Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG « 1982. július 13., kedd X. Kodály- szemináriuni A képernyő előtt Mundial-végjáték és mások... Pontosan egy hónappal ezelőtt, június 13-án kezdődött meg Spanyolországban a labdarúgó-világbajnokság. S kez­dődött el itthon, Magyarországon is a tévé képernyőjén a nagy „Mundial-sorozat”. A televíziós főműsoridőben min­den kétséget kizáróan ez ültette a legtöbb nézőt a képer­nyők elé. Nem volt e példátlanul hosszú és összezsúfolt so­rozat minden „előadása” azonos színvonalú. Volt kifejezet­ten unalmas és vérlázítóan „megrendezett”; voltak drámai ihletésűek, meg végkiíejletúek; és voltak szép számban kö­zépszerűek, ahogyan például egy színpadi-színészi játékra mondjuk azt: „korrekten oldotta meg feladatát”. Apropó, színház ... Hallottam egy külföldről származta­tott híradást, miszerint több színház volt kénytelen becsuk­ni (pontosabban ki nem nyitni) kapuit a nagy játéksorozat közben. Hiába ... Az itt-most-velünk-bennünk is megtörté­nő, a percekkel születő játékelőadáson való közvetlen vagy közvetett részvétel lehetősége nagy konkurrenciát jelent! Hogy nálunk, Magyarországon hasonló ok miatt maradt vol­na el színházi előadás — arról nem értesültünk. (S ha már idáig elkalandoztunk: az elmúlt hét tévémű­sora kínált színházat is: két ismétlést — az egyik közel há­rom-, a másik több, mint hatéves —, meg egyet a József Attila Színházból, felvételről. Sokszor lehet hallani és ol­vasni arról, hogy a televízió színházi, közvetítései nagy hi­ányt pótolnak, százezrekhez juttatják el a színházat. Ez igaz. És igaz a másik vélekedés is, miszerint ezek a közve­títések nem pótolhatják a személyes élményt. Ehhez azt ten­ném hozzá: a televízió saját lehetőségeit is csökkenti, ami­kor lemond az élőben közvetítésről. Legalábbis csökkentette azokat, ezzel meg a jelenlét illúzióját a nézőben.) A Mundial-sorozat „előadásait” élőben láttuk, a jelenlevő közönség „meghosszabbításaként”. (Egyes híradások szerint 1 müliárdnál többen.) Mint ismeretes, a mi csapatunk csak az „expozícióban” volt érdekelt. A saját maguk által írt sze­rep szerint, az első felvonás végén számukra végleg legör­dült a függöny. Mi, nézők és szurkolók ennek ellenére sem „vettük a kalapunkat”, nem fordítottunk hátat a további já­téknak, sőt, egyre nagyobb érdeklődéssel és együttéléssel vettünk — mert vehettünk — benne részt. Az elmúlt hét Mundial-végjátéka nem csupán a képernyő eiőtt adott lca- tartikus élményt, napi véleménycseréinket is meghatározta, állásfoglalásra inspirált; ha úgy tetszik, „értékorientált” ... Voltak persze „szünnapok” is. Például kedden és szerdán. Ezt kihasználva egy — két „félidős” — szovjet tévéfilmet, az Osztrovszkij-műből készült Férfiszépséget tűzte műsorá­ra a televízió. Lehet, hogy azoknak akartak „kedveskedni” vele, akik morgolódtak a sok meccsközvetítés miatt — le­het, de ez aligha kárpótolta őket. Inkább arra volt jó, hogy a Mundial-megszállottaknak legyen idejük egy nagy játék- élmény után (brazil—olasz) helyet készíteni egy másik nagy játékélmény számára (francia—NSZK). Hasonló sors jutott a magyar komédiának — Irány Caracas! —, meg a csütör­töki és pénteki főidős szórakoztató műsoroknak. (Érdekes: a Szeszélyes évszakokat mindig „élősítik”, így a felvételen jelenlevő közönség reakciója a gyenge poénokat is közepes­ként „adja tovább” nekünk. Ld.: még fentebb a színházi élőben közvetítés hiányát.) Az elmúlt hét televíziós műsorait tehát — a maradandó- ság jegyeit nézve — a Mundial-közvetítések uralták. Ez adott témát az utcán és közlekedési eszközökön, munkahelyen és vendéglátóhelyen. Miről beszéltünk még? Lehetne mind­ezek után „különösnek” mondani, ami éppenséggel termé­szetes: a Francia Köztársaság elnökének látogatásáról és tárgyalásairól készített tévés beszámolók, meg a Panoráma című külpolitikai műsor (a Nixon-nyilatkozattal és az egyip­tomi „kérdéskörútról” hozott tudósítással) adott beszédté­mát a nézőknek. (És bizonyára emlékezni fogunk a 80 éves Pertini, olasz államfőre is, ahogyan örült a labdarúgócsapat győzelmének.) Egyszóval erősíthettük reményünket ismét azzal, amit a fentebbi híradásokban minden felelős megnyi- latkozótól abban a szellemben hallottunk: „Mi a béke olda­lán állunk” ... Mert élni szeretnénk ... ... élni békében, hogy négy év múltán majd annak örül­hessünk: a futballpályán is az ember győzött a gépek fölött és a szellem „jutott tovább” az erőszak ellenében... Ténagy József Kamilla után a fekeleribizii Örményország „Vatikánja” Az időszámításunk után 301-ben államvallássá lett örmény-grigoriánus keresz­ténység „Vatikánja” Ecs- miadzin a Bibliából híres Ararát völgyében, Szovjet- örményországban található. A turizmus e központját történelmi-kulturális mű­emlék várossá nyilvánítot­ták. Kétezer éves műemlé­keinek száma meghaladja a hetvenet, de nevezetessé­gei közé tartozik még Ke- let-örményország első nyomdája, s az a papi sze­minárium, ahol a XIX. szá­zadi tudományos és kul­turális élet számos kiemel­kedő képviselője végezte tanulmányait. A város már időszámí­tásunk elején jelentős stra­tégiai hely volt. Az ötödik század híres történetírója, Movszesz Horenaci részle­tesen beszámol arról, hogy a második században Va- gars örmény király ide tet­te át székhelyét és a ke­reszténység felvétele után, itt állították föl az egy­házfő — a kathalikosz — trónját egy pogány oltár Ecsmiadzin, az örmény-grigoriánus egyház fővárosa helyén épített székesegy­házban. A világhírű jereváni Ma- tenadarán alapjait az ecs- miadzini egyházi levéltár fektette le. Ez az egyedül­álló kézirat- és kódexgyűj­temény ma nemcsak mú­zeum és archívum, hanem tudományos kutatóintézet Az örmény-grigoriánus egyház fővárosának lakos­sága a szovjet hatalom évei alatt megtízszereződött, to­vábbi fejlesztésénél azon­ban az építészek ezután sem hagyják figyelmen kí­vül a műemlékvédelmet és a felbecsülhetetlen értékű építészeti emlékek restau­rálását. Oroszul, intenzíven Újdonságok a Móra Kiadónál T Az idén is gazdag kamil­latermést takarítottak be a borsodi rétekről, tisztásokról. A már régóta kialakult vi­rágszedő eszközökkel, mód­szerekkel rendkívül hatéko­nyan „fésülik” össze a kamil­lát azokon a dél-borsodi te­rületeken, ahol ez a növény megyénkben a leggyakrab­ban előfordul. A tíz-tizenöt vason nyit kitevő termést szárítás után különböző nagyságú csomagokban érté­kesítik a hazai és külföldi piacokon, a gyógyszertárak­ban, szakboltokban. Szabó Sándor, az Erdei Termék Vállalat miskolci üzemének vezetője elmondta, hogy más években június végén, július elején már ma­guk mögött tudtak egy-egy gazdag gombaszezont. Az idén pedig még csak muta­tóban is alig volt finom er­dei gomba. Most már legfel­jebb a2 ősztől remélhetnek jó vargányatermést. Az őszi gombák egyébként általában féregrnentesebbek és ízlése­sebbek a tavasziaknál. Amíg az idei tavaszon, nyárelőn hiába várták a gombát, most a jelentős fe- keteribizli termés betakarí­tására készülődnek. Ebből a gyümölcsből az utóbbi évek­ben egyre többet termeszte­nek, így évente 4—5 vagon­nal vásárolhat fel az Érdéi Termék Vállalat a megyében, Az idén a termésbecslés alapján, még ennél is kedve­zőbb felvásárlási eredmé­nyekre lehet számítani. Három-, illetve négyhetes intenzív orosz nyelvtanfo­lyam ért véget az MSZBT Gorkij Nyelviskolája Borsod megyei tagozatának szerve­zésében. Szőke Józsefeié, a tagozat vezetője elmondta: nemcsak a megyéből, de a szomszédos Hevesből is szép számmal voltak résztvevőik. összesen egyébként három­százan kapták meg az inten­zív tanfolyam elvégzéséről a bizonyítványt. Az érdeklődés — mint azt Szőke József né elmondta — igen nagy volt. Elsősorban és döntően általános iskolai tanulók vettek részt a fog­lalkozásokon — a résztvevők 30 százaléka középiskolás, 20 A Móra Kiadónál negyed­szer jelent meg Nemes Nagy Ágnestől a Mit látunk az ut­cán? Szecskő Tamás rajzai­val. Mikulás a kenguruk szi­getén a címe Márkus István mesegyűjteményének, mely­ben új történetek mellett né­hány ismert, ám kissé meg­másított mesét találhatunk — a toiyton köbei;otyogó kis­lány, Prücsi kívánságai sze­rint módosul helyenként a cselekmény. A képek Hege­dűs István munkái. Vonalak, formák követése, megrajzolása mellett a ki­csi—nagy, egyforma—külön­böző és más hasonló fogal­makkal segít megismerkedni Éva Vancurová a Szemfüles Domokos című könyvben. Ez folytatása, kiegészítője a ta­valy ugyancsak tőle megje­lent Most légy okos, Domo­kosnak. Az Antanténusz címmel Gereblyés László által válo­gatott tréfás versek és mon- dókák gyűjteménye ötödik kiadásban jelent meg, Bálint Endre rajzaival. Réz Adám remek fordítá­sában élvezhetjük a Két ka­kas címmel összegyűjtött uk­rán népdalokat és meséket. Világgá mentem a címe Nagy Katalin jellegzetesen gyereknyelven írt meséjének. Hősét, „Tűrhető” Lajost az írónő más műveiből már is­merhetik kis olvasói. Lajos százaléka pedig felnőtt dol­gozó volt — ami azt is bi­zonyítja, hogy a szülőle kö­rében nő az orosz nyelv ta­nulásának presztízse, de az iskolai nyelvtanárok is szí­vesen szerveznek hallgatókajt a nyelviskola tanfolyamaira. (A budapestin kívül egyéb­ként csak Miskolcon szer­veznek nyári intenzív tanfo­lyamot, másütt általában tá­borokban tanítják a nyelvet a vakációban.) A tapasztala­tok szerint, ugyanis a részt­vevők eredményesebben bir­kóznak meg az iskolai ezúttal megsértődik és világ­gá megy — előbb azonban összehívja a lakógyűlést, majd mégis inkább itthon marad. (Már tudok olvasni sorozat.) A többi sorozatban is je­lentek meg új olvasnivalók. Így a Pöttyös könyvek kö­zött ötödik kiadásban Szabó Magda , regénye, az Álarcos­bál, Würtz Adám rajzaival. A Kozmosz fantasztikus könyvek között kettőskönyv látott napvilágot: Kasztovsz- ky Béla: Kétszemélyes világ és Kaszás István: A felde­rítő című írása. Az ifjúsági regények so­rában különösen megkapó a kis Manuelito története. Édesanyja nagyon szomorú, gyakran énekel a titokzatps piros kopivevirágról. mellet itt nálunk nem találhat. A kisfiú tölkerekedik. hogy megkeresse, és különböző csodálatos kalandokat átélve jut el hazájába, Chilébe, ahonnan azonban a kopive- virágnak csak a magját — a reményt — tudja elhozni — a hazánkban élő chilei grafi­kus, Amaya Clunes megin- dítóan szép meséjében. Cí­me: A piros kopivevirág. S említsünk két közelebbi témájút is: Andris egyedül töiti a délutánjait, szülei csak telefonon hívják fel munkahelyükről. A klslegény pedig rájön, hogy a telefon se­anyaggal, lényegesen jobb a beszédkészségük is. Ebben egyébként az iskolaitól alap­vetően eltérő tematika és módszer segíti a hallgatókat, nem szólva arról, hogy a csoportfoglalkozások döntő többségét olyanok vezetik, akik anyanyelvként beszélik az oroszt. A moszkvai Pus­kin Intézetből 3 nyelvtanár dolgozott az intenzív tanfo­lyamon az idén, s a megyé­ben élő orosz anyanyelvűek közül tizenketten kapcsolód­tak be a munkába. gítségéve! nagyszerű csínyeket lehet véghezvinni, alkalmas az ismerkedésre, sőt, barát szerzésére is. Katkó István története, A telefonpapa ha­marosan tévéfilmen is látha­tó lesz. A kötetet Würtz Adám rajzai kísérik. A legharcedzettebb tanár is • meglepődik, ha az addig tökéletes fegyelműnek aligha mondható hatodikosok egy­szerre a lehető legudvaria­sabban viselkednek vele és egymással. Mi lehet az oka, és egyáltalán mire való ez a természetellenes magatartás — erről szól Peter Brock sok humorral megírt regénye. Az ifjúság versszeretetét is több kötet, ápolja. Köztük régen hiányolt, sokak által várt mű jelent meg Janus Pannonius műveiből. Ötszáz éve modern költőnk — ere­detileg latin nyelven írt — verseit, leveleit legjobb mű­fordítóink tolmácsolásában olvashatjuk a Csorba Győző átal válogatott és szerkesz­tett kötetben, melyhez jegy­zeteket és jegyzetszótárt Ugrin Aranka készített. Gulyás Pál máig ható köl­tője volt a két világháború közötti időszaknak. Elsősor­ban fiatalokhoz szóló versei­ből válogatott egy csokorra valót Borbély Sándor, s 6 írta a költő munkásságát is­mertető utószót is, a Világi­Kétszáz hazai és külföldi ének- és zenetanár részvé­telével hétfőn megkezdte munkáját Kecskeméten, a X. nemzetközi Kodály-szeminá- rium. A hagyományos nyári zenei rendezvénysorozat rang­ját jelzi, hogy a mostanira is a világ minden tájáról, összesen huszonkét országból érkeztek hallgatók. Az ideit még vonzóbbá tette a Ko- dály-centenárium; a szemi­náriumon a neves zenetudós és pedagógus életútja, mun­kássága önálló foglalkozás­ként szerepel, a bemutató ta­nításokon pedig a nevéhez fűződő ének-zenei nevelési koncepcióval ismerkedhetnek a szakemberek. , Az ünnepélyes megnyitó­ra este az Erkel Ferenc Mű­velődési Központban került sor, ahol Erdei Péter, a Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója köszöntöt­te a résztvevőket, majd Tóth Dezső művelődési miniszter- helyettes méltatta a tized­szer megrendezett Kodály- szeminárium jelentőségét. A hat-tizenöt fős csopor­tokban egyébként igen nagy gondot fordítottak a fordítás gyakorláséra — életkortól és nyelvismereti foktól függoen persze —, a nyelvtan gya­korlására, s az országisme­retre, amelynek segítségével a hallgatók jobban megis­merhetik a Szovjetunió né­peinek életét. S igen sok já­tékkal, énekkel is megismer­kedtek. A fakultatív progra­mokon pedig — ahol ugyan­csak az orosz nyelv haszná­lata volt a kötelező — az intenzív tanfolyam hallgatói megismerkedtek Miskolc és a környék történetével, neve- zetességedveL <cs. a.) tó álom címmel megjelent kötethez. Tandori Dezső az otthon tartott madarai — zöldikék, verebek — és a jól ismert mackók társaságában, róluk, s talán egy kicsit velük irta élet, halál, valóság, képzelet, véletlen és szükségszerű ha­táráról tudósító könyvét. Cí­me: Ne lőjj az ülő madár­ra! Az olvasmányos ismeret- terjesztésnek más hasznos munkája is jelent meg a Móránál. A nagy népszerű­ségre jellemző, hogy már 11. kiadásban kellett kibocsátani az Ablak—Zsiráf című gyer­meklexikont. Sigfried Poller igazi, kis­kamaszoknak való ismeret- terjesztő könyvet írt a leg­különbözőbb anyagok, esz­közök előállításáról. Miből készül, hogyan készül? cím­mel. A Duna-kanyar talán leg­szebb tájának volt elhivatott festője Szőnyi István. A Nyár Zebegényben című kötetben Tóbiás Áron — a művész lá­nyának emlékei alapján — mutatja be a környezetet, a festőt és családját. Sok szép felvétel és -jó minőségű kép­reprodukció egészíti ki az írást. Szürke Bagolyról kevesen tudják, hogy álnév, „tulajdo­nosa” skót. igazi neve Archie Bplaney. Legismertebb mű­ve. a kitűnő természettudo­mányos felkészültségről >s tanúskodó Kél kicsi hód most harmadik kiadásban a Delfin-könyvek sorában je­lent meg. A Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat Skoda MP 20-1 típusú emelőkosaras gépjármű szabad kapacitással rendelkezik A jármű 20 méter magasságig és nehezen hozzá­férhető helyen végzendő munkák elvégzésére al­kalmas. Az időigényes állványozás, a kézi és gépi úton működtetett létrák és egyéb berendezések helyettesíthetők. üzemeltetési díj: 707 Ft/üó -J- 12,50 Ft/km. Igényelhető: Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat szállítási üzeménél Múcsonyi út 1. szám ügyintéző: Sztupák József Telefon: 10-322 t

Next

/
Thumbnails
Contents