Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 10 1982. augusztus 7., szomüat . . veszteséget okoz bek köpött ezzel í 'tÖ' a‘'‘ tiszafa cs kipusztulása. Szénbányák nyugdíjasa, a Fehér Akác kert- ndig örömmel s nem kis büszkeséggel gon- nek szép gyümölcsfáit és bogyós gyümölcseit. Virágos udvar Sokan nem is gondolnak arra, hogy Miskolc belvárosában is széppé lehet varázsolni a lakóházak sivár udvarát. A Rákóczi utca 9-es számú ház udvarában sok színben pompázó világok dicsérik az ott lakó Szlavkovszky Géza munkáját, aki dáliákkal, rózsákkal, hortenziával, mályvával és más virágokkal tett* széppé, barátságossá környezetét. Fotó: Fojtán László A bogyósok védelme A bogyósok, a ribiszke, szamóca, málna és a pöszméte gondozására, növényvédelmére sok kiskertben kevés gondot fordítanak. Pedig ezek is igénylik, hogy tavasszal, a lemosó permetezéssel és az azt követő 1—2 kombinált kezeléssel a levélbetegségek, levéltetvek stb. elleni védelemben részesüljenek. Szüret után pedig lehetőleg azonnal — főleg málna esetében — ki kell vágni a letermett vesszőket. Ezek már csak a vesszőfoltosságot terjesztik. Ezzel egyidőben eltávolíthatjuk a ribiszkeszitkár által fertőzött ribiszkehajtásokat, majd a bokrok ritkítását is érdemes elvégezni. A legfontosabb a szüret utáni permetezés, amit minden bogyós igényel. Ennek optimális ideje pöszméte és ribiszke esetében — elsősorban a kaliforniai pajzstetű második nemzedékének lárvái eilen — augusztus eleje. Ugyancsak ebben a hónapban kell a szamócát, a málnát is megpermetezni a vesz- sző- és a levélfoltosságok ellen. Permetezésre a Dithane M—45 -f- Karathane -f- Bá 5fl készítmények kombinációja ajánlható. Téli retek Másod terményként augusztus közepéig vethető a késő őszi és kora téti fogyasztásra alkalmas müncheni sörretek, vagy a tavaszág is jól eltartható erfurti kerek, fekete retek. Jól öntözött, nedves talajba, 30—40 cm sortávolságra vethető. A kelést követően 10—15 cm-es tőtávolságra kell ritkítani. A fagyok beállta előtt, október végéig szedhetők. A lombozattól megtisztított egészséges retket pincében, veremben, hűvös kamrában a gyökérzöldséghez hasonlóan, kissé nedves homokban tárolhatjuk. Zöldpetrezselyem tavaszra Kora tavasszal, amikor az elmúlt évi gyökértermés már elfogyott, vagy elöregedett, igen kedveit — a jó áron értékesíthető is — a nyáron vetett petrezselyemmag termése. Termesztése egyszerű. Mélyen ásott, simára elmunkált földbe vethető, 25—30 cm sortávolságra, 3—4 cm mélységre. Vetés előtt a földet jól be kell locsolni. A petrezselyem a nyári melegben is lassan csírázik, s ügyelni kell, hogy kikelésig az ágyás ki ne száradjon. Érdemes lombos gallyakkal, kifeszített műanyag hálóval árnyékolni, s az időjárástól, a növények fejlődésétől függően kikelés után is öntözni. Jó, ha tudjuk... A tarack rendkívül sok bosszúságot okoz a kertész- kedőknek. A parlagokat, vagy nem kellő hozzáértéssel művelt tarackos területeket Gli- alka gyomirtóval lehet megszabadítani ettől a szívós gyomtól. 'Száz négyzetméterenként 5 liter vízben oldott 1 deciliter Glialkát kell kijuttatni a talajra, lehetőleg akkor, amikor a tarack 10— 20 centiméter magas. Vigyázni kell, nehogy a szer más kultúrnövényre jusson. A permetezést rendszerint meg kell ismételni, hogy kellő hatást érjünk el. * A tulipánhagymáik 2—3 évig is ugyanazon a helyen maradhatnak, nem kell azokat minden évben felszedni, de nem szabad a hagymákat mindig ugyanarra a helyre visszaültetni. A tulipánt is károsító gombás, baktériumos, vírusos betegségek kórokozói, a talajban felszaporodva, ugyanis hozzájárulnak a hagymák idő előtti leromlásához, ami satnya virágokat eredményez. * A másodvetések öntözésére érdemes fokozott gondot fordítani a kiskertekben. Gyakrabban, de Ids, 5—10 mm-es vízadagolckal kell öntözni. Ahol gond a gyakori öntözés megoldása, ott érdemes a másod vetést használt fóliával letakarni. Gyömílcsrilkílás Csak a jól kifejlődött gyümölcsnek van finom íze, aromája. Az „agyomtenméstől” szakszerű gyümölcsritkítással védhetjük meg a fákat. 'Az alapelv: az egyes gyümölcsök olyan távolságra legyenek, hogy legnagyobb kifejlődésük . idején se érjenek egymáshoz. A ritkítási részletekben, néhány napi időközben, mindig a beteg, hibás gyümölcsökkel kezdve, éles pengéjű késsél, vagy ollóval, óvatosan végezzük, nehogy sérülést okozzunk a ter- mőgallyon. A jól végzett ritkítás nem jelent a termésben súly veszteséget Nyugdíjas a kertben Oláh Pál, a Borsodi szövetkezet tagja, dozza „vegyes’,-kertjének szép Foto: Laczo Jozsoi Hírt Été? @ Filli farka hegye? Ütnak indult egyszer egy parasztasszony, hogy a nyájának pásztort keressen. Ment-mendegélt, mikor útjában egy medvével találkozott. — Hová mégy, te parasztasszony? — kérdezte a medve barátságtalanul. — Hogy hová megyek, medve? Nos, hát pásztort keresek a nyájamnak — felelte a parasztasszony. — Pásztort? — kérdezte a medve — Fogadj föl engem! — Miért ne? — válaszolta a szívélyes parasztnsszony. —■ Ha szépen össze tudod hívni az állatokat, megfogadlak — Természetesen, tudom — dicsekedett a medve, és brummogni kezdett: — Brumm, brumm, brumm! — Nem, nem! — mondta az asszony, mikor meghallotta a brummogást. — Ez nem tetszik nekem. — És továbbment, míg csak össze nem találkozott a farkassal. — Hová mégy, te parasztasszony? — kérdezte mogorván a farkas. — Hogy hová megyek, farkas? Nos, hát pásztort keresek a nyájamnak — felelte a parasztasszony. — Pásztort? — kérdezte a farkas. — Fogadj föl engem! — Miért is ne? — vála-- szólta a szívélyes paraszt- asszony. — Ha szépen össze tudod hívni az állatokat, fölfogadlak. — Természetesen, tudom — eScsekedett a farkas, és üvöb tem kezdett: — Huh, huh, huh. — Nem, nem! — mondta az asszony, mikor meghallotta. — Ez nem tetszik nekem. És továbbment, míg csak össze nem találkozott a rókával. — Hová mégy, te parasztasszony? — kérdezte a róka illedelmesen. — Hogy hová megyék, rókái Nos, hát pásztort keresek a nyájamnak — felelte a pa- rasztassarany. — Pásztort? — kérdezte a zóka. — Fogadj Eil engem! — Miért is ne? — válaszolta a szívélyes paraszt- asszony. — Ha szépen ösz- sze tudod hívni az állatokat fölfogadlak! — Hallgasd meg, hogy tudom-e — válaszolta szerényen a róka, és kiáltozni kezdett: — Hallal!, hallal!! — Ez már igen — mond- te az asszony, amikor meghallotta —, ez tetszik nekem. És fölfogadta a rókát pásztornak a nyájához. (Norvég mese) És a Vóka kihajtotta a legelőre a nyájat: első nap megette az összes kecskét, második nap fölfalta az ösz- szes bárányt, harmadik nan pedig felfalta az összes tehenet. Amikor este egyedül hazafutott, kérdi tőle a paraszt- asszony, hogy hol maradt a nyáj ? — A feje a patakban, a farka a mezőn — felelte a róka. A parasztasszony épp vajat köpült. Mikor a róka váRejtvény laszát meghallotta, maga i* meg akarta nézni ezt a csodát. A köpülőt odahagyva futott Id a legelőre. De épp csak erre várt a róka: bedugta a fejét a köpülőbe, és elfogyasztotta az összes tejszínt. Aztán el akart szökni, Közben a parasztasszony visszaérkezett. Mikor