Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

Augusztusban nyílik a Prizma ( A nagy kánikulai melegben a Hernád gibárti zsilipjénél frissítőén zuhog alá a víz. Ezt a sza. kaszt szívesen keresik fel hálóikkal minden-évszakban a halászok. XXXVIII. évfolyam, 176. szám Ára: 1,40 Ft Csütörtök, 1082. július 29. Befejezéséhez közeledik Budapesten, az Örs vezér téren a SKÁLACOOP legújabb áruháza, a Prizma Barkács és Szabadidő Aruház. A közel 3000 négyzetméteres kereskedelmi létesítmény az építkezők, lakásfelújílók, kiskerttulajdonosok és b* .« .joiók áruháza lesz. Az épület ge­nerálkivitelezője a Heves megyei Állami Építőipari vuuw.ot. qibártí zsilipnél W I PRQLfMíUM fQtfSOUEÍEtt Szevjet-iresaiiai gazdasági msgáilapodást írtai alá Moszkvában A7 MV7MP BOR«üOT)-ABAm-7rtWPTpW WFCVFT BIZOTTSÁG A VAK LAPJA Arafat segélykérése - izraeli katonai eszkaláció Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítás] Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke sürgős üzenetet inté­zett Leonyid Brezsnyev, Francois Mitterrand és Fideí Castro államfőkhöz és Fahd királyhoz. Szaúd-Arábia ural­kodójához — jelentette ked­den éjszaka a WAFA Palesz­tinái hírügynökségre hivat­kozva az AFP. Az üzenet a nyugatrbejrúti helyzettel és az izraeli légi- és tüzérségi támadások nagyszámú pol­gári áldozatának kérdésével foglalkozik és felkéri a négy vezetőt, hogy tegyen meg mindent „a fegyvertelen nyu­gat-bejrúti polgárok elleni irtóháború befejezéséért”. Állítólag „bizonyos hala­dást” ért el Philip Habib amerikai elnöki különmegbi­zott a libanoni válság rende­zésében. A derűlátó nyilatko­zat azoriban nem Habibtól, hanem egy meg nem nevezett izraeli személyiségtől szár­mazik, aki Habib Begin mi­niszterelnökkel, Sáron had- ügv- és Samir külügyminisz­terrel folytatott háromórás tárgyalásáról nyilatkozott. (Folytatás a 2. oldalon) Az STlatforgalmi és hús­ipari vállalatok az idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően korábban, már jú­liusban megkezdték a jövő évi szerződéskötéseket vágó­sertésre a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a kister­melőkkel. Ezzel kívánják el­érni, hogy a termelő gazda­ságok már most úgy alakít­sák ki tenyésztési, hizlalási terveiket, hogy 1983-ban egyenletesebb ütemben szál­líthassák a vágóállatot a fel­vásárló vállalatoknak. A jelenlegi gyakorlat sze­rint ugyanis bár évről évre örvendetesen növekszik a sertésállomány, ám a sertés- hizlaldákból q vágóállatok meglehetősen egyenlőtlen el­osztásban érkeznek a feldol­gozókba. Az év első negye­dében általában kevesebb, a többi hónapban pedig több állatot adnak le az üzemek. Márpedig a hazai ellátás és az export igényei szerint az lenne a kívánatos, ha egyen­letes ütemben érkeznének vágásra a sertések, ily mó­don javulhatna a vágóhidak és a feldolgozó üzemek ka­pacitásának kihasználása. A húsipari vállalatok anyagiakban is ösztönzik a mezőgazdasági üzemeket arra, hogy az év első négy hónap­jában az eddigieknél több vágósertést értékesítsenek. Úgynevezett árualap-bővíté­si felárat kapnak a nagy­üzemek, amennyiben az 1983. január 1-től április 30- ig terjedő időszakban növe­lik a leadott vágósertések mennyiségét, az 1982-es év első négy hónapjához képest. A többlet sertésmennyiség kilójáért 3 forinttal maga­sabb árat fizetnek az állat- forgalmi és húsipari vállala­tok, amennyiben a leadott többlet a húsz százalékot el­éri, vagy meghaladja. A fel­ár mértéke kilónként- 1,50 forint, ha a többlet-értékesí­tés 10—20 százalék között alakul, nem fizetnek viszont felárat 10 százalékos több­let alatt Azok a nagyüzemek és áfészek is megkapják a fel­árat amelyek saját sertéseik Mellett a kistermelőktől fel­vásárolt állatokat is értéke­sítik a húsiparnak, s a jö­vő év első négy hónapjában az ideihez viszonyítva többet adnak el. E felárból szár­mazó haszon egy részét az üzemek megoszthatják a kis­termelőkkel. Ahhoz, hogy a jövő év­ben az eddigieknél is erő­teljesebben fejlődjön a vá­Az 1981-es esztendőt a vártnál lassúbb ütemű fej­lődés jellemezte a Délbor­sodi Általános Fogyasztási Szövetkezetnél, ezért a kö­vetkező év feladatait ennek a hátránynak a figyelembevé­telével kellett meghatározni­uk. A múlt év gazdálkodásá­ról a szövetkezet közel 11 ez­res tagsága képviselőinek küldöttértekezletén a közel­múltban adtak számot. A szövetkezetpolitikai mun­káról megállapítható, hogy az elmúlt évben jól dolgoztak a helyi intéző bizottságok, hi­szen háromszor annyi tagot szerveztek, mint a korábbi évek során. A lakossági lét­számhoz viszonyítva jó a szervezettség Ároktőn, Gele- jen, Hejőkürtön, Hejőpapi- ban, Tiszabábolnán, Tiszado. rogmán és Tlszatarján közsé­gekben. Nem mondható' ugyanez el Ernődről, Hejőbá- báról, Nagycsécsről és Sza­káidról. Üzletpolitikai célki­tűzésükben 1981-ben — úgy tervezték, hogy — 1,5 millió forinttal növelik a célrészje­gyek állományát, amelyet 1 millió 721 ezer- forintra tel­jesítettek. A hatodik ötéves tervidőszakban a célrészjegy­állomány várhatóan eléri a 8 millió forintot. Ugyancsak a szövetkezetpolitikai tevékeny­ség körébe tartozik a szocia­lista munkaverseny-mozga- lom. A vezetőség felhívására 21 szocialista brigád jelent­kezett, közel kétszáz taggal. A Délborsodi Áfész 1981-es üzletpolitikai célkitűzésében 395 millió forintot határozott meg a bolti kiskereskedelem árbevételére, amely az előző esztendőhöz viszonyítva 7,9 százalékos növekedést jelen­tett volna. Ezzel szemben a gósertés-termelés és a h<5»i ipari vállalatok legalább 7 millió sertést vehessenek át, szükséges a kocaállomány növelése is. Ennek érdeké­ben az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok tovább szor­galmazzák a vemheskoca- kihelyezést a kistermelők ré­szére. növekedés mindössze 5,1 szá­zalékos volt. A legdinamiku­sabban, 12 százalékkal, a ru­házati forgalom növekedett. A vegyesiparcikké 8,5 száza­lékkal, az élelmiszer-forga­lomé pedig minimális mér­tékben, 2.8 százalékkal emel­kedett. Sajnos, a ruházati és vegyesiparcikk-forgalom nö­vekedése nem pótolta az élelmiszer-forgalom kiesését. A szövetkezetnél kiemelt szerepe volt a szakcsoportok működésének, az árutermelői tevékenységnek. Az év elején meglevő 23 szakcsoport szá­ma időközben 29-re emelke­dett. Bővült tevékenységük köre a pecsenyecsirke-neve- léssel, a galamb- és nyúlte- nyésztő szakcsoportokkal. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlásánál 23.6 millió fo­rintos árbevételt értek el, amely 9,6 százalékos növeke­dést jelentett az előző évhez viszonyítva, ennek ellenére tervüktől lemaradtak. Csök­kent a szövetkezet ipari te­vékenysége is. Mindez ter­mészetesen értetette hatását a szövetkezet gazdálkodásá­ban. így 1981-ben 9,2 száza­lékkal kevesebb volt a nyere­ségük, mint 1980-ban. Az elmúlt esztendő érté­keléséből kitűnik, hogy az idén nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezet ke­reskedelem-politikájára. hogv a járás 37 ezer lakosának! megfelelő áruellátást biztosít­sanak. Akad tennivaló a fel­vásárlás, feldolgozás terüle­tén, rugalmas, gyors alkal­mazkodást kíván a készlete­zés és értékesítés. A gazdál­kodás színvonalának emelése érdekében pedig jobban ki kell használni tartalékaikat. Csak ezzel biztosítható, hogy az idén növeljék a nyereség szintjét 37 ezer esler áruellátása Értékelték a Délborsodi Áfész tevékenységét A grenadai párt- és kor­mányküldöttség látogatása során, mint ahogy azt a mi­niszterelnök elmondotta, a többi között gazdasági, keres­kedelmi, hitel- és segítség- nyújtási megállapodást írtak alá. A Szovjetunió az elkö­vetkező években több, mint 5 millió rubel Hitelt nyújt a karit-tengeri, alig több, mint százezer lakosú köztár­saságnak gazdasági program­ja ’ teljesítéséhez. Ezen. fe­lül egymillió rubeles azon­nali, térítés nélküli segít­séget biztosít Grenada szá­mára a legszükségesebb gaz­dasági feladatok megoldásá­hoz. E segítség keretében a többi között iparcikkeket szállít az országnak. A ke­reskedelmi megállapodás ke­retében Grenada — öt évre meghatározott fix árakon — kakaóbabot szállít a Szov­jetuniónak. Ez a megálla­podás, mint a miniszterel­nök aláhúzta, különösen nagy jelentőségű az ország számára akkor, amikor a vi­lágpiacon jelentős, a fejlődő országokat sújtó áringado­zások mutatkoznak. (Folytatás a 2. oldalon) Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök (balról) üdvözli Maurice Bishop grenadai miniszterelnököt. A Szovjetunió jelentős se­gítséget nyújt Grenada gaz­dasági terveinek megvalósí­tásához, hitelt biztosít a köz­társaságnak, és műszaki-tu­dományos segítséget is ad az ország gazdaságának fejlesz­téséhez — közölte szerdal moszkvai sajtókonferenciá­ján Maurice Bishop grena­dai miniszterelnök, a Szov­jetunió és Grenada most alá­írt megállapodásait méltat­va. Vágósertés-értékesítési szerzidéskotssek a húsipari vállalatoknál

Next

/
Thumbnails
Contents