Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. szeptember 16., csütörtök Képünkön: MiG-23-as egy nemzetközi díszszemlén A MIE-calái (Maija Az a név, illetve rövidí­tés, hogy MÍG, az egész vi­lágon ismert, mindenki tud­ja. hogy korszerű szovjet vadászrepülőgépet jelent. Az talán kevéssé ismert, hogy e rövidítés: Mikojan és Gure- vics tervezők nevének a rö­vidítése. A gépcsalád — ka­tonai jelentőségén kívül — arról is nevezetes, hogy a Szovjetunióban az első nagy sorozatban gyártott sugár­hajtásai vadászrepülőgép a MÍG—15 volt. Néphadsere­günkben is ez volt az első korszerű vadászgép, az első példányok 1951 augusztusá­ban kezdték meg a szolgála­tot. A MÍG—15 nemcsak a MIG-ek őse volt, hanem a sugárhajtású gépek egyik alaptípusa is. Ezen a gépen alkalmazták először az az­óta már megszokottá vált hátranyilazott szárnyat, az orrkerekes futóművet, a függőleges vezérsík felső ré-i szén elhelyezett vízszintes vezérsíkot. Szárnyának a nyilazási szöge még nem volt nagy, 35 fok, ez a ké­sőbbi típusokban növeke­dett. A szárnyak felett el­helyezett pilótafülke áram- vonalával jól igazodott az akkoriban nagy, óránként 1050 kilométeres sebesség­hez. Érdekes a hajtómű tör­ténete is. A második világ­háború ismert katonai és gazdasági gondjai közepette a szovjet repülőgépipar nem készült el kellő időben a nagy sorozatban is gyártha­tó és ugyanakkor gazdasá­gos üzemű sugárhajtóművel. Ezért megvásárolták a Rolls- Royce Nene-nek, az RD—45- nek a tervét. Kezdetben vál­toztatás nélkül, majd kor­szerűsítve ezt gyártották, s építették be a MÍG—15- ösökbe. Ezalatt a Szovjet­unió repülőgépipara léleg­zethez jutott, és egészen új sugárhajtómű-típusokat fej­lesztett ki. A család következő tagja a MÍG—17 volt. Hasonló az elődjéhez, de nagyobb telje­sítményű, szárnynyilazásá- nak szöge 45 fok, sebessége óránként 1114 kilométer. A MÍG—19 először 1959-ben jelent meg hazánk légteré­ben, és e gépekkel a magyar repülők átlépték a hangha­tárt. Ez a típus volt ugyanis néphadseregünkben az első szuperszonikus (a hang se­bességénél gyorsabb) repü­lőgép. Szárnyának hátranvi- Iazása már 55 fok. Két után- égős gázturbinás sugárhaj­tóművét a törzs hátsó részé­ben helyezték el. A repülő­gép sebessége óránként 1450 kilométer. Az első szuperszónikus harci repülőgéptípust csak­hamar követte a második, a MÍG—21. E gép repülési se­bessége meghaladja a hang- sebesség kétszeresét, legna­gyobb repülési magassága a 25 000 métert. Leszállási út­hosszát— akárcsak a MÍG— 19-eseknél — fékemyő rövi­díti. Ezt követték a MÍG— 23-asok, amelyek ma mind repülési tulajdonságaikat, mind harcerejüket, fegyver­zetüket tekintve, a legkor­szerűbb vadászoknak számí­tanak. A Magyar Agrártudományi Egyesület borsodi szervezeté­nek vendégeként, egyhetes ta­pasztalatcsere-látogatásra me­gyénkbe érkezett NDK-beli testvérmegyénkből. Neubran- denburgból, az ottani'agrártu­dományi egyesület négytagú küldöttsége. A dr. Wolfgang Parske, a Neubrandenburg megyei szövetség elnökének vezetésével megyénkbe érke­zett agrárszakemberek ked­den délután dr. Für jász Ist­vánnak, a MAE Borsod me­gyei Szövetsége titkárának kíséretében a Mezőkövesd és Vidéke Áfész kisáruter :elést segítő munkáját tanulmá­nyozták. s ellátogattak mező­kövesdi zöldségtermelő és sertéstenyésztő szakcsoporti taeok háztáji gazdaságaiba is. Tegnap, szerdán délelőtt Fejes László, a megvei tanács elnökhelyettese.