Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. július 4., vasárnap Jelenei az előadásból. Agria Játékszín ’82 Iphigeneia a Romkertben f Nyolcadszor hívja a színház barátait Egerbe az Agria Játékszín nyári előadás- sorozata. Nyolc év alatt merőben megváltozott a nyári színház arculata, tovaszáll- tak a hajdani iskoladrámákat, majd a történelmet idéző produkciók, elköltözött a színház a vár gótikus palotája előtti zárt udvarról a Líceum udvarába, csak a kamarajátéknak, vagy a mindenkori „kisebb” produkciónak tekintendő egyré- szes játékok maradtak a vár romos falain belül, részben a Tömlöcbástya kövei között, részben a Romkertben. Az idei két színházi produkció közül az egyik, az Iphígeneia a Tauruszok földjén ugyancsak a Romkertben került a közönség elé, a másik A kö- •penicki kapitány meg július 9-től 24-ig tíz alkalommal várja nézőit a Líceum udvarában. Június 30-án kezdődtek az Agria idei előadásai. Már „hagyomány”, hogy a premiert mindig lógó esőfelhők alatt tartják, de eső nélkül, s a második előadásra, július 1-én is úgy utaztunk át Miskolcról, hogy Mezőkövesdig zuhogó eső próbált visszatérésre bírni. Ám, Eger napsütéssel, illetve gyors, de ártalmatlan felhőátvonulásokkal fogadott, ideális , körülmények között nézhettük a Romkertben az Iphigeneia a Tauruszok földjén előadását, amely darab a két éve megkezdett sort kívánja folytatni: a környezethez illő görög drámák bemutatásával olyan kulturális feladatokat felvállalni és ellátni, amelyek alapvetőek a színházi ízlés és igényszint formálásában. Az Iphigeneia a Tauroszok földjén egri előadása két műre épül: alapvetően a nagy antik görög hármas egyik tagjának, Euripides nek Iphigeneia a Tauruszok között című, 2400 évvel ezelőtt született drámájára és Goethe kétszáz évvel ezelőtt született, erre a műre épült, Iphigeneia Taurisban című drámájára. Valló Páter, az Agria. Játékszín művészeti vezetője nem választotta sem Euripidest. sem Goethét, hanem az antik drámát Goethe művének felhasználásával átdolgozta és az egri színpadra alkalmazta, majd az előadást megrendezte. Részben új mű született hát, s ebben a formában Agria most tulajdonképpen nem egyszerűen reprodukált egy antik drámát, hanem bizonyos mértékig ősbemutatót hozott. A görög mitológiában kevéssé jártas nézőtől roppant figyelmet kíván ez a dráma, amely gyakorlatilag a csaIphigeneia: Ruttkai Sva. Iád!, illetve nemzetségbeli tragédiák sora miatt gyermekkorban egymástól elszakadt testvérek, iphigeneia és Orestes egymásra találását és szeretett hazájukba való visz- szatérésének az égiek által történő segítését ábrázolja. Euripidésznél á2 istenek már kevésbé igazságos lények, nem olyan mértékben az erkölcsi rend őrei, mint a másik két görög drámaírónál, sokkal inkább kiszámíthatatlan lények, s ezért jut nagyobb szerep az emberi tetteknek, a tagadhatatlan isteni segítség mellett. Pallas Athene segíti vissza hazájába a testvéreket, ám Iphigeneia állhatatossága menti meg Orestest és Püladészt. Az egri előadásban nehéz volt nyomon követni, hogy Euripidész, illetve Goethe hol váltott át Valló Péterbe, az előadás egésze azonban roppant megkapó, lenyűgöző vott,. Valló — mint nem először tette Egerben — bevonta a játékba a Romkertnek szinte minden kövét: a színészek a néző közvetlen közelében, olykor a széksorok között, játszanak de int a iá- tékból a várfalakra, a Romkert egvéb helveire is. Mozog a tér mozog pilonon, s a mozgásokból, a dialógusokból. a női kar szövegeiből kirajzolódik a történet. Mi pedig a széksorokban feszülten figyelünk. Tnhiseniéra és a körülötte láthatókra. Ipkigoneia szerepére Ruttkai Évát hívta meg az Agria Játékszín, a többi szerepet pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskola 111. éves hallgatói formálták. Ruttkai szerepformálásáról csak szu- perlativuszokban lehet szólni. Iphigeneia minden fájdalma, minden határozottsága, minden öröme a testvérével való találkozás felett tökéletesen érzékelődött alakításán. Játszott szemének rezdülésével, arcvonásaival, játszott a karjával, egész lényével élte a hatalmas, másfél órás szerepet, egyben nemcsak abszolút főszereplője, hanem — tekintettel a többiek viszonylag nagyon kevés színpadi gyakorlatára — valóságos karmestere is az előadásnak. Jóllehet. a rendező őrá építette az előadást, a főiskolások közül többnek is igen jelentős feladat jutott, amit döntő többségben nagyon jól oldottak meg. A tányok tűntek halványabbnak, a fiúk közül egy-kettőnél nehezen érthettük a szöveget, ami ilven darabnál különösen fontos lenne, két-három fiatal — például az Orestest játszó — vi. szont máris igen érett, emlékezetes alakítást nyújtott. (Kár, hogv a főiskolásokat nem szerepük szerint ismerteti a színlap, így név szerint nem tudtuk őket. méltatni.) A vállalkozás, hogy a Romkertben látható antik drámák segítsenek az ízlés nevelésében, fejlesztésében, dicséretes; — az Iphigeneia előadása jól segíti a megvalósulást. * A már említett A köpe- nicki kapitány 9-i bemutatásán kívül a napokban kezdődnek a székesegyházbeli kórus-, illetve orgonakoncertek. a Dobos cukrászdában pedig az Agria-pódium előadóestjei. Noha Miskolc nyári kulturális programja is színesedik, egri kirándulásaink megtervezésénél érdemes az Agria ’82 programjára is figyelni. Benedek Miklós Fotó: Laczó József Miskolci nyári egyelem Tudományos es társadalmi háttér A magyar gazdaság megújulását befolyásoló tényezők közül ujaDbakat jártak körül a miskolci nyári egyetem haligatoi. A pénteken és szombaton elhangzott előadások közül kettőt emelnénk ki. Pénteken délután hangzott el dr. Tamás Pál kandidátus, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos fomun- katársa előadása arról, hogy milyen szerepe van az innovációban a kutatásnak, a műszak; fejlesztésnek. (Az előadást . egyébként egy esetjáték követte, a nyári egyetem jelenlévő hallgatói, maguk kísérelték meg elméletben egy kutatóintézet átszervezését fejlesztő vállalattá. Szombaton hangzott el dr. Kádár Béla, az MTA Világ- gazdasági Kutató Intézete osztályvezetőjének előadása is Világgazdasági kihívás — magyar gazdaság címmel — dr. Nagy Aladárnak, az NME docensének előadását ismertetjük az innováció társadalmi hátteréről. A gazdasági megújulást befolyásoló tényezők sorában alighanem nagyon fontos szerepet játszik a tudományos kutatás. Részint sajátos hagyományok — a felszabadulás előtt csak néhány nagyvállalat foglalkozott kutatással, a tudományos kutatómunka jószerével csak az egyetemi tanszékek feladata volt —, részint pedig az a törekvés, hogy a kutatóintézetek szinte lefedjék a magyar gazdaságot, azt eredményezte, hogy kevesebb figyelem jutott a kutatási eredmények és a gazdasági eredményesség összekapcsolására. Most, amikor a gazdasági megújulás került előtérbe, nyilvánvalóvá vált, hogy csak egy piacközpontú, az eredményességgel is számoló tudományos kutatás szolgálhatja hatékonyabban a fejlődést. Azaz: a korábbi száz kutatóintézettel szemben a kutatást, a fejlesztést és a tervezést egy egységben . megvalósító szervezeti rendszer szolgálhatja közvetlenebbül a gazdasági megújulást. Ez a kutatás és u termelés szorosabbra fonódá- sát. közelítését eredményezheti. A gazdasági innovációban igen jelentős szerep jut a tudományos kutatásoknak. Ezt jelzi egyébként az is, hogy hosszabb távon a kutatásban foglalkoztatottak számának növekedésével számolunk. Más kérdés, hogy a tudományos eredmények beépülését a termelésbe gyorsítani szükséges, ami nemcsak a kutatási témák megválasztásában kell hogy megmutatkozzék, hanem magával vonja a kutatási rendszer változtatásának igényét is. Az eredményesség persze attól is függ — s ezt járta körül előadásában dr. Nagy Aladár —, hogy a szocialista társadalom mennyire tudja társadalmi méretekben megteremteni a feltételket magához az innovációs folyamathoz. Két igen lényeges körülményre hívta fel a figyelmet. Egyrészt: az innováció nemcsak eszközlekötéssel jár, hanem kockázattal is. Igaz, különleges haszonnal kecsegtet, de kudarcot is hozhat, amit ellensúlyozni kell a felhalmozott tartalékokkal. A racionális gazdaság viszont nem ösztönöz különleges kockázatvállalásra. Másik nagyon fontos tényező, hogy az innováció az értékek gyakori átrendeződésével jár. A társadalom oldaláról tapasztalható viszont egyfajta merevség, elzárkózás, idegenkedés a gyakori érték-átrendeződéssel szemben. Többéin evésbé ezt jelzi egyébként az is, hogy nem sikerült még elégséges mértékben mobilizálni az egyéni pénzeszközöket sem. Nemcsak arról van szó, hogy a lakossági betétállomány — amely nagyjából a magyar népgazdaság egyéves eszközigényével egyenlő — nem kapcsolódott be elégségesen a gazdasági hasznosításba. Arról is, hogy jeien- leg a Társadalmi tűrőképesség még elveti a különleges jövedelemszerzésnek ezt a módját. Érvényesül — és nemcsak az újraelosztásban — az egyenlősdi szemlélet, nem érvényesül kellőképpen az a gazdasági érdekeltség, amely a különleges teljesítményt különleges jövedelemmel kapcsolja egybe. Nem közömbös a társadalmi háttér szempontjából, hogyan alakul a képzés, az oktatás és a művelődés rendszere, az információ-rendszer, a társadalmi értékek és normák elfogadása, illetve a demokratizmus. Különösen fontos tényező az oktatási rendszer megújulása, amely ma elmarad a lehetőségeitől. Többek között azért, mert jelenlegi oktatási rendszerünk sokkal inkább, a feladat-, mintsem a problémamegoldásra ösztönöz. Különösen nagy adósságai vannak e téren felsőoktatásunknak. Igen lényeges — az innovációt befolyásoló — kérdéskörrel zárta előadását dr. Nagy Aladár. (Lényegében így mintegy folytatásként hangzott el dr. Kádár Béla előadása.) A rutinszerű újratermelés minden gazdaság pillére. Ezekhez bizonyos normák tartoznak. Csakhogy a rutinszerűség nem jelent feltétlenül középszerűséget! A magyar gazdaságot nemcsak a világgazdaság oldaláról érte kihívás. De ezért is elodázhatatlan feladat, hogy a szocialista társadalom jellemzőihez igazftva megteremtődjenek a gazdasági. műszaki megújulás feltételei. , A nyári egyetem hallgatói ma Kassára látogatnak. Hétfőn a műszaki értelmiség helyzetéről és struktúrájáról, valamint a kreativitás pszichológiai jellegzetességeiről hangzik el előadás. (cs- a.) Kazincbarcikáról zárás előtt A kazincbarcikai amatőr szfhjátszó fesztivál első két napján, 4 külföldi és 7 hazai együttes mutatta be műsorát. A bemutatók iránt mindeddig nagy érdeklődés nyilvánult meg, s ugyanez jellemezte a két szakmai tanácskozást is. A tegnap délelőtti véleménycserén nem voltak szenvedélyes vitákba csapó nézeteltérések. A tanulságul szolgáló pénteki előadások között sem bukást hozó, sem olyan nem volt, amelyiket önfeledten és egyértelműen átütő sikerként könyvelhettek volna el a fesztivál nézői. A szakmai tanácskozáson a legmagasabb, legegyértelműbb elismerést — az előadással szembeni fenntartások figyelembevételével is — a budapesti Szkéné színház két színésze, Gaál Erzsébet és Székely B. Miklós kapta. Nádas Péter Temetés c. művének színpadi megjelenítéséért. Tegnap délután, este és éjszaka, gazdag, változatos programot láthatott a közönség. Ma délelőtt 9 órakor kezdődik a fesztivál utolsó előadása: a Tadeusz Rózevicz írta Félbeszakított játékot a szombathelyi színpad mutatja be. Tíz órától kerül sor az utolsó szakmai tanácskozásra. majd végképpen pont kerül a hatodik alkalommal megrendezett ifj. Horváth István országos színjátszó fesztivál végére. Ekkor lesz a fesztivál értékelése. zárása, ekkor osztják ki a díjakat. Pályázati felhívás rendőrtiszti főiskolára A Belügyminisztérium pályázatot hirdet kizárólag férfiak részére a rendőrtiszti főiskola 1983—84. tanévben induló évfolyamán a főiskola nappali tagozatának, bűnügyi szakára. Pályázatot nyújthat be, aki büntetlen és fedhetetlen előéletű, 25 évesnél nem idősebb, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező fizikai dolgozó, aki katonai szolgálatot teljesített és az előírt egészségügyi alkalmas- sági követelményeknek megfelel, társadalmi tevékenységben aktívan részt vesz, a belügyi szolgálatot élethivatásának tekinti és a szolgálattal járó kötöttségeket önként vállalja, aki a főiskola elvégzése után a Belügyminisztérium által meghatározott bármely belügyi szervnél és beosztásban a szolgálat teljesítését vállalja. A pályázók felvételi vizsgát tesznek. A főiskolai hallgatókat megillető járandóságok: felvétel esetén rendőr őrmesteri, illetve az iskola elvégzése után a tanulmányi eredménytől függően alhadnagy!, hadnagyi rendfokozat, a hivatásos állományba vétel időpontjától (az iskola időtartama alatt) tiszthelyettesi Illetmény, 50 százalékos vasúti kedvezmény (családtagoknak is), vidéken lakóknak főiskolai kollégiumi elhelyezés, szolgálati időtől függően szolgálati lakásra való jogosultság, korkedvezményes szolgálati idő. A kötelezettségeket az 1971. évi 10. sz. törvényerejű rendelet tartalmazza. (További részkérdésekben a BM Személyzeti Csoportfőnökség ad felvilágosítást.) A pályázatot, a kézzel írott, részletes önéletrajzzal és az erkölcsi bizonyítvánnyal együtt a Belügyminisztérium Személyzeti Csoportfőnökségére (1903 Budapest. Postafiók 314.) kell beküldeni. A jelentkezés határideje 1982. augusztus 31. C
