Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. júríus 9., péntek Képzőművészeti levél Ma este a képernyőn: A színdinamika Budapesttel Bescbig Böngészés új Corvina-könyvekben . építészetünk új törekvéseiben A közelmúltban zajlott le Budapesten a II. nemzetközi színdinamikai ' konferencia több mint száz hazai és kül­földi résztvevővel. Előadást tartott többek között R. G. W. Hunt professzor, a Szín­dinamikai Társaság, az AIC elnöke is. Szorgalmazta, hogy a színdinamikai elvek helyes alkalmazásával lendítsük elő­re a környezetkultúra ügyét az egész világon. E fontos konferenciát az ügy méltó apostola, Nemcsics Antal vezetésével magyar szakemberek rendezték meg, s a nemzetközi megbeszélés alkalmából színdinamikai ki­állítás nyílt a Műcsarnokban, a Budapest kiállítóterem­ben és az Országos Pedagó­giai Intézetben. A XX. év­folyamába lépett Koloriszti- kai Értesítő, valamint a Ma­gyar Urbanisztikai ü ársaság folyamatosan loglalkozik színdinamikai kérdésekkel el­méletben, de főleg gyakor­latban; úgy, hogy városaink színrendje a természeti adottságok mellett a színek fogalmazása, szerkesztése alapján alakul. Különösen Budapestnek vannak e téren hagyományai már a század- fordulótól. Érdekesség pél­dául a közlekedésben, ahol már a név is jelzi: szürke taxi áll az utasok rendelke­zésére, zöld HÉV-szerelvé- nyek, fekete vonatok, fehér hajók, sárga villamosok, kék buszok, piros trolik szállítják az embersokaságot évtizedek óta a fővárosban, s ez a nagyvonalú színelosztás ma­ga a rend, az optimális szín- diriamika. A szürke gellért­hegyi sziklák pontos fokozó- folytatása az ezüstszürke Er- zsébet-híd és a Parlament, mely mintegy összefoglalja a Duna-part színvilágát. A Rá­kóczi út pasztelltónusú újjá- festésével megkönnyítették és frissítették a belváros szürke súlyát. A lakótelepi formák mono­tóniáján színekkel segítenek tervezőink, így a kispesti, pesterzsébeti, csepeli, békás- megyeri lakótelepek színdi­namikája lendít az egyhan­gúságon, karaktert ad az épülettömböknek. Rendkívül fontos városaink egyedi színrendje. Sikeres Kalocsa ötlete, ahogy eny­hén sárga gabonaraktárával fogadja az érkezőt, majd az üdvözlő tábla környékét muskátlikkal élénkíti. Ha­sonlóan szellemes Szentend­re köszöntése, már messzi­A zempléni táj nyári ide­genforgalma szempontjából jelentős művészeti rendezvé­nyek színhelye ez idén Sá­toraljaújhely, ahol a legré­gibb műemlék épület, a XIII. század végén emelt egykori pálos kolostor és a vele egybeépült XIV. száza­di kora gótikus templom res­taurálása utón gyönyörű dísz­udvart alakítottak ki, amely kitűnő akusztikája és pom­pás adottsága révén kiváló­an -alkalmas nyári hangver­senyek, irodalmi estek ren­dezésére. ről látszik az Építéstudomá­nyi Intézet püspöklila tömb­je, színnel kíván a város minden jót az érkező ven­dégnek, átutazónak. A színdinamika minden or­szág egyik lehetősége. Finn­országban a zöld erdők mel­lett mindenütt fehér szegé­lyű rozsdavörös házak inte­getnek, ez a finn táj szín­ben kifejezett harmóniája, Görögországban a kék égre, tengerre fehér házak allite- rálnak, ez a meghatározó színegyüttes. Nálunk a zöld és a kék dominál, ehhez il­leszkednek a városok szürke házsorai. Ezen belül akad jellegzetesség elég. Váro­sainkra az is jellemző, hogy a főszínek aprózásaiban va­lamennyi árnyalat érzékelhe­tő az évszakok vonulásától függően. A kert- és parkmű­vészet jóvoltából színes or­szág a miénk, s az új házak sokrétűbb színvilága is hoz­zájárul a tér színesedéséhez. Ismert színembléma a rá­kospalotai lila iskola, a zala­egerszegi csipkeház üdítő ko- loritja, a kéken, vörösen vil­lanó Dunaújváros, a fehér Szekszárd, a tulipános dí­szekkel érvelő Paks; minden város építi, teremti a maga különös színdinamikáját. Szeged és Százhalombatta es­te — Algyő és az olajfino­mítók lényeivel — úgy tün­dökölnek, mint horgonyzó ha­jók ünnepi díszvilágításban. A pályaudvarok is színben lelik meg egyéniségüket; a Keleti pályaudvar sárga, a Nyugati kék, a Déli és a szolnoki fehér, a hatvani szürkésbarna, a ceglédi tég­lavörös. A budapesti IT. színdina­mikai konferencián magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák, német, angol, francia, svéd, norvég, svájci, görög, olasz, indiai, belga előadók ele­mezték a színkombinációk alapelveit, a színharmónia környezetépítő lehetőségeit, a színes kömyezettervezés mód­szereit, a szín és szimmetria szerepét, a történelmi vá­rosmagok színezésének prob­lémáit, a szinegyüttesek ér­tékelését az építészetben és az irodalomban egyaránt. A színdinamikai elvek helyes alkalmazása humanizálja a teret, hozzájárul a jó és emberi közérzethez, s örven­detes, hogy építészetünk a gyakorlatban használja az elmélet kutatási eredményeit. L. M. estek Éjiieiylien A városi tanács művelő­désügyi osztálya, a művelő­déin központ és a hajdani kolostoi'épületben működő Kossuth Lajos Kollégium ve­zetősége él is a lehetőséggel, s az idei programot már meg is kezdték egy hang­versenyműsorral. Folytatás­ként július 14-én este fél 7 órakor zenés irodalmi estet rendeznek Bitskey Tibor színművész közreműködésé­vel. Az ezt követő későbbi zenés est vendége Bessenyei Ferenc színművész lesz.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------, G aradna í Ezekben a napokban is sok kiránduló kíváncsi a bükki Garadnára. A képen látható házban - tábla is őrzi emlékét - élt, dolgozott sok könyv szerzője, a természetkutató Vásárhelyi István. Itt vannak a pisztrángos tavak is, melyek különösen a hétvégeken vonzzák a látogatókat. \ A Lánchidat tartja legin­kább Budapest jelképének és vele kezdi meg a főváros bemutatását Száraz György, aki Szabóky Zsolttal közösen alkotta meg a Corvina gon­dozásában most forgalomba került Budapest című szöve­ges-fényképes vallomást a városról. Vallomást és is­mertetet, útikalauzt és múlt­idézést. A Hidat — így, nagybetűvel! — választja jel­képnek, „amely a mi sze­münkben mindörökre a Hid marad: társadalmi különbsé­geken és idők múlásán át­ívelő, soha meg nem unt csoda; országok és országré­szek hídja, ipar, kereskede­lem, műveltség hídja, három testvérváros — Pest, Buda, Óbuda egybe forrasztó ja”. Mintegy ajánlásként ez ol­vasható a könyv címlapján: „A város nemcsak utcák és terek összessége: legendák­ból, slágerekből, viccekből, egykori hétköznapok, ünne­pek és katasztrófák emlékei­ből, színekből és illatokból is áll”. Így akarják ezt érzékel­tetni Száraz György leírásai és Szabóky Zsolt művészi fo­tói, a város jó ismerőjének is olyan szépségeket feltár­va, ami mellett talán napon­ta érzéketlenül megy el. Igen szép kiállítású, tartalmas al­bum. Hazánknak egy másik vidékét kínálja megismerésre a művészfotó eszközeivel Schopper Tibor albuma, az Őrség. A kötet ajánlása: „Eb­ben a könyvben egy sajátos, már eltűnőben levő világot igyekeztem bemutatni: ho­gyan éltek az emberséget kö­vetelő nehéz természeti kör­nyezetben, szigorú törvénye­ikkel és szigorú szokásaikkal az őrségi emberek”. A fotók, a szűkszavú képmagyaráza­tok, Csernuss Mariann és Szikszai Edit rövid írásai ezt a bemutatást segítik. A Cor­vina most megjelentetett harmadik könyve már mesz- szi tájra visz: Az indiai mű­vészet évezredei című albu­mot Horváth Vera írta, Gink Károly fotói teszik teljessé. A könyv tulajdonképpen a két éve megjelent azonos cí­mű mű második, változatlan kiadása. A viszonylag gyors újabb kiadás arra utal: er­re a könyvre van igény. A Művészetről — gyerme­keknek sorozatban Wolfgang Hütt kötetét adta most köz­re a kiadó Angyalok, szár­nyak, rakéták címmel, bemu­tatva az ember ősi vágyá­nak, a repülésnek a művészi képzeletben történt jelentke­zését a mítoszoktól Leonardo repülővázlatalr) át az újkori repülésig. A kötetet 38 il­lusztráció színesíti. A művészmonográfiák kö­zött a Corvina műterem so­rozatban most jelent meg Mezei Ottó monográfiája Szilvitzky Margit textilmű­vészről és Aradi Nóra mun­kája Makrisz Ziziről. A Mű­veszet kiskönyvtára sorozat újabb darabja Rúzsa György Feofan Gre/cet, a középkori orosz művészet egyik legje­lentősebb, görög származású mesterét bemutató kismonog­ráfiája. A bizánci kulturális hagyományokra támaszkodó, ám új környezetében azt meg is haladó művész novgorodi és moszkvai működését kí­séri nyomon a kötet, amelyet hat színes és 43 fekete-fe­hér kép illusztrál. A művé­szet világa sorozat legújabb albuma Donatellát mutatja be Hannelore Sachs tanul­mányával, a XV. századi mű­vész 28 műve elemző, több fotóval illusztrált bemutatá­sával. Végül, de nem utolsó­sorban meg kell említeni az új kiadványok között Wil­helm Fraenger nagyszabású, közel ötszáz oldalas, 157 mű­melléklettel és igen sok szö­veg közti Illusztrációval gaz­dag kötetét Hyeronimus Boschról, az egyetemes mű­vészettörténetnek — a XV— XVI. század fordulóján élt és működött — egyik leg- hivatottabb léstőjéről. A szerző csaknem egész mun­kásságát Bosch életművének: szentelte. Cikkeiben, köny­veiben értelmezi műveit és értelmezését megkísérli té­nyekkel is alátámasztani, munkáiból összefüggő kép rajzolódik fel Boßch művé­szetéről. A Corvina kötete Fraenger minden lényeges megjelent és hagyatékában megmaradt tanulmányát köz­readja. (b) Nyugdíjasok klubja Régi vágya teljesült az edelényi, idősebb emberek­nek: a kastély egyik részé­ben, mintegy 70 négyzetmé­ternyi helyiségben a szakma­közi bizottság szervezésében és az SZMT anyagi támoga­tósával kialakították a nyug­díjasok klubját A helyiséget szép búto­rokkal berendezték, televí­zió, sakk, kártyaasztalok és más szórakozási lehetőségeit várják az idősebb embereket minden szakmából, teli át gyakorlatilag a nagyközség valamennyi nyugdíjasát A klubot július 12-én adják át. A jövő falanszter-társo- ® dalmába helyezett törté­net főhőse Daniel Bonton kutatásszervező, akit a bíróság mániákus kapcsolatteremtési ki- sérletei, telefonálgatásai — mint a társadalmat zavaró tevékeny­ség — miatt tízévi fegyházbün- tetésre ítél. A börtönévek alatt módja van végiggondolni éleiét, kapcsolatait, de minden keserű felismerés ellenére erősödik benne az érzés, hogy nem sza­bad egyedül maradni. A tévé­játék a pécsi körzeti stúdióban készült, írta Jósfay György, ren­dezte Babiczky László, szerepeit pécsi színészek alakítják. Ké­pünkön Kovács Dénes és Dobos Kati a darabban. A játék a má sodik műsorban látható 21.40- től. • Lehet inni! ünnepség a községben egy hétköznap délután, amikor már sokan hazatértek a dél­előtti műszakból a közeli üzemekből. Aki úgy szokta meg, hogy tiszteletének kül­sőségekben is formát ad, az bizony zakóban, nyakkendő­ben, fehér ingesen érkezik. Megtelnek a széksorok a ta­nácsház különtermében, a be­szélgetők is diszkrétebbre, suttogóbbra fogják hangju­kat. A település életében fontos eseményről beszél mértéktar­tóan az ünnepség szónoka, példás pallérozottsággal és rövidséggel. Az összecsapódó tenyerek tapsa az értő hall­gatóság véleménye. ' Mint mindig, ha valamit teremt egy közösség, kijár a köszö­nő. elismerő szó a munká­ban, szervezésben élenjárók­nak. Hétköznap lévén, a nagy hőségben félig megnyitott ablakokon át beszűrődik az utca zaja, gépek, járművek motorzúgása. Az ünnepen nincs is itt mindenki, de azt a település valamennyi la­kója érzi, hogy ez a nap azért kiemelkedik a hétköz­napok sokaságából. Az át­adás gyarapodás, öröm és a község lakói, vezetői örö­mükben szívesen osztoznak a vendégekkel. Erre az öröm­re poharat lehet emelni. A kínálásra nagyon várni sem kel), a tanács elnöke készsé­gesen tölt: „igyunk, vizet I”. Forró nyár van, megizzadt az ing az ünneplőkön, akik most szívesen fogadják a po­hár falát párásító, hideg ivó­vizet, amit most már az új vizmű szolgáltat. (nagy) Júl'us 9-től 16-ig „Út a kényelemhez” BUBIV bútorkiállitás és -vásár a BORSOD DOMUS Lakberendezési Áruházban (Miskolc, Nagyváihy utca 2.) A kiállítás időtartama alatt minden 15 000 Ft feletti BUBIV bútorvásárláskor sorsjegyet adunk. Nyeremény: 22 000 Ft-os hollóházi vadász étkészlet BORSOD/

Next

/
Thumbnails
Contents