Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

1932. július 13., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 intöll a Lcgfeisili Bíróság Első a lakók nyugalma T Az egyik városban levő társasház pincéje egy áíész tulajdona. A pincét a szö­vetkezet egy ideig borraktár­nak használta, később boro­zót akart nyitni a helyiség­ben. A nyugalmukat téltő lakók tiltakoztak a terv el­len és az IKV nem is járult hozzá. Ezek után a vállalat ellen az áfész pert indított. Keresetében kérte, hogy a pincében saját költségén bo­rozót létesíthessen! s ennek engedélyezésére kötelezzék az IKV-t. Az ügybe a lakók is beavatkoztak és szintén kér­ték a kereset elutasítását. A megyei bíróság az áüész álláspontját fogadta el, és az­zal az indoklással, hogy a szövetkezetnek nagyobb ár­bevételt kell elérnie, a ke­resetnek helyt adott. Ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül he- i iyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára kötelezte. Iránymutatást is adott, hogy a lakástulajdonosok törvé­nyes érdekeit és a gazdál­kodás érdekeit egyaránt ve­gye figyelembe A megismételt eljárásban a megyei bíróság az iránymu­tatásnak mindenben eleget tett, helyszíni szemlét is tar­tott és a per adatainak mér­legelése alapján az áfész ke­resetét elutasította. A szö­vetkezet fellebbezett, de a Legfelsőbb Bíróság az ítéle­tet jogerőre emelte. A döntés indokolása sze­rint a borozó létesítése olyan átalakításokkal járna, ami a lakók nyugalmát nagymér­tékben zavarná. Ezenkívül az épület elsősorban lakóház és a szövetkezet kérésének tel­jesítése a lakók jogos érde­keit sértené. Hibás volt a vetőmag r Egy vállalat az egyik me­zőgazdasági termelőszövetke­zettel kötött bizományi szer­ződésben nagy mennyiségű ve­tőmag szállítására kötelezte magát. A vállalatnak beszer­zési gondjai voltak, de sike­rült neki fémzárral el nem látott vetőmagot szereznie, amit megküldött. Az elvetett mag azonban nehezen csírá­zott. A tsz kérésére szántó­földi szemlét tartottak, s en­nek eredménye alapján a szövetkezet a vállalat ellen kártérítési pert indított. Eb­ben arra hivatkozott, hogy az elmaradt termés hasznától elesett, ezért ennek megfize­tését kéri. A kihallgatott szakértők szerint fémlemezzel el nem látott vetőmagot tilos forga­lomba hozni, bár előfordul­hat, hogy ennek a csírázó­képessége is megfelelő. Eb­ben az ügyben azonban a szántóföldi szemlék megálla­pítása szerint a mag már az átadáskor hibás volt. Az ügy­ben végső fokon döntő Leg­felsőbb Bíróság a vállalatot 75 százalékos kártérítés fize­tésére kötelezte. Az ítélet indokolása sze­rint a Polgári Törvénykönyv értelmében a vállalatot, mint bizományost, a hibás teljesí­tésért szavatossági és kárté­rítési kötelezettség terheli. Nem fogadható el az a vé­dekezése, hogy a vetőmag megfelelő volt, mert ennek ellenkezőjét a szakértők megállapították. Ugyanez volt a véleménye a bírósági szakértőnek is. Viszont a tsz a kár egy részét viselni tar­tozik, mert tudta, fémzáro- lallan vetőmagot vásárolt és azt is tudnia kellett, hogy azt nem szabad elvetni. Ezért a vállalatnak csak a kár 75 százalékát kell megtérítenie. Nyár a Skála raktárában Mit találnak ilyenkor, a nyár kövepén a boltvezetők a Skála szirmabesenyöi raktár­házában, mit tudnak vásárol­ni a vegyesboltok, szaküzle­tek polcaira? A heivenmillió forintos készlet nagy része olyan áru, amit nap mint nap keres­nek a vevők, amiből nincs évek óta hiány, legfeljebb a választék ingadozó, a ke­reslettől és a gyártó vállala­tok igyekezetétől függően. Ilyenkor nyáritíőben, ami­kor az építkezők szerelvé­nyeket. az ereszcsatornát, a radiátort, a bojlert keresik, a Skála raktárában is ezek után a cikkek után érdek­lődnek. Csőrögzítők és ra­diátortámaszok között válo­gatnak a kis üzletek veze­tői, hogy csökkentsék az anyag- és felszereléshiányt a környező falvakban. Bármilyen jelentős készlet­tel kezdte a nyarat a Skála raktára, elfogyott és jelenleg a hiánycikkeit listáján van a locsolótömlő, amiből mázsa­szám fogyott. A vártnál jó­val nagyobb volt a kereslet. Ez mondható el a hazai hű­tőgépekről is. Igaz, van he­lyettük a legkülönbözőbb tí­pusú importgépekből. Mint ahogy a kiskereske­delmi vállalatok, a raktárház is megrendezte — a boltok számára — az árengedmé­nyes vásárt A Skála szir­mabesenyöi áruraktárában még javában tart a nyári vá­sár, és ezalatt az elmúlt he­tekben jelentős mennyiségű szezonjellegű cikket adtak el. Felkészültek már az őszre is. Megérkeztek a hordók és szőlőprések, szőlődarálók. Ezeket a boltok azzal a ked­vezménnyel vásárolhatják meg, hogy ősszel fizetnek ér­te. A korai beszerzésre azért határozták el magukat, mert az elmúlt években előfordult már, hogy szüret után gon­dot okozott a gazdag termés tárolása, kevés volt a hordó. Másrészt egyre többen kap­csolódnak be a szőlőterme­lésbe a megyében, és így a szüreti munkákhoz szükséges felszerelések iránt évek óta növekszik a kereslet gy év után az „ötnaposról” (Folytatás az 1. oldalról) ezer foglalkoztatottja' közül mintegy 90 ezer dolgozót érintett a rövidített munka­hét bevezetése. Az állam­igazgatás és igazságszolgál­tatás területén dolgozók kö­rében 19112. február 1-től ve­zették be az ötnapos mun­kahetet, az oktatási ágazat­ban pedig — kísérleti jel­leggel — öt intézménynél vezették be az 1991—82-es tanévben az ötnapos tanítá­si hetet, amelyet 1902 szep­temberétől általánossá tesz­nek minden oktatási intéz­ménynél. Az áttérés tapasztalatait a termelő vállalatok nagy több­sége már értékelte, amely azt bizonyítja, hogy az új munkarend bevezetése nem okozott fennakadást a ter­melésben — néhány kivétel­től eltekintve —, nem rom­lott a vállalatok gazdasági helyzete. Nem változott alap­vetően a kereskedelem la­kosságellátó tevékenysége sem, a hálózati egységek nyitvatartási ideje lényegé­ben nem csökkent. A szom­bati nyitvatartási idő csök­kentésével párhuzamosan növekedett a pénteki nyit- vatartás ideje. Ezért érthető módon nagy a zsúfoltság a pénteki napokon, különösen az élelmiszerüzletekben. Szombat déltől viszont csök­kent a boltok forgalma. Fel­merült az a javaslat, misze­rint a szombati nyitvatar­tási tovább szűköítik, a hét közbeni! pedig meghosszab­bítják egy bizonyos napon. Könnyítve ezzel a hét végi bevásárlásokon, amelyeket a tapasztalatok szerint, már csütörtökön és pénteken el­végeznek a háziasszonyok. Szólni kell azoknak a prob­lémájáról, akik a kereske­delemben dolgoznak. Konk­rétan a gyermekintézmények nyitvatartási idejére, a pos­tai befizetés rendszerére, az utazási időre és az áruszál­lításra vonatkoznak, amelye­ket a területi koordináció eredményeképpen lényegé­ben