látta, hogy a ró Ica mit csinált megint, fogta az utolsó kanál tejszínt, és utána hajította. De nem találta el, épp csak a farka hegyét súrolta. És azóta van fehér folt- a róka farka hegyén. (Németből fordította: Mezey Katalin) Játék a ifove/rAre/ írjátok be az ábra víz© szintes soraiba az alábbi neveket úgy, hogy a körökkel megjelölt átlóba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy magyar író vezetéknevét adják megfejtésül. Ki az író? LÓRÁNT, LUKÁCS, MA- TILD, MLÁRTON, MIHÁLY, TITUSZ. A megfejtéseket nyílt levelezőlapon augusztus 11-ig küldjétek be! Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtésé: Mozart. A helyes megfejtéseket beküldők közül könyvjutalmat nyertek: Zsi- pi Zsolt Ároktő, Petőfi út 26. Lapis István Szerencs, Ondi út 1/b. Kis Ilona Taktahar- kány, Gyöngyvirág út 11. Si- pelci András Mezőkövesd, Kis Jankó ’ Bori út 14. Szúnyogé Szilvia Miskolc, Hamburger J. út 5. Demeter Edina Leninváros, Nógrádi út 7. A könyveket postán küldjük eL Védd és óvd! Ä vadászat és a halászat olyan régi, mint maga az emberiség. Társadalmunk ezen a területen is nagy fordulatot valósított meg, szigorú törvényekkel szabályozza. Vadállományunkat védi nemcsak a természeti tényezőkkel, hanem a vadászat meg nem felelő módjával, a rohamosan terjedő motorizmussal, a ki-, rándulók, az üdülők belátás- talanságával szemben stb. is. Van mitől védeni! Csak néhány veszélyforrásról szólunk. A kipusztulástól óvunk néhány olyan vadfajtát is, amelyet vadászkörökben különben károsnak minősítenek. Az állat- és környezettani ku- tatómunlca ugyanis bizonyítja, hogy a természetben ezeknek is helyettesíthetetlen a szerepük. Ä másik oldalon nem engedhető meg egyes állatfajták túlszaporodása sem, hiszen ez nemcsak elkorcso- sulásukhoz vezet, hanem az erdőgazdaságnak is jelentős okoz. Nálunk töb- magyarázha- csaknem teljes Igen kedvezőtlen a hefvzet a ragadozók védelmében. Közülük néhányat a kiveszés fenyeget, amiben szerepe van egyes vadászok nem éppen törvénytisztelő magatartásának is. Néhány madárfajta állománya is rendkívül megritkult, aminek alapvető oka. hogy nem tudnak alkalmazkodni az erdei munkálatok gépesítése következményeihez. A víziszárnyasokat pedig nem kis mértélvben apasztja a folyók elkerülhetetlen szabályozása ' és (elkerülhető vagy csökkenthető) szennyezettségük, továbbá a talajjavító munkálatok. A mezőgazdasági földterület (elsősorban a síkságokon) az állatok (fogoly, fácán, nyúl és őz) természetes életközege. Itt viszont a belterjes gazdálkodás velejárója, a gyom- és rovarirtó szerek, valamint a műtrágya nagymérvű alkalmazása a legnagyobb veszély- forrás. Ez olyan élettani változásokat idéz elő az állatállományban, amelyek nemcsak elhullásában jutnak kifejezésre, hanem évek múltán is megnyilvánulhatnak beláthatatlan következményeik. Persze, a gazdaságfejlesztés nem torpanhat meg. Csakhogy azzal is tisztában kell lennünk, hogy a vadállomány a természet szerves része. Gyógyszeres só A .malária elleni küzdelem különösen nehéz a nomád törzseknél. Sem rendszeres orvosi ellenőrzés nem lehetséges az ide-oda vándorló nomád törzsek között, sem a szükséges gyógyszeres kezelést nem lehet megvalósítani. Néhány éve kísérletképpen a nomádoknak szánt konyhasóba maláriaellenes gyógyszert kevertek. Az eredmény igen jónak mondható. Az egyik vizsgált területen a maláriás megbetegedések száma 18.7 százalékról 3,4 százalékra esett le már az első évben. A következő évben pedig ez a szám tovább csökkent 0,11 százalékra.
