Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

Jl. ICC jrilAO tKOLtlAKJAI, tOYt^OUt I fcKJ AZ Ms/Mf BORSOD-ARAŰJ-ZFlVrPLFl'J IVTFGYFI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 138. szám . Ara: 1.40 1'* Szerda, 1982. augusztus 25. Amerikai pontok az embargípeliíika miatt A Dresser Industries az amerikai kormány fenyege­téseire válaszolva hétfőn a dallasi kerületi bírósághoz fordult. A kereset szerint u bíróságnak meg kell akadá­lyoznia Malcolm Baldrige kereskedelmi minisztert ab­ban, hogy szankciókat lép­tessen életbe a cég ellen, amiért egyik leányvállalata — a Dresser-France — a francia kormánynak enge­delmeskedve megszegi az amerikai embargót. j Washingtonban Shultz kül­ügyminiszter vezetésével kedden újabb tanácskozás kezdődött az embargópoliti­kával kapcsolatos kérdések­ről. Ezek egyre kínosabbá válnak a kormány számára. Az Egyesült Államoknak el kell döntenie, hogy megbün­tesse-e a liceneexportálási jog megvonásával és más szankciókkal saját cégeit, amelyek hiába utasítják kül­földi leányvállalataikat a be­fogadó kormány akaratával ellentétesen A másik. Shultz számára fogasabb kérdés: hogyan viselkedjék Washing­ton az illető kormányokkal szemben? Franciaország hétfői dön­tését a The Washington Post „nyílt kihívásnak” minősíti, rámutatva, ho^y „kockán fo­rognak az Egyesült Államok és több európai szövetségese — köztük Franciaország és Anglia — közötti kereske­delmi és politikai kapcsola­tok”. izei Czyrek látogatása Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára találkozott Józef Czy- rckkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagjával, a KB tit­kárával. aki rövid pihenésre érkezett hazánkba. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, valamint a két párt közötti kapcsola­tok helyzetéről. A vendéget fogadta Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, és megbeszéléseket folytatott vele a magyar— lengyel gazdasági együttmű­ködés alakulásáról. Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke az ABC amerikai tv­hálózatnak adott hétfői bej­rúti nyilatkozatában megerő­sítette, hogy folytatódik a harc a palesztinok hazájá­ért. A palesztin haza újjá- teremtése a közel-keleti bé­ke legfontosabb feltétele — mondotta. , „Elüldöztek földünkről, de nem vagyunk hajlandóak rabszolgamódon élni” — mondotta. Arafat az Egyesült Államokat tette felelőssé a bejrúti polgári áldozatokért, megállapítva, hogy az izrae­liek a legkorszerűbb ameri­kai fegyvereket használták támadásukhoz. „A jövő a földalatti tevé­kenységé, az intenzív mun­káé az Izrael által megszállt területeken” — így összegez­te a PFSZ terveit a bejrúti kivonulás utáni időkre Hani el-Hasszán, Jasszer Arafat közeli munkatársa, az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A palesztinok Bejrútból való evakuálása nem jelenti azt, hogy megszűntek volna a palesztin problémák, s nem jelenti a közel-keleti vagy libanoni problémák megszűnését sem — jelentet­te ki Tokióban az ENSZ fő­titkára. Javier Pérez de Cu­ellar sajtóértekezletén kife­jezte azt a reményét, hogy a palesztinok képesek lesz­nek élni törvényes jogaik­kal, s hogy sikerül megte­remteni a libanoni belső ren­dezést, előrehaladni a közel- keleti béke megteremtésének irányába. Az ENSZ köteles­ségének nevezte az említet­tek előmozdítását. Pérez de Cuellar hangsúlyozta: küszö­bön álló hirosimai látogatá­sával demonstrálni kívánja a világszervezet elkötelezettsé­gét a leszerelés, mindenek­előtt a nukleáris leszerelés megvalósítása mellett. * Kedden hajnalban kiújult a tüzérségi párbaj Libanon északkeleti hegyvidéki te­rületein — jelentették a hírügynökségek libanoni fa- langista és izraeli források­ra hivatkozva. Az összecsapások résztve­vőit illetően a források csak abban egyeznek, hogy az egyik oldalon a Szíriái tü­zérség áll. A „Libanon hangja” elnevezésű falangis- ta rádió szerint a szíriaiak az izraeli tüzérséggel vívják tűzpórbajukat. Egy izraeli katonai szóvivő ezt cáfolva viszont azt állította, hogy a kérdéses területen a falan- gisták állnak szemben a Szí­riáinkkal. Basir Gemajel libanoni fa- langista vezető, akit hétfőn az ország elnökévé válasz­tottak, titokban megígérte Tel Avivnak, hogy néhány hónapon belül békét köt Iz­raellel — közölte kedden az izraeli sajtó. A jelentések szerint Gemajel 1976 óta többször is járt Izraelben és találkozott Begin kormány­fővel is. Legutóbbi látogatá­sa során — Gemajel állító­lag fölajánlotta: falangista milíciájával hátba támadja r palesztin és szíriai erőket. Ettől végül is azért állt el, mert a nyílt föllépés veszé­lyeztette volna elnöki am­bícióit. fegnap a vásáron A BUBIV encsi gyáregysége szakmai napja — Nagy forgalom a Herukon Módi pultjánáJ Csakúgy, mint eddig öt na­pon át, tegnap délelőtt pont­ban tíz árakor, az avasi templom harangjátéka hang­jaira ismét megnyitotta ka­puit a látogatók előtt a IX. miskolci ipari kiállítás és vásár. A sportcsarnok előtti téren már sok-sok érdeklődő várakozott, az Unió csárda, a pavilonok már jóval előbb kinyitottak, hogy éhüket- szomjukat olthassák a ven­dégek. A sok látnivaló mellett a vásár hatodik napja is tarto­gatott meglepetéseket. Dél­után divatbemutatót tartot­tak, valamint a görömbölyi páva kör szórakoztatta a né- ■elődőket. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet szép modelljei. Eredményes fél év után Eredményes első fél évet zárt ebben © az esztendőben a Miskolci üveggyár kollektívája. Termelési tervüket 103 szá­zalékra teljesítették, s jól halad a külföldi megrendelések teljesítése is. A szocialista és tőkés országokba egyaránt eljutnak termé­keik, szállítanak Csehszlovákiába, Jugoszlá­viába, Olaszországba. Jelenleg egy 10 ezer négyzetméteres exportmegrendelés teljesité- sén is dolgoznak. A mintázott, dróthálóbeté* tes üveg - hasonlóval nyerték a miskolci vá* sár fődiját - Kuwaitba kerül majd. Képün­kön a vágóüzem egy részlete látható. Párbeszéd az iskolában és az iskolával Megtartották a megyei tanévelőkészítő értekezletet Miskolcon, a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban tartották meg tegnap, au­gusztus 24-én délelőtt a me­gyei tanévelőkészítö tanács­kozást, amelyen a járási hi­vatalok és városi tanácsok művelődésügyi osztályvezetői, a tanulmányi és az általá­nos iskolai szakfelügyelők, az óvodai és a középiskolai felügyelők, a gyógypedagó­giai és nevelőotthoni igazga­tók, valamint a középfokú oktatási intézmények igazga­tói vettek részt. A tanácskozáson, amelyen részt vettek a párt-, az ál­lami és a társadalmi szerve­zetek közoktatással foglalko­zó vezetői is, Borsos Árpád, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője fogalmazta meg az 1982—83-as tanév fő felada­tait, azokat a tennivalókat, amelyek közoktatásunk szín­vonalának növekedését se­gíthetik. Az iskolának — mondotta az osztályvezető — éppúgy szembe kell néznie a növek­vő és változó feladatokkal, mint társadalmunk egészé­nek. De éppen az oktató-ne­velő munkában dolgozóknak kell nagyon tisztán látniuk, hogy nem háríthatja át az iskola a szakmai felelőssé­gét, azt. hogy „minden fia­talt saját lehetőségeinek fel­ső határához juttasson.” Tegnap került sor a BUBIV encsi gyáregységének szak­mai napjára. A kiállítópavi­lonban délelőtt 11 órától vár­ták a gyár képviselői a ke­reskedelmi szakembereket. — Nemcsak az üzletkötés­re, de a piackutatásra is jó alkalom ez a mostani kiállí­tás — mondta Takács Berta­lan igazgató. — Harminc na­gyobb megrendelőt várunk a szakmai napunkra, köztük a Domust, a Bútorkert, a Bor­sodi és a Hajdú megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­latokat. — Elégedettek az eddigi érdeklődéssel? — Hogyne. A Kati szek­rénysoron kívül több kiállított garnitúránk néhány hónapja került az üzletekbe. A Fla­mingó szekrénycsalád és az RK—1-es kárpitos garnitúra máris sikert aratóit. Jánosik Lajos főmérnök: — A napokban már kap­ható lesz a Kényelem garni­túra, eddig háromszáz dara­bot gyártottunk belőle. Tet­szik a megrendelőknek az (Folytatás az 5. oldalon) E felelősség jegyében több gondolat is megfogalmazó­dott a megyei tanévelőkészí­tő értekezleten. Mindenek­előtt az, hogy az iskolában a tanuló álljon az előtér­ben. Az iskoláról, annak sze­repéről, a társadalomban el­foglalt helyéről, korszerűsé­géről meglehetősen nagy vi­ták zajlanak napjainkban is. Sokszor egyszerűen csak fi­A Gépipari Tudományos Egyesület Borsod megyei Szervezete és a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki kara szerve­zésében tegnap délelőtt Mis­kolcon, a Rónai Sándor me- gvei Művelődési Központban megnyitották a szerszám- és szerszámanyaggyártók ötödik országos konferenciáját. Az ország minden részéből érke­zett nagyszámú szakembert, valamint a külföldről meghí­vott vendégeket dr. Terplán Zénó tanszékvezető egyetemi tanár, a GTE országos elnö­ke köszöntötte, majd kifejez­te reményét, hogy a tanács­kozás hozzájárul a hazai gépgyártás fejlődéséhez. A gazdag programból kiemelte: összesen 68 előadást tarta­nak magyar, angol, szovjet, német és vietnami szakembe­rek, s nyolc magyar és tíz külföldi vállalat mutatja be az általa használt, illetve ki­fejlesztett szerszámokat, szer- számanyagokat. Ezután dr. Kiss Lajos egye­temi docens, a GTE Borsod megyei Szervezetének titkára ismertette az első alkalom­mal odaítélt Szőke Béla-em- lékérem alapításának körül­ményeit Mint mondotta, olyan személyiséget választot­tak névadónak, aki életében sokat tett a szerszám- és szer- számanyaggyártás fejleszté­séért, munkásságával mara­dandót alkotott. Hasonló meggondolás alapján, az eredményes munkálkodás fi­gyelembevételével választot­ta ki az erre kijelölt bizott­ság a kitüntetetteket, két, or­szágosan ismert szaktekin­télyt, akik elsőkként része­gjeimen kívül hagyva a tényt, hogy nem az iskola lett rosszabb — csak felada­tai mások. De ezekben a más feladatokban igencsak ott van: változatlanul elsősor­ban az iskola, a pedagógu­sok feladata, hogy csökkent­se a tanulók magukkal ho­zott hátrányait, „méternyi” (Folytatás a 4. oldalon) sülnek ebben a® elismerés­ben. Meleghegyi József gyár­igazgató, a GTE országos fő­titkára és dr. Fridrik László egyetemi adjunktus vette át a Szőke Béla-emlékérmet. Megnyitó előadásában Gá­bor András ipari miniszter- helyettes a hazai szerszám- gyártás és szerszámfejlesztéB időszerű kérdéseivel foglal­kozott. Kiemelte: megváltoz­tak a külgazdasági körülmé­nyek, s a magasabb követel­ményeknek egyre nehezebb eleget tenni. A gépiparra ugyanakkor jelentős felada­tok hárulnak, hiszen évente 4,5—5 százalékkal kell növel­nie a termelését, s számotte­vően hozzá kell járulnia de­vizamérlegünk javításához. Manapság csak a korábbinál jobb minőségű, nagyobb élet­tartamú, viszonylag olcsó termékek keresettek a világ­piacon, s ezeknek a célkitű­zéseknek kell megfelelni a technika fejlesztése során. Igazodva az igényekhez, ná­lunk is előtérbe került a nagyszilárdságú acélok, ötvö­zetek alkalmazása, hódít a képlékenyalakítás, az eszter- gálvozást egyre inkább fel­váltja a köszörülés. Ésszerű programjaink viinnak többek között a tipizált szerszámok bevezetésére, integrált gyár­tórendszerek kialakítására, de ezek megvalósítása lassan halad. Az eddiginél nagyobb szükség van a hazai vállala­tok együttműködésére, az or­szágok közötti munkameg­osztásra. hiszen csakis így valósíthatjuk meg népgazda­sági terveinket. (Folytatás a 2. oldalon) Géptervezők, szerszám- és szerszámanyaggyártók Országos tanácskozás Miskolcon

Next

/
Thumbnails
Contents