Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

1982. augusztus 3., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kártérítés fagyíaltmérgezésért Emlékezetes az a tömeges fagyta ltmérgezés, ami kél év­vel ezelőtt Nagyorosziban tör­tént. A Börzsönyvidéki Egye­sült Áfésznek a községben le­vő Drégely-vár elnevezésű vendéglőjében szalmonellával fertőzött fagylaltot árusítot­tak, aminek következtében 86-an kórházba kerültek. A szövetkezetei a SZOT az ápo­lási költségek — csaknem 150 ezer forint — megfizetésére kötelezte. Az áfésznek vagyonbiztosí­tási szerződése volt az Állami Biztosítóval, amelytől az ösz- szeg visszafizetését kérte, majd amikor megtagadták, a biztosító Nógrád megyei igaz­gatósága ellen pert indított. Az alperes azzal érvelt, hogy csak azt a kárt köteles meg­téríteni. ami balesetből ere­dő személyi sérülés vagy tárgyrongálódás folytán ke­letkezik. A fagylaltmérgezés azonban nem ebbe a kategó­riába tartozik. Az ügy a Leg­felsőbb Bíróságon dőlt el, amely az Állami Biztosítót a peresített összeg megfizetésé­re kötelezte. Az ítélet indokolása szerint nem vitás, hogy a kárt az áíész által készített termék okozta. Ettől függetlenül azonban a hirtelen föllépett ételmérgezés balesetből ere­dő személy sér ülésnek minő­sül, amiért — a biztosítási szerződés alapján — a kárté­rítési felelősség fennáll. Exsógorok háborúja Páratlan értékű cseppköveket rejtenek a barlangok Készül a dokumentáció Egy szerelő húsz éve lakik sógora kétszintes családi Há­zának egyik lakásában. Fele­sége elhunyta után később új­ra megnősült, és az asszony, a háztulajdonos tiltakozása el­lenére odaköltözött. Ezek után a tulajdonos pert indított el­lenük, amelyben kérte a oi- róságot: volt sógorát és má­sodik feleségét — mint rossz­hiszemű, jogcím nélküli la­káshasználókat — kötelezze távozásra. Keresetét azzal in­dokolta. hogy a szerelő a ro­koni kapcsolatra tekintettel, mint családtag lakott a lakás­ban, de ezt a szívességi hasz­nálatot a haláleset után meg­vonta tőle. A szerelő viszont arra hivatkozott, hogy lakás­csere révén, mint bérlő köl­tözött sógora házának egyik lakásába. Az alsófokú bíróságok a házaspárt a lakás elhagyására kötelezték, azzal, hogy a fér­finak legalább komfort nél­küli lakást kell biztosítani, felesége elhelyezéséről azon­ban saját maga köteles gon­doskodni. Törvényességi óvás­ra az ügy a Legfelsőbb Bíró­ság elé került, amely az íté­leteket hatályon kívül helyez­te. a keresete* elutasította, és a háztulajt' ezer forint perköltség izetésére kö­telezte. — Az ítéletek törvénysér­tők — hangzik a határozat. — A szerelő bemutatta a húsz éve kötött csereszerződést, amelyből világosan kitűnik, .hogy tanácsi bérlakásban la­kott. és a csere révén — idő­közben elhunyt feleségével együtt — a háztulajdonos só­gora hozzájárulásával, mint bérlő költözött a lakásba. Ezen az okirati bizonyítékon kívül azt is igazolta, hogy mindig bérleti díjat fizetett. Ha a rokoni kapcsolatra te­kintettel ennek összegét mél­tányosan állapították meg, ennek a közöttük levő jogvi­szony szempontjából jelentő­sége nincs. Az érvényes bér­let alapján a szerelő második feleségét befogadhatta a la­kásába. Hogyan kell tárolni az almát? Egy megyei szövetkezeti vállalattal kötött mezőgazda­sági termékértékesítési szer­ződés alapján az egyik me­gyei kereskedelmi vállalat — egy termelőszövetkezet útján ■— 38 vagon jonatánalmát szállított. Az almaszüretkor a szövetkezeti vállalat megbí­zottja a tsz-ben tartózkodott, és megállapította, hogy a ter­més 82 százaléka különleges, illetve első osztályú, a fenn­maradó pedig harmadosztá­lyú minőségű; az árut kifogás nélkül átvette, majd hűtőház­ba szállíttatta. Amikor később az almát ki­vették, hogy eladják, kide­rült: csaknem 26 százaléka megromlott. Emiatt a szövet­kezeti vállalat a kereskedel­mi vállalat ellen 988 ezer fo­rint kártérítés fizetésére pert indított; az pedig ugyan­ilyen összeg erejéig a tsz el­len lépett fel. Az ügyben vég­ső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasí­totta. — A szövetkezeti vállalat még valószínűsíteni sem tud­ta. hogy a tárolási vesztesé­get a kereskedelmi vállalat, illetve a tsz okozta — hang­zik az ítélet. — Szakértői vé­lemény szerint számos ténye­ző befolyásolja, hogy az almát meddig lehet tárolni. Attól is függ, milyen a fajtája, minő­sége, érettségi foka, a szedés­től a betárolásig eltelt idő, to­vábbá a tárolás időtartama, termelési technológiája stb. A szövetkezeti vállalat a szerződéskötéskor nem közöl­te, hogy az almát igen hosszú ideig kívánja tárolni, holott erre gondolnia kellett volna. A szakértő szerint a jonatán­almát május közepéig csak veszteségek árán lehet tárol­ni. Tudnia kellett azt is, hogy az októberben szüretelt alma általában már a fán túlérett lehet, és emiatt hosszabb tá­rolásra nem alkalmas. A szövetkezeti vállalat októ­berben szüretelt jonatánalmát vett át. A szakértő arra is rá­mutatott, hogy veszteség nél­kül, tartósan csupán az az alma tárolható, amely a sze­déstől számított 24 órán belül tárolóba kerül. Az ebben az ügyben szereplő gyümölcsöt azonban csak a szedés után 8—9 nappal szállították hűtő­házba; ezenkívül az első és harmadosztályú almát nem válogatták szét, és hosszabb eltevésre emiatt sem volt al­kalmas. Végül a hűtőházi naplóból a megyei élelmiszer­éi vegyvizsgáló intézet meg­állapította: a hőmérsékleti adatok a rossz tárolást bizo­nyítják. Mindezek miatt a ke­reset alaptalan. Hajdú Endre Ké?zínívÉszeli világhét, 1982 A Nemzetközi Képzőművé­szeti Szövetség kezdeménye­zésére ebben az évben szep­tember 27. és október 3. kö­zött rendezik meg a képző- művészeti világhét esemé­nyeit. A magyarországi meg­nyitó ezúttal Csepelen, a Munkásotthonban lesz. A központi gondolat: „Művé­szek a társadalomért”. Ennek jegyében kerül sor a meg­nyitót követően harminc mai magyar művész csoportos ki­állítására. Kerámiaművésze­tünk elismerését, az utóbbi évtizedekben kivívott rangját jelzi, hogy idén Magyaror­szágon tartja közgyűlését a nemzetközi kerámia-akadé­mia. A genfi székhelyű szer­vezet legfontosabb feladatá­nak a modern kerámiaművé­szet támogatását és népsze­rűsítését tartja. A központi programokon kívül természetesen számta­lan más kiállítás és rendez­vény gazdagítja a világhét hazai eseménynaplárát­enzkés a kariam Leletmentő ásatás az Esztramoson Haldoklásában is szép hegy az Esztramos. Fenti, szaggatott tere vörös-fehér hatású, sejlenek hajdan volt ívének vonalai, érté­kes, magába rejtett mély­ségeivel. Huszonhét régész, geológus, természetvédő dolgozhat pár napja a bá­nya területén, ahol egyhó­napos leletmentő ásatás kezdődött az Országos Kör­nyezet- és Természetvédel­mi Hivatal Észak-magyar­országi Felügyelősége, a miskolci Herman Ottó Mú­zeum, valamint a Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület tagjainak rész­vételével. — Konkrét célunk, hogy leletmentést, szakmai fel­dolgozást, adatrögzítést és egyéb geológiai szaktevé­kenységet végezzünk há­rom barlangban — tájé­koztatott Lén árt László, a Nehézipari Műszaki Egye­tem földtani tanszékének tanára. — Méréseink, vizs­gálataink eredményeit — amelyeket budapesti, ka­zincbarcikai, miskolci bar­langkutatók, valamint a bánya segítségével készí­tünk — a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakanyagaiban szeretnénk közzétenni, a Kordos—Já- nossy-féle esztramosi ős­lénytani anyagok mellett Kevés ennek a még min­dig páratlan értékű, bar­langokkal teli hegynek a feltárt szakirodalma. A barlangkutatók karszthidro- lógiai, barlangi-geodéziai, geológiai, morfológiai vizs­gálatokat végeznek, vala­mint bontásos barlangku­tatást. Készülnek a térké­pek, a fotódokumentációk. A szakemberek május­ban már két hétvégén. hir­dettek meg nyílt kutató­túrát, ahol barlangi tér­képezést, külszíni geológiai méréseket, bontásos mun­kát, „kürtőlei mászásos” vizsgálatokat folytattak nyíregyházi, kazincbarci­kai, várpalotai, budapesti, miskolci barlangászok. El­készült és beadták az or­szágos fórumnak a hasz­nosítási előtervüket, amely­nek célja a még megma­radt barlangok megmenté­se, kiépítése lenne. Isko­lák, intézmények előtt meg lehetne nyitni az egyes barlangokat, turistaköz­pontot kialakítani a kör­nyező községekben, meg­akadályozni a barlangok kirablását, megmenteni a páratlan értékű cseppköve­ket, ásványokat... Az elmúlt évben egy bar­langi feltárásnál cserepek is előkerültek, a további kutatások során pedig egy vas-zabla. Idén a Herman Ottó Múzeum régészének. Simán Katalinnak a veze­tésével kezdődött ásatás a területen, aki elmondta: — Vaskori, kyjaticei-kultúra nyomait keressük, régésze­ti leletmentéssel és geoló­giai felmérésekkel. A komp­lex kutatásban földmintá­kat is veszünk, amely az­tán földtani, állattani elemzésre kerül. Ez alatta néhány ásatási nap alatt cserépdarabokat találtunk, legértékesebb leletünk egy bronzkés, ami arra utal, hogy két korszakban is lakhatták a barlangot. A telephely megtalálására a további feltárások során a barlang belső részén lehet remény. Az egyhónapos lelet­mentés első hete termé­szetvédelmi tábor is. A fel­táráson társadalmi munká­ban dolgoznak. (Uöpöczi—fojtán) Mit kell Mi a KSI-krőí? Borsodi fiatalok Szegeden — Az idén 25. alkalom­mal hívták nyári munkára az ország diákjait az építő­táborok szervezői. Az építő­tábor minden évben új gon­dokat és feladatokat ad a szervezőknek és üzemelte­tőknek egyaránt, ezért tá­mogatásuk minden állami és társadalmi szervezet számá­ra kötelező nyári program — mondotta Novákné Ha­lász Anna, a Szegedi városi KISZ-bizottság első titkára, amikor meglátogattuk a Sze­gedi Konzervgyárban dolgo­zó fiatalokat, majd így foly­tatta: — Ezért is természetes, hogy Csongrád megye veze­tői évről évre felkeresik a helyi táborokat, tapasztala­tokat gyűjtenek a későbbi tervezéshez. Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára a ha­gyományokról beszél: — Csongrád megyében 1974-ben még csak két épí­tőtábor működött. Tavaly már hét helyre toboroztunk fiatalokat a megyében, s az idén újabb három tábor kap­csolódott be a nyári munká­ba. Így ezrek töltik a nya­rat, annak egy részét nép­gazdaságunk számára hasz­nos munkával megyénkben. A gazdaságosság, a kulturált táborélel, a tartalmas Sza­bad idő fogalmai sokat jelen­tenek ezeknek a fiataloknak. így a Szegedi Konzervgyár­ba évek óta visszatérnek a Borsod megyei diákok. A helyszínen Rósa László igazgatótól megtudjuk: — A fiatalok eddigi mun­kájával nagyon elégedettek vagyunk. Az idén 2000 ton­na konzervet csomagolnak, örömmel látnánk ilyen diá­kokat a gyárkapun belül a szezonmunkák idején! A gye­rekek teljesítménye közel egy­millió forintos nyereséget hoz gyárunknak. A napi át­lagkeresetük 70 forint körül mozog, de akadt olyan bor­sodi diák, aki megkeresett 170-et is! Ottjártunkkor a második turnus dolgozott már Szege­den, a 03 diákból 65 lány. Jávorkúíi Judit, a tábor ve­zetője a fiatalok munkaked- véröl és jó hangulatáról szá­molt be. —i Legjellemzőbb, hogy többen megkérdezték tőlem: jövőre visszajöhetnek-e Sze­gedre dolgozni? Ezt a mun­kakedvet mi a lehető leg­jobban megbecsüljük! Alig­ha akad az országban másik gyár, ahol nem féltik a diá­koktól a gépeket, még akkor is, ha olyan megbízhatóak, mint a borsodi fiatalok. Mi pedig nem féltjük, hagyjuk őket dolgozni. Hogy szeret­nek hozzánk jönni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly négyszeres volt a túljelentkezés, idén sem lett kevesebb. így hálálják meg a megbecsülést. Péter Eszter, a sárospataki Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulója már másodszor tá­borozik Szegeden; vélemé­nye rövid, tömör: — Itt szerettem meg a munkát! Hasonlóan fogalmaz isko­latársnője, Major Ilona is. Az ő brigádja a munkaver­seny várható első helyezett­je. Műszakonként 60 bála konzerv csomagolása a nor­májuk. Ottjártunk előtti na­pon 69 bálát, korábban pe­dig már 78 bálát is teljesí­tettek. Nevetve mondja a „brigadéros”: — Természetesen ez zsebre is megy, mivel amit 50 fo­rinton felül keresünk, min­ket illet! Fiataljaink munkájukat néhány idősebb dolgozó fel­ügyeletével és segítségével végzik. Kovács Györgyné 1965 óta a gyár dolgozója: — Minden évben találko­zók a diákokkal. Már vár­tam őket az idén is, mun­katársaimmal köszöntő plaká­tot is készítettünk nekik.... hogy érezzék a megbecsü­lést. A borsodiak közül so­kan a visszajárok közé tar­toznak. Példa erre, hogy To­kajból a már érettségi bi­zonyítvánnyal rendelkező fi­úk is jöttek, hogy együtt lehessenek egy rövid időre Szegeden, ahol jól érezték magukat korábban is! V. I. A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár (KST) a dolgozók önkéntes egyesülése azzal a céllal, hogy tagjai saját szer­vezetük útján gyűjthessék megtakarításaikat és belőlük a KST a tagoknak kölcsönt nyújthasson. A KST-nek tag­jai lehetnek a munkahely dolgozói és közvetlen hozzá­tartozóik. A tagok a belé­péskor vállalják, hogy ha­vonta, rendszeresen, megha­tározott betétösszeget helyez­nek el a KST-be. A KST a betétet évi 3 százalékos ka­mattal együtt a befizetési időszak végén egy összegben fizeti vissza. Érdemes megjegyezni: ha a betét tulajdonosa a befizetési időszak végén összegyűjtött pénzét nem használja fel, hanem azt takarékbetétben helyezi el, már hat hónap el­teltével az egy évre lekötött betétek után járó 5 százalé­kos kamatot kapja. A KST a tagoknak kölcsö­nöket nyújt. Kölcsön leg­alább háromhavi tagság után folyósítható. A tagoknak ál­talában havi alapkeresetük ötven százaléka erejéig nyújtható kölcsön. Ennél na­gyobb kölcsön is adható. A kölcsön összege azonban nem haladhatja meg a tag által vállalt teljes befizetési köte­lezettség kétszeresét. i

Next

/
Thumbnails
Contents