már megoldottak Mis­kolcon az elmúlt időszak­ban. Nem mondható el ugyan­ez a tömegközlekedésről. A járművek zsúfoltak, csúcs- időszakban számtalan bosz- szúságot okoznak a nagykö­zönségnek. Legtöbben az 1- es, a 101-es, a 12-es és a 8- as autóbusz vonalán, regge­lenként és délutánonként ki­alakuló zsúfoltságot kifogá­solják. A feszültség ellensú­lyozására a Minisztertanács a kiemelt nagyvárosokban kötelezővé tette a lépcsőze­tes munkakezdés bevezeté­sét, de a rendelet meglehe­tősen későn született meg. A vállalatok munkarendjüket már korábban kialakították. Arra is van határozat, hogy a vállalatok vezetői a mun­kaidő meghatározása során egyeztető tárgyalásokat foly­tassanak a közlekedési vál­lalatok képviselőivel. Ám ezt a legtöbb vállalat elmulasz­totta. Miskolcon mindössze 14 vállalat illetékesei érté­kezett ez ügyben a közleke­dési vállalat vezetőivel. Hol­ott a vállalat készen áll a menetidő rugalmas megvál­toztatására. Ezt igazolja a MÁV és a Volán menet­rendjéhez való igazodás is, amelyet 32 ezer aktív kere­ső és mintegy 8 ezer tanuló érdekében tettek. A lakosság anyagi szolgál­tatásainak területén a ko­rábbi évekhez képest nem történt lényeges változás. A Gelka televízió javító-szolgá­latnál a szabndidönapot — az adásokkíü összhangban — hétfői napra tették át. Meg­oldott a Patyolat, a fodrá­szat, a TIGÁZ és az áfész szolgáltatási tevékenysége is. A személyi szolgáltatást biz­tosító posta, OTP, biztosító és a tanácsok, a hétvége­ken is a lakosság ren­delkezésére állhak, sőt ügyeleti szolgálatokat is szerveztek. Az egészségügyi intézmények egységesen ez év elején tértek át az ötnapos munkahétre. A kórházakban betegfelvételi részleget, mun­kacsoportot szerveztek, ame­lyek az ügyeleti időszakban a belosztályokon működnek. Miskolcon szombaton dél­előtt is van rendelőintézeti szakrendelés ott, ahol ezt a forgalom indokolja. A kis­forgalmú szakrendelések be­tegeit a kórházi osztályok ambulanciái látják el. A vá­rosban két felnőtt és egy központi gyermekorvosi ügye­leti szolgálat működik. En­nek zsúfoltságát a gyógy­szertárak ügyeletes nyitva­tartási rendiével együtt szá­mos esetben kifogásolták, amelyen jó lenne mielőbb változtatni. A bölcsődei ellátás terüle­tén a várakozással ellentét­ben kedvezőek a tapasztala­tok. Az ötnapos munkahét bevezetésének elején négy bölcsőde volt: nyitva, ma már egy sem. Nincs rá igény. A művelődésügyben szeptember 1-től válik álta­lánossá a rövidített munka­hét bevezetése. Kíváncsian várjuk, milyen eredmény­nyel? ... Monos Márta SZIT-testattval kliüdin Beszállásra várva. Útrakészen a SZOT-iidiilöhajók Az idén 18 ezren üdülhetnek A 18 ezer külföldi be­utalóból 10 ezer darab ha­jóüdülésre érvényes, május­tól—október végéig tartó 6 napos turnusokban. A pozso­nyi hajóút egyik állomása a szlovák főváros, a prog­ramban szerepel egy egész napos autóbusz-kirádulás is, Pöstyénfürdőre. A má­sik igen kedvelt hajóút: Bratislava—Wien; 1 napos pozsonyi és 3 napos bécsi tartózkodással. Az Al-Du­nára visz a harmadik út: Űj vidék—Belgrad—Kazán­szoros érintésével. Az Or­sóvá alatt levő. közös ju- goszláv—román zsilip meg­tekintése is szerepel a programban. A hajóutakon kívül a legtöbben — csaknem 3 ez­ren — a szomszédos Cseh­szlovákiába utazhatnak: az Alacsony- és a Magas-Tát- rába, a gyógyvizéről ismert Marianska-Lazneba, a mor­vaországbeli — gyógyüdü­lőként nyilvántartott — Luhacovicéba, valamint Prágába. A Szovjetunió szebbnél szebb tájaira 2 ezren jut­hatnak el. A Fekete-tenger melletti üdüléseken kívül igen népszerűek az. öt vá­ros — Kijev—Minszk—Le- ningrád—Tallinn—Moszkva — utak is AZ NDK-ba 1300-an kap­hatnak beutalót. Két hetet tölthetnek a Keleti-tenger mellett Rügen-szigeten, a Berlinhez közeli tóvidéken: Buckovban, szász—svájci ré­szen: Hohnsteinben, a thü- ringiai Tabarzban és télen Oberhofban. Kisebb létszámban ve­hetnek részt a vendégek jugoszláviai, romániai és bulgáriai tengerparti nya­raláson. valamint a len­gyelországi üdülésen a Beszkidek egyik legszebb klimatikus gyógyhelyén, Krynicán. Ausztria festői szépségű hegyvidéki üdülői 1500 be­utaltat fogadnak 10 napos turnusokban. Hétszázan ugyancsak 10 napon át Itália szépségei­vel ismerkedhetnek meg: Róma—Firenze—Rimini— Velence útvonalon. A Szovjetunióba vala­mennyi üdülésnél és a há­romféle hajóútra csak any- nyi a házaspári 'egy. mint a kétágyas szobák szama így kizárólagosan csak a házaspári beutalóval ren­delkezőket tudja a csooort vezető együttesen qlhelvez- ni. A többi üdülésben nincs korlátozva a kétágyas szo­bák igénybevétele. Bányai János A Thüringiába utazók felkeresik Wartburg várát is A vállalatok, intézmé­nyek, gyárak dolgozói, il­letve a szakszervezeti ta­gok általában ismerik a belföldi SZOT üdültetés rendszerét Kevésbé köztu­dottak azonban a külföldi beutalási lehetőségek. A ja­nuártól érvényes új üdülé­si szabályzat alapján min- \ den szakszervezeti tag az alapszervezetében csak 3 évenként igényelhet külföl­di beutalót, beleértve a ha­jóüdültetést is. Az igényeket nehéz ki­elégíteni, mivel sokkal több a jelentkező, mint a be­utaló. A kiválasztásnál a szakszervezeti bizottságok­nak körültekintően kell el­járniuk. Szociális, vagy egészségügyi indok nem jö­het számításba, mint a bel­földi üdülésnél. Az 'elbírá­lás alapja a hosszabb időn át végzett kiemelkedő gaz­dasági vagy közösségi mun­ka. Tehát jutalomnak szá­mít, épp ezért helytelenül járnak el ott, ahol már a 2—3 éves tagsággal rendel­kezők is kapnak külföldi beutalót., mivel mások hosz- szú esztendők óta várnak erre. Évenként csak annyi szakszervezeti tag kaphat külföldi SZOT-beutalót, mint ahányan a fogadó or­szágokból hazánkba érkez­nek. A létszámot, az útvo­nalakat és a szolgáltatáso­kat az évenként kötött meg­állapodások tartalmazzák. Idén a tavalyival azono­san 18 ezren üdülhetnek SZOT-beutalóval külföldön, a jegyeket mintegy 8 ezer alapszervezet között kell elosztani. így nem jut évente mindenhová külföl­di beutaló. Az idén 11 országba, 32 útvonalra küldhetők el a szakszervezeti tagok: Ausztriába, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Finnor­szágba, Jugoszláviába, Lengyelországba, Mongóliá­ba, NDK-ba, Olaszország­ba és a Szovjetunióba. A finn és a mongol utat mindössze csak hatvanan vehetik igénybe. Az ár az időtartamtól, az országtól, az úttípustól és az utazás módjától függ. A szocialis­ta országokba érvényes két­hetes beutalók ára általá­ban 3000—4000 forint. A 6 napos pozsonyi hajóút 1100 forintba kerül, de a leg­drágább 10 napos olaszor­szági repülős út is csak 720Ó forint költségű — köl­tőpénz nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents