Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

1982. augusztus 5., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A gazdasági társaság neve: Ráfckzi Lnsss&sb Annak idején lapunkban is bö/zámoltunlc róla. hogy a hangácsi Rákóczi Tsz a Nyomáron már korábban is működő lovasiskoláját for­galmasabb helyre, a 3-as fő­út mellé, Nyékládháza—Má- lyi közé költöztette át. Az át- település jó ötletnek tűnt, hiszen a megnyitás után ug­rásszerűen megnőtt azok szá­ma, akik szabadidős prog­ramjuknak ezt az újra diva­tos, főleg nyugaton nagy tö­megeket vonzó sportolási le­hetőséget, a lovaglást válasz­tották. Aztán a kezdeti lendület — a hónapok múltával — mint­ha kezdett volna csökkenni, s a látogatókban az újdonság támasztotta varázson, érde­kességen felülkerekedtek bi­zonyos természetes igények. Olyan igények, amelyeknek megvalósítása a megnyitás­kor tervek formájában meg­fogalmazást nyert, de ame­lyekből kevés valósult meg. Például a Miskolcról kijá­rók közül azok, akik kocsi­val nem rendelkeznek, a tá­volsági autóbusz-megállóhely hiányát nehezményezték. Azok pedig még többen vol­tak, akik az öltöző, mosdó, büfé hiánya mjatt emeltek szót... Köztudott, mindezek léte­sítéséhez, s egyáltalán a lo­vasiskola fejlesztéséhez nem kevés pénzre van szükség. Márpedig a lovasiskolát üze­meltető hangácsi tsz e fej­lesztésekhez elegendő tőké­vel nem rendelkezik. Termé­szetesen mindez — a szük­séges beruházások elmaradá­sa — azzal jár, hogy az ér­deklődők száma előbb-utóbb lecsökken, aminek egyenes­ági következménye: a lovas­iskola fenntartása gazdaság­talanná válik. Pedig a lovasiskolában (csupán anyagi szempontokat figyelembe véve is) van fan­tázia, ha ... ... ha párosul a közegész­ségügyi szempontból megfe­lelő környezet megteremté­sével, ... ha olyan létesítmények­kel gazdagodik, amelyek a lovaglás mellett egyéb sport-, szórakozási, sőt szálláslehe­tőséget is biztosítanak. Egynek nem, többnek igen Hangács egyedül nem tu­dott tovább lépni, összefog­va azonban már nagyobb er­re a lehetőség! Ez a felis­merés, no meg a lovasisko­lára épülő szabadidő-komp­lexumban rejlő lehetőségek inspirálták azt a három bor­sodi termelőszövetkezetet, amely ez év májusában Rá­kóczi Lovasiskola néven gaz­dasági társaságot hozott lét­re. Ez a három gazdaság pe­dig a hangácsi Rákóczi Tsz (az induláshoz ők adják a lóállományt, felszerelést), az ónodi Rákóczi Tsz (a 9,4 hek­táros területet és a rajta le­vő épületeket biztosítják), valamint a fejlesztési pénz­eszközzel „beszálló” bekecsi Hegyalja Tsz. Az általuk megkötött társasági szerző­dés kiemelkedő és a közvé­leményt leginkább érdeklő része a tevékenységi kör meghatározása. Ezek szerint „a társaság közös gazdasági célra irányuló tevékenységet folytat, amely a jogszabály keretei között az idegenfor­galmi szolgáltatások körének bővítése és a sportolási, szó­rakozási lehetőségek biztosí­tósa érdekében a követke­zőkre terjed ki: túralovag­lás, kirándulások szervezése, lovasiskolai bérlovaglás, ven­déglátós biztosítása, lóte­nyésztés, tenyész- és vágóló­értékesítés, lovas sportkör fenntartása és üzemeltetése.” A tanu!rr?ányterv már elkészült Ugyancsak ez év májusá­ban az Ipari Épülettervező Vállalat kivitelezésében el­készült a Rákóczi Lovasis­kola és a hozzá kapcsolódó létesítmények, egyszóval az egész terület tanulmányter­ve. A terv a szóban forgó Nyékládháza—Mályi közötti területet három funkcionális egységre tagolja, vagyis ma­gában foglalja a lovasiskolát, a kempinget, valamint a szabadidő-központot. A lo­vasiskola két alapvető funk­ciót lát majd el; a iovasbe- mutatókat és -versenyeket szervezi, valamint a bérlo­vagoltatás feltételeit bizto­sítja. Erre a célra megfelelő pályák és létesítmények épülnek. A kemping 60—80 lakókocsi és 70—100 sátor­hely kialakítására biztosít lehetőséget. A területen je­lenleg is meglevő cseiédla- kásokból — megfelelő átala­kítással — turistaszállót, úgynevezett Youth Hostelt alakítanak ki. Ez a 80 férő­helyes turistaszálló 10 férő­helyes egységekből áll össze, s minden egységhez étkező­tér, veranda tartozik. A sza­badidő-központ pedig többek között 50 férőhelyes motelt, 100 férőhelyes éttermet, ké­zilabda- és teniszpályákat és játszótereket foglal magába A tervnek minden apró részletét nincs módunkban felsorolni, de az említettek is nyilván bizonyítják, nem kis vállalkozásba fogott a három gazdaság. A kérdés (amely nyilván egyesekben kétely), tehát jogos: Lesz-e belőle valóság...? ... és, ha igen, mikor? Mi is ezzel a kérdéssel fordultunk a gesztorgazda­ság, az ónodi Rákóczi Tsz elnökéhez, Horánszki István­hoz. — Először is azzal kezdem, hogy ebben a vállalkozásban nemcsak a gazdasági társasá­got alapító három tsz vesz részt. Anyagilag is támogatja a Mátra—Eger—Bükki Inté­ző Bizottság, a Pegazus Tours cég, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal. És re­méljük, még másokat is meg tudunk nyerni az ügy érde­kében ... Folytatom azzal, hogy mikor. A jelenlegi lo­vasiskolában már az idén el­kezdődnek bizonyos munkák. Például jövőre már kialakít­juk a sátorozóhelyeket és a jelenlegi juhhodály átalakí­tásával megkezdjük a köz­ponti lóistálló és a szociális épület építését. 1984-re el­készülnek a kemping kiszol­gáló épületei és a fiatalok ifjúsági szállója, a Youth Hostel. A végleges terv sze­rint 1987-re készül el min­den. Az egész komplexum , 7o millió forintos beruházás. Nem kevés pénz, viszont cse­rébe olyan szabadidő-köz­pontot kapunk, amilyen ma még hazánkban ritkaságnak számít. A tervezők a megvalósítás­nál a legegyszerűbb megol­dásokkal számoltak, ugyan­akkor nem feledkeztek el arról, hogy jellege legyen az egész komplexumnak. Mivel a 3-as főút zaját, levegő- szennyeződését ki akarják szűrni, az úttal párhuzamo­san 5—6 méter magas, nö­vényzettel beültetett földmű­vet terveztek. Az ehhez szük­séges föld az ónodi tsz ka­vicsbányáiból kerül ki. Ugyancsak a kavicsbányák meddőjéből épülnek azok a dombok is, amelyek sajátos légkört teremtenek, s bizto­sítják a kisebb terek, vala­mint lelátók kialakítását. Horánszki István: — Lo- vasiskolánk már a közeljö­vőben a bükki lovastúra ki­induló állomása lesz (lóhá­ton lehet átmenni Szilvásvá­radra és vissza), később pe­dig a Pegazus Tours országos lovastúrájának részeként bükki—zempléni lovastúrá­kat is lebonyolítunk. Hajdú Imre Sajtgyártók A göcseji csemegesajt gyártásának technológiáját a Zalaegerszegi Tejipari Vállalatnál dolgozták ki. Mégis miért van az, hogy Mezőkövesden is készítik ezt a terméket. A magya­rázat egyszerű: Zalaeger­szegen nem tudtak belőle eleget gyártani, így a Bor­sod megyei Tejipari Válla­lat is részt vállalt a göcseji sajt előállításából. A fel­adatra a vállalat mezőkö­vesdi sajtüzemét jelölték ki. — Üzemünk az évek so­rán különféle sajtféleségek készítésére szakosodott — mondotta Kuzsmiczky Ist­ván üzemvezető. — Mindig azt gyártjuk, és annyit, amire a fogyasztók igényt tartanak. Jelenleg kétféle terméket állítunk eíó. Az egyik, a göcseji csemege­sajt, a másik fő termékünk a kunsági gomolya, amely a tiszafürediek érdeme, ugyanis ők kísérletezték ki a gyártását. Mi csupán a gomolyakészítés technoló­giáját sajátítottuk el, hogy termelésünkkel hozzájárul­junk a fogyasztói igények kielégítéséhez. Tóth István pasztőröző a hosszú évek során nagy gyakorlatra tett szert. A dolgozók többsége nő. Képünkön: Dohány Pálné, Hadobás Magdolna és Kiss Istvánná a gomolya forgatását végzi. Fotó: Kovács Mátyás Mezőcsáti tervek A'ki a közelmúltban Mező- csáton járt, minden bizony­nyal felfigyelt rá, mennyit fejlődött a nagyközség. Egész kis lakótelepek épültek, új boltok nyíltak, korszerűbbé váltak az utak. Bővült a gyermekintézmények hálóza­ta is; több gyepeknek jut hely az óvodában, több is­kolást tudnak elhelyezni a napközi otthonokban. A VI. ötéves terv idősza­kában milyen feladatokat tűztek célul Mezöcsáton? Dr. Heiszinan Géza, a nagy­községi tanács elnöke: — Mindenekelőtt a lakás­építést kell szorgalmaznunk. A tervidőszakban közel 11 és fél millió forint áll rendel­Egyeíle* gazdáságkuteftb intézet sem merné azt jósol­ni, hogy a kőolaj világpiaci ára belátható időn belül a régi lesz. Azaz: az 1973. évi szintre süllyed, megközelíti az önköltségi árat. Nincs te­hát más megoldási: takaré­koskodni keU a kőolajjal, vagy más versenyképes energiaforrások után kell nézni. Mindez érvényes ha­zánkra is, hiszen Magyaror­szág jelentős otajbehozatalra szorul, és a világpiaci ár — bár közvetve — minket is erősen érint. Az olaj takarékosság terüle­tén az utóbbi 2—3 évben hazánk említésre méltó ered­ményeket ért el. Így például — változatlan hazai olajter­melés mellett — olajimpor­tunk az 1978. évi 10 millió tonnáról 1981-re 7,7 millió tonnára csökkent. A kőolaj- fogyasztást azonban csak egy bizonyos határig mérsékel­hetjük, ezen túl a kőolaj helyettesítése hozhat további eredményeket. A legnagyobb lehetőségeket a szén és az atomenergia kínálja. Magyarországon a hosszú távú energiaellátás feltételei megteremthetők, ha a drága kőolajat és kőolajtermékeket egyre nagyobb mértékben helyettesítjük, s a villamos- energia-termelést szén- és atomerőművek építésével biztosítjuk. Gazdaságossági vizsgálatok azt igazolják, hogy a széntüzelésű erőmű­vekben, illetve az atomerő­kezésünkre. Huszonnégy cél- csoportos beruházású lakás építését kezdjük meg ebben az évben, a tervek elkészül­tével hozzáfoghatunk a mun­kához. A többszintes, köz­ponti fűtéses, hideg-meleg vízzel ellátott épületeket há­rom éven belül tervezzük, át­adni. — Mczőcsrfton megnőtt a magánerős építkezési kedv is.... ' — Az építkezőknek min­den segítséget megadunk. A területelőkészítéssel, a köz­művesítéssel, az építési tel­kek megteremtésével, emel­kedik az építhető családi- és társasházak száma. Egyéb­ként ebben a tervidőszakban művekben termett Villamos energia fajlagos költsége kö­zött nincs lényeges különb­ség. Éppen ezért hosszú tá­von mindkét energiahordo­zónak helye van a kombina- tív energiastratégiánkban. Szénkészleteink, uránvagyo- nunk és a, KGST-országok atomenergetikai berendezés­szakosítási egyezménye alap­ján villamosenergia-termelé- sünket 50—50 százalékban szén-, illetve atomerőmű-bá­zison fejlesztjük. 199Ö-ig át­adják a paksi atomerőmű el­ső négy, egyenként 440 MW- os blokkját; ezzel a jelenlegi 5344 MW-os csúcskapacitás további 1760 MW-tal nő. A villamosenergia-igények nö­vekedésének megfelelő ütem­ben, a következő évtizedben további erőművi blokkokat helyeznek üzembe. Ezek tel­jesítőképessége már 1000 MW- os lesz. A paksi atomerőmű első blokkja még az idén üzem­be lép. Ez az egyetlen blokk évente 688 ezer tonna kő- olajtermék megtakarítását teszi lehetővé, ami az 1981- es olajbehozatal 8.9 százalé­ka. A jelenlegi ötéves terv­ben az atomerőmű elkészült blokkjai összesen 3 millió tonna olajtermék felhaszná­lását teszik feleslegessé. Hasonlóan impozáns a kép, ha az atomerőműveknek a hazai villamosenergia-mér- legben való részesedését vizs­gáljuk. 1985-ben az atomerő­mű termelése 5,6 milliárd is tervezünk vállalatokkal, szövetkezetekkel közös beru­házásokat. A tanácsi fejlesz­tések támogatására tervezett pénzösszeg értéke meghalad­ja az egymillió forintot. A célcsoportos lakások közmű­ellátásának biztosítására 2 millió forintot irányoztunk elő, amely biztosítja a ter­vezett építési telkeken meg­levő kisebb épületek szaná­lását, valamint a községköz­pont kialakításának második ütemben tervezett terület­előkészítésének indítását. A vízvezeték építésére, a csa­tornázásra 2 millió 300 ezer forintot, a villanyhálózat ki­építésére több mint egymil­lió forintot fordítunk. kwh-ra növekszik, s ezzel az ország villamosenergia­igényének már 15—16 száza­lékát fogja fedezni. Az atomenergia fontos sze­repet kap a szocialista orszá­gok távlati elképzeléseiben is. A KGST-országok eddig elkészült erőművei széles kö­rű együttműködés keretében valósultak meg. -A KGST- országok sokoldalú gyártás- szakosítási egyezményt kö­töttek atomerőművi beren­dezésekre; ezekből valameny- nyi tagország igényeit kielé­gítik. A Szovjetunión kívül, amely a legtöbb atomerőmű­vi berendezést gyártja, Cseh­szlovákia elsősorban a reak­tortartályokat készíti. A len­gyel vállalatok gőzgeneráto­rokat, különböző szerelvé­nyeket, aggregátokat állíta­nak elő; az NDK szerelvé­nyek, szállítótechnológiák, reaktor-kiszolgáló egységek sorozatgyártására szakoso­dott. Románia futódarukat, szivattyúkat és szerelvénye­ket szállít. Hazánk speciális javítógépek, illetve tüzelő­anyag, vagy nukleáris fűtő­anyag átrakására alkalmas berendezések gyártására sza­kosodott, emellett atomerő­művi vízelőkészítő berende­zések gyártását is vállaljuk. A kooperáció általános elő­nyei nyilvánvalóak: a na­gyobb szériák révén gazdasá­gos a gyártás; az egyes rész­— Célul tűzték a gyermek­intézmények hálózatának bő­vítését is... — A közelmúltban bővítet­tük, újítottuk fel az 1-es számú óvodát. A megyei ta­nács hozzájárulásából köz­ponti fűtést szereltünk be, bevezettük a hideg-meleg vi­zet. A meglevő 16 tantermes iskolához újabb négy tante­rem, tornaterem épül; a fej­lesztésre 12 millió forintot irányoztunk elő. Ugyancsak régen megvalósításra váró jogos igény egy új orvosi rendelő megépítése. A mun­kához két éven belül kezde­nek hozzá: a hat munkahe­lyes rendelőintézetben gyer­mekgyógyászati, nőgyógyá­szati és fogorvosi szakren­delés is lesz. Az orvosi ren­delő megépítésére 5 millió 600 ezer forintot szán a nagy­községi tanács. (mm) egységeket az arra legjobban felkészült országok gyártják, s a kooperáció jelentős kon­vertibilis valuta-megtakarítást tesz lehetővé. Az atomerőművekkel kap­csolatban gyakran szóba ke­rül a környezetszennyezés ás az üzemzavar lehetősége. Mindkét eshetőség ellen megbízható biztonsági beren­dezések és intézkedések so­rozata nyújt szinte százszá­zalékos védelmet. Az atom­erőművekkel kapcsolatos fé­lelmekben nagy szerepe le­het a hirosímai atombomba borzalmas pusztító hatása ál­tal az emberiségben kivál­tott sokkhatásnak, aminek következtében az emberek egy része fél a nukleáris energia mindenféle formájá­tól. Ilyen alapon persze a tűzről vagy a vízről is le­mondhatnánk, hisz azoknak is van pusztító megnyilvá­nulása. Az atomenergia ön­magában se nem pozitív, se nem negatív jelenség: az em­bertől függ, mennyire képes megfékezni azt, s milyen cé­lokra alkalmazza. A laikus közvélemény je­lentős. része az atomerőmü­vet valamifajta vasbeton do­bozba zárt atombombának képzeli el, amely üzemzavar esetén kiszabadulhat ás el­pusztíthatja a környezetét. A valóság viszont az, hogy atomerőművekben robbanás semmilyen körülmények kö­zött nem történhet, még üzemzavar vagy földrengés esetén sem: egy üzemzavar következtében előálló túlme- legedés esetén ugyanis a maghasadási folyamat auto­matikusan megszakad. B. ML

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents