Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

■iám ÉSZAK MAGYARORSZAG 2 1982. augusztus 22., vasárnap Aikotmánynapi ünnepségek lépünk lettese! táiogatja irl poiitiitÉjít Óvári Miklós beszéde ©pusztaszeren Augusztus 20-án, pénteken az ópusztaszeri nemzeti tör­téneti emlékparkban tartották meg a Csongrád megyei dol­gozók központi alkotmányna­pi ünnepségét. Tóth Dezső, művelődési miniszterhelyet­tes avatta fel az emlék­park díszkapujának csarno­kában levő monumentális bronzba öntött alkótást. Tóth Valéria szobrászművész dom­borművé az új kenyér kö­szöntésének gondolatát szim­bolizálja. ' Ezt követően az emlékpark központjában a nagygyűlésen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára mondott beszédet. A többi között kihangsú­lyozta, hogy alkotmányunk 1949-ben megállapította: a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Hazánk azért válhatott a dolgozó nép államává, mert népünk jól tudott élni az 1945-ben bekö­szöntött szabadsággal. Akko­riban sokan azt hittük, hogy a szocializmus építése gyors és könnyű sikereket hoz. A szocializmus építése azonban sokkal többet és nehezebb feladatot jelent, azon kivül, ho^y minden dolgos ember számára kenyeret tudunk ad­ni. Kiderült, hogy nemcsak a szocializmus ellenségeivel kell megküzdeni, hanem sa­ját gyengeségeinkkel, hibá­inkkal is. Óvári Miklós ezután poli­tikai, gazdasági kérdéseket elemezve, szólt hazánk mai helyzetéről, közös feladata­inkról, A közelmúltban Kádár elvtárstól hallottunk — mon­dotta — egy ritkán használt, de találó kifejezést, amely így hangzott: Közmegegyezés. Mindaz, amit e fogalom ta­kar, az elmúlt negyed szá­zad nagy közös vívmánya, minden eredményesen meg­oldott feladat kiinduló pont­ja, s jövőbeli sikereink leg­főbb záloga. E szó tartalmát úgy lehetne meghatározni, hogy hazánkban bebizonyo­sodott, hogy a széthúzás nem valamiféle turáni átok, ha­nem a kizsákmányoláson ala­puló társadalom terméke volt. Népünk ma jó egyetértésben dolgozik, a béke megvédésé­ért, a társadalmi felemelke­désért. Népünk nemcsak meg­érti és elfogadja, hanem tet­tekkel is' támogatja a párt politikáját, amelynek egyet­len indítéka és törekvése, a haza és a haladás ügyének önzetlen szolgálata. Most olyan években élünk, amikor évtizedekre előre eldőlhet, hogy merre tart a világ, si- kerül-e megvédeni a békét és eldőlhet az is, hogy sikerül-e az évszázadokon át kialakult és örökölt gazdasági elmara­dottságunkat megszüntetni, vagy átörökítjük az utódok­ra — hangsúlyozta Óvári Miklós. Meggyőződésem az, — folytatta —, hogy a fő kér­désekben kialakult jó egyet­értés, a közmegegyezés lehe­tővé teszi a legbonyolultabb feladatok megoldását is. Hagy ériünk n kölcsönös bizalom Horváth István beszéde Kőszegen Augusztus 20-án, pénteken alkotmányunk törvénybe ik­tatásának évfordulóján ünne­pi nagygyűlést tartottak Kő­szegen és ez alkalommal avatták határőr várossá a te­lepülést. Horváth István bel­ügyminiszter mondott ünne­pi beszédet. Hazánkban a szocialista elő­rehaladásról szóló szüntelen párbeszéden a megvalósítás módozatairól folyó alkotó vi­tákban alakul és fejlődik a szocialista nemzeti' egység — hangsúlyozta, — Drága és nagy értéke szocialista rend­szerünknek az a kölcsönös bi­zalom, amely az 1956-os el­lenforradalmat köyetően a legutóbbi negyed században a párt és a nép között létre­jött és megerősödött. Milliók tapasztalatai igazolják, pár­tunk bizalmon alapuló szö­vetségi politikájának helyes­ségét és milliók szándéka, hogy ez a fontos közmeg­egyezés újra és újra megte­remtődjék és fennmaradjon. Társadalmi életünk azért is kiegyensúlyozott, mert az itt élő emberek számára termé­szetes, hogy országunkban az alkotmányos jogrendszernek megfelelően törvényes rend van. A további felemelkedésünk fontos feltétele és eszköze a szocialista demokrácia fej­lesztése, Ez rendszerint lé­nyegi eleme, de jól tudjuk, még nagy utat kell bejár­nunk, hogy az eszméink sze­rinti állapotok uralkodjanak ebben. Éppen ezért sem a nemzetközi helyzet rosszab­bodása, sem a belső gazda­sági nehézségeink közepette nem mondhatunk le. e terü­leten sem a jövőt hordozó céljainkról. BrezsHyev—CedEBbal találkozó A Szovjetunió és a Mon­gol Népköztársaság a Távol- Kelet valamennyi érdekelt államával kész megvitatni a térség helyzetének javítását szolgáló lépéseket annak ér­dekében, hogy az ott élő né­pek a társadalmi és a gaz­dasági feladatok megoldásá­ra összpontosíthassanak, és a minimálisra csökkenthessék biztonságuk védelme érdeké­ben tett egyéni és kollektív erőfeszítéseiket — jelentette ki Leonyid Brezsnyev és Jumzsagijn Cedcnbal. Az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénte­ken a Krímben találkozott a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárával, a Mongol Nép­köztársaság Nagy Népi Hu­rálja Elnökségének elnökével, aki pihenésen tartózkodik a Szovjetunióban. A két pártvezető és állam­fő szívélyes légkörű találko­zóján hangsúlyozta: a távol­keleti térség államainak megvan a lehetőség ük arra, hogy kapcsolataikat kizáró­lag a jószomszédság és a kölcsönösen előnyös együtt­működés elveire alapozzák. Leonyid Brezsnyev és Jum­zsagijn Cedenbal ezzel kap­csolatban üdvözölte a három indokínai ország közelmúlt­ban tett lépéseit: a vietna­mi csapatok egy részének ki­vonását Kambodzsából és azokat a hatékony intézkedé­seket, amelyekkel elő akar­ják segíteni a párbeszédet az Asean-országokkal, Kí­nával és más szomszédos ál­lamokkal. írótábor előtt Ez év tavaszán volt húsz­éves megyénk irodalmi és művelődési lapja, a Napja­ink. Tizenegy évvel ezelőtt rendezték meg először a to­kaji írótábort a laphoz kö­tődő alkotók részvételével. Azóta visszatérően rangos eseménye megyénk kulturá­lis életének ez a szellemi „összejövetel”. Az írótábor szervezésében, annak életre hívásában kezdettől gazdai szerepet vállalt a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Szokássá lett az utóbbi évek­ben, hogy az írótábor mun­kájában, egy-egy „vezérlő téma” végiggondolásában az írók mellett ott vannak más művészetek képviselői is. Ebben az évben a telepü­léspolitika és az arányos te­lepülésfejlesztés témaköré­ben cserélnek véleményt az írótábor résztvevői. A Nap­jaink ez évi számaiban so­kan írták már le gondola­taikat a jövő magyar falu- jánák kérdéseiről, ezek ter­mészetesen felhasználódnak majd, vitathatók és tovább­gondolhatok lesznek a kö­vetkező napokban. A 11. tokaji írótábor meg­nyitására — a hagyományok­nak megfelelően — Tiszala- dány községben kerül sor ma délután 4 órakor. Az írótá- bor résztvevői megkoszorúz­zák Darvas József emléktáb­láját és Győri Elek sírját, majd a község életével, örö­meivel és gondjaival ismer­kednek meg. A további prog­ramokról lesz még alkalmunk beszámolni, az irótábor min­den résztvevőjének hasznos szellemi együttlétet kívá­nunk az elkövetkező napok­ra. Tiszt (Folytatás az 1. oldalról) viselője és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnokságának képviselője. Eljöttek az ünnepségre az if­jú tisztek hozzátartozói is. Pontosan 10 órakor kürt­szó harsant: megérkezett Czi- ncge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, meg­hallgatta Kazai Barna vezér­őrnagynak, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsno­kának jelentését, majd elté­pett a felsorakozott tisztek előtt, köszöntötte a katoná­kat. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédel­mi miniszternek a tisztava­tás alkalmából kiadott pa­rancsát, majd Czinege Lajos mondott beszédet. A többi között kihangsú­lyozta, hogy népünk joggal büszke az elért eredmények­re, amelyek jó alajaul szol­Románia ünnepén Felszabadulásuk 38. év­fordulóját ünnepük a szom­szédos Román Szocialista Köztársaság népei. A Vörös Hadsereg előnyomulása, Ki- sinyov—Iasi győzelme tette .lehetővé, hogy Bukarestben a kommunisták vezette népi felkelés 1944. augusztus 23- án elsöpörje a fasiszta An- tonescu-rendszert, s hogy Románia kilépjen a Hitler­rel kötött szövetségből. Az elmúlt majd négy év­tized elismerésre méltó eredményeket hozott Romá­nia életében. A kommunista párt nagyszabású tervei alapján célul tűzték ki, hogy az elmaradt agrárország fej­lett iparral és mezőgazda­sággal rendelkező szocialista állammá váljék. A feladatok sikeres elvégzéséhez jelen­tős segítséget jelentett a szocialista országok együtt­működése, Románia KGST- tagsága. A világgazdaság gondjai az utóbbi esztendőkben nem kerülték el az egyébként gyorsan fejlődő Romániát sem. A párt és az állam ve­zetői ezért feladatul tűzték, hogy megfeszített munká­val, fokozott takarékosság­gal győzzék le a nehézsége­ket. Nagy gondot fordítanak a mezőgazdaság fejlesztésé­re, a kiegyensúlyozott élel­miszer-ellátás érdekében. A felszabadulás megte­remtette a történelmi felté­teleket, hogy az egyaránt a szocializmust építő magyar és román nép közölt baráti és jószomszédi viszony ala­kuljon ki. Népeinket ka­pocsként kötik össze a Ma­gyarországon élő román és a Romániában élő magyar nemzetiségiek, amelyek hoz­zájárulhatnak együttműkö­désünk erősítéséhez. Kor­mányfőnk nemrégiben le­zajlott romániai látogatásá­ról kiadott közös közlemény külön hangsúlyozza a két nép barátsága erősítésének szükségességét, az 1972-ben aláírt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés, valamint az 1977-es debrecen—nagy­váradi legfelső szintű talál­kozón elfogadott közlemény elvei és céljai alapján. Kül- kapcsolatainkban pedig a Varsói Szerződéshez tarto­zás szavatolja országaink függetlenségének és bizton­ságának megőrzését. Hazájuk nemzeti ünnepén köszöntjük Románia testvé­ri népeit és kívánjuk, hogy további sikereket érjenek el a szocialista építésben. tás a Parian! eil! gálnak egy magasabb rendű társadalom, a fejlett szocia­lista társadalom megvalósítá­sáért, felépítéséért folyó munkához. A továbbiakban szólt arról, hogy a nemzet­közi politikai életben, az ál­lamközi kapcsolatainkban napjainkban is egyidőben lé­teznek és hatnak az enyhülés és a feszültség, a békés egy­más mellett élés, a konfron­táció, a kompromisszumok és a határozott szembenállás elemei. A szbcialista orszá­gok, mindenekelőtt a Szov­jetunió súlyos anyagi áldoza­tokat kénytelenek vállalni azért, hogy megakadályozzák a szélsőséges imperialista kö­rök szándékának megvalósí­tását. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok újabb és újabb erőfeszítése­ket tesznek az enyhülés ered­ményeinek megőrzéséért, ugyanakkor a békét fenyege­tő veszélyeket felismerve, tör­ténelmi felelősségük tuda­tában erősítik honvédelmi ké­pességüket. A honvédelmi miniszter végül köszönetét mondott a szülőknek azért a fáradozá­sért, amellyel felnevelték fi­aikat és segítették felkészü­lésüket a tiszti hivatásra. A fiatal tiszteknek katonai hi­vatásuk betöltéséhez sok si­kert kívánt. Augusztus 20-án, pénteken látványos vízi- és légiparádé, tűzijáték köszöntötte alkot­mányunk születésnapját Bu­dapesten. Az Országház előtti Duna-parton több tízezren fi­gyelték a sportbemutatót. Re­pülőgépek cikáztak a levegő­ben, vízijárművek szelték a habokat, bravúros műrepülés volt látható, majd a néphad­sereg ejtőernyősei adtak szá­mot bátorságukról. Este fél­órás tűzijátékban lehetett gyönyörködni. Az ENSZ-közgyűlés palesztin-kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülés­szakán Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője (ké­pünkön balra) kijelentette: „...az Egyesült Államok... nem ismeri el a palesztin nép jogait, ezért nem töltheti be a közvetítő szere­pét". Kaddumi szankciókat javasolt Izrael ellen. ző közel-keleti háborúk bár- Reagan elnöknek sikerült melyikében bármelyik arab rávennie a kongresszust, hogy állam hadserege... (A jobb- fogadja el az irányváltozást, oldali polgári sajtó hírma- Most azzal érvelt, hogy meg gyarázói- között akadnak, kellett találni a fedezetet mind akik hibát vélnek felfedezni á fegyverkezés fokozására, az izraeli hadviselésben: mi- mind pedig az amerikai gaz­ért is nem akart, miért is nem daságot élénkítő intézkedé- mert nekimenni Sáron sere- sekhez. Innen, Európából ge Nyugat-Bejrútnak ? Miért nézve, az ember alig-aüg ér­nem vállalta a nagyobb vesz- ti, hogyan tudják az ameri- teségeket is azért, hogy tel- kai honatyák elfogadni jo- jesen felszámolja a palesztin gosnak, szükségesnek a fegy- katonai erőt?) verkezési kiadósok örökös A hét elején New York- növelését. Hiszen ezek tói­ban az ENSZ közgyűlésének jesen improduktív kiadások! rendkívüli ülésszakán fog- Mégis: túl sok ember él az lalkoztak a palesztin kérdés- USA-ban (munkás is!) a ha­séi, a libanoni háborúval. Az diiparból, s ami még na- Izraelt elmarasztaló határo- gyobb súllyal esik a latba: a zati javaslatot 120 állam kül- fegyvergyártásban érdekelt dötte fogadta el, köztük né- monopóliumok annyira ke- hány olyan nyugati állam, zükben tartják a szenátorok, mint Ausztria, vagy Görög- képviselők nagy, részét, a ország. Húsz tőkés ország sajtót, a televíziót, a rádiót, tartózkodott, s csak 4-en sza- hogy mindig meg tudják vaztak ellene. Ez a szava- „gyúrni” a közvéleményt... zási arany jól érzékelteti a Persze, kérdéses, hogy va- íásáíÖZVélemény ánás£t5gla‘ jón Reagannek sikerül-e az Á ’ palesztin mozgalom egyszerű amerikai polgárt, a tagsága most szétszóródik, fogyasztót meggyőznie. A Mint ahogy már eddig Is a kérdésre a válasz november Egy görög történetíró, aki sok száz évvel időszámítá­sunk előtt élt, Thuküdidész. azt mondta: „Egyetlen há­borút sem fejeznek be úgy. mint ahogyan azt az elején eltervezték ...”, a libanoni háborúra, tehát az ötödik kö­zel-keleti háborúra is aligha­nem ráillik majd ez a régi mondás. A palesztin mozga­lom fegyveres ereje termé­szetesen kevés volt a táma­dó Izraelével szemben, de mint Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet el­nöke joggal mutathatott rá, a nalesztin harcosok tovább tudták tartani magukat Nyu- gat-Bejrútban, mint az élő­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents