Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
i ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. szeptember 17., péntek Ősi Ferenc és Máriái lizsef látogatása az Ipari iristtMi Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön látogatást tett az Ipari Minisztériumban. Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja, ipari miniszter, valamint a minisztérium szakmai és politikai vezetői tájékoztatót adtak a minisztérium munkájáról, a' létrehozása óta elért eredményekről és a megoldásra váró gondokról. Megvitatták az ipar feladatait a népgazdaság egyensúlyának javításában és véleményt cseréltek a minisztériumi irányító munkát befolyásoló új feltételekről, a központi iparirányítás és a vállalati gazdálkodás kapcsolatainak korszerűsítését szolgáló elképzelésekről, teendőkről. Havasi Ferenc és Marjai József elismeréssel* szólt a minisztérium munkájáról és azokról az eredményekről, amelyeket a minisztérium irányításával a magyar ipar a nehezebb gazdasági feltételek közepette is elért, különösen az energiagazdálkodás, a központi fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása, a lakosság ellátása terén. Hangsúlyozták, hogy az iparnak a jövőben még nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a két fő gazdasági cél eléréséhez, a külgazdasági egyensúly javításához és az élet- színvonal megtartásúhoz, az életkörülmények javításához. Tisztújító taggyűlés az LKM-ben Szemlélelvlozásra van szükség önkritikus és kritikus légkörben került sor tegnap délután az LKM vendégházában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság üzemi szervezetének tisztújító taggyűlésére, melyen részt vett Valkó Márton, az SZVT ügyvezető alelnöke és Drótos László, a vállalat vezérigazgatója. A tisztújító taggyűlésen elsőként Sötét Károlynak, az SZVT üzemi szervezete elnökének beszámolója hangzott el, amelyben egyebek között elmondta: az üzemi szervezet az elmúlt öt év során részt vett a társegyesületek tevékenységében, kivette részét a megyei szervezet munkájából és a szervezet tagsága részese a vállalati köz- gondolkodás formálásának is. A továbbiakban viszont eredményesebben kell támaszkodni a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság egész intézményrendszerére, ami a 840 jogi tagon, vállalaton keresztül több mint 15 ezer embert jelent. Komoly feladata az SZVT- nek, hogy az elkövetkezendő időkben az LKM-en belül is kialakítsa a szervezet tömegbázisát azért, hogy a növekvő feladatoknak a vállalat kollektívája egyre inkább megfeleljen. Arra is válaszolnia kell az SZVT-nek, hogy a befejezéshez közeledő, 9 milliárdos beruházás révén mennyivel adhatunk többet és jobbat a népgazdaságnak — mondta Sötét Károly. Az elnöki beszámolót követő hozzászólásokban szó esett a fiatal műszaki-gazdasági szakemberek szerepéről és több kritikai észrevétel is elhangzott az SZVT munkáját illetően. Megfelelő programok híján — mondták — a tagok aktivitása sem volt elegendő. Az SZVT munkája társadalmi és elméleti munka, ám ezt az elméleti munkát a gyakorlati tevékenységben kell kamatoztatni. Elhangzottak olyan észrevételek is, hogy gyakori az öncélú tudományoskodás. Szemléletváltozásra van tehát szükség — hangsúlyozták — a szervezésben, a vezetésben, valamennyi munkahelyen. A tisztújító taggyűlésen felszólalt Drótos László, a vállalat vezérigazgatója is, aki a résztvevők figyelmét a vállalat jelenlegi helyzetéből kiindulva felhívta arra, hogy ezekben a napokban kerül befejezésre a vállalat belső technológiájának jelentős részét átalakító konverteres acélmű építése. Hajtunk áll, hogy hogyan élünk ezzel a technológiával. A külső és belső gazdasági nyomás erősödése, az értékesítési és árviszonyok változása, fokozott igényeket támaszt termékeink minőségével szemben. A vállalat termelési tevékenységének stabilizálása ugyancsak az elsőrendű feladatok közé tartozik, hogy az LKM gazdasági helyzete, külső és belső tekintélye megszilárduljon. A szünetet követő hozzászólások után a tisztújító taggyűlés megválasztotta új vezetőségét, amelynek elnöke ismét Sötét Károly, az LKM gazdasági igazgatója lett. A 70. évforduló alkalmából Vetélkedősorozat Ormosbányán Mint már arról beszámoltunk, hetven évvel ezelőtt kezdődött meg a széntermelés Ormosbányán. Az első vasúti szénszállítmány 1912. október 15-én indult útnak Ormospusztáról a Diósgyőri Vasgyárba, s azóta az itteni dolgozók mintegy 25 millió tonna szenet adtak a népgazdaságnak. A jeles jubileumot már eddig is gazdag rendezvénysorozat keretében ünnepelte a község lakossága, a bányaüzem munkáskollektívája. Többek között vetélkedősorozat is szerepel a programban, mely a település, a helybeli bányászkodás történetének még jobb megismerését hivatott elősegíteni. A vetélkedősorozatol az Ormosi Bányaüzem és a helybeli művelődési ház vezetése együttesen szervezte. Viszóczky Sándor, a művelődési ház igazgatója elmondta: a versenyen az üzem minden egykori és jelenlegi dolgozója indulhat. A részvétel lehet egyéni és csapat formájú; akár családos is. A tematika szerint, az első fordulót ma, szeptember 17-én tartják, amikor is a vetélkedők Ormosbánya történetének ismeretéről tesznek tanúbizonyságot. A második fordulóra október 1-én kerül sor; ekkor az Ormosi Bányaüzem múltjáról „faggatja” majd a zsűri a versenyzőket. Az október 11-re tervezett harmadik fordulóban a résztvevőknek riportokat, tablókat kell bemutatniuk és elemezniük. A versenysorozat legjobbjai értékes jutalmat kapnak. Az első helyezett egy Ba- betta segédmotort vehet majd át, a második jutalma egy Camping kerékpár, a harmadiké egy fényképezőgép lesz. A negyedik—hatodik helyre rangsorolt versenyzők könyvvásárlási utalványban részesülnek. II mezőjzílasági árak és pénzügyi szabályozót miosífása (Folytatás ez 1. dtdalrőt) Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzeft, a piaci helyzet, a keresletkínálat alapján a vevők-elEthezési búza 60 Ft/tonna A vágóbaromfi ára átlagosan A felvásárlási árnövekedések, valamint az egyéb jelentős költségemelkedések miatt — indokolt körben és mértékben — növekednek az élelmiszeripari termékek termelői árai is. A termelői árak emelkedése a hatóságilag rögzített és maximált fogyasztói áras élelmiszereknél — életszínvonal-politikai céljainkkal összhangban — a fogyasztói árakat általában nem módosítja, hanem a forgalmi adót csökkenti, illetve a fogyasztói árkiegészítést növeli. A terméshozamok növelését megalapozó talajerő-visz- szapótlás ösztönzése érdekében 1983-ban a műtrágyák ára nem változik. Az import fehérjetakarmányok árának 1983. évre várható 12 százalékos, a takarmányforgalmazás költségeinek tonnánkénti 100 Flos, valamint a takarmánygabonák felvásárlási árának 2— 5 százalékos növekedése miatt a takarmánygabonák eladási árai 5—7 százalékkal, a keveréktakarmányoké pedig átlagosan 6 százalékkal emelkednek. A növényvédő és gyomirtószereknél — a termelői és ■dók megállapodása szerint valósul meg. A legfontosabb mezőgazda- sági termékek felvásárlási ára a következő mértékben növekedik: 0,70 Ft/kilogrammal emelkedne. importárak változásának továbbhárítása, és az ártámogatás csökkentése miatt — átlagosan 18 százalék áremelkedés következik be Ugyancsak emelkednek a mezőgazdasági nagyüzemek által igénybevett egyes szolgáltatások díjai (például: állattenyésztési szolgáltatások). Az ártámogatás megszüntetése és a termelői, valamint az importárak változása miatt a mezőgazdasági gépek ára átlagosan 18—19 százalékkal emelkedik. Az egyes gépek áremelkedése erőteljesen differenciált. — A traktorok és munkagépek árai mintegy 22—23%- kal, a speciális gépeké átlagosan 44 százalékkal emelkedik. — A jelenleg sem támogatott gépeknél 6—13 százalékkal lesz magasabb a beszerzési ár. „— A hazai gyártású és a szocialista importból származó speciális munkagépek ára mintegy 60 százalékkal növekszik. A megszűnő támogatás ellensúlyozására 1983-ban a mezőgazdasági nagyüzemek az eddigi támogatási mértéknek megfelelő összeget saját tartalékalapjukból felhasználhatják. Emellett a kedvezőtlen adottságú, valamint — szűk körben — a tartalék- alappal nem rendelkező más üzemek a gépbeszerzéshez a megyei tanácsok útján fejlesztési támogatást kaphatnak. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatási rendszere lényegében nem változik, de a termelés ösztönzése érdekében emelkedik a kalászos gabonák után járó ár- kiegészítés. Módosulnak az ültetvény- telepítések támogatási mértékei is. Az alma- és meggytelepítés támogatása csökken, a szőlő, cseresznye, körte, szilva, őszibarack, kajszi stb. támogatási mértéke nő. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1983. évtől — a népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan — megszűnik a kötelező műszaki fejlesztési alapképzés, mind az alaptevékenység, mind a kiegészítő tevékenység körében. A jövőben a gazdaságok saját elhatározásuk szerint képezhetnek műszaki fejlesztési alapot. Az ipari és építőipari tevékenységek után — az árakban is érvényesíthető — műszaki fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó támogatások — ide értve a kisgépbeszerzés támogatását is —, valamint az adók nem változnak. A keresetszabályozásban jelentős változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek adottságaiknak megfelelően két munkadíj-szabá- lyozási forma közül választhatnak. A termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a helyes foglalkoztatási struktúra elősegítése, továbbá a keresetek terv szerinti alakulása érdekében a nagyüzemek a jelenlegi munkadíj- szabúlyozási rendszer helyett a bruttó jövedelem előző éVi színvonalától függő munka- díj-szabályozási formát is választhatják. Emellett pályázatos úton — szűkebb körben — további két személyi jövedelemszabályozási forma is bevezetésre kerül. (Ennek megfeleljen növekszik az egyéb kalászos gabonák felvásárlási ára is.) Kukorica 150 Ft/tonna (A követelmények kisebb növelése mellett az 1982-ben bevezetett ga- % bona (kalászos gabona és kukorica) többlettcrmelési prémium továbbra is fennmarad.) Cukorrépa 16 Ft/tonna ^ (A cukor világpiaci árának csökkenésére tekintettel a cukorrépa utáni többlettermelési prémium megszűnik. Ennek kifizetését ugyanis a korábbi kedvező világpiaci cukorár tette lehetővé.) Vágómarha 1,— Ft/kilogramm Vágósertés 1,60 Ft/kilogramm (A vágóállatok felvásárlási áremelésének egy résre hatósági alapárban, más része — az exportárak és a minőség alakulásától is függően — differenciált felárak növelése formájában valósul meg.) Tehéntej 0,50 Ft/liter A zsírosgyapjú felvásárlási ára — minőségenként differenciáltan — átlagosan 5 százalékkal növekedik. Választás Svédországban Ki oldja mss o lesoiii? A szeptember 19-re kitűzött svéd választás szinte „lefutottnak” látszik: a közvélemény-kutatás szerint a kormányzó polgári pártokat támogatók tábora folyamatosan csökken, míg a hat éve — több mint négy évtizedes kormányzás után — ellenzékbe szorult szociáldemokraták ázsiója egy ideje felülmúlja a három nagy polgári pártét, amelyek a legutóbbi választáson egyetlen mandátummal győztek. Olof Palme Szociáldemokrata Pártja, úgy látszik, számíthat arra, hogy ismét kézbe veszi a stockholmi kor- mányrudat. Van azonban jó néhány óvatosságra intő tényező. Elsősorban az, hogy az egykor hárompárti kormánykoalícióból még időben kivált Konzervatív Párt szilárdan tartja magát — az idei felmérések szerint — a 25 százalékos szinten. A liberálisokkal és a centristákkal 1976-ban, majd 1979-ben ismét szövetkezett párt, a jobboldal legnagyobb csoportja tehát még ereje teljében van. A szociáldemokrata vezetés aggodalmait fokozhatja, hogy Svédországban is feltűntek a „zöldek”, a környezetvédelem jelszavával fellépő politikai erő Ezek, miként azt már az NSZK esetében láthattuk, nem kínálnak átfogó, vadonatúj politikai programot, hanem balról és jobbról átvett elvekkel és tervekkel „egyetlen alternatívának” hirdetik A szociáldemokraták vezetője, Oiof Palme magukat az elmúlt évek növekvő gondjai miatt sokak által megelégelt hagyományos pártokkal szemben. A svéd alternatívok Miljö Párt néven „futnak”, s a jelek szerint nem rosszul, hiszen a választás előtt 6 százalékra becsülik esélyüket. Ennyivel bekerülnének a parlamentbe, s köny- nyen lehet, hogy éppen a Szociáldemokrata Párt ^abszolút többségének rovására. Ilyen fordulat esetén Pálmának bonyolult feladatot jelentene koalíciót fabrikálni a zöldekkel, s még nehezebb lenne aztán gazdasági-politikai terveit végrehajtani. Pedig az ország manapság ráAz eddigi koalíciós kormány feje, Thorbjörn Fälldin szorulna valamilyen nagyszabású terápiára. A jólét mintaállamát mind nagyobb bajok gyötrik. Az egész világon érezhető gazdasági krízis Svédországot sem kerülte el, s az évtizedek alatt kiépített jóléti rendszer most különös gondot jelent. A kivételesen magas bér, a hatalmas arányú adózás, a folyton növekvő közkiadás válság idején nehezen tartható fenn. A magas bérek miatt az egyébként kitűnő minőségű svéd áru versenyképessége csökkent. A nagy adózás visszafogja az amúgy is kicsi vállalkozási kedvet. A szociális biztonság megkövetelte állami kiadások üli feszer Kiüli Ételi HiiÉ Csütörtökön elutazott a szovjet fővárosból All Nasz- szer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke, miniszterelnök. Ali Nasszer Mohammed az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására tett hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. Moszkvai tartózkodásának utolsó napján ellátogatott a Csillagvárosba, megtekintette a szovjet űrhajósok Gaga- rinról elnevezett kiképzőközpontját és koszorút helyezett el a világ első űrhajósának emlékművén. Csütörtökön Moszkvában szovjet—dél-jemeni jegyzőkönyvet írtak alá, amely a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködés jelentős szélesítését irányozza elő. A dokumentumot Szemjon Szkacskov, a külgazdasági kapcsolatok szovjet állami bizottságának elnöke és Haidar Abu-Bakr Atlasz, a JNDK építési minisztere írta alá. MMú hivég?ÉS8 Csütörtökre virradó éjszaka kivégezték Szadegh Ghotbzadeh volt iráni külügyminisztert. Azzal vádolták, hogy meg akarta dönteni az iráni iszlám rendszert és meg akarta gyilkolni Khomeini ajatollahot, Irán vallási vezetőjét — jelentette csütörtökön az ÍRNA iráni hírügynökség. A 46 éves korábbi külügyminisztert április 8-án tartóztatták le és 44 más személy- lyel együtt fogták perbe. A tárgyalás augusztusi befejezésekor az ÍRNA idézte a vizsgálóbíró, Mohammad Rey- sari hodzsatoleszlám kijelentését, hogy a Khomeini elleni összeesküvést bizonyítékok támasztják alá. Ghotbzadeh állítólag beismerte, hogy egy monarchista csoporttal kívánta megdönteni az iráni rendszert. a tűrési határ fölé emelik a deficitet. Takarékosság, áremelkedés, a bérek féken tartása — ez a mindenkori kormány kézenfekvő gyógymódja, aminek persze nem örül a lakosság. A polgári kabinet pártjai várhatóan e lépések levét isszák meg most a választáson. De ha győz a Palme-kormány, mit tehetne? A szociáldemokraták az utóbbi időben feltűnően hallgatnak régóta dédelgetett tervükről, amely új tulajdonosi viszonyokat kíván teremteni Svédországban. Eszerint egy bizonyos határon túl minden vállalat profitjára 20 százalékos aóót vetnének ki. A tekintélyes pénzből létrehoznák a bérből és fizetésből élők beruházási alapját. Ebből fokozatosan felvásárolnák a maeánvállalatok részvényeit: végül ilyen módon az alkalmazottak lassan bele-- szólhatnanak a vállalat gazdálkodásába, tehát növeini lehetne a beruházást, csökkenteni a munkanélküliséget, amely immár több mint 3.százalékos, s ez ebben az országban nyomasztó rekord. Az elmélet érdekes, a kérdés csak az, hogy ha az amúgy is kedvetlen vállalkozóktól még több profitot vonnak el, növekszik-e majd a tőke beruházási kedve? A polgári pártok szerint már a jelenlegi adózás is fojtogatja az ipart, amely viszont a svéd jóléti állam alapja. A jólét svédországi szociális hálójába belenvír- ni azonban senki nem mer, másfelől a fenntartásához nélkülözhetetlen gazdasági fellendítésre senki nem tud csodaszert ajánlani. A dilemma megoldása a feltehetően előretörő szociáldemokraták gondja lesz.