Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

??£2. szeptember T5., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ékszerek a szappanban fii ipni akartak a mm ■ A csendes" katasztrófa A világon évente születő 125 millió gyermek közül 1981-ben is 17 millió pusztult el 5. születésnapja előtt, bár egy-egy kis élet megmenté­se aligha került volna többe 100 dollárnál. Az elmúlt év tehát a „csendes” katasztró­fa újabb esztendeje volt: na­ponta mintegy 45 000 gyer­mek halt meg, 100 millió gyermek éhezett, 10 millió vált csökkent képességűvé. 200 millió 6—11 év közötti gyermek nem járt iskolába, és a világ lakosságának egy­ötöde küzdött a puszta élet­ben maradásért Földünk 4 milliárdnyi lakosából 500 millió gyengén táplált, 55 millió pedig éhen hal, vagy az alultápláltság okozta be­tegség — a Kwashior-kór — miatt leli halálát. Csupán Kelet-Ázsiában évente 100 ezer gyermek vakul meg vi­taminhiány következtében. Pedig a világ élelmiszerter­melésének elegendőnek kel­lene lennie 4 milliárd em­ber táplálására. Csak az a baj. hogy a világ évente mintegy 500 milliárd dollárt ad ki fegyverkezésre, de csupán 20 milliárdot az éhe­zők megsegítésére! A Kwashior-kór — vészes alultápláltság — tünetei a lefogyás, vérszegénység, máj- és hasnyálmirigy-ká­rosodás, bélműködési zava­rok. Elsősorban a fehérje­hiány, a kéntartalmú ami- nosavak krónikus hiánya okozza. A febérjeéhezés sor­vasztja a gyermekek testét, de gátolja agyuk fejlődését is. akik így behozhatatlan hátránnyal indulnak az élet­be. Megszületésünkkor agyunk felnőttkori térfoga­tának és súlyának mintegy 25 százalékával rendelke­zünk. ez kétéves korunkra 75 százalékra, négyéves ko­runkra oedig 90 százalékra növekszik Az agysejtek fej­lődéséhez a megszületés utá­ni első 6—8 hónapban van különösen szükség a kielé­gítő fehérietáplálásra. Ha ebben a néhány hónapban hiányzik a táplálékból a kellő fehérje, az agyfejlődés olyan maradandó kárt szen­vedhet. amit akkor sem le­het már helyrehozni, ha a későbbi életben kielégítő a fehérjetáplálás. A képen: egy Kwoshior-kórban szenvedő afrikai kisgyermeket láthatunk alultápláltságának minden jellegzetességével. Ázelső ipati kis szövetkezet. Az idei nyár szeptemberi „meghosszabbításában” ka­punk némi ellenszolgáltatást a hűvös májusért, júniusért, de tulajdonképpen a nagy­szezon redőnyét mindig a szeptember elseje húzza le, amikortól a családosok már nem vállalkozhatnak hosz- szabb üdülésre a gyerekek is­kolakezdése miatt. Így hát valami összegzésféle már most készíthető a nyári hó­napokról, ez a mostani nyár­utó úgyis csak mint kellemes ráadás könyvelhető el. Megyénk határátkelőhelyein júniusban, júliusban és au­gusztusban hétszázezren men­tek ki, illetve érkeztek hoz­zánk. A kifelé utázók száma több mint ötvenezerrel volt több, mint a beérkezőké. A legtöbben augusztust válasz­tották külföldre utazásuk idő­pontjául, az északi határát­kelőhelyeken kis híján két­százezer útlevelet kezeltek, a beérkezők száma pedig 150 •zer volt. Mit hozott a felkészülés? Ekkora utasszám mellett nyilvánvaló, hogy rengeteg dolguk akadt a vám- és pénz­ügyőrség képviselőinek, külö­nösen, ha hatékonyan, gyor­san és emellett kultúráltan kívánják ellátni szolgálatukat. Nincs még pontos mérleg és számvetés, de az elmúlt három hónap alatt végzett munkáról így is megbízható képet kaphatunk a megyei parancsnokságon hallottak alapján. Lényegesen lecsökkent a be­vásárló szándékú, célú utazá­sok száma, az idei nyáron döntően a több napos, társas, csoportos utak aránya felé billent a mérleg. A hozzánk érkezők többsége szívesen ke­reste fel megyénk ktdvelt üdülő-, pihenőhelyeit, de nem lebecsülendő azok száma sem, akik tovább utaztak á bol­gár, a jugoszláv tengerpartra. A vámőrség felkészült az évadra és többek között ide­gen nyelvű kiadványok ren­delkezésre bocsátásával is igyekezett segítséget nyújta­ni a hozzánk érkezőknek a nálunk érvényben levő sza­bályok betartásához, hogy a pihenés, a kikapcsolódás he­teit. ne rontsa el a legkisebb kellemetlenség sem a határon való átlépéskor. A jó szó még leírva s?m használt mindenkinek egyfor­mán. Voltak, akik az idei nyáron is megsértették a ren- deleteket, feketén. vásárolt dollárral, márkával felszerel­ve próbáltak szerencsét. Az egyik kifelé tartó magyar utasnál 12 ezer forint értékű különböző „fizetőeszközt” ta­láltak a megengedetten felül. Más esetben, augusztus 12-én az egyik külföldi autójának gumipadlója alól 22 ezer ío­Sátoraljaújhely városi Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága egyik közelmúlt ülésén elismeréssel értékelte a helyi postahivatal munkáját Ugyanakkor a lakosság köré­ben szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek látta a tévéprogram vételi erősítésé­nek kérését. Sátoraljaújhe­lyen és a környező bodrog közi, her”',-azj községekben Ugyanis különösen a televí­rint értékű dollárt, márkát emeltek ki. A vámosok egy vattacsomóban pedig har­mincezer forintot kitevő már­kát, dollárt találtak. Harmircezret érő pacalpörkölt Saját ötletességében bízott az a húsipari kombinátban dolgozó férfi is. aki originál- tan lezárt, félkilós pacalpör- költös konzervdobozban akart átvinni a határon 34 570 fo­rintot kitevő különböző pénzt. Talán mondani sem kell, hogy a dobozokban nem zsíros pa­cal lötyögött, a szükséges súlyt keményítőporral pótol­ták ék a négy dobozban ny- loncsomagokban lapultak a márkák, dollárok, valamint 52 darab ötszázas is. A konzer- vek felbontására előbb került sor, mint ahogy azt az ötta­gú csoport tagjai tervezték. Az utazás elmaradt, az ötle­tes férfit a húskombinátból azonnal elbocsátották. Fényképek kerülnek elő a parancsnokságon ék az egyi­ken egy még sértetlen zöld­alma szappan látható alapo­san szemügyre vehető nagyí­tásban. Mellette „felbontva” egy gyönyörű arany ékszerrel a gyomrában látható ugyanaz a szappan. A jogtalanul be­hozott ékszerek, stb összérté­ke meghaladta a húszezer fo­rintot. Ennek kiderítése egyébként csak egy hajszálon múlt, az illető ugyanis a gon­dosan megőrzött vásárlási blokkal, ha úgy tetszik, ga­ranciális csekkel hívta lel szerzeményére a vámosok fi­gyelmét. Büvöskocka­invázió Ha még nyolc, tíz hasonló esetet idéznénk, könnyen megszületne az alaptalan ál­talánosítás: sokan megsértet­ték a vám- és devizaszabá­lyainkat a nyáron, pedig ez így nem volna igaz, mert a ki- és beutazók, a magyar tu­risták és a közeli, vagy tá­volabbi országból hozzánk ér­kezők nagy többsége fegyel­mezetten betartotta az előírá­sokat. Még annyit, az idei nyáron is tartott a bűvöskocka-invá- zió. Sz. Ferenc például a ko­csi kárpitja mögött százat akart átvinni a szomszédos Csehszlovákiába, míg mások szerényebbek voltak, har­minccal, negyvennel is beér­ték volna. Az elmaradt uta­zás helyett most szabad órá­ikban itthon tekergethetik a kockát, ha a büntetés kifize­tése után egyetlen egyre még marad a zsebpénzükből. A nyári vám- és devizaügyek veszteseinek tárgyalásai ugyanis ezekben a hetekben kezdődnek, zajlanak. zió 2. műsorát nem lehet tisz­tán, érthetően fogni. A végrehajtó bizottság ha­tározatának megfelelően a vá­rosi tanács vezetői tárgyalást folytattak a megyei posta- igazgatóságnak és a Posta Rádió-Televízió Igazgatósá­gának illetékes szakemberei­vel a tévéműsor vételének javításáról. A tárgyalás ered­ményeként a postaigazgató­ság vállalta egy átjátszóállo­Aranyérmes Magyar siker született Lip­csében, az elmúlt napok­ban megrendezett kiállításon és vásáron: a nemzetközi zsűri aranyéremmel jutalmaz­ta az erdőbényei égetett gyöngykovaföldet. A Hegyal­jai Ásványbányák világszín­vonalon álló, kiváló minősé­gű termékét növényvédő sze­rek hordozóanyagaként hasz­nosítják a mezőgazdaságban, s az idén megközelítően 4000 tonnát forgalmaznak majd belőle. A legnagyobb meg­rendelő a Tiszavasvári Alka­loida, kisebb mennyiségben vásárolja egy görög és egy nyugatnémet cég. A Mád székhelyű ásványbányáknál az érdeklődés felkeltését vár­ják a magas elismeréstől, hi­szen a kapacitás évi 20 ezer tonna termelést is lehetővé tenne. Kifizetődő a méhésztredés A méhészkedés kifizetődő tevékenység, mert nagyobb beruházást nem igényel, a magyar méz keresett termék külföldön. Az elmúlt évek­ben emelkedett a termelési kedv, a Hungaronektár sok­oldalúan támogatja a 40 ezer méhész munkáját. Így példá­ul az induláshoz felvehető OTP-kölcsön kamatainak egy részét átvállalja. Megszervezi a mézátvételt. A kaptárgyár­tó üzemben készítik a méh- otthont. Az albertfalvai fel­dolgozóüzemben gazdasági munkaközösség létesült, itt feldolgozzák, csomagolják a mézet. Egyébként befejező­dött a mézbegyűjtés idősza­ka, a méhészek már a tele­lésre készülnek, cukorsziru­pot helyeznek el a kaptárak- ban, ezt a méhek mézzé ér­lelik, hogy a hideg hónapok­ban ne maradjanak eleség nélkül. más létesítését. Ehhez a vá­rosi tanács az újjáépített ma­gas-hegyi kilátón megfelelő fogadási és egyéb lehetőséget biztosít. A tervek szerint az átját­szóállomás építését hamaro­san megkezdik, hogy — az elhangzott Ígéret szerint — 1983. augusztus 20-ig üzembe helyezhessék. 1982. szeptember 10., dél­után 5 óra ... Néhány fiatal, s a közép­kor alsó határát alig túlhala­dó korú ember — érthetően tele izgalommal — tanácsko­zik a KISZÖV székházában. Az alakuló ülés elnöke — Sar- kadi Nagy Lajos — meglehe­tősen röviden vázolja elha­tározásuk okát, tevékenysé­gük célját Érezhetően sok­szor megvitatták már a kö­zösség, önmaguk, s családjuk sorsára kiható kis vállalko­zásban rejlő előnyöket, lehe­tőségeket s az áttöréssel, a kezdéssel járó kockázatokat A kezek a magasba nyúlnak, s az elnök ünnepélyes elfogó­dottsággal állapítja meg a tényt: a Mechanikai és Vil­lanyszerelő (kis) Szövetkezet a mai nappal megalakult Ez a nap jelentős dátum a megye ipari szövetkezeti mozgalmának történetében is. Az első szervezet 1947-ben, s az utolsó — hozzávetőleges számítás szerint a századik — 1957-ben alakult meg. A kon­cepciók, a politikai és a gaz­dasági áramlások hatására az ipari szövetkezetek az egyesülések, szétválások, a szakosítások egész sorát élték át Negyedszázad óta most mozdult előre e vonatkozás­ban a mozgalom; kívülálló emberekből megalakult a KI­SZÖV érdekképviseleti köré­hez tartozó, 38., s egyben az első kis szövetkezet. A meglevő, főleg a nagyobb termelő és a szolgáltató szer­vezetekben megkezdődött a belső erjedés: sorra alakulnak a szakcsoportok. Voltak, s vannak elképzelések, hogy a meglevő nagy szövetkezet testéből kiszakítva hoznak lét­re kis szervezetet. Országosán 130 felett járnak, de ennek nagy része az „anyaszövetke­zet” szülötte. A miskolci Me­chanikai és Villanyszerelő (kis) Szövetkezet — legalább­is megyénkben — az első olyan közösség, amely a po­litikai, gazdasági kívánal­maknak, a piaci igényeknek a legjobban megfelel. Az elképzelés, a most már szervezeti formát öltő gondolat jó évvel ezelőtt fo­gant meg. A jó, egészséges mag csíráztatója öt ember: Sarkadi Nagy Lajos, Rohály István, Novák Ferenc, Surá- nyi Sándor, Fata György. A tehetséges, egymás szakmai tudását. szervezőképességét jól ismerő emberek hamar felismerték — ahogy ők fo­galmazták meg —, hogy a po­litikai és a gazdasági radiká­lis változások szükségessé te­szik a kis vállalkozásokat — Lassan egy éve foglalko­zunk a kis szövetkezet meg­alakításával — emlékezett vissza Sarkadi Nagy Lajos. — Ügy éreztük, ez lehetővé te­szi mindenki számára, hogy kifejtse, kibontakoztassa al­kotó képességeit, s megtalálja anyagi számítását. Ez azon­ban csak úgy valósulhat meg, ha bízunk egymásban, egy­mást •— még a napi hangu­latot is — tiszteletben tartva, vállvetve dolgozunk. Célunk szerint a nagyvállalatok, szö­vetkezetek munkáját kiegé­szítve, rugalmasan alkalmaz­kodunk az igényekhez, jól gazdálkodunk, növeljük a szolgáltatás színvonalát. A lepergett év alatt vé­gigjárták a minden szövetke­zetre jellemző gyötrelmes idő­szakot, utat. Nekibuzdultak, visszatorpantak, aztán na­gyobb erővel kezdtek a szer­vezéshez, az előkészítéshez. Ez év májusában alakult meg a szervező bizottság. Mint el­mondták; sok biztatást kap­tak a KISZÖV-töl, h megyei, a városi tanácstól. Fő gondjuk a telephely megszerzése volt. Ez is meg­oldódott. A Kavicsbánya Vál­lalat a Csorba-telepen befe­jezte működését. Ott maradt, s egyelőre kihasználatlan az üzemcsarnoka. A kis szövet­kezet tagjai saját' anyagi erő­ből. a KISZÖV támogatásá­val. s társadalmi munkával rend behozzák. A gépek, be­rendezések beszerzése után szabad ideiüket feláldozva, mellékfoglalkozásban vállal­nak. s végeznek géoipari és villamosipart munkákat. Érdekes az összetétel. A 15 gépipari, villamosipari szak­ember különböző vállalatok­nál, szövetkezetekben dolgo­zik. vágj’ éppen kisiparos. Van köztük közgazdász, mér­nök. formatervező, automa­tizálási szakember, s a kép­zettséget tekintve nagy része technikus. Rohály István el­nök a vállalkozásokkal kap­csolatosan ezt mondja: — Minden olyan munkát vállalunk, ami a gépészettel, a villamosipari szakmákkal kapcsolatos. Gondolok gépek, gépi berendezések, villamos­gépek javítására, világítóles­tek gyártására, javítására. Vállalunk ipari formaterve­zést, kivitelezést, automati­kus berendezések tervezését, kidolgozását, javítását, vil­lanyszerelési és lakatosipari munkákat Az ötletes, jó szervezőké­pességű emberek alapos piac­kutatást végeztek. Rájöttek például, hogy a villamos gé­pek 80 százalékát a megyén kívül, főleg a fővárosban ja­vítják. Ez meglehetősen költ­séges. és időrabló. Elsőként a Kavicsbánya Vállalat kötötte ki, hogy viszonzásul gépeinek soron kívüli javítását várja. A kif szövetkezet munkáját többek között igényli a BVK, a DIGÉP. a barcikai Köny- nyűbetongyár is. A másik nagyobb, már most sürgető igény: kapcsolószekrények gyártása és felújítása. Az alakuló ülésen többször elhangzott ez a követelmény: egyéni felelősség. Az egyik: — Reflektorfényben le­szünk, s mivel a szolgáltatás­ban dolgozunk, hiába végez­zük el 99 esetben kitűnően a munkát — erről rendszerint hallgatnak —'elég egyszer hi­bázni és oda a becsület Másik vélemény: — Csak azt. olyan munkát vállaljunk, amit jól meg tu­dunk csinálni. , A harmadik: — Ügy akarok dolgozni és olyan emberek közt, akik az én munkámat nem rontják el. Erre a bizalomra, a szigorú fegyelemre, a felelősségérzet­re igen nagy szükség van. Ugyanis a kis szövetkezetben nincs függetlenített ember, roeós. Az elnök és a két he­lyettes ? termelőmunka mel­lett végzi el a vezetéssel járó feladatokat Becsülendő do­log ez, hiszen a Mechanikai és Villamosipari (kis) S 'vet­kezet minden tagja — leg­alábbis egyelőre — mellék- foglalkozásként, szabad ide­jét feláldozva munkálkodik önmaga, s a közösség érdekei­ért. Csorba Barnabás Nagy József TeEevízlés Éfjátszsállemást építenek Uihelyei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents