Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
1982. szeptember 22., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Környezet és közérzet N éhány nappal ezelőtt egy közös program kapcsán Budapestről érkezeit barátaimmal felkapaszkodtam egy kicsinyke hajóra, mely a tokaji kikötőből indult végig a Bodrogon — Sárospatakra. Amint a vízi jármű meglódult, hogy maga mögött hagyja a Bodrog és a Tisza összefolyásán átívelő karcsú hidat, szinte egyszerre csodálkoztunk rá a Tokaj szimbólumaként emlegetett Kopasz-hegyre — tetején az égre döfő, modern vonalú tévétoronnyal. Sokadszor jártam ezen a vidéken, minden oldaláról láttam már a hegyet, meg a tetejére tűzött vasbeton építményt — mégis úgy megkapott a látvány, akárcsak azokat, akik most pillantották meg először a történelmet látott hegyet. Haladtunk a sok szabályozással megszabdalt Bodrogközben, szemben a folyó sodrásával, megannyi kanyart magunk mögött tudva, belefeledkezve a kora. őszi táj sokszínű palettájába, integetve a folyóparton libákkal vesződő gyerekeknek, meg a dórtkötélvégre akasztott billegő komp utasainak és a parton szalonnázó kirándulóknak. A látvány varázsa visszafogta a szavakat, perceken át némán néztük az érintetlennek tetsző természetet — hogy aztán megkezdődjék a beszélgetés, melynek témája mi is lehetett volna más ebben a miliőben, mint az utazással járó élményszerzés, ha úgy tetszik, a látó és látnivaló rendhagyó találkozása. Az andalító lírából egyetlen pillanat alatt belerobbantunk a racionális valóságba, amikor a hajó egyik utasa így szólt: miközben ezer kilométereket utazunk messzi földekre, nem lát juk azt a csodálni valóan szép tájat, mely a szülőföldünk. A csendesen nézelődő társaságból pillanatok alatt valóságos vitakört csinált az iménti megjegyzés, szabad utat engedve érdekes gondolatsoroknak. Szó esett itt a tájvédelemről, a természet rendjét és pótolhatatlan értékét féltő „civil” szemével, érvelve a Balatont, a Velencei-tavat veszélyeztető, a Sajó és a Hemád élővilágát pusztító szennyezettséggel, a folyópartot rondító kocsimosókkal és az alkalmi szemét- gyűjtő telepekkel. Való igaz: lassan már csak néhány nemzeti parkunk védettsége képes ellenállni annak a bódéépítési hullámnak, amely gomba módjára szaporodik legszebb vidékeinken. Szigorú rendeletek őrzik környezetünk szépségét, tájaink védelmét, de miközben a hivatalosnak tekinthető nagykapuk bezáródnak; könnyűszerrel nyílnak meg a közismert kiskapuk és az engedélyezett szersgámoskamrából melyben egyetlen szál ásó és kapa sincs, de van szekrény, meg ágy — máris víkendház lesz, ahová víz. Villany és néha már gáz is kívánkozik — a tulajdonos óhajára. A mezőgazdasági művelésre kiadott vagy elárusított földön pedig két-három fa jelzi a mezőgazdaságot, a díszcserje, a zuhanyozó és a színesen hivalkodó napernyő pedig az üdülőjellegről árulkodik. És miközben a hétvégi pihenés ürügyén szép csendesen folytatódik a környezet- rombolás, a legszebb tájainkon — így Észak-Magyaror- szágon is — aprófalvak középületei, diák nélkül maradt iskolák, bezárt szatócskereskedések falai omlanak össze. Pedig a tömegturizmusnak — figyelembe véve a benzinárak alakulását és néhány közeli ország kemping-, valamint szállodai árjegyzékét — nem az Adria és nem is a spanyol tengerpart lesz a szí íelye, hanem a könnyen elérhető Mátra és a Bükk utánozhatatlan szép tája, a külföldieket vonzó Zemplénihegység és a költőket, írókat ihlető Tisza-táj. D e ahhoz, hogy felfedezzük sajátunk és mások számára a haza e szép tájait — kis pénzzel is lehet nagyot cselekedni, ha elvétve is, de van példa rá, hogy kihalt iskolát átvett, egy üzem ifjúsági kollektívája és közös összefogással hetek alatl kulcsos-házat varázsoltak a pu.ztulásra emlékeztető romokból. Elhagyott parasztházakat tesznek alkalmassá hétvégi üdülésre. Sportegyesületek vállalkoznak a köz- igazgatás átszervezésével megüresedett épületek hasznosítására és állagának megóvására. És ha ezt a bodrogi hajókirándulást követően, mindössze pár gondolatból lesz valóság, máris többet adott a néhány óra, mint belefeledkező csodálkozást. Mert amiről itt beszélgettünk, egy ponton túl már több. mint tájvédelem és környezetóvás, én azt mondanám, közérzetet formáló, közhangulatot javító lenni akarás. Paulovits Ágoston Propagandisták tanfolyama A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Tudományos Ismeretterjesztői Társulat megyei szervezete hét előadásból álló tanfolyamot indít megyénk szakszervezetei propagandistái részére. Az előadássorozat célja a propagandisták elméleti, módszertani felkészültségének javítása, munkájuk színvonalának emelése. A tanfolyamra — amelynek előadásait egyetemi tanárok, a politikai képzés, a felnőttoktatás neves szakértői tartják — szeptember 25-ig lehet jelentkezni az SZMT kulturális, agitációs és propaganda osztályán. A számítástecliuika és az eszperantó A számítástechnika megkönnyíti a különböző nyelvet beszélő szakemberek információcseréjét. Nem véletlen tehát, hogy a két területen dolgozó szakemberek között együttműködés alakult ki. Elkészítették a számítástechnikai szótár eszperantó nyelvű bővítését és a két társaság között rendszeres információcsere is létrejött. Az év végén Budapesten rendezik meg a nemzetközi számítástechnikai szimpoziont. A számítástechnikusok között is a szakmai információcsere nyelve az eszperantó lesz. Képünkön: Skoda-gyártmónyú binakerék Az iparban széles # körben alkalmazott gépi berendezés a turbina, amely tulajdonképpen áramló közeggel (víz, gőz, gáz) meghajtott erőgép; a haladó mozgást végző közeg mozgási energiáját. lapátszerkezet segítségével forgó mozgássá alakítja át. Á vízturbina őse a vízimalom kereke, a gőz- és gázturbina működésének elve pedig a szélkerék működéséhez hasonló. Alapfelépilésük az, hogy tengely körül elforgatható kerékre egyenletesen elosztott, sugárirányú lapátok vannak erősítve. A hasonló mozgást végző közeg részecskéi érintőlegesen siFR-25 típusú Francis-turmulnak a görbített lapátokhoz, miközben energiájuknak jelentős részét átadják azoknak: a kerék forgásba jön. s a közeg részecskéi irányváltozást szenvednek. A korszerű turbinaszerkezetekben az energiaveszteség csökkentése érdekében a forgó-, úgynevezett futólapátokhoz álló, terelő. úgynevezett vezetőlapátok irányítják az áramló közeget. A vízturbina a folyadék munkaképességét járókerék forgatásával mechanikai munkává alakítja át. Elsősorban a föld felszínén levő vízfolyások energiakészletének a hasznosítására használják. Ezért is nevezik vízturbinának, és nem folyadékturbinának, bár más folyadékkal is üzemeltethető. Ipari alkalmazása az úgynevezett rekuperációs turbiná. amely az egyéb célból nagy nyomású tartályba vagy magasba szállított. folyadék egyébként veszendőbe menő munkaképességét hasznosítja. Ilyenek például a vegyi üzem szénsavas mosótornyából vagy hőerőműnek a folyóból kiemelt hűtővizével táplált vízturbinák. Az akciós turbina a folyadéknak csak a mozgási energiáját hasznosítja, a reakciós vagy réstúlnyomásos turbina járókereke az érkező folyadék munkaképességének ryomómagasság részét is mechanikai munkává alakítja át A vízenergia hasznosítására kezdetben vízi- kereket használtak. Az első vízturbinát, a Segner-kere- ket a magyar Segner János András találta fel 1750-ben. Ennek elve alapján szerkesztette meg a francia B. Foumeyron 1833-ban az első, mai értelemben vett vízturbinát. Ezt számos* ma mái- elavult típus követte, míg megszületteli a ma is használatos típusok. Ezek közül legáltalánosabb az amerikai Francis mérnök találmánya, a Francis-tur- bina. Általában aknás elrendezésű. A víz az aknából a vezetőkeréken át áramlik be a járókerékbe, amely a víz munkakéoességének igen nagy részét képes mechanikai munkává átalakítani. Főleg villamos energiát termelő közepes esésű vízi erőmüvekben alkalmazzák. Gyermekápolási táppénz Gyógytei Svédországban Svédországban egy olyan tejterméket készítenek, amely enyhíti a gyomor- és bélpanaszokat. azokat is, amelyeket antibiotikumoknak a bevétele okoz. Az új termék alapanyaga egy tej- savbaktérium, a Lactobacillus acidophilus. Erről már régen tudják, hogy kedvezően kát a gyomor- és bélműködésre. A termékből gyógyszer és élelmiszer egyaránt készíthető, ez utóbbiban szójaolajjal, fehérjeanyagokkal és vitaminokkal dúsítják. Az új termék készítése során a tejet néhány másodpercig 140 Celsius-fokon hö- kezeiik. hogy eközben elpusztuljanak mindazok a baktériumok, amelyek az L. acidophilus baktérium ve- télytársai lehetnek. Utána a tejet 24 órán át 37 Celsius- fokon savanyítják. A terméket egyelőre csak kórházakban használják. „Gyermekápolási táppénzem igénybevételével kapcsolatban szeretném a segítségét leérni — fordult hozzám egy fiatalasszony. — Ha a két kisfiam ágynak esett, mindig én maradtam velük otthon. Hallottam ugyan arról, hogy a gyermekápolási táppénzt az édesapák is igénybe vehetik, de figyelmeztettek, ha el lehet kerülni, ezt ne kérjük, mert túlságosan bonyolult az elintézése. Most aztán megbizonyosodhattunk róla Ügy adódott, hogy határidős munkám miatt néhány napnál tovább nem maradhattam otthon Zolikával, akinek betegsége tartósnak mutatkozott- A férjem mondta, szívesen besegít, de intézzem el az ügy hivatalos részét. Az én munkahelyemről a férjem munkahelyére küldtek, hogy ott majd kapok engedélyt. Ott azt mondták a Társadalombiztosítási Tanácsnak kell megvizsgálnia, hogy a férjemnek ez kiadható-e. Ha viszont megkapja az engedélyt, akkor egész évben neki kell otthon maradnia a beteg gyerekkel. Hogy képzelem, hogy egyszer én, egyszer ő — kérdezték. Nem bonyolítják az adminisztrációt. Ért viszont nem tudjuk így igénybe venni, mert a férjemnek sokszor van halaszthatatlan dolga a munkahelyén. Mit lehet itt tenni?” — fejezte be panaszát a kismama. Sörhullámok A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz érkezett bejelentés szerint „a Bocsi Sörgyár vezetői, rendészei és a vezetők gépkocsivezetői rendszeresen lopják a sört, a nagyüveg üdítőket”. A vizsgálat megtörtént, hadd álljon itt rögtön: a bejelentés nem igaz. A jelenlegi rendelkezések értelmében nem lopásról van szó, hanem minták küldéséről, ajándékozásról és így mégiscsak másként hangzik. Mindenesetre: a gyár által megtermelt, bizonyos meny- nylségű sör nem kerül kereskedelmi forgalomba, akik megisszák, nem fizetnek érte egy vasat sem. KÉT ÉV HÁROMMILLIÓJA A népi ellenőrök egyebek között megállapították, hogy különböző szervek vezetői, dolgozói a gyártól adományként, ajándékként kaptak: 1980-ban 70 510 palack sört, 52 468 palack üdítőt, 1981- ben 84 947 üveg sört, 50 456 üveg üdítőt. 1981-ben 553 utalványon nem tüntették fél, hogy a mintasört, illetve az üdítőt kilmek utalványozták, ez esetben 28 960 palack sörről, 16 019 palack üdítőről van szó A bizottság leautób- bi ülésén az egyik népi ellenőr elmondotta, hogy úgy nagyjából kiszámította, menynyi forintról van szó. Ezek szerint 1980-ban 1,3 millió forint, 1981-ben 1,4 millió és még 450 ezer forint értékű sör és üdítő került ki a gyárból ajándékként. A számítások természetesen nem pontosak, egyébként is csupán két évre vonatkoznak, pedig a gyár is, egy bizonyos utasítás, rendelet is jóval idősebb. Sok, vagy kevés az évi, 100 ezer palacknál több sör, illetve üdítő, ajándék-, mintaképpen? A bocsi gyáriak szerint elenyésző ahhoz a mennyiséghez képest, amennyit más gyárakban ugyané formában juttatnak különböző szervekhez. MILYEN ALAPON? Elsődlegesen persze mindenkit az érdekelhet, hogy a gyár illetékesei milyen alapon ajándékoznak el bármilyen mennyiségű italt is. (Azt nyilván mindenki tudja, hogy a gyár valamennyi dolgozójának hivatalosan jár illetménysör, ha valaki közülük meg akar inni néhány pohárral, üveggel, teheti, még a kánikulában is, tehát a gyáriak közül senki sem szorul rá külön, más sörökre.) Idézet az ellenőrök jelentéséből: „A Borsodi Sörgyár igazgatója a Söripari Válalatok Trösztje vezérigazgatójának rendelkezése alapján az 1/1979. sz. (1979. II. 2-án kelt) igazgatói utasításban részletesen szabályozta a sör-, üdítő- és ásványvíz-minták vételének; kezelésének és elszámolásának rendjét. Az utasítás szerint 1. technológiai minta, 2. különminta, 3. egyéb minta különböztethető meg. Ügyünk szempontjából az „egyéb minta” tartozik a vizsgálat tárgyához, ami a 21/1973. MÉM. É. 39. sz. utasítás 3. pontja értelmében az üzleti tárgyalásokon, a kiállításokon, a szakmai tájékoztatókon bemutatott saját termelésű áruminták, ajánlati minták, valamint a reklám és propaganda tevékenység keretében tartott árubemutatókon. kóstolókon felhasznált saját termésű termékek körét teszi ki. Az egyéb minta utalványozására a vállalat igazgatója, főmérnöke, főkönyvelője, kereskedelmi főosztály vezetője, értékesítési osztály vezetője jogosult.’' A jogalap tehát ama bizonyos MÉM utasítás, melynek harmadik pontjába gyakorlatilag minden belefér, a kapuk szélesre nyitottak. A gyár illetékesei tehát az említett utasításra hivatkozva ajándékozhatják, küldhetik a mintákat. A népi ellenőrök szerint viszont mégis eléggé helytelenül, hiszen semmiképpen sem egészséges dolog, ha bármely gyárban is öt embernek joga van milliókat elajándékozni. Márpedig jelenleg itt tartunk. Jelenleg és már sok éve — semmiféle sörnek nincs szüksége propagandára, reklámra. örülünk, ha kapunk valamit, a már kissé poshadt, megereszkedett; söröket is megisszuk, ha nincs más. De legyen a reklám, küldjék a kóstolót, a mintát! Kik kapják meg ezeket? Például azok a kiskatonák, akik most az őszi betakarítások idején dolgoznak a földeken: nem kapnak mintát. A NEB-ülé- sen említette ezt is az egyik felszólaló, azzal együtt, hogy a kiskatonák bizonyára szívesen kóstolnák, mondanának véleményt, akár egy század is vállalná ezt a felelősségteljes munkát, a néhány ezer üveg sörnek az eliogyasztását. A mintát azonban föltehetően arra érdemesebb szervek kapják, azok az emberek, kiknek egyébként sem lenne anyagi megterhelés egy-két üveg serital megvásárlása. LÉPÉSEK A Borsod megyei NEB javasolta a KNEB-nek: hasson oda, hogy a MÉM az élelmi- szeripari üzemekben vizsgálja meg a saját termelésű áruminták kezelésének, elszámolásának rendjét. A minisztérium intézkedjen a mi sörgyárunkéhoz hasonló helytelen gyakorlat felszámolására. A megyei NEB elnöke az ülésen közölte, hogy a KNEB egyetértett a javaslattal, ennek megfelelően járnak el. A társadalmi tulajdon védelmének szellemében. A megyei NEB írásos anyaga is utal rá, hogy a minta felhasználásának jelenlegi gyakorlata „politikailag és erkölcsileg káros hatással van a'dolgozókra”. így igaz. Mindenféle könnyed szerzési lehetőség káros hatással van mindahányunkra. Irritál bennünket. Priska Tibor Sajnos, az ő problémája nem egyedi. Egyes vállalatok, egyéb munkaadók tartják még magukat a régi, nehézkes gyakorlathoz, aminek megváltoztatását már régen sürgették az illetékesek. A gyermekgondozási segéllyel összhangban az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az apák is jogosultak legyenek a gyermekápolási táppénzre. És ezt bármikor igénybe vehessék. Nem kell előzetes engedélyt kérni a Társadalom- biztosítási Tanácstól. Az apa részére is az anya munkáltatója engedélyezi a táppénz megállapítását, és a folyósítást. Tehát az a szerv, amely a gyermek adatait, táppénzes napjait nyilvántartja. így az apa munkahelyén nem tartják szánjon, hogy mennyi nap vehető még igénybe a kisgyerek után. Elkerülhető, hogy igazolásokat, engedélyeket kelljen kérni, ha a szülők felváltják egymást a gyermek ápolásában. A gyermekápolási táppénz engedélyezése, megállapítása és folyósítása ugyanannak a szervnek a dolga. Reméljük, valamennyi munkahelyen áttérnek erre a gyakorlatra. Or. K. C.