- a MAE me­gyei szervezetének elnöke fo­gadta a kedves NDK-beli vendégeket. Tájékoztatta a testvérmegye agrárszakembe­reit megyénk mezőgazdasá­gának és élelmiszeriparának fejlődéséről, helyi sajátossá­gairól. Ezután a vendégek a hernádnémeti Hernádvölgye Tsz-be. majd a bekeesi Hegy­alja Tsz-be látogattak, ahol a növénytermesztést és a szarvasmarha-hizlalást, illet­ve a tejtermelő tehenészet és a melléküzemágak munkáját, működését tanulmányozták. Ma. csütörtökön a bodrogke- resztúri Béke Szakszövetke­zetben. az ültetvénytelepítést -megelőző meliorációs mun­kákkal. ezt követően Sáros­patak nevezetességeivel is­merkednek. maid a Tokaj- hegvaliai Altami Gazdasági Borkombinátba látogatnak. Pénteken két élelmiszeripari üzem. a Borsodi Sörgvár és a Miskolci Húskombinát, majd a módi Rákóczi Szakszövet­kezet lesz a tapasztalatcsere­látogatás színhelye. A Neu- brandenburg megyei agrár- szakemberek. akik között ker- tészkedési profilú állami gaz­dasági igazgató, növényter­mesztő termelőszövetkezet el­nöke. nagyüzemi területveze­tő állattenyésztő is található, elutazásuk előtt, szombaton, az agráregyesület borsodi ve­zetőivel. szakembereivel ta­lálkoznak Miskolcon. Geniale! belehalt sérüléseibe (Folytatás az 1. oldalról) a céllal szerveztek hogy meg­akadályozzák a libanoni megbékélési folyamatot, és hogy Izrael a gyilkosság ürü­gyén ..jogot szerezzen Liba­non tartós megszállására”. A TASZSZ bejrúti tudósí­tása szerint a jelek arra mu­tatnak. hogy az izraeli had­sereg Libanon elleni támadó tevékenységének fokozására akarja kihasználni Basir Ge- majel halálát. Bejrút lakosai a bombázások és ágyúzások felújításától való félelmük­ben az óvóhelyekre menekül­nek. A merénylet hírére izraeli csapatok vonultak be Nyugat- Bejrút meg nem szállt terü­letére. Szidonban pedig ki­járási tilalmat rendeltek el az izraeli hatóságok. Arafat beszéde Jasszer Arafat a közel-ke­leti rendezésre vonatkozó ENSZ-határozalok megtartá­sát és a nyugatnak a palesz­tin kérdés megoldásában va­ló konkrét szerepvállalását sürgette az Interparlamentá­ris Unió ülésén. A PFSZ vb- elnökének szerdán, Rómában mondott beszédét nagy vára­kozás előzte meg. A tanács­kozás küldöttei felállva, hosszan tartó tapssal köszön­tötték Jasszer Arafatot. „Békeüzenettel, a Fésben rendezett arab csúcskonferen­ciának a nemzetközi jog alap­jain nyugvó határozatával jöttem” — mondotta Arafat. Ezután arról beszélt, hogy a palesztinokat a létért való harc kényszerítette a fegy­verfogásra. A konfliktus nem a zsidók és az arabok közöt­ti ellentétek, hanem a cioniz­mus agresszivitásának követ­kezménye — hangoztatta. A PFSZ elnöke javasolta, hogy az Interparlamentáris Unió hozzon létre nemzetközi bizottságot Izrael Libanonban elkövetett háborús bűncselek­ményeinek kivizsgálására. Emlékeztetett, hogy a PFSZ már 1973-ban elfogadta a ja­vaslatot. hogy Palesztina egy részén létrehozzák a függet­len palesztin államot. Most is olyan demokratikus állam- szervezet megalakítását kí­vánja. amely a békés együtt­élésen alapul — tette hozzá. Az Egyesült Nemzetek Szervezete számos határoza­tot hozott a közel-keleti konf­liktus felszámolására és min­dig Izrael — az ENSZ hatá­rozata alapján létrejött ál­lam — volt az. amely követ­kezetesen visszautasította a világszervezet valamennyi határozatát — mutatott rá Jasszer Arafat (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetuniónak az igaz­ságos és tartós közel-keleti béke megteremtésére vonat­kozó részletes elképzeléseit ismertette Leonyid Brezsnyev szerdán Moszkvában azon a vacsorán, amelyet Ali Nasszer Mohammed tiszteletére ad­tak a szovjet veze'tő testüle tek. Pohárköszöntőjében az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi jog áltaiános normáinak és az ENSZ Biztonsági Tsnácsa konkrét határozatainak meg­felelő közel-keleti rendezés akkor valósítható meg. ha Először: Szigorúan tiszte­letben tartják az elvet, amely nem engedi idegen területek agresszióval történő elfogla­lását. Ez azt jelenti, hogy az araboknak vissza kell kapni­uk minden. Izrael által 1967 óta megszállt területet — a Golan-magaslatokat, a Jor­dán folyó nyugati partján le­vő területet és a Gazai-öve- zetet, valamint az elfoglalt libanoni földeket. Az Izrae1 és arab szomszédai közötti határokat sérthetetlenné kell nyilvánítani. Másodszor: A -gyakorlat­ban kell biztosítani a palesz­tin arab nép elidegeníthetet­len jogát az önrendelkezésre, saját független államának megteremtésére, az izraeli megszállás alól felszabaduló arab földeken — a Jordán folyó nyugati partján és a Gazai-övezetben. Az ENSZ- határozatoknak megfelelően a palesztin menekültek szá­mára biAosítani kell a lehe­tőséget, hogy visszatérjenek szülőföldjükre, vagy megfe­lelő kártalanításban kell ré­szesíteni őket elveszített ja­vaikért. Harmadszor: Az araboknak vissza kell adni és a palesz­tin állam elválaszthatatlan részévé kell tenni Jeruzsá­lem keleti részét, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt, s ahol az egyik legfőbb muzul­mán szent hely található. Egész Jeruzsálem területén biztosítani kell, hogy a hívők szabadon eljuthassanak a há­rom vallás szent helyeihez. Negyedszer: A térség vala­mennyi állama részére bizto­sítani kell a jogot, hogy biz­tonságban és függetlenségben éljen és fejlődjön — ennek természetesen a teljes köl­csönösség alapján kell meg­valósulnia, mivel nem lehet csupán egyesek biztonságát szavatolni, lábbal tiporva másokét. Ötödször: Meg kell szün­tetni a hadiállapotot, és létre kell hozni a békét az arab államok és Izrael között. Ez azt jelenti, hogy a konflik­tusban érintett valamennyi fél Így Izrael és a palesztin állam is köteles vállalni, hogy kölcsönösen tiszteletben tart­ják egymás szuverenitását függetlenségét és területi egységét, s a vitás kérdése­ket tárgyalásokkal, békés úton oldják meg. Hatodszor: Ki kell dol­gozni és el kell fogadni a rendezés nemzetközi garan­ciáit. A kezességet vállalhat­ná például a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagy-Bri- tannia és Franciaország, vagy egészében az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa. Egy ilyen átfogó, valóban igazságos és tartós rendezés csak kollektív erő­feszítések árán hozható lét­re. -Részt kell benne venni minden érdekelt félnek, köz­tük természetesen a PFSZ- nek, a palesztin arab nép egyetlen törvényes képviselő­jének — hangsúlyozta Leo­nyid Brezsnyev. Éppen ilyen rendezésre gondoltunk, amikor megtet­tük széles körben támogatott javaslatunkat arról, hogy ül­jön össze nemzetközi tanács­kozás a közel-keleti kérdés megtárgyalására. Szeretném külön aláhúzni, hogy az arab államok egysége az izraeli hódítók elleni harcban még soha nem volt olyan fontos, mint at jelenlegi helyzetben. Az arab államok nemrég véget ért fési csúcstalálkozó­járól szólva Brezsnyev meg­állapította, hogy az ott elfo­gadott nyilatkozat tükrözi a jogos aggodalmat és felhábo­rodást. amelyet Izrael liba­noni agressziója, s az arab földek folytatódó megszállása váltott ki. A Szovjetunió — mondotta,— egészében véve pozitívan értékeli a palesztin probléma megoldására, s a közel-keleti rendezésre vonat­kozó elveket, amelyeket ezen a tanácskozáson hagytak jó­vá. Az SZKP KB főtitkára Iz­rael libanoni agressziójáról szólva hangsúlyozta, hogy a véres háború végleg leleplez­te „z.Egyesült Államok közel- keleti politikáját. A különbö­ző „szankciókra' és „bünte­tésekre” oly könnyen halló Washington az izraeli agresz- sziót még csak szóban sem ítélte el, arról már nem is beszélve, hogy valamiféle hathatós lépést tett volna az izraeli támadás beszüntetése érdekében. Washington most igyek­szik el feledtetni a véres tra­gédiát, és úgy tesz, mintha megoldást akarna találni a közel-keleti problémára. Ám az Egyesült Államok javas­latai alapvetően helytelenek. Elutasítják a palesztinok jo­gát az önrendelkezésre és sa­ját államuk megteremtésére. A washingtoni kormány az önálló palesztin állam meg­teremtése ellen fellépve, ma­gának