Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
1982. augusztus 3., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kártérítés fagyíaltmérgezésért Emlékezetes az a tömeges fagyta ltmérgezés, ami kél évvel ezelőtt Nagyorosziban történt. A Börzsönyvidéki Egyesült Áfésznek a községben levő Drégely-vár elnevezésű vendéglőjében szalmonellával fertőzött fagylaltot árusítottak, aminek következtében 86-an kórházba kerültek. A szövetkezetei a SZOT az ápolási költségek — csaknem 150 ezer forint — megfizetésére kötelezte. Az áfésznek vagyonbiztosítási szerződése volt az Állami Biztosítóval, amelytől az ösz- szeg visszafizetését kérte, majd amikor megtagadták, a biztosító Nógrád megyei igazgatósága ellen pert indított. Az alperes azzal érvelt, hogy csak azt a kárt köteles megtéríteni. ami balesetből eredő személyi sérülés vagy tárgyrongálódás folytán keletkezik. A fagylaltmérgezés azonban nem ebbe a kategóriába tartozik. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely az Állami Biztosítót a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint nem vitás, hogy a kárt az áíész által készített termék okozta. Ettől függetlenül azonban a hirtelen föllépett ételmérgezés balesetből eredő személy sér ülésnek minősül, amiért — a biztosítási szerződés alapján — a kártérítési felelősség fennáll. Exsógorok háborúja Páratlan értékű cseppköveket rejtenek a barlangok Készül a dokumentáció Egy szerelő húsz éve lakik sógora kétszintes családi Házának egyik lakásában. Felesége elhunyta után később újra megnősült, és az asszony, a háztulajdonos tiltakozása ellenére odaköltözött. Ezek után a tulajdonos pert indított ellenük, amelyben kérte a oi- róságot: volt sógorát és második feleségét — mint rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználókat — kötelezze távozásra. Keresetét azzal indokolta. hogy a szerelő a rokoni kapcsolatra tekintettel, mint családtag lakott a lakásban, de ezt a szívességi használatot a haláleset után megvonta tőle. A szerelő viszont arra hivatkozott, hogy lakáscsere révén, mint bérlő költözött sógora házának egyik lakásába. Az alsófokú bíróságok a házaspárt a lakás elhagyására kötelezték, azzal, hogy a férfinak legalább komfort nélküli lakást kell biztosítani, felesége elhelyezéséről azonban saját maga köteles gondoskodni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéleteket hatályon kívül helyezte. a keresete* elutasította, és a háztulajt' ezer forint perköltség izetésére kötelezte. — Az ítéletek törvénysértők — hangzik a határozat. — A szerelő bemutatta a húsz éve kötött csereszerződést, amelyből világosan kitűnik, .hogy tanácsi bérlakásban lakott. és a csere révén — időközben elhunyt feleségével együtt — a háztulajdonos sógora hozzájárulásával, mint bérlő költözött a lakásba. Ezen az okirati bizonyítékon kívül azt is igazolta, hogy mindig bérleti díjat fizetett. Ha a rokoni kapcsolatra tekintettel ennek összegét méltányosan állapították meg, ennek a közöttük levő jogviszony szempontjából jelentősége nincs. Az érvényes bérlet alapján a szerelő második feleségét befogadhatta a lakásába. Hogyan kell tárolni az almát? Egy megyei szövetkezeti vállalattal kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján az egyik megyei kereskedelmi vállalat — egy termelőszövetkezet útján ■— 38 vagon jonatánalmát szállított. Az almaszüretkor a szövetkezeti vállalat megbízottja a tsz-ben tartózkodott, és megállapította, hogy a termés 82 százaléka különleges, illetve első osztályú, a fennmaradó pedig harmadosztályú minőségű; az árut kifogás nélkül átvette, majd hűtőházba szállíttatta. Amikor később az almát kivették, hogy eladják, kiderült: csaknem 26 százaléka megromlott. Emiatt a szövetkezeti vállalat a kereskedelmi vállalat ellen 988 ezer forint kártérítés fizetésére pert indított; az pedig ugyanilyen összeg erejéig a tsz ellen lépett fel. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. — A szövetkezeti vállalat még valószínűsíteni sem tudta. hogy a tárolási veszteséget a kereskedelmi vállalat, illetve a tsz okozta — hangzik az ítélet. — Szakértői vélemény szerint számos tényező befolyásolja, hogy az almát meddig lehet tárolni. Attól is függ, milyen a fajtája, minősége, érettségi foka, a szedéstől a betárolásig eltelt idő, továbbá a tárolás időtartama, termelési technológiája stb. A szövetkezeti vállalat a szerződéskötéskor nem közölte, hogy az almát igen hosszú ideig kívánja tárolni, holott erre gondolnia kellett volna. A szakértő szerint a jonatánalmát május közepéig csak veszteségek árán lehet tárolni. Tudnia kellett azt is, hogy az októberben szüretelt alma általában már a fán túlérett lehet, és emiatt hosszabb tárolásra nem alkalmas. A szövetkezeti vállalat októberben szüretelt jonatánalmát vett át. A szakértő arra is rámutatott, hogy veszteség nélkül, tartósan csupán az az alma tárolható, amely a szedéstől számított 24 órán belül tárolóba kerül. Az ebben az ügyben szereplő gyümölcsöt azonban csak a szedés után 8—9 nappal szállították hűtőházba; ezenkívül az első és harmadosztályú almát nem válogatták szét, és hosszabb eltevésre emiatt sem volt alkalmas. Végül a hűtőházi naplóból a megyei élelmiszeréi vegyvizsgáló intézet megállapította: a hőmérsékleti adatok a rossz tárolást bizonyítják. Mindezek miatt a kereset alaptalan. Hajdú Endre Ké?zínívÉszeli világhét, 1982 A Nemzetközi Képzőművészeti Szövetség kezdeményezésére ebben az évben szeptember 27. és október 3. között rendezik meg a képző- művészeti világhét eseményeit. A magyarországi megnyitó ezúttal Csepelen, a Munkásotthonban lesz. A központi gondolat: „Művészek a társadalomért”. Ennek jegyében kerül sor a megnyitót követően harminc mai magyar művész csoportos kiállítására. Kerámiaművészetünk elismerését, az utóbbi évtizedekben kivívott rangját jelzi, hogy idén Magyarországon tartja közgyűlését a nemzetközi kerámia-akadémia. A genfi székhelyű szervezet legfontosabb feladatának a modern kerámiaművészet támogatását és népszerűsítését tartja. A központi programokon kívül természetesen számtalan más kiállítás és rendezvény gazdagítja a világhét hazai eseménynaplárátenzkés a kariam Leletmentő ásatás az Esztramoson Haldoklásában is szép hegy az Esztramos. Fenti, szaggatott tere vörös-fehér hatású, sejlenek hajdan volt ívének vonalai, értékes, magába rejtett mélységeivel. Huszonhét régész, geológus, természetvédő dolgozhat pár napja a bánya területén, ahol egyhónapos leletmentő ásatás kezdődött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Felügyelősége, a miskolci Herman Ottó Múzeum, valamint a Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület tagjainak részvételével. — Konkrét célunk, hogy leletmentést, szakmai feldolgozást, adatrögzítést és egyéb geológiai szaktevékenységet végezzünk három barlangban — tájékoztatott Lén árt László, a Nehézipari Műszaki Egyetem földtani tanszékének tanára. — Méréseink, vizsgálataink eredményeit — amelyeket budapesti, kazincbarcikai, miskolci barlangkutatók, valamint a bánya segítségével készítünk — a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakanyagaiban szeretnénk közzétenni, a Kordos—Já- nossy-féle esztramosi őslénytani anyagok mellett Kevés ennek a még mindig páratlan értékű, barlangokkal teli hegynek a feltárt szakirodalma. A barlangkutatók karszthidro- lógiai, barlangi-geodéziai, geológiai, morfológiai vizsgálatokat végeznek, valamint bontásos barlangkutatást. Készülnek a térképek, a fotódokumentációk. A szakemberek májusban már két hétvégén. hirdettek meg nyílt kutatótúrát, ahol barlangi térképezést, külszíni geológiai méréseket, bontásos munkát, „kürtőlei mászásos” vizsgálatokat folytattak nyíregyházi, kazincbarcikai, várpalotai, budapesti, miskolci barlangászok. Elkészült és beadták az országos fórumnak a hasznosítási előtervüket, amelynek célja a még megmaradt barlangok megmentése, kiépítése lenne. Iskolák, intézmények előtt meg lehetne nyitni az egyes barlangokat, turistaközpontot kialakítani a környező községekben, megakadályozni a barlangok kirablását, megmenteni a páratlan értékű cseppköveket, ásványokat... Az elmúlt évben egy barlangi feltárásnál cserepek is előkerültek, a további kutatások során pedig egy vas-zabla. Idén a Herman Ottó Múzeum régészének. Simán Katalinnak a vezetésével kezdődött ásatás a területen, aki elmondta: — Vaskori, kyjaticei-kultúra nyomait keressük, régészeti leletmentéssel és geológiai felmérésekkel. A komplex kutatásban földmintákat is veszünk, amely aztán földtani, állattani elemzésre kerül. Ez alatta néhány ásatási nap alatt cserépdarabokat találtunk, legértékesebb leletünk egy bronzkés, ami arra utal, hogy két korszakban is lakhatták a barlangot. A telephely megtalálására a további feltárások során a barlang belső részén lehet remény. Az egyhónapos leletmentés első hete természetvédelmi tábor is. A feltáráson társadalmi munkában dolgoznak. (Uöpöczi—fojtán) Mit kell Mi a KSI-krőí? Borsodi fiatalok Szegeden — Az idén 25. alkalommal hívták nyári munkára az ország diákjait az építőtáborok szervezői. Az építőtábor minden évben új gondokat és feladatokat ad a szervezőknek és üzemeltetőknek egyaránt, ezért támogatásuk minden állami és társadalmi szervezet számára kötelező nyári program — mondotta Novákné Halász Anna, a Szegedi városi KISZ-bizottság első titkára, amikor meglátogattuk a Szegedi Konzervgyárban dolgozó fiatalokat, majd így folytatta: — Ezért is természetes, hogy Csongrád megye vezetői évről évre felkeresik a helyi táborokat, tapasztalatokat gyűjtenek a későbbi tervezéshez. Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára a hagyományokról beszél: — Csongrád megyében 1974-ben még csak két építőtábor működött. Tavaly már hét helyre toboroztunk fiatalokat a megyében, s az idén újabb három tábor kapcsolódott be a nyári munkába. Így ezrek töltik a nyarat, annak egy részét népgazdaságunk számára hasznos munkával megyénkben. A gazdaságosság, a kulturált táborélel, a tartalmas Szabad idő fogalmai sokat jelentenek ezeknek a fiataloknak. így a Szegedi Konzervgyárba évek óta visszatérnek a Borsod megyei diákok. A helyszínen Rósa László igazgatótól megtudjuk: — A fiatalok eddigi munkájával nagyon elégedettek vagyunk. Az idén 2000 tonna konzervet csomagolnak, örömmel látnánk ilyen diákokat a gyárkapun belül a szezonmunkák idején! A gyerekek teljesítménye közel egymillió forintos nyereséget hoz gyárunknak. A napi átlagkeresetük 70 forint körül mozog, de akadt olyan borsodi diák, aki megkeresett 170-et is! Ottjártunkkor a második turnus dolgozott már Szegeden, a 03 diákból 65 lány. Jávorkúíi Judit, a tábor vezetője a fiatalok munkaked- véröl és jó hangulatáról számolt be. —i Legjellemzőbb, hogy többen megkérdezték tőlem: jövőre visszajöhetnek-e Szegedre dolgozni? Ezt a munkakedvet mi a lehető legjobban megbecsüljük! Aligha akad az országban másik gyár, ahol nem féltik a diákoktól a gépeket, még akkor is, ha olyan megbízhatóak, mint a borsodi fiatalok. Mi pedig nem féltjük, hagyjuk őket dolgozni. Hogy szeretnek hozzánk jönni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly négyszeres volt a túljelentkezés, idén sem lett kevesebb. így hálálják meg a megbecsülést. Péter Eszter, a sárospataki Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulója már másodszor táborozik Szegeden; véleménye rövid, tömör: — Itt szerettem meg a munkát! Hasonlóan fogalmaz iskolatársnője, Major Ilona is. Az ő brigádja a munkaverseny várható első helyezettje. Műszakonként 60 bála konzerv csomagolása a normájuk. Ottjártunk előtti napon 69 bálát, korábban pedig már 78 bálát is teljesítettek. Nevetve mondja a „brigadéros”: — Természetesen ez zsebre is megy, mivel amit 50 forinton felül keresünk, minket illet! Fiataljaink munkájukat néhány idősebb dolgozó felügyeletével és segítségével végzik. Kovács Györgyné 1965 óta a gyár dolgozója: — Minden évben találkozók a diákokkal. Már vártam őket az idén is, munkatársaimmal köszöntő plakátot is készítettünk nekik.... hogy érezzék a megbecsülést. A borsodiak közül sokan a visszajárok közé tartoznak. Példa erre, hogy Tokajból a már érettségi bizonyítvánnyal rendelkező fiúk is jöttek, hogy együtt lehessenek egy rövid időre Szegeden, ahol jól érezték magukat korábban is! V. I. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár (KST) a dolgozók önkéntes egyesülése azzal a céllal, hogy tagjai saját szervezetük útján gyűjthessék megtakarításaikat és belőlük a KST a tagoknak kölcsönt nyújthasson. A KST-nek tagjai lehetnek a munkahely dolgozói és közvetlen hozzátartozóik. A tagok a belépéskor vállalják, hogy havonta, rendszeresen, meghatározott betétösszeget helyeznek el a KST-be. A KST a betétet évi 3 százalékos kamattal együtt a befizetési időszak végén egy összegben fizeti vissza. Érdemes megjegyezni: ha a betét tulajdonosa a befizetési időszak végén összegyűjtött pénzét nem használja fel, hanem azt takarékbetétben helyezi el, már hat hónap elteltével az egy évre lekötött betétek után járó 5 százalékos kamatot kapja. A KST a tagoknak kölcsönöket nyújt. Kölcsön legalább háromhavi tagság után folyósítható. A tagoknak általában havi alapkeresetük ötven százaléka erejéig nyújtható kölcsön. Ennél nagyobb kölcsön is adható. A kölcsön összege azonban nem haladhatja meg a tag által vállalt teljes befizetési kötelezettség kétszeresét. i
