Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

1982. szeptember 21., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mint ismeretes, napjaink­ban egyre többször fordul­nak elő elemi csalások e.1- ipari katasztrófák, balesetek és egyéb szerencsétlenségek. Sajnos, ezek a megrázó ese­tek mind-mind az emberek életét veszélyeztetik, halált okoznak, a társadalom éle­tére károsan hatnak. Ezért szükséges kidolgozni a kü­lönböző intézkedéseket, ame­lyek a megfelelő technikai eszközök biztosításával csök­kenthetik a károk által oko­zott veszteségeket. A bekövetkezett esemé­nyek alkalmával fontos kér­dés a magatartási szabályok betartása, amelyre jó előre fel kell készíteni a dolgozó­kat. vagy ha szükséges, az egész lakosságot. A felkészí­tés kevés lenne akkor, ami­kor már az események meg­történtek. Sajnos, napjaink­ban egyre többször tapasztal­juk a vasúti szerencsétlen­ség, vagy katasztrófa bekö­vetkezését. Ekkor is tapasz­talható pánik és az életben maradt emberek felkészület­lensége, vagy tehetetlensége, amikor nem tudják hogyan segítsenek embertársaikon. Sok ember életét meg tud­nák menteni, ha jobban ér­tenének az elsősegélyben va­ló részesítésben, kötözésben, vérelállításban, be- és kilég­zés biztosításában és egyéb dolgokban. Tapasztalható a lakosság kisebb körében a katasztrófák lebecsülése, pe­dig a katasztrófa nem más, mint kisebb vagy nagyobb emberi csoportok, kisebb vagy nagyobb lakótelepülés. kisebb vagy nagyobb üzemet ért károk, szerencsétlenségek, természeti katasztrófák ösz- szessége. Az ilyen jellegű események leküzdésére — a károk jellegét figyelembe véve — alkalmazhatók speciális egészségügyi, vagy egyéb szakemberek, polgári védelmi szakalegvségek, katonai vagy más erők. Ha orvosi szempontból néz­zük ezeket á kérdéseket, ak­kor úgy fogalmazhatunk, hogy minden olyan helyzet katasztrófának minősíthető, amely á lakosság tömeges halálát, vagy egészségének oly nagymértékű veszélyezte­tettségét okozhatja, ami az egészségügyi szerveket mérté­ken felüli követelmények elé állítja. Itt kell megfogalmaz­ni, egy másik szomorú, de igaz tényezőt is, hogy a ka­tasztrófa bekövetkezik akkor is, ha az emberek akarva- akaratlanul elmulasztják be­tartani az előírt rendszabá­lyokat.. Lényeges kérdés a katasztrófavédelem megszer­vezése minden területén, amely nemcsak abból áll, hogy a veszélyeket valami­lyen módon meggátoljuk, az állampolgárok életét meg­mentsük. az állam és a nép vagyonát megőrizzük. Sokkal inkább arról van ?zó, hogy a veszélyelhárítás legfejlettebb rendszabályaival, módszerei­vel és eszközeivel, megfele­lő szintű vezetési tevékeny­séggel és minden állampol­gár tudatos bevonásával a katasztrófavédelem olyan ál­lapotát értjük minden terü­leten. hogv a társadalom akadálytalanul a legmaga­sabb hatékonysággal fejlőd­hessen. Ezek a feladatok új mércéket állítanak fel vezető és vezetettnek, államigazga­tási és gazdasági vezetők szá­mára. de a polgári védelem számára is. El kell érni. hogy min­denkiben tudatosuljon: a ka­tasztrófavédelem megszer­vezése. a felkészülés egyúttal hozzájárulás szocialista álla­munk és az egész társada­lom erősítéséhez. A kataszt­rófavédelem magába foglalja a lakosság, a mezőgazdaság, az életfontosságú berendezé­sek és kulturális értékek vé­delme érdekében tett rend­szabályokat. amelvek arra irányulnak, hogy a kataszt­rófákat. azok hatásait a les­ni essze'-'bmenően megelőzzük. Célszerű tisztázni az elemi csapások, ipari katasztrófák, balesetek és szerencsétlensé­gek kérdését: a) Elemi csapásokhoz so­roljuk: földrengések, árvi­zek, hóviharokat, kőlaviná­kat. földcsuszamlásokat, földomlásokat, szélviharokat, épületein és létesítmények rombolódását, az anyagi ja­vak, értékek rombolódását, vagy megsemmisülését, az ál­lampolgárok pusztulását, vagy ennek veszélyét hordo­zó rendkívüli jellegű termé­szeti jelenségeket. b) Ipari katasztrófákhoz olyanokat sorolunk, amelyek üzemekben, vagy szállítási ágazatokban fordulnak elő. és amelyeknek következtében üzemek és lakóházak rom- bolódása, tüzek, a légkör el- gázosodasa, sugárszennye­zettség, a folyók, víztározók erősen mérgező anyagokkal való elszennyeződése, ás­vány-. olajtermékek' és mér­gező folyadékok föld-, vagy vízfelületen történő szétömlé­se. illetve egyéb, a lakossá­got és a külső környezetet veszélyeztető helyzet áll elő. c) Balesetek lehetnek gép­járművezetés közben, üze­mekben gépek üzemzavara esetén, .aratógépek kigyulla­dása esetén, építkezések al­kalmával stb.. ezek lehetnek személyi és tömeges sérülé­sek. d) Szerencsétlenségek közé tartozik, amely napjainkban sajnos, egyre gyakoribb: ilyen a vasúti, közúti, légi szeren­csétlenségek. ahol inkább a tömeges sérülések következ­nek be. Mivel lehet csökkenteni a fent említett eseteket? Min­denesetre külön kell válasz­tani a várható és nem vár­ható eseményeket. Felkészül­ni ugyanis csak a várható eseményekre lehet, ezek kö­zül a legfontosabbakat: 1. Olyan, valóságot megkö­zelítő tervekkel kell rendel­kezni. amelvek biztosítják az elhárítási feladatok végre­hajtását. 2. A lakosságot és polgári védelmi erőket, valamint az üzem dolgozóit tájékoztatni és felkészíteni adott helyen, adott körülmények kpzött a károk csökkentésére, és hogy a bekövetkezett esemény minél kevesebb személyi ál- dc'a^ot követeljen. 3. Minden olyan technikai és egyéb eszköz rendelkezés­re álljon, amelyet a szemé­lyi állomány szakszerűen tud alkalmazni. A? előfordult események­nél különösen nagy felada­tot oldhatnak meg az egész­ségügyi. műszaki, vegyvédel­mi erők, akiknek a felkészí­tésével kiemelten célszerű foglalkozni. Ma már országosan, me­gyei, városi, járási, községi vonatkozásban ismerik, .hol, milyen katasztrófákkal Szá­molhatnak. Ezeket nem kell titokban tartani. A polgári védelmi szervezetek felada­ta, hogy ezeket a veszély- helyzeteket ismertessék meg­felelő mértékben, mert bár­milyen helyzet bekövetkez­ne, könnyebben lehetnénk túl a nehézségeken. Ez irá­nyú kötelezettségeinket pe­dig egyértelműen meghatá­rozza a 2041/1974. sz. minisz­tertanácsi határozat is. Saját érdekünk, hogy éljünk a ha­tározatban foglaltakkal. Zscbesi László ezredes, megyei pv-törzsparancsnok Az aprófalvak jobb ellátásáért Kereskedelmi vállalatok pályázata A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sén határozatot hozott az aprófalvas területek élelmi­szerbolt-hálózatának fejlesz­tésére. Erre a célra tartalék- alapjából 20 millió forintos támogatást biztosít azoknak a megyei szövetkezeti és álla­mi kereskedelmi vállalatok­nak, amelyek saját fejlesz­tési alapjaikból is beruház­nak a kistelepülések jobb ellátása érdekében. A me­gyei támogatás elosztását — a határozat szerint — pá­lyázati úton valósítják meg. A felhívást, amely tartal­mazza a támogatások elnye­résének feltételeit, a végre­hajtó bizottság ülése után néhány nappal megkapták az érintett vállalatok, vala­mint a városi tanácsok és a járási hivatalok. Dr. Makai Tibor, a megyei tanács k<?re>kede!mi osztá­lyának vezetője elmondotta, hogy a városi tanácsokra, il­letve a járási hivatalokba folyamatosan érkeznek a részletesen kimunkált, meg­indokolt pályázatok. A be­küldési határidő e hónap utolsó napja. Ezt követően a városi tanácsok és a járási hivatalok — véleményezés után — továbbítják a pá­lyázatot a megyei tanácsra, ahol meghozzák majd a vég­ső döntést. Az elbírálásnál, a támoga­tás odaítélésénél előnyben részesülnek az olyan pályá­zatok, amelyek költségkímé­lő, takarékos megoldással igyekeznek javítani az apró­falvas területek ellátásán. Ilyen megoldás lehet a már meglevő boltok, üz.letek át­alakítása. rekonstrukciója. Ugyancsak könnyebben kap támogatást az a vállalat, amelynek beruházási tervé­ben a saját erő nagyobb aránjtt képvisel a megyei ta­nácstól kért összegnél. A benyújtott pályázatokat a megyei tanács kereskedel­mi és tervosztályán felülbí­rálják, majd a végrehajtó bizottság novemberi ülésén dönt a támogatások odaítélé­séről. U. J. npitfíjba megyek... — Ha majd nyugdíjba i megyek — mondogatják az J utolsó munkanap felé kö- i zeledők —, ha majd nyug- 1 díjba megyek, lesz időm i mindenre. — Ezt általában > ábrándos és végeérhetetlen ! sorolás követi: végre nem ke- i rülnek olvasatlan köny- J vek a polcra, a hétvégi tel- i ' két nem kell „rohammun- J kában” művelni, lesz idő i ráérős sétákra színházra, 1 mozira, nagy kirándulások- ! ra az unokákkal... és így I tovább. II Aztán elkezdődik a nyug- J díjas életforma. Minden i rendben megy, mindenre 1 van idő. Néha kicsit sok i is. Hogy, hogy nem, a meg­• érdemelt pihenését élvező egyre ingerültebben hall­i gatja családja lelkes és jó­indulatú intelmeit: pihen- i jen csak, szórakozzon, kí- [ mélje magát. Hát lehet en- i nél szebb állapot, mint • amikor va’alti úgy osztja ! be az idejét, ahogy neki • tetszik? i Valami hiányzik. Olvas- J ni, moziba, színházba jár- i ni se lehet mindig, az ott- 1 honi teendők elfogynak ( egyszer, az unokákra pedig i szüleik is igényt tartanak. [ A tétlenséget nehéz elvi- i selni az elvan embernek j aki évtizedeken keresztül i dolgozott, pontosan osztot­ta be idejét, egészségi ál- i lapota kifogástalan. i i Nyugdíjasoknak Valami hiányzik. Valami hasznos elfoglaltság. Az, hogy érezze, másoknak is szükségük van rá, tudásá­ra, képességeire. Sokat foglalkoznak mos­tanában a nyugdíjasok munkalehetőségeivel. Ám szép számmal akadnak olyanok is. akik nem mun­kát akarnak vállalni, anya­gilag nincs rá feltétlenül szükségük. Tenni szeretné­nek valamit, segítségére lenni másoknak. Ennek egyik szép példá­ja a fővárosi Nyugdíjasok Munkaközvetítő Irodája. Az intézmény néhány éve szer­veződött. hamarosan népsze­rűvé vált. Az állást kínálók és keresők egymásnak ad­ják a kilincset, az irodai dolgozók pedig telefonáltak, egyeztettek, kartonokat ve­zettek, türelemmel hallgat­ták az. ügyfelek kéréseit, elképzeléseit. Olyannyira, hogy erről legalább olyan híresek lettek, mint arról, hogy előbb-utóbb minden­kinek találnak megfelelő munkalehetőséget. Az érdekes csupán az, hogy az irodának egyet­len fizetett főállású alkal­mazottja van' — a veze­tőnő. A többiek társa­dalmi aktívák, és kivétel nélkül nyugdíjasok. Akad köztük jogász, közgazdász, pszichológus, irodai admi­nisztrátor, gépírónő. Segí­teni akarnak, és valóban se­gítenek is — kortársaik­nak, akiknek gondjait-ba- jait, kívánságait aligha is­merheti jobban más. Követhető annak a kis­városi nyugdíjas tanárnak a példája is, áld elunva a tétlenséget, a helybeli ta­nácsot kereste meg — fel­ajánlva idejét, képességeit. Rövidesen a gyámhatósági csoport tiszteletbeli mun­katársa lett. A gyermekü­kért egymással pereskedő sz.iilőknél végzett környe­zettanulmányokat. család- látogatást. S hála kiváló pedagógiai gyakorlatának, ió néhány családi konflik­tus oldódott meg a nyug­díjas tanár látogatásai ulán. Már sok helyen veszik igénybe a vállalkozó idős emberek türelmét, tudását, tapasztalatait. Társadalmi szervezeteknél, művelődési intézményeknél, tanácsok­nál, szociális intézmények­nél. Ám még sokukra len­ne szükség. Ezt azonban a tevékenységükre igényt tartó hegyeknek kellene „közhírré” tennie: hol, mi­képpen hasznosíthatná ma­gút az aktív nyugdíjas. A szervezett formákon kívül van még számtalan „nem adminisztrálható” le­hetőség is. Ezt kitűnően il­lusztrálja annak a néhány idős embernek az esete is, akik kitartóan harcoltak egy mondem lakótelep melletti kis facsoport meg­mentéséért Á ligetben most játszótér van, amit a betonrengetegekben lakó gyermekek és szüleik is egyaránt élvezik. S talán nem is tudják, hogy kik­nek köszönhetik. Pí. Sz. A párosbajnokság 6., utolsó fordulójában több bukás, elcsúszás is előfordult. Egy a képen látható közülük, szerencsére egyik sem végződött súlyos sérüléssel. Fotó: Temesi Páros 03 Baineki ezüstérem, kis szerepe? éve! fi vek kel ezelőtt még csalt gon­dolni sem lehetett arra; egyszer eljön az az idő, amikor a salak­motoros párosba jnokság utolsó fordulójában a Debreceni Volán kőt legjobbjának szabadnapot adhat, miután olyan előnnyel vezetik a mezőnyt, hogy a baj­noki aranyerem elvesztése elkép­zelhetetlennek tűnik. Nos, ez az idő eljött. Vasárnap Miskolcon, a népkerti pálya 1500 nézője nem láthatta Hajdút és Adorjánt, láthatta viszont a ju­nior bajnokságot nyert Tihanyi Sándort, aki a felnőttek között is csillogtatta kivételes adottsá­gait, ő gyűjtötte a legtöbb, szám szerint 16 pontot, s döntő szere­pet vállalt abban, hogy a D. Vo­lán párosa Miskolcon az előkelő 3. helyen végzett a 7 páros küz­delmében. Miután az aranyérem sorsa jó­val korábban eldőlt, á többiek számára nem maradt más. mint n helyezések eldöntése. Különö­sen a második helyért folyt nagy harc. hiszen a miskolciak és a nyíregyháziak azonos pont- számmal vágtak neki a befelező forduló futamainak. Kezdetben úgy tűnt, hogy a Borsodi Volán zsákmánya lesz az ezüstérem, mert Berecz és Sziráczki Istváp egyenletesen, pontveszteség nél­kül aratták a kettős győzelme­ket. Közben a nyírségiek csak döntetlenre tudtak mérkőzni a debreceniekkel, s miután a Bor­sodi Volán második párosa is el­csípett két pontot Petrikovicsék- tói. zökkenőmentesnek tűnt a dobogó második fokára vezető út. Mégsem lett az. s ezt Szirácz- kiék kizárólag önmaguknak kö­szönhetik. Az egymás elleni fu­tamban ugyanis a nyíregyháziak a rajt után úgy clvíharzottak a hazaiak kettőse melleit, hogy azok nem győztek ám ülni — ez azonban a presztízsvesztésen túl lélektani hátrányt is jelentett. A vendégek örülhettek, de túl ko­rán kezdtek inni a medve bőré­re. A »vagyon könnyűnek tűnő 17. futamból a vezető híró Ba- loghot kizárta, mert kétszer is akadályozta a rajtot, késleltetve az indítást. Hiába nvert Petri- kovics, a két pont elvesztése Jó­vátehetetlen hibának bizonyult, s így mégis csak a miskolciak ölébe hullott az ezüstérem. Országos párosbainokság, 6. forduló: 1. Borsodi Volán I. (Be- rcc.z, Sziráczki 1.) 26; 2. Nyír­egyházi Volán (Petríkovics. Ba­logh) 25; 3. Debreceni Volán (Tihanyi, Juhász L.) 19 ponttal. Az OB végeredménye: 1. Deb­receni Volán 132: 2. Borsodi Vo­lán 117; 3. Nyíregyházi Volán 116; 4. Szegedi Volán 86; 5. Gyu­lai-Békéscsabai Volán 79; 6. Szolnoki Volán 59 ponttal. D. L. Röplabda Rajt a papírforma jegvében SAtoraljaújhélyi Spartacus ME- DOSZ MÁV—Hojőcsabal Cement SE 3-2 (8. —13. 10, —9. 5). Sá­toraljaújhely, NB II. férfi. Rit­kán látható nagy küzdelmet vívtak a csapatok. A íoo percig tartó, színvonalas játékot a dön­tő szettben a magabiztosabb tel­jesítményt nyújtó hazaiak meg­érdemelten nyerték meg. Jók: Dvorák. Ableda, illetve Szűcs, Mikita. Siklósi. Miskolci Spartacus—Sátoralja­újhelyi Spartacus MEDOSZ MÁV 3-0 (5, 7, 5). Sátoraljaújhely. NB II. női. Nagy tudásbeli különb­ség volt a két együttes között — a vendégek javára. Jók: Já­vorkút!. Szlovák, Hegedűsné. Kazincbarcikai Főiskolai SC— Tiszavnsvári Lombik 3-1 (—13, 14. 14, 11). Kazincbarcika. NB II. női. A hazaiak idény eleji Já­tékkal szerezték meg a győzel­met. Salgótarjáni TC—Miskolci Emte 3-i (8, —13. io. íi). Sal­gótarján, NB II. férfi. A mis­kolciak gyengén Játszottak, át­lagon felüli teljesítményt csapa­tukból senki sem nyújtott. Kazincbarcikai Vegyész—Deb- rcceni Kinizsi 3-1 (12, 12, —9, 15). Kazincbarcika, NB II. férfi, az átszervezett és megfiatalított Ve­gyész szoros játszmákban kere­kedett felül rutinosabb ellenfelé­vel szemben. Jók: Domonkos, Gyenes. Ignácz. Kézilabda Ferencváros—ózdi Kohász 25-18 (12-8). Budapest 200 néző. Ve­zette: Kliment Papp. NB I. fér­fi. Ózdi Kohász: Boczák — Gráf 4. Fekete 6. Benci 1. Ivanincs 1, Sipos 2. Nagy 1. Cserék: Bikkt Kovács 3. Huszti. Sallal. F.dzŐ: Móró Gábor. A fővárosiak végig irányították, a Kohász lelkese­dése kevésnek bizonvult a pont­szerzéshez. Jó: Fekete. Borsodi Bányász—Bp. Afor SF 31-26 (18-11). Sajószentpéter. NB I/B női. A hazaiak végig lói” játszottak és egységes csapat­munkával . megérdemelten har­colták ki az értékes két pontot. Ld.: Budai (8). Dobainé (6), Fé­ket éné Kerti (5—5). Jók: Dobni- né. Tóth, Nagyné. Hódmezővásárhely—Miskolci Spartacus 20-14 (10-8). Hódmező­vásárhely, NB I/B női. A szö­vetkezetiek újabb vereségükkel nehéz helyzetbe kerültek a baj­nokságban. Ld.: Erdődi (5), Vap- koly (4), Égerszeginé (3). Ré­vész (2). Borsodi Bányász—Debreceni MEDICOR 21-21 (7-11). Debrecen. NB TI. férfi. Jól kezdett a Bá­nyász és jelentős előnyhöz su- tott. Az első félidő közepétől azonban fokozatosan visszaestek, és a hazaiak vették át az irá­nyítást. A szünet után ismét rá­kapcsolt n vendégcsapat és vé­gül közel állt a győzelemhez. Ld.: Kecskeméti (7), Matusek (5). Jó: Fegyverneki. Ganz Villany—Miskolci ElVTTE J9-18 (7-9). Budapest. NB II. fér­fi. A szünet után visszaesett a miskolci együttes, a fővárosiak nedig helyzeteiket iól kihasznál­va fordítani udtak. Ld.: Szabó (4). tanosó. Tóth Attila. Berényi (3—3). Jó: Bérénvi KfiV Metró—Ózd«' Kohász 21-1C. Budapest, NB 1/B női.

Next

/
Thumbnails
Contents