Izrael létének jogi alapját kérdőjelezi meg —■ hangoztatta Leonyid Brezs­nyev. — Az 1947-ben született ENSZ-határozat ugyanis két szuverén állam, az arab és a zsidó állam létrehozását irányozta elő az egykori Pa­lesztinái mandátum-terüle­ten. Ezt az ENSZ-határoza- tot még senki nem érvény­telenítette. és erre sönkinek nincs is joga. Elhamarkodott gondolat volna, ha valaki úgy vélné, hogy ezt a határoza­tot elegendő csak részben végrehajtani — megteremte­ni a zsidó államot, s a vég­telenségig figyelmen kívül hagyni a határozatnak a pa­lesztin arab állam megte­remtésére vonatkozó részét — mondotta végül Brezs­nyev. hangsúlyozva: azt ta­nácsoljuk Izraelnek. hogy térjen észre, ne játsszon to­vább a .tűzzel. A nemzetkö­zi közösség türelme nem vég­telen. Eralsi Mázasok Eráitea TraM harc! repülőgépek kedden az iráni Kharg-sziget olajipari és más létfontosságú berendezéseit bombázták, mi­közben a szárazföldön is foly­tatódtak a harcok — közölte Bagdadban egy katonai szó­vivő. A közlemény szerint az iraki gépek több „közvetlen hatékony 431010101” értek el. Az iraki hírügynökség hozzá­tette: az elmúlt nyolc nap. alatt ez volt a második légi­támadás Kharg-sziget ellen. A katonai szóvivő hangsú­lyozta, hogy Irak továbbra is így torolja meg városainak iráni ágyúzását. Kalózok vagy halászok? Gyors kis hajók üldözik egymást a háborgó Északi­tengeren. Lövések dörd ül­nek, foglyokat ejtenek. Fegyveres, marcona alakok pásztázzák a vizet. Amikor az egyik hajó beéri az üldö­zött naszádot, a hős dacolva az óriási hullámokkal, át­ugrik annak fedélzetére, pisztolyt ránt és kiszabadít­ja honfitársait a megdöb­bent kalózok fogságából. NEM KALANDFILM Félreértés ne essék, nem egy középkorban játszódó kalandfilm jelenetsora pe­reg. Az események 1982 nya­rán zajlanak az Északi-ten­ger nyugatnémet partjainál. A lövések, a foglyok, az ül­dözők és üldözöttek valósá­gosak. Már öt éve tart a tengeri háború, és ez év n var rán eldördültek az első lö­vések ... Tengeri háború a Norvé­gia—Dánia—NSZK—Hol­landia—Anglia által behatá­rolt beltengeren? Igen, há­ború a nyelvhalért, ille­tőleg annak halászati jogá­ért a holland és a nyugat­német halászok, rendőrök és vámtisztek között. Az ínyen­cek kedvence, a különleges hal a rablógazdálkodás és a vízszennyeződés miatt egyre ritkább. öt éve nemzetközi egyez­ménnyel korlátozták a halá­szatát. Az úgynevezett „le­pényhal-szerződés” kimond­ta: legfeljebb 70 bruttó- regisztertonnás. 300 lóerős motorral felszerelt hajóval, csak meghatározott nagysá­gú hálóval lehet halászni és csupán az , Északi-tenger partján, egy 12 mérföldes övezetben. SÓ ÜZLET A NYELVHAL A holland halászok, akik­nek hagyományos és pom­pásan jövedelmező üzlete a nyelvhal. s akik uralják a francia és a belaa piacot is. rendszeresen megsértik az egyezményt. Nem csoda, ha a nyugatnémetek(úgy érzik, elhalásszék az orruk elől a haljövedelmet. A Közös Pi­acban 1977-ben vita robbant lei a tengeri határok 200 mérföldre való kiterjeszté­séért. /Az ezzel összefüggő halászati korlátozás miatt mozdulatlanul vesztegelnek a modern halászhálók. Ez idáig 1600 .ember vált mun­kanélkülivé. MINISZTERI TÁVIRAT A tengeri csata frontjai mind szélesebbek. Az NSZK közélelmezésügvi miniszte­re, Josef Érti. táviratban hívta fel holland kollégája. Geritt Braks figyelmét a konfliktus veszélyeire. Nem kevesebbet közölt. mint hogy a nyugatnémet határ- rendőrök végső esetben lő­fegyver használatára is jo­gosultak. De vajon ki és kire lő majd. ha az ökölharc már nem lesz elég? Mert a hal­csata immár nem csupán né­met vizeken folyik „A mos­tani nyáron két nyugatné­met halászhajót is feltartóz­tattak hertnshalászat köz­ben. a nyugati skót partok­tól nyolc mérföldre Sz. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents