Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
T982. július 6., kedd ÉSZAK -MAGY ARORSZAC S a Beszélgetés Herendi Rezső vezérigazgató-helyettessel A magyar vaskohászat távlati fejlesztéséről szóló koncepció szerint az ország nemesacél-szükségletét a Lenin Kohászati Műveknek kell biztosítania. Ennek feltétele: kombinált technológiával üzemelő acélmű létesítése oxigénes konverterrel, az ehhez szükséges oxigéngyárral, korszerű elelctrokemencével, üstmetallurgiai berendezéssel, hagyományos kokillaöntéssel és folyamatos öntőművel. A berendezések irányítását számítógépes rendszer végzi. Az új acélmű évente mintegy ,920 ezer tonna, a legszigorúbb minőségi követelményeket is kielégítő acél gyártását teszi lehetővé. Voltaképpen ez a gondolatsor indította el Diósgyőrött a több mint 200 esztendős gyárban azt a beruházást, amely 10 milliárd forintos költséggel 1978 januárjában kezdődött, és amely hamarosan befejeződik. Azóta nemcsak Miskolcon és Borsodban, hanem országszerte is sok szó esett a kombinált acélmű építéséről. Az ott folyó munka a maga nemében kiagyszerű tapasztalatokat hozott, és példaképül lehet állítani a korszerű beruházási ■tevékenységet illetően. A tapasztalatokról, a soron következő feladatokról beszélgettünk Herendi Rezsővel, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgató-helyettesével. — Az a makett, amelyet mintegy 4 esztendővel ezelőtt elhelyeztünk a tanácsteremben, lassan a valóságban is (Jjpstet ölt. Gyakorlatilag az első üzembe helyezési szakaszban a konverterüzem és az üstmetallurgiai berendelések határidőre elkészültek, ,a második szakaszban a folyamatos öntőműnél mintegy S hónapos előny van. Az eiektroacélmű és a számítógépközpont ez év szeptemberében kerül üzembe helyezésre, így a termelőberendezések és a kiszolgáló létesítmények az eredetileg meghatározott befejezési időponthoz képest 3 hónappal hamarabb valósulnak meg. Ügy érezzük, nincs akadálya annak, hogy az előirányzott költségen belül maradva, a beruházás befejeztével megkezdhetjük az üzemszerű termelést. — Milyen tapasztalatok vannak az első ütem üzembe helyezésével kapcsolatosan? — Az eddig termelésbe állított berendezések gyakorlatilag teljesítik a beruházási programban előírt követelményeket. Napjainkig folyamatosan növekvő adagszám- gyártással csaknem 600 ezer tonna konverter acélt állítottunk elő, programszerűen, jó minőségben. Az üstmetallurgiai berendezéseken 60 ezer tonna acél finomítását végeztük el. A folyamatos öntőműben pedig több mint 27 ezer tonna bugát termeltünk. A berendezéseken dolgozók szakmailag, műszakilag felkészültek, feladatukat jól megoldják. Olyan tapasztalataink is vannak, hogy a dolgozók kiválasztása, képzése és továbbképzése megfelelő színvonalon történt. Munkájukat szeretik, magas fokú felelősségtudattal rendelkeznek. Hozzátehetem még azt is, hogy a beruházás befejeztével mód nyílik az élőmunka- felhasználás jelentős csökkentésére, az üzemidő-kihasználás növelésére, a termékszerkezet korszerűsítésére, elsősorban a minőségi acélgyártás irányában. Bízunk abban is, hogy jelentős eredményeket tudunk elérni az energiafelhasználásban, a fajlagos kihozatali mutatóink javításában. Ha ezek párosulnak egy, a mainál kedvezőbb piaci helyzettel — amiben feltétlenül bízunk —, garantálhatjuk az előállított acélolt, a termelés gazdaságosságát. — Visszatérve a beruházásra, számos újszerűség jellemezte e nagy munkát... — Az általános tapasztalatok mellett sajátos helyzetek is voltak és ma is vannak az acélmű építésénél. A leglényegesebb talán a rövid határidő, a megvalósítandó létesítmények újszerűsége, a rendkívül szűkös építési terület, a feszes költségelőirányzat, valamint az, hogy az építésben mintegy 50 intézmény és vállalat vett részt. Együttműködésükkel csaknem félmillió köbméter földet kellett megmozgatni, miközben beépítettünk több mint 180 ezer köbméter betont, 23 ezer tonna acélszerkezetet, 20 ezer tonnányi gépet és 580 kilométer hosszú, különböző átmérőjű kábelt. Ezek a számok csupán vázolják a munka nagyságát, de nem tükrözik annak bonyolultságát. Hozzátehetem még: a világszínvonalon álló új termelőkapacitások létrehozásán kívül, jelentős változások következtek be a vállalat infrastruktúrájában, hiszen felépült a csaknem 30 ezer négyzetméter alapterületű csarnok, új utakat, energia- és anyagszállító vezetékeket készítettünk, megépült egy 450 férőhelyes munkás- szálló, és kétezer személy részére építettünk szociális és munkakörülményeket javító létesítményeket. Meg kell említenem, hogy e hatalmas munkát rendkívüli módon segítette a város és a megye pártvezetése, valamint az a szocialista együttműködési szerződés, amelyet több kivitelezővel kötöttünk. — Most befejezéshez közeledik a gyár történetében is egyedülálló hatalmas beruházás. Miközben őszintén örülnek a sikeres munkának, máris az üzemeléssel kapcsolatos feladatokra gondolnak. — Mint korábban említettem. szeretnénk határidő előtt és költségkereten belül befejezni a beruházást. Sokoldalúan elemeztünk mindent. Erre volt lehetőség, hiszen 150 bizottság és 11 miniszteri, illetve miniszterhelyettesi szemle „vonult végig” az építkezésen, Most az a célunk, hogy a kombinált acélmű üzembe helyezése és termelése méltó folytatása legyen a példás beruházásnak, mert a beruházás eddig cél volt, de most, hogy elkészül a nagy mű, eszköz lesz abban, hogy jobb és gazdaságosabb munkát végezhessünk. Eszköze lesz nemcsak a diósgyőri, hanem. a magyar kohászat újjászületésének, az élvonalban maradásnak, a gyárban dolgozó 17 ezer ember boldogulásának. Mi nagyon becsüljük a 100 éves Siemens— Martin-acélgyártást Diósgyőrött, büszkék vagyunk a hagyományokra, tiszteljük azokat, de ez egy kicsit a múlt, mert a jelen és a jövő a számítógépes programozás, az automatizált gyártás, a tudományos igényű mechanizmusok alkalmazása, a véletlenszerűség kizárása, a tudatosság és az igényesség. Az új acélműben alkalmazott korszerű folyamatszabályozás hozzájárulhat a 800-féle minőségi igény és tulajdonság kielégítéséhez. Ügy vélem: a beruházáson folyó munkának az lesz méltó folytatása, ha a mű úgy dolgozik üzembe helyezésének napjától, mint ahogy épült. Hatékonyan, eredményesen, korszerűen. Paulovits Ágoston A Tokaji Háziipari Szövetkezetben évente 16—17 millió forint értékű árut termelnek és értékesítenek. A termelés 80— 85 százaléka kerül exportra, köztük a Szovjetunióba, Franciaországba, Hollandiába, az NSZK-ba és Finnországba. Különösen keresettek a fonott kerti bútorok, amelyeket a nyugat-európai országokba szállítanak. Különböző típusú asztalok, székek és fotelok készülnek fűzfavesszőből Három és fél évtized a mezőgazdaság szolgálatában Antal Simon kitüntetése Tegnap délután Mezőkövesden, a városi-járási párt- bizottság székhazában bensőséges ünnepség keretében dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrendet Antal Simon é Ívtársnak, a szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz nyugállományba vonult elnökének, a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezeti mozgalomban eltöltött három és fél évtizedes eredményes munkájáért. A kitüntetés átadásánál jelen volt Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Dajka Balázs, a MÉM főosztályvezetője és Juhász Péter, a Mezőkövesdi városi-járási Pártbizottság első titkára. Antal Simon nycácgyer- mekes szentistváni szegényparaszt család legfiatalabb tagjaként született. A felszabadulás előtt a káptalani uradalomban, mint gazdasági cseléd, majd később kubikosként dolgozott. A háború, a katonaság, a hadifogság után 1948 novemberében dímü újonnan földhöz .juttatott, H társával együtt megszervezte Szent- istvánon a IH-as típusú Béke termelőszövetkezeti csoportot. Ezt követően pártiskolára került. Részt vett a termel ős aöVétkezeti mozgalom szervezésébe« az akkortájt megalakult me- íógazdaságai igazgatóság. majd később a megyei tanács mezőgazdasági osztálya dolgozójaként. 1954-ben visszakerült szűkebb pátriájába, a mezőkövesdi járásba, ahol a járási tanácson másfél évtizeden át dolgozott. Mezőgazdasági elnökhelyettesként szervezte, irányította a mezőgazdasági termelést, az újraszerveződő, erősödő termelőszövetkezeti mozgalmat. Időközben mezőgazdasági szakképesítést szerzett, s elvégezte a tanácsakadémiát is. 1970-ben hazahívták szülőfalujába, Szentist- váora. Attól kezdve, idén tavasszal történt nyugállományba vonulásáig az elnöki funkcióit töltötte be. Vezetése alatt a szövetkezet a megye egyik legeredményesebb mezőgazdasági nagyüzemévé nőtte ki magát, s öt alkalommal kapta meg a MßM legmagasabb kitüntetését, a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Antal Simon mindennapos munkájától elválaszthatatlan volt a közéleti tevékenység is. A párt megyei és járási testületéinek tagjaként ugyancsak példamutató, eredményes munkát végzett. A tegnapi ünnepségen, a kitüntetés átadása után az ünnepelt meghatódva mondott köszönetét a magas elismerésért, s egyben ígéretet tett, hogy nyugdíjasként is — tapasztalatait átadva —- ugyanolyan töretlen lendülettel, szívvel vállalja a mezőgazdaság, a közélet feladatait, mint azt eddig, aktív dolgozóként vállalta. E|y asszony a szegi ériőiizemből A kilencgyennekes család, amelybe született, meghatározta Lukács Istvánné sorsát. A család, beleértve a rokonságot, mindig is Szegiben élt. A szülők korán elhaltak, a gyerekeknek mielőbb kereset után kellett nézniük ... — Így történt, hogy huszonkilenc évvel ezelőtt az Országos Ere- es Asvanybár- nyák Hegyaljai Művének szegi üzemebe jöttem dolgozni — emlékezik vissza Lu- lcácsné. — Akkor már két bátyám az üzemben dolgozott, bejártaim hozzájuk, majd tizenhat éves koromban vállaltam először munkát. A laboratóriumba jöttem, azóta is itt dolgozom. Akkor bizony — majd’ harminc évvel ezelőtt — meg nagyon jó dolgunk volt. A munka, amit végeznünk kellett, nekünk, laboránsoknak, mindig fizikai tevékenységnek számított. Ma, lehet, hogy hihetetlen, mégis nehezebb a feladatunk, mint egykor. Régen a malmos, alti két segéddel dolgozott, óránként hozta be nekünk a mintát, amelyet elemeznünk kellett. Mi. asz- szonyok,- alig-alig ismertük az üzemet, hiszen helybe hozták számunkra a munkát, nemigen mentünk ki a termelőhelyekre. Ma a malmosok segéd nélkül dolgoznak, s így idejük sincs arra, hogy a mintákkal félóránként beszaladgáljanak a laboratóriumba. Mi magunk megyünk értük. Bőrünkön érezzük a borzongást, ami elfog mindannyiszor az ott dolgozók munkája láttán. Tudjuk kimerülőben van a szegi bánya — korszerűsítésre nem számíthatunk. Nagvon nehéz körülmények között, mégis szívesen végzik feladatukat az emberek. — A laboránsok is három műszakra járnak, Hogyan egyeztethető ez össze a családi élettel? — A férjemmel, aló szintén az ásványbányánál dolgozik, két gyermeket neveltünk fel. A fiunk most, egy hónapja katona, a kislányunk tizennégy éves. A férjem gépész- mérnök, a mádi központban dolgozik. Nagyszerű segítőtárs — ismeri az üzem gondjait, családi konfliktus a munka miatt soha nem volt. Sajnáljuk, hogy a gyerekeink közül egyik sem akarja a mi hivatásunkat választani. — Az eltelt harminc év során jó néhány újdonság indult útjára a szegi laboratóriumból. — Túlzás laboratóriumnak nevezni a helyet, ahol dolgozunk. Minket csak egyszerűen mintázóknak hívnak. És tulajdonképpen igazuk is van. hiszen nekünk nincsenek olyan korszerű felszereléseink. mint a központi laboratóriumban. Ennek ellenére büszkék vagyunk arra, hogy az országnak valutát hozó termékeit gyártásában nekünk is részünk van.'Nálunk kezdődtek a „Surolit” fantázianevet viselő, háztartási sú-- rolópor kísérleti mérései is. Ez a termék ma már kapható az üzletekben. Ezek a sikerélmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy szívesen dolgozzunk, és egy emberként. aggódjunk a bánya sorsáért. Az itt dolgozó száz- egynéhány ember közül a legtöbb itt. Szegiben él. Féltjük a munkánkat,, nehezen tudnánk már újrakezdeni. Bízunk a jövőben. Szeretnénk innen nyugdíjba menni. D. H. Raktár a nagyközönségnek A Gelka közli, hogy a százhalombattai és a mono- ri raktárát a nagyközönség előtt is megnyitotta. A vásárlók több mint húszezer alkatrész közt válogathatnak. Százhalombattán, a 6- os főútvonal mellett, az Er- be-telepnél megnyílt raktárban televíziók, rádiók, lemezjátszók, magnetofonok és egyéb híradástechnikai készülékek, továbbá automata és hagyományos mosógépek, centrifugák, bojlerek, konyhai kisgépek, villanytűzhelyek, háztartási gépek javításához szükséges alkatrészeket kínálnak eladásra. A raktár hétfőtől péntekig naponta reggel 8 órától délután 2 óráig tart nyitva. A monori raktárban (címe: Monor, Kossuth Lajos utca 93.) hűtőgépekhez, -berendezésekhez árusítanak kompresszorokat, hűtő- és f ű tóa u torna ti k á k at, alkatrészeket. A raktár ugyancsak hétfőtől péntekig, naponta reggel 8 és délután 2 óra közt 411 a vásárlók rendelkezésére. A raktári árusítással kapcsolatban részletes tájékoztatást a vállalat kereskedelmi osztálya ad. Címe: Budapest; VI.. Nagymező utca 43. Telefon: 325-508, 323-723, 324-902.
