István ipari mi­niszterhelyettestől kérdeztük: — Véleménye szerint mi­nek köszönhető ez a siker? — Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani — kezdte Körtvélyes István —, hogy egy vásári díjnak is rangja van, egv nagydíjnak pedig még inkább. A vegyiparnak adománvozott díjak azt. bi­zonyítják. hogy az ágazat dolgozóinak innovációs, fej­lesztési készsége elismerésre méltó. A három kitüntetett vállalat közül kettő borsodi. Ez nem az országos arányo­kat tükrözi, annál sokkal jobb. Ez és a korábbi esz­tendőkben elért dijak pedig azt igazolják, hogy a megye vegyiparának mérnökéi, ve­zetői igen magas színvonalú műszaki-tejlesztói tevékeny­séget folytatnak. És ez a te­vékenység nem áll meg az úgymond „dolgozatírásnál”, a tanulmányok sokaságának ké­szítésénél. hanem eljut a megvalósításig. Elismerés illeti a Borsodi, illetve a Tiszai Vegyi Kom­binátot. A megye harmadik nagyvállalata az ÉMV. Díjat ugvan nem kaptak, de fi­gyelmet érdemlő módon, szellemesen jelentek meg a7 idei vásáron. Eddig úgy tű­nik. háttérbe szorult a pro­pagandatevékenység a sajó- bábonyiaknál. Most igazi nagyvállalathoz méltóan je­lent meg az ÉMV a vásáron. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elért eredmény kö­telez is. Nem lehet megállni, aláhb adni még inkább nem. Csak tovább léDni szabad. Készülni keli a következő évre. Ü.i termékekkel, ötle­tekkel, s ez nemcsak a vál­lalatok, a néngazdaság érde­ke. hanem elsősorban a vá­sárlóké. Mert az ember, aki a terveket előállítja, az ké­sőbb már lehet, hogy vásár­lója lesz. Hogvan váriuk el például az elektronikai ipar dolgozóitól, hogy jó termé­kekkel lássanak el bennün­ket, ha a vegyipar silány dol­got ad ki a kezéből? Ügy érzem, hogv a magasabb szin­tű követelményeknek eleget tud tenni a vegyipar — mon­dotta Körtvélyes István. Fiedler Anna Mária Érdekességek a világ mezegazttasspil KAZAH BIOFIZIKUSOK kísérleti eljárásával rendkí­vüli mértékben meggyorsít­ható egyes növények fejlő­dése. Például, ha a paradi­csom magvait lézerfénnyel besugározzák, a növény egy hónapnál rövidebb idő alatt dús bokorrá fejlődik, és gaz­dag termést hoz. A növény fejlődését es a termés beeré- sét hélium-neon lézersugár­zás segíti. A felhasznált e- zerenergia tízszer keveseou egy közönséges izzólámpa energiájánál, de rendkívüli mértékben hat a növény fej­lődésére. A növény nemcsak gyorsabban fejlődik a lézer­fényben, hanem jóval több termés is fejlődik ki a bok­rokon. *' A VILÁG ZÖLDSÉGTER­MELÉSE (a burgonyát és a maniókát nem számítva) az utóbbi 15 év alatt egyhar- madával nőtt, és éves vi­szonylatban meghaladja a 160 millió tonnát. Ennek a termelésnek több mint 90 szá­zaléka az északi féltekére jut, és ebből Európára 40 száza­lék. A leggyorsabban a pa­radicsomtermesztés terjed. Az egy főre jutó paradi­csomtermesztésben világvi­szonylatban Bulgária vezet. Az európai szocialista orszá­gokban — Csehszlovákiát és Jugoszláviát nem számítva — ma már a zöldségfogyasz­tás a világátlag fölött van. Bulgáriában például már két évvel ezelőtt az egy személy­re jutó zöldségfogyasztás 142 kilogramm volt, míg Francia- országban 119 kiló az egy fő­re jutó fogyasztás. * A MEGNYÍRT BÁRÁNYOK egészségét műanyagból ké­szült köpennyel védik Uru- guayban. A bárányok gyap­jújára ugyanis, amely oly hasznos nyersanyag az em­ber számára, maguknak az állatoknak is szükségük van. A bárányok rendkívül, érzé­kenyek az időjárásra, és nyí­rás után gyakran nem tud­nak ellenállni a jelentős idő­változásnak. Ez a veszteség évente Uruguay ban a teljes juhállomány 6—8 százalékát érintheti. Ennek megelőzésére kísérletezték ki az olcsó. ia- pos fonal szövet bői készült v*5 ú-i rtU­nnenyt. Egv ko­:>opv sú ilva mi ndössze 60 er a m m n nha anyag nem or ősz ti ó 1 a vizel olcsó 4s tn h^sWir is tel'ni•;zivilható. TTr >v *VT?v tWnm*' kísér1 et során 7-* larm 120 ezer juhán már­sii \ eresen ki is próbálták. A helyi időjárásnak megfelelő­en a nyírás után 24—40 na­pig hordtak a védőköpenyt a bárányok, s megszűnt a fő­leg az esőzések okozta elhul­lás. * A BOLGÁR DOHANYEX- PORT tavaly rekord összegű volt, elérte a teljes agrárex­port értékének 36 százalékát. Bulgária összesen 75,6 ezer tonna, a tervelőirányzatnál mintegy 12 ezer tonnával több cigarettát exportált. A növekvő szükségletet nehe­zen fedezi a dohánytermelés mennyisége. A szakemberek véleménye szerint a dohány- termesztésben kialakult nem tűi kedvező helyzet, okát az utóbbi években végrehajtott túl messzemenő koncentrá­cióban kell keresni. Most ar­ra törekszenek, hogy a ter­mesztésben a legújabb tudo­mányos és technológiai ered­ményeket alkalmazzák. A gé­pesítést elősegíti az űj. bol­gár gyártmányú. Trákin el­nevezésű korszerű vetőgép. Az igényeknek megfelelően a lövőben elsősorban a ..flue cured” és a „Burley” jellegű dohányfajták termesztését szorgalmazzák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents