Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

1982. szeptember 22., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Környezet és közérzet N éhány nappal ezelőtt egy közös program kapcsán Budapestről érkezeit barátaimmal felka­paszkodtam egy kicsinyke ha­jóra, mely a tokaji kikötőből indult végig a Bodrogon — Sárospatakra. Amint a vízi jármű meglódult, hogy maga mögött hagyja a Bodrog és a Tisza összefolyásán átívelő karcsú hidat, szinte egyszer­re csodálkoztunk rá a Tokaj szimbólumaként emlegetett Kopasz-hegyre — tetején az égre döfő, modern vonalú tévétoronnyal. Sokadszor jártam ezen a vidéken, min­den oldaláról láttam már a hegyet, meg a tetejére tűzött vasbeton építményt — még­is úgy megkapott a látvány, akárcsak azokat, akik most pillantották meg először a történelmet látott hegyet. Haladtunk a sok szabályo­zással megszabdalt Bodrog­közben, szemben a folyó sod­rásával, megannyi kanyart magunk mögött tudva, bele­feledkezve a kora. őszi táj sokszínű palettájába, integet­ve a folyóparton libákkal ve­sződő gyerekeknek, meg a dórtkötélvégre akasztott bil­legő komp utasainak és a parton szalonnázó kirándu­lóknak. A látvány varázsa visszafogta a szavakat, per­ceken át némán néztük az érintetlennek tetsző termé­szetet — hogy aztán megkez­dődjék a beszélgetés, mely­nek témája mi is lehetett volna más ebben a miliőben, mint az utazással járó él­ményszerzés, ha úgy tetszik, a látó és látnivaló rendhagyó találkozása. Az andalító lí­rából egyetlen pillanat alatt belerobbantunk a racionális valóságba, amikor a hajó egyik utasa így szólt: miköz­ben ezer kilométereket uta­zunk messzi földekre, nem lát juk azt a csodálni valóan szép tájat, mely a szülőföl­dünk. A csendesen nézelődő tár­saságból pillanatok alatt va­lóságos vitakört csinált az iménti megjegyzés, szabad utat engedve érdekes gondo­latsoroknak. Szó esett itt a tájvédelemről, a természet rendjét és pótolhatatlan ér­tékét féltő „civil” szemével, érvelve a Balatont, a Velen­cei-tavat veszélyeztető, a Sa­jó és a Hemád élővilágát pusztító szennyezettséggel, a folyópartot rondító kocsimo­sókkal és az alkalmi szemét- gyűjtő telepekkel. Való igaz: lassan már csak néhány nemzeti parkunk védettsége képes ellenállni annak a bó­déépítési hullámnak, amely gomba módjára szaporodik legszebb vidékeinken. Szigo­rú rendeletek őrzik környe­zetünk szépségét, tájaink vé­delmét, de miközben a hi­vatalosnak tekinthető nagy­kapuk bezáródnak; könnyű­szerrel nyílnak meg a közis­mert kiskapuk és az engedé­lyezett szersgámoskamrából melyben egyetlen szál ásó és kapa sincs, de van szekrény, meg ágy — máris víkendház lesz, ahová víz. Villany és né­ha már gáz is kívánkozik — a tulajdonos óhajára. A me­zőgazdasági művelésre ki­adott vagy elárusított földön pedig két-három fa jelzi a mezőgazdaságot, a díszcserje, a zuhanyozó és a színesen hivalkodó napernyő pedig az üdülőjellegről árulkodik. És miközben a hétvégi pi­henés ürügyén szép csende­sen folytatódik a környezet- rombolás, a legszebb tájain­kon — így Észak-Magyaror- szágon is — aprófalvak köz­épületei, diák nélkül maradt iskolák, bezárt szatócskeres­kedések falai omlanak össze. Pedig a tömegturizmusnak — figyelembe véve a benzin­árak alakulását és néhány közeli ország kemping-, vala­mint szállodai árjegyzékét — nem az Adria és nem is a spanyol tengerpart lesz a szí íelye, hanem a könnyen elérhető Mátra és a Bükk utánozhatatlan szép tája, a külföldieket vonzó Zempléni­hegység és a költőket, írókat ihlető Tisza-táj. D e ahhoz, hogy felfedez­zük sajátunk és mások számára a haza e szép tájait — kis pénzzel is lehet nagyot cselekedni, ha elvétve is, de van példa rá, hogy ki­halt iskolát átvett, egy üzem ifjúsági kollektívája és kö­zös összefogással hetek alatl kulcsos-házat varázsoltak a pu.ztulásra emlékeztető ro­mokból. Elhagyott paraszt­házakat tesznek alkalmassá hétvégi üdülésre. Sportegye­sületek vállalkoznak a köz- igazgatás átszervezésével megüresedett épületek hasz­nosítására és állagának meg­óvására. És ha ezt a bodro­gi hajókirándulást követően, mindössze pár gondolatból lesz valóság, máris többet adott a néhány óra, mint be­lefeledkező csodálkozást. Mert amiről itt beszélget­tünk, egy ponton túl már több. mint tájvédelem és kör­nyezetóvás, én azt monda­nám, közérzetet formáló, közhangulatot javító lenni akarás. Paulovits Ágoston Propagandisták tanfolyama A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Tudományos Ismeretterjesztői Társulat megyei szervezete hét elő­adásból álló tanfolyamot in­dít megyénk szakszervezetei propagandistái részére. Az előadássorozat célja a pro­pagandisták elméleti, mód­szertani felkészültségének ja­vítása, munkájuk színvona­lának emelése. A tanfolyam­ra — amelynek előadásait egyetemi tanárok, a politi­kai képzés, a felnőttoktatás neves szakértői tartják — szeptember 25-ig lehet je­lentkezni az SZMT kulturá­lis, agitációs és propaganda osztályán. A számítástecliuika és az eszperantó A számítástechnika meg­könnyíti a különböző nyel­vet beszélő szakemberek in­formációcseréjét. Nem vé­letlen tehát, hogy a két te­rületen dolgozó szakembe­rek között együttműködés alakult ki. Elkészítették a számítástechnikai szótár esz­perantó nyelvű bővítését és a két társaság között rend­szeres információcsere is lét­rejött. Az év végén Buda­pesten rendezik meg a nem­zetközi számítástechnikai szimpoziont. A számítástech­nikusok között is a szakmai információcsere nyelve az eszperantó lesz. Képünkön: Skoda-gyártmónyú binakerék Az iparban széles # körben alkalmazott gépi berendezés a turbina, amely tulajdon­képpen áramló közeggel (víz, gőz, gáz) meghajtott erőgép; a haladó mozgást végző közeg mozgási ener­giáját. lapátszerkezet segít­ségével forgó mozgássá alakítja át. Á vízturbina őse a vízimalom kereke, a gőz- és gázturbina műkö­désének elve pedig a szél­kerék működéséhez ha­sonló. Alapfelépilésük az, hogy tengely körül elforgatható kerékre egyenletesen elosz­tott, sugárirányú lapátok vannak erősítve. A hasonló mozgást végző közeg ré­szecskéi érintőlegesen si­FR-25 típusú Francis-tur­mulnak a görbített lapá­tokhoz, miközben energiá­juknak jelentős részét át­adják azoknak: a kerék forgásba jön. s a közeg ré­szecskéi irányváltozást szenvednek. A korszerű tur­binaszerkezetekben az ener­giaveszteség csökkentése ér­dekében a forgó-, úgyneve­zett futólapátokhoz álló, te­relő. úgynevezett vezetőla­pátok irányítják az áramló közeget. A vízturbina a folyadék munkaképességét járókerék forgatásával mechanikai munkává alakítja át. Első­sorban a föld felszínén levő vízfolyások energiakészleté­nek a hasznosítására hasz­nálják. Ezért is nevezik vízturbinának, és nem fo­lyadékturbinának, bár más folyadékkal is üzemeltethe­tő. Ipari alkalmazása az úgynevezett rekuperációs turbiná. amely az egyéb célból nagy nyomású tar­tályba vagy magasba szállí­tott. folyadék egyébként ve­szendőbe menő munkaké­pességét hasznosítja. Ilye­nek például a vegyi üzem szénsavas mosótornyából vagy hőerőműnek a folyó­ból kiemelt hűtővizével táplált vízturbinák. Az ak­ciós turbina a folyadéknak csak a mozgási energiáját hasznosítja, a reakciós vagy réstúlnyomásos turbina já­rókereke az érkező folya­dék munkaképességének ryomómagasság részét is mechanikai munkává ala­kítja át A vízenergia hasz­nosítására kezdetben vízi- kereket használtak. Az első vízturbinát, a Segner-kere- ket a magyar Segner János András találta fel 1750-ben. Ennek elve alapján szer­kesztette meg a francia B. Foumeyron 1833-ban az el­ső, mai értelemben vett vízturbinát. Ezt számos* ma mái- elavult típus követte, míg megszületteli a ma is használatos típusok. Ezek közül legáltalánosabb az amerikai Francis mérnök találmánya, a Francis-tur- bina. Általában aknás el­rendezésű. A víz az aknából a vezetőkeréken át áramlik be a járókerékbe, amely a víz munkakéoességének igen nagy részét képes mechani­kai munkává átalakítani. Főleg villamos energiát termelő közepes esésű ví­zi erőmüvekben alkalmaz­zák. Gyermekápolási táppénz Gyógytei Svédországban Svédországban egy olyan tejterméket készítenek, amely enyhíti a gyomor- és bélpanaszokat. azokat is, amelyeket antibiotikumok­nak a bevétele okoz. Az új termék alapanyaga egy tej- savbaktérium, a Lactobacil­lus acidophilus. Erről már régen tudják, hogy kedvező­en kát a gyomor- és bél­működésre. A termékből gyógyszer és élelmiszer egy­aránt készíthető, ez utóbbi­ban szójaolajjal, fehérje­anyagokkal és vitaminokkal dúsítják. Az új termék készítése so­rán a tejet néhány másod­percig 140 Celsius-fokon hö- kezeiik. hogy eközben el­pusztuljanak mindazok a baktériumok, amelyek az L. acidophilus baktérium ve- télytársai lehetnek. Utána a tejet 24 órán át 37 Celsius- fokon savanyítják. A termé­ket egyelőre csak kórházak­ban használják. „Gyermekápolási táppén­zem igénybevételével kapcso­latban szeretném a segítsé­gét leérni — fordult hozzám egy fiatalasszony. — Ha a két kisfiam ágynak esett, mindig én maradtam velük otthon. Hallottam ugyan ar­ról, hogy a gyermekápolási táppénzt az édesapák is igénybe vehetik, de figyel­meztettek, ha el lehet kerül­ni, ezt ne kérjük, mert túl­ságosan bonyolult az elinté­zése. Most aztán megbizonyosod­hattunk róla Ügy adódott, hogy határidős munkám mi­att néhány napnál tovább nem maradhattam otthon Zolikával, akinek betegsége tartósnak mutatkozott- A férjem mondta, szívesen be­segít, de intézzem el az ügy hivatalos részét. Az én mun­kahelyemről a férjem mun­kahelyére küldtek, hogy ott majd kapok engedélyt. Ott azt mondták a Társadalom­biztosítási Tanácsnak kell megvizsgálnia, hogy a fér­jemnek ez kiadható-e. Ha vi­szont megkapja az engedélyt, akkor egész évben neki kell otthon maradnia a beteg gyerekkel. Hogy képzelem, hogy egyszer én, egyszer ő — kérdezték. Nem bonyolít­ják az adminisztrációt. Ért viszont nem tudjuk így igénybe venni, mert a férjemnek sokszor van ha­laszthatatlan dolga a mun­kahelyén. Mit lehet itt ten­ni?” — fejezte be panaszát a kismama. Sörhullámok A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottsághoz érke­zett bejelentés szerint „a Bo­csi Sörgyár vezetői, rendészei és a vezetők gépkocsivezetői rendszeresen lopják a sört, a nagyüveg üdítőket”. A vizs­gálat megtörtént, hadd álljon itt rögtön: a bejelentés nem igaz. A jelenlegi rendelkezé­sek értelmében nem lopásról van szó, hanem minták kül­déséről, ajándékozásról és így mégiscsak másként hangzik. Mindenesetre: a gyár által megtermelt, bizonyos meny- nylségű sör nem kerül keres­kedelmi forgalomba, akik megisszák, nem fizetnek érte egy vasat sem. KÉT ÉV HÁROMMILLIÓJA A népi ellenőrök egyebek között megállapították, hogy különböző szervek vezetői, dolgozói a gyártól adomány­ként, ajándékként kaptak: 1980-ban 70 510 palack sört, 52 468 palack üdítőt, 1981- ben 84 947 üveg sört, 50 456 üveg üdítőt. 1981-ben 553 utalványon nem tüntették fél, hogy a mintasört, illetve az üdítőt kilmek utalványoz­ták, ez esetben 28 960 palack sörről, 16 019 palack üdítőről van szó A bizottság leautób- bi ülésén az egyik népi ellen­őr elmondotta, hogy úgy nagyjából kiszámította, meny­nyi forintról van szó. Ezek szerint 1980-ban 1,3 millió forint, 1981-ben 1,4 millió és még 450 ezer forint értékű sör és üdítő került ki a gyár­ból ajándékként. A számítások természete­sen nem pontosak, egyébként is csupán két évre vonatkoz­nak, pedig a gyár is, egy bi­zonyos utasítás, rendelet is jó­val idősebb. Sok, vagy kevés az évi, 100 ezer palacknál több sör, illetve üdítő, aján­dék-, mintaképpen? A bocsi gyáriak szerint elenyésző ah­hoz a mennyiséghez képest, amennyit más gyárakban ugyané formában juttatnak különböző szervekhez. MILYEN ALAPON? Elsődlegesen persze min­denkit az érdekelhet, hogy a gyár illetékesei milyen ala­pon ajándékoznak el bármi­lyen mennyiségű italt is. (Azt nyilván mindenki tudja, hogy a gyár valamennyi dolgozó­jának hivatalosan jár illet­ménysör, ha valaki közülük meg akar inni néhány pohár­ral, üveggel, teheti, még a ká­nikulában is, tehát a gyáriak közül senki sem szorul rá kü­lön, más sörökre.) Idézet az ellenőrök jelentéséből: „A Borsodi Sörgyár igazgatója a Söripari Válalatok Trösztje vezérigazgatójának rendelke­zése alapján az 1/1979. sz. (1979. II. 2-án kelt) igazgatói utasításban részletesen sza­bályozta a sör-, üdítő- és ás­ványvíz-minták vételének; kezelésének és elszámolásá­nak rendjét. Az utasítás sze­rint 1. technológiai minta, 2. különminta, 3. egyéb minta különböztethető meg. Ügyünk szempontjából az „egyéb minta” tartozik a vizsgálat tárgyához, ami a 21/1973. MÉM. É. 39. sz. utasítás 3. pontja értelmében az üzleti tárgyalásokon, a kiállításo­kon, a szakmai tájékoztató­kon bemutatott saját terme­lésű áruminták, ajánlati minták, valamint a reklám és propaganda tevékenység keretében tartott árubemu­tatókon. kóstolókon felhasz­nált saját termésű termékek körét teszi ki. Az egyéb min­ta utalványozására a vállalat igazgatója, főmérnöke, fő­könyvelője, kereskedelmi fő­osztály vezetője, értékesítési osztály vezetője jogosult.’' A jogalap tehát ama bizo­nyos MÉM utasítás, melynek harmadik pontjába gyakor­latilag minden belefér, a ka­puk szélesre nyitottak. A gyár illetékesei tehát az em­lített utasításra hivatkozva ajándékozhatják, küldhetik a mintákat. A népi ellenőrök szerint viszont mégis eléggé helytelenül, hiszen semmi­képpen sem egészséges dolog, ha bármely gyárban is öt embernek joga van milliókat elajándékozni. Márpedig je­lenleg itt tartunk. Jelenleg és már sok éve — semmiféle sörnek nincs szük­sége propagandára, reklám­ra. örülünk, ha kapunk va­lamit, a már kissé poshadt, megereszkedett; söröket is megisszuk, ha nincs más. De legyen a reklám, küldjék a kóstolót, a mintát! Kik kap­ják meg ezeket? Például azok a kiskatonák, akik most az őszi betakarítások idején dolgoznak a földeken: nem kapnak mintát. A NEB-ülé- sen említette ezt is az egyik felszólaló, azzal együtt, hogy a kiskatonák bizonyára szí­vesen kóstolnák, mondaná­nak véleményt, akár egy szá­zad is vállalná ezt a felelős­ségteljes munkát, a néhány ezer üveg sörnek az elio­gyasztását. A mintát azon­ban föltehetően arra érde­mesebb szervek kapják, azok az emberek, kiknek egyéb­ként sem lenne anyagi meg­terhelés egy-két üveg serital megvásárlása. LÉPÉSEK A Borsod megyei NEB ja­vasolta a KNEB-nek: hasson oda, hogy a MÉM az élelmi- szeripari üzemekben vizsgál­ja meg a saját termelésű áruminták kezelésének, el­számolásának rendjét. A mi­nisztérium intézkedjen a mi sörgyárunkéhoz hasonló hely­telen gyakorlat felszámolásá­ra. A megyei NEB elnöke az ülésen közölte, hogy a KNEB egyetértett a javaslattal, en­nek megfelelően járnak el. A társadalmi tulajdon védel­mének szellemében. A megyei NEB írásos anya­ga is utal rá, hogy a minta felhasználásának jelenlegi gyakorlata „politikailag és erkölcsileg káros hatással van a'dolgozókra”. így igaz. Mindenféle könnyed szerzési lehetőség káros hatással van mindahányunkra. Irritál ben­nünket. Priska Tibor Sajnos, az ő problémája nem egyedi. Egyes vállala­tok, egyéb munkaadók tart­ják még magukat a régi, ne­hézkes gyakorlathoz, aminek megváltoztatását már régen sürgették az illetékesek. A gyermekgondozási segéllyel összhangban az új szabályo­zás lehetővé teszi, hogy az apák is jogosultak legyenek a gyermekápolási táppénzre. És ezt bármikor igénybe ve­hessék. Nem kell előzetes en­gedélyt kérni a Társadalom- biztosítási Tanácstól. Az apa részére is az anya munkáltatója engedélyezi a táppénz megállapítását, és a folyósítást. Tehát az a szerv, amely a gyermek adatait, táppénzes napjait nyilván­tartja. így az apa munkahe­lyén nem tartják szánjon, hogy mennyi nap vehető még igénybe a kisgyerek után. Elkerülhető, hogy igazolá­sokat, engedélyeket kelljen kérni, ha a szülők felváltják egymást a gyermek ápolásá­ban. A gyermekápolási táppénz engedélyezése, megállapítása és folyósítása ugyanannak a szervnek a dolga. Reméljük, valamennyi munkahelyen át­térnek erre a gyakorlatra. Or. K. C.

Next

/
Thumbnails
